Hajdú-Bihari Napló, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-19 / 247. szám

1995. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 7 Ismét: Ki mit tud? Budapest (HBN)­­ „Egy érzelmi létminimum alatt tengődő világ széprekedéses igétlenke­­dései közepette fölfedezni azt, hogy gödör­ben vagyunk, nem igazán nagy kunszt. De kilátni a gödörből - az talán felér egy artis­tamutatvánnyal'' - fogalmaznak felhívásuk bevezetőjében a jövő évi országos, televí­ziós Ki mit tud? vetélkedőt meghirdetők. Az örülni tudni s akarni szándékát kíván­ják jelenvalóvá tenni a jubileumi adássorozat­ban, mely kettős ünnep is: tizedik alkalom­mal jelentkezik a műsor, amit örömteli ünnep­ségsorozatnak terveznek a honfoglalás 1100. évében. Az 1996. évi Ki mit tud? vetélkedőre előadóművész kategóriákban november 15-ig jelentkezhet minden olyan magyar állampol­gárságú vagy külföldön élő magyar fiatal, aki 1995. december 31-ig már betöltötte a 14. és még nem töltötte be a 26. életévét - szólisták, duók, triók, csoportok, együttesek. A három­nál nagyobb létszámú csoportok esetén az át­lagéletkor számít, úgy, hogy a formációnak nem lehet 12 évesnél fiatalabb tagja. (Szólis­táknál indokolt esetben engedmény lehetsé­ges.) Nem vehetnek részt hivatásos művészek, a művészeti főiskolák hallgatói pedig nem saját művészeti águkban szerepelhetnek. Nem te­kintendő főiskolai hallgatónak, aki az 1996/97- es tanévben kezdi meg tanulmányait. Jelentkezni (és részletes felvilágosítást kér­ni) a lakóhely, munkahely,­lletve működési hely szerinti önkormányzatoknál, valamint az általuk megjelölt művelődési intézményeknél lehet az ott beszerezhető jelentkezési lapon, a kért adatok hiánytalan megadásával. Az elő­­válogatókat, a városi, kerületi fordulókat, va­lamint a megyei, fővárosi döntőket az önkor­mányzatok szervezik. A területi fordulók idő­pontja: 1995. december 15.-1996. január 28., a­­ megyei, fővárosi, HM-, BM-, határon túli dön­tőké: 1996. március 1-31., az országos váloga­tóé (a képernyőre jutásért): 1996. május. A te­levízió nyilvánossága előtt körülbelül 100 pro­dukció versenyezhet 1996. június közepétől. A csoportok létszámába nem értendő bele a zenei kíséret, a versenyzők az országos vá­logatót megelőző fordulókban maximum két produkcióval szerepelhetnek, az országos vá­logatón és a képernyőn egy alkalommal egy műsorszám előadására van lehetőség, a képer­nyőn az elődöntők után a továbbjutóknak minden fordulóban más-más programot kell bemutatniuk. Kategóriái: vokális zene, ének (népdal, műdal, folk, opera; pop, rock, dzsessz; sanzon, táncdal, operett, musical); hangszeres zene (klasszikus és kortárs zene; népzene, folk, históriás dallamok; dzsessz; tánc-, pop-, rockzene); vers-, próza-, mese­mondás; népi tánc; klasszikus és modern szín­padi tánc (balett, dzsesszbalett, sztepp-, ak­robatikus tánc, diszkó-, break- és raptánc, electric boogie, formációs tánc); egyéb (cirku­szi és varietészámok; paródiák; pantomim, bábjáték, vásári komédia). A hét filmújdonságai Debrecen (HBN) - Három film frissíti október 19. és 25. között a bemutatómozik műsorát. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm a Waterworld, amely­nek rendezője Kevin Reynolds, a főbb szerepeket Kevin Costner, Denis Hopper és Jeanne Tripple­­holm kapták. A történet dióhéj­ban: „A sarki jégtakarók megolva­dása után az egész Föld egyetlen hatalmas tengerré válik. Atlantisz­ként süllyed el New York, Los An­geles, a Szilícium-völgy. Minden túlélő a szárazföldet keresi. A ví­zen egy roppant különös jármű közeleg a magányos Tengerésszel, aki tudja, hogyan maradjon élet­ben. Egyedül a füstokádó kalózo­kat nem szereti..." Az új rémálom­­ ez a címe a másik amerikai filmnek (horror­nak), az alcíme pedig ez lehetne: Freddy feltámad. A 16 éven felü­lieknek készült film rendezője Wes Craven, a színészek közül Robert Englund, Heather Langen­kamp kapott bizalmat. Rémítő képzelgések a pengeujjú Freddy­­vel az események központjában, a rém megpróbál testet ölteni, élet­re kelni, ha csak valaki meg nem állítja. Színes belga-francia-olasz-né­­met film a Gerard Corbiau ren­dezte Farinelli, a kasztrált. A tör­ténet Carlo Broschi, korának leg­nagyobb kasztrált énekese sike­rekkel teli karrierjéről szól, ma­gánéletének keserűségeiről és fájdalmairól. A film '94-ben Dá­­vid-díjat kapott, az idén pedig a Gold Globe-on a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat adták neki. Kevin Costner a Waterworldben Fotó: UIP Duna Film Kft. Egy kocka Az új rémálomból Fotó: Flamex Film Oláh Gábor naplója | VÁLOGATTA, SZERKESZTETTE: TÓTH ENDRE] A debrecenieket Adyn kívül Könyves Tóth Erzsi színésznő képviselte (Tóth ver­seit szavalta) és én. Felolvastam Az ap­ród című, Tóth Árpád halálára írt verse­met. Szegény Árpád! Emlékszem, mikor ép­pen a Nagyerdőn ábrándoztunk arról az időről, amely majd megbecsül bennün­ket, s azokról a jámbor filozopterekről, akik rólunk írják szakvizsgás dolgozatu­kat. Szoborról, síremlékről, plakettről nem beszéltünk... erről még nem is­mer­tünk. És­­ bekövetkezett. Milyen hamar bekövetkezett! De előbb meg kellett hal­ni. És meg kellett írni a Hajnali szerená­dot, a Lomha gályánt, az Öröm illant és a Lélektől lélekiget, s le kellett fordítani egy kötet szép, idegen verset: az Örök vi­rágokat. Hja, az emlékoszlopot sem adják in­gyen. December 1-jén Móricz Zsigmonddal együtt szerepeltem a Debreceni Kollégiu­mi Diákszövetség ünnepélyén, a Vígszín­ház színpadán. Móricz a Bornemissza Pé­ter Elektra-fordítását ismertette; a Nem­zeti Színház az ő átdolgozásával hozza majd színre. Én pedig egyik szavalókóru­somat adtam elő: Parasztok a világhábo­rúban. Hatása ijesztő. Olyan rémület fa­gyott a színház nézőterére, mintha jeget borítottak volna tapétának a falakra. Ol­­vasásom közben feláll a törvényszék el­nöke és kimegy. A jelen levő ügyész meg­ijed s rögtön utasítja a rendőrséget, hogy kérje el tőlem a vers kéziratát. A szolgá­latos rendőrkapitány éppen egyik volt ta­nítványom, úgy látszik, röstellt föllépni hivatalosan, nem küldött hozzám detek­tívet. Hanem Csobán barátom, az ünne­pély rendezője fordult hozzám: „Az ügyészség érdeklődik a versek iránt". Odaadtam neki, hogy tovább adja. Mó­ricz Zsiga is meglepetve gratulált: újsze­rű, görögös végzetdráma,­­ mondta. Ér­dekes. Nem is hittem, hogy ilyen nagy ka­varodást keltsen. Ady Lajos szintén hal­lotta, kajánul célzott eljövendő börtönbe­li büntetésemre: lázítás, nemzetgyalázás vád alapján. Azt hiszem, sokan tapsol­nának, ha beleütném bokámat a társada­lom és közrend „hatályosabb védelméről" szóló rendkívüli rendeletekbe.­­ Milyen rabszolgalelkű nép ez a magyar! Ha más mondaná: torkára forrasztanám. De saj­nos, magam látom. Móricz Zsigmond itt jártában egy dél­előtt csak betámít a reáliskolába, hozzám, az V. osztályba. Éppen Petőfi és Arany le­velezését olvassuk. Éppen azt a levelét Pe­tőfinek, amelyben felsóhajt: hej, ha nekem 700-800 pengőt adna évente a hazám, de meg tudnám mutatni, ki vagyok! Zsiga mosolyog, mert eddig még neki sem adott hazája se 700, se 800 pengőt. Hankland dán író itt járt a múltkor Pesten, s azon csodálkozott a legjobban, hogy Móricz Zsigmond nem kap állami ösztöndíjat. A diákok különben meg voltak hatva, ahogy meglátták a Zsiga bozontos, félig Deák-, félig Arany-fejét. Annyira meghatódtak, hogy alig bírtak szóhoz jutni. Zsiga való­színű a maga kis Nyilas Misijét kereste köztük, de nem találta. Más idők, más em­berek. 1931. szeptember 12-én, zsidók újév napján, este 8 órakor beszél valaki nyi­tott ablakomon: - Itt lakik Oláh Károly? - Nem lakik - mondom. Az ipse valami papírt guberál a lám­pafénynél. - Vagyis, jobban mondva: Oláh Gábor. - Az itt lakik. Én vagyok. - Sürgöny, kérem. Budapestről. Átveszem. Mi lehet ebben? Ki küldhe­ti? (Remeg a kezem.) Felbontom, az alá­írás Hegedűs Gyula alelnök, azután ol­vasom a szöveget: „Pokol című költemé­nyével körünk száz arannyal díjazott vers­pályázatát megnyerte." Éljen! Ez már igen. Huszonöt éves írói pályám egyetlen ki­emelkedő mozzanata. Körülbelül ilyen le­hetett, mikor Arany János megnyerte a Kisfaludy Társaság húsz aranyát. Vagy a Nádasdy száz aranyát. Próbáltam egykedvűen venni: eh, mit, megérdemeltem. De bizony a könny csak kigördült sze­memből. Pont úgy éreztem magamat, mint mi­kor a nyáron olvastam a hírt, hogy Ha­­lassy Olivér, csonkalábú magyar úszó, Párisban megnyerte az 1500 méteres úszást, a párisiak szemefénye, Paris előtt. Érzésem tehát nem egészen önző, vala­hogy a magyarság diadalát ünneplem benne. Száz arany. Ezer pengő! Most, éppen most, a nagy gazdasági leromlás idején. Másnap olvasom az újságban: 1600 pá­lyázó közül... A bírálat azt mondja a ver­semről: „A 100 aranyas első díjat a „Pokol" című drámai költeménynek ítél­ték oda, amely koncepcióban és terjede­lemben egyaránt hatalmas alkotás és benne az emberiség egész tragikomé­diája van mesteri formaművészettel visszaadva." Bár a másik sánta és púposan nyomo­rék pesti fiú, Kodolányi János, aki most itt felolvasott az Ady-társaságban, nem mondható eltorzult jellemnek. Sőt. Igen kemény kötésű fiú. És pompás tisztaság­gal ír magyarul. Olyan érdekes volt a fel­olvasása külsőleg: a kis gnóm Kodolányi belesüppedt nyakig a nagy székbe s mi­vel a villanykörte pont az orrán égett, nem bírta fáradt szeme a vakító fényt - kezét a szeme fölé emelte védőnek, s úgy olva­sott majd félóráig. Csak vékony szája lát­szott, egyebe nem. De azért lekötötte a kö­zönséget. Itt járt Erdélyi Jóska is, a kiskanászból lett új költő. Olyan kedves pofa ez a naiv, szinte harmatosan üde paraszt kö­lyök, hogy egyszerre belovagolt a szívem­be. Pompás parasztos legényes hetykeség­gel szavalta el három versét. „Még meg­tanult maga szavalni!" - dicsérte valame­lyik ismerőse. Jóska azt mondja rá isteni naivan: „Ott ült mellettem Szabó Lőrinc, szerelmes verset és politikai rigmust olva­sott fel; nem szeretem az erotikus verseit, csak a politikát". Kedves büszkeséggel vallja, mikor di­csérem üdeségét. - Kis kanászból is lehet költő. Csak el ne veszítse a baltáját. Ez a fiú az első igazi népi költő, akit életemben láttam. Ennek a dalait azután kézből ve­heti át il a magyar nép. Pedig hát román fiúból lett magyarrá. (Folytatjuk) Hitchcock a jövőbe látott Budapest (MTI)­­ A vérfagyasztó madárterror, a korabeli kritika sze­rint, Alfred Hitchcock ördögi talál­mánya volt, amivel a világ mozilá­togatóinak millióit vonta kínpadra. A Madarak című filmről van szó, melyet 1963-ban mutattak be. A rendező egy, a béke jelképének te­kinthető állatból - ez a sirály­­ fe­nyegető ellenséget formált. Vagyis mindaz, ami a film szerint Kalifor­nia egyik kisvárosában történt, vol­taképpen Hitchcock rendezői zse­nijét, filmcsináló trükkjeit dicséri. A vészes madárinváziónak semmi köze a valósághoz. Vagy mégis? Egy népszerű francia tudományos lap szerint ugyanis a madártáma­dás megtörténhet, vagy pontosab­ban, meg is történhetett volna. A La Recherche szerint olyan tengeri al­gákat fedeztek fel, amelyek ideg­méregként hatnak. Tehát az egyéb­ként békés természetű sirályokat akár vérengző fenevadakká is vál­toztathatják. A Família irodalmi programja Nagyvárad (HBN)­­ Némileg a debreceni irodalmi napokhoz ha­sonló a határ túloldalán az az évente megrendezett program, melynek szellemi bázisát a Nagy­váradon megjelenő, román „Fa­mília'' című irodalmi folyóirat szerkesztői és szerzői jelentik. Az idei Familia-napok ma­­ csütörtökön­­ délelőtt kezdődnek, s szombatig könyvkiállításokkal, -bemutatókkal, felolvasóesttel, a műfordításról s a folyóiratok helyzetéről szóló tanácskozással tartják izgalomban az irodalom barátait. A rendezvény érdekes­ségének számíthat­­ magyar szempontból - a Iosif Vulcanról és Ady Endréről elnevezett díj átadása. Buddhista tekercsképek tárlata Budapest (MTI)­­ Tibeti, mongóliai és nepáli buddhista tekercsképritka­­ságokat tár az érdeklődők elé a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művésze­ti Múzeum. A műtárgyak közül szá­mosat első alkalommal tekinthet meg a nagyközönség. Az időszaki bemutatóra kölcsönzött anyagot a Néprajzi Múzeum,­lletőleg magán­gyűjtők tekercsképei is színesítik. A lámaista festészet remekei 1996 áprilisáig tekinthetők meg az Andrássy út 103. szám alatti gyűj­teményben. Tibet, Nepál és Mon­gólia művészetének egyik legjelen­tősebb ága a buddhista festészet, fő megjelenési formája a vászonra fes­tett, brokáttal keretezett tekercskép, a thangka. A tekercsképfestők a gazdag és bonyolult hitvilág istenségeit és vi­lágképüket jelenítették meg, segítsé­get nyújtva a hívőknek a meditá­cióhoz. MINDENFÉLE • VALCEREMÓNIA. A debreceni Valcer táncstúdió egész estés műso­rára várja az érdeklődőket október 28-án 17 órától a Bartók Terembe, ahol a majorette-csoport minősítő bemutatóját láthatják az érdeklődők, valamint az elmúlt évek sikeres szá­maiból egy összeállítást a formációs csoporttól; közreműködik a bal­mazújvárosi Beriton ifjúsági fúvós­­zenekar. • ÉRMEK. A magyarság őstörté­nete és honfoglalása - ez a témája annak az éremsorozatnak, amely­­lyel a Tradorg Kft. jelentkezik Debrecenben. A tíz darabból álló sorozat eddig megjelent példányai láthatók október 19-től a Tourin­form Piac utca 20. szám alatti he­lyiségében. A korábbi kiadványok közül az '56-os témájú érmek is megtekinthetők. • MÚZEUMI MUZSIKÁT ad októ­ber 22-én 11 órától Debrecenben, a Déri Múzeumban a hajdúszováti Kodály énekkar, vezényel Szathmá­­ri Károly. • TRÓN ÁRPÁD festményeiből, grafikáiból nyílik kiállítás Debrecen­ben a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet csarnokában (Vén­kert u. 2.) október 20-án 15.30 óra­kor, megnyitja Katona Bálint képző­művész.

Next