Hajdú-Bihari Napló, 1995. december (52. évfolyam, 283-305. szám)

1995-12-05 / 286. szám

14 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ MOZI A gyilkos családanya Petromán László Dolores Claiborne - feliratos amerikai film, 1995. Rendezte: Taylor Hackford, ír­ta: Stephen King regényéből Tony Gilroy. Fő­szereplő­k: Kathy Bates (Dolores), Jen­nifer Jason Leigh (Selena), Christopher Plummer (Mackey nyomozó). Az író neve masszív borzongást ígér: el­borult elméjű pszichopatákat, elborult tekin­tetű halvajárókat, elborult hullákat, valamint moziszékkarfáknak szorongatását. Stephen King ugyanis nem lányregényeivel futott be. Az aluljárók és vasútállomások könyváru­saink kedvence, a ponyva koronázatlan ki­rálya regényeiben a gótikus irodalom (Mary Shelley, H. P. Lovecraft, E. A. Poe) eszköz­tárához nyúl vissza, hogy folyamatosan ret­tegésben tarthassa olvasóit. Hagymázos tör­téneteivel mesterien éleszti fel a bennünk rej­tező archetipikus, ősi félelmeket. A Dolores Claiborne viszont nem tartozik a gótikus ihletésű művei közé. Sehol egy go­nosz szellem, egy zombi, de még egy nya­valyás átokverte kastély sem tűnik fel. Ehe­lyett egy hitchcocki tempójú, feszes, profin kidolgozott pszichokrimit kapunk, sajnos hitchcocki kvalitások nélkül. Néhol szinte képi idézeteket kapunk a vén vérenc klasszikusaiból - már ami a rendezést és a vágást illeti - de eredeti ötletnek nyoma sincs. A film gyakorlatilag egy háromszereplős kamarakrimi, amit csak az idegesítő vágá­sokkal megoldott emlékfelelevenítések nyit­nak ki néha a világra - pontosabban a falu­­nyi szigetre, ahol anya, lánya, és a Dürren- a­matt különböző vizsgálóbíróiból összegyúrt Mackey nyomozó őrlik egymás idegeit 132 percen keresztül. A kérdés - egy krimiben felvetődnek ilyen kérdések -, hogy gyil­kos-e az anya, és ha igen, hányszoros?, úgy látszik, a kor ideálja a gyilkos stb. család­anya - két hét múlva John Waters filmjé­ben láthatunk még egyet. Minden profizmusa ellenére felejthető mozi volna a Dolores Claiborne, ha a két nőt nem ez a két nő játszaná. Kathy Bates és Jan­­nifer Jason Leigh Dolores és Selena szerepé­ben egyszerűen lenyűgöző. Hiteles és értel­mes-érzelmes játékot csodálhatunk meg. A magyar szöveg viszont csapnivaló. Mindig meglep, milyen leleménnyel fordítják le gaz­dag nyelvünkre a nem túl változatos angol indulatszavakat és felkiáltásokat, de most minden eddigit felülmúló fordítói stílusbra­vúrra bukkantam: „Jesus Christ!" - kiált fel Dolores, mire a magyar aláírás:­­ „Te jósza­­gú harisnya!" Erről ennyit. KÖNNYŰZENE A 100 Folk Celsius lemezbemutatója Szöőr Bea Debrecen (HBN) - A Mikulás-napi ünnep­ségeken országszerte szívesen látott ven­dég a 100 Folk Celsius együttes. Decem­ber 6-án az Oláh Gábor utcai sportcsarnok­ban 10, 14 és 17 órától tartott hangverse­nyeken találkozhatnak kedvenceikkel a gyerekek. Litvai Imre, a zenekar vezetője két koncert közti szünetben válaszolt kér­déseinkre. - Más alkalommal is jellemző a koncertek ilyen nagy száma vagy valami rendkívüli ese­ményről van szó? - Az elmúlt hetekben jelent meg az új le­mezünk, jelenleg a bemutató turné köt le bennünket. A mostani lemez a Miki Manó­lemezek negyedik tagja, amely szintén gyer­mekdalokat tartalmaz. - Van a számok között olyan, ami kimondot­tan Mikulásra készült? - Ilyen meglepetéssel nem készültünk, azonban egy másfajtával igen. Minden CD és kazetta mellé kis ajándékkal szolgálunk. De az legyen meglepetés, hogy mi is ez az ajándék. - Az elmúlt évben is Debrecenben lépett fel december 6-án az együttes. Mi ennek az oka? - A tavalyi koncertünket és a korábbiakat is nagy érdeklődés kísérte Debrecenben. Itt nemcsak arról van szó, hogy sokan eljöttek meghallgatni, megnézni bennünket. Sokkal inkább arról, hogy kitűnő hangulatú koncert volt valamennyi, s láthatóan nemcsak a gye­rekek szórakoztak jól, hanem az őket kísé­rő szülők is. - Ezen a koncerten csak az új albumról szó­lalnak meg dalok vagy helyet kapnak a régiek is? - Természetesen régi számokat is ját­szunk, így például a Paff, a bűvös sárkányt, a nagy Ho-ho-ho-horgászt, a Miki Manót. Remélem, ezt a műsorunkat is hasonló siker koronázza, mint a korábbi fellépéseinket. KULTÚRA Frau Holle, Pére Noéi, Mikulás és társai Varga Júlia Mikulás vagy Télapó? Kinek mi. Él még az a nemzedék, amelynek Mikulás, az utána felnövekedett két generációnak pedig Télapó. Miért fontos ezt tudni mindenki­nek? Azért, hogy a két megneve­zést azonosíthassa, miután a ket­tő ugyanaz. Ismerje meg az egy­kor élt névadót, a hozzá fűződő legendát, hagyományt, szokást. Mert jaj annak a népnek, amelyik nem ismeri, nem gyakorolja a ha­gyományokat. A történelem kí­méletlenül lesöpri a népek szín­padáról. Az idősek feladata to­vább örökíteni a hagyományokat, mert ők még ismerik azokat és többnyire gyakorolják a szoká­saikat. Az elmúlt több mint négy évtized közösségromboló hatásá­ra a középkorú és az annál ifjabb generáció sajnos hagyománytu­dattal alig rendelkezik. Szent Miklós élete és legendája Miklós hat pápa és több szent neve. Mikulás a legenda szerint a jólelkűségéről híres egyik Szent Miklós neve népszerűen. Ez a Miklós nevű szent előkelő, va­gyonos, jámbor szülőktől szárma­zott. A kis-ázsiai Patarában szü­letett. Nagybátyja, a mirai püspök pappá szentelte. Később Miárban püspökké választották. Diocletia­­nus császár idejében az üldözött keresztyéneket kitartásra bátorí­totta. Jelen volt 325-ben a Niceá­­ban tartott egyetemes zsinaton és ott Arius hamis tanítását megcá­folta. A hagyomány szerint Diok­­lecián üldözése alatt bebörtönöz­ték. Csodáiról s jótékonyságáról messze földön híres főpap volt. Midőn egy nemes ember nagy szegénységbe jutott, s úgy akart magán segíteni, hogy három leá­nyát erkölcstelen életre adja, Mik­lós azzal mentette meg a leányo­kat, hogy három éjjel egymásután egy-egy zacskó aranyat dobott be házuk ablakán. Innen ered állí­tólag az a szokás, hogy szent Miklós napján - december 6-án - a szülők megajándékozzák gyer­mekeiket (Mikulás). Egyes forrá­sok szerint 327. december 6-án, mások szerint 345 táján halt meg. Számos életleírása történelmi ér­ték nélküli. Igen népszerű szent keleten és nyugaton, amit a tiszteletére emelt számos templom és kápol­na bizonyít. Már Justinianus csá­szár idejében (527-565) több templomot építettek a tiszteleté­re. Kultusza Bizáncból kiindulva egész Európában elterjedt. A leg­nagyobb tiszteletben Oroszor­szágban részesült. Ismeretes orosz ikonábrázolása a XIII. szá­zadból. Miklós, Mikulás kultusza A keleti egyháznak máig leg­tiszteltebb szentje. A nyugati egy­házban csodatevő híre akkor ter­jedt el, amikor ereklyéit 1087-ben a dél-olaszországi Bariba vitték. Ez az esemény nagy lendületet adott a XI. században kultusza európai rohamos elterjedéséhez. Alakját egyre több legenda vette körül és népszerűségével csak Szent Antal vetekedett. Kultusza hazánkba is korán elkerülhetett, mind keleti, mind nyugati befo­lyásra (például a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok által.) Szent Miklós emléknapja de­cember 6., amely hazánkban Oláh Miklós püspök prímás alatt az 1560-ban tartott zsinat döntése szerint még parancsolt ünnep volt. A kötelező ünnepek sorából az 1611. évi nagyszombati zsinat törölte. Emlékét helynevek, templo­mok, képzőművészeti alkotások őrzik. Egykorú feljegyzések a ha­lászok és révészek patrónusaként említik; a vízenjáróknak, vízi molnároknak, általában a vízi utaknak is védőszentje volt, ugyanúgy a folyók mellé települt magyarországi bencés apátságok­nak. Vízi kultuszát csak Nepomu­­ki Szent János mosta el. Tisztelete a magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott (bor- és gabonakereskedelem). Selmecbánya vidékén a bányá­szok patrónusaként tisztelték. Általában a polgári élet, polgár­városok védője volt Nyugaton, de nálunk is. A kecskeméti Miklós­­templom toronykeresztjén erede­tileg városvédő célzattal szélka­kas módjára forgott szobra (he­lyi neve: Forgó Miklós, Pörgetős Miklós). Szegedi népszerűségét középkori énekek tanúsítják. A XIII. századtól terjedt el a Miklós-napi gyermekvizsgázta­tás, -jutalmazás, illetve­­büntetés szokása. Ugyanis a házasság és anyaság, valamint a gyermekek­nek védőszentje is volt. Mikulás neve a XIX. században bukkant fel. Mint a gyermekek védőszent­jének ajándékozási gesztusát a már említett legendájára - három zacskó arany a veszélyeztetett leánykáknak­­ alapozva bővítet­te ki a hagyomány. Wotan germán fő­isten utóda Szent Miklós nevéhez fűződő népies rémalak, mellyel december 6-án, Miklós napján a gyermeke­ket ijesztgetik. A rossz gyerme­keknek virgácsot, a jóknak pedig ajándékot hoz. Az álöltözékes alak hozzánk Németországból ke­rült át, ahol valamikor a germán mítosz főistene, Wotan helyébe lépett a kereszténység befolyása következtében. Wotan isten kettős, jutalmazó és büntető jelleme még ma is fel­ismerhető Mikulás alakján, aki virgáccsal büntet és puttonyába teszi a rossz magaviseletű gyer­mekeket, viszont ajándékokat oszt a jóknak. A germánság észa­ki vidékein két különálló alakká is lett, tudniillik Nicolót, az öreg püspököt kíséri a fenyegető krampusz, ki idővel teljesen kö­zépkori ördögalakká változott át. A Miklós-napi ajándékozás részben új keletű, városi eredetű szokás - osztrák kapcsolatokra utal (ablakba, cipőbe tett ajándék)­­, a csokoládé-gyáripar népszerű­sítésének és a kereskedelem for­galmazási érdekének - Mikulás­csokoládék, -csomagok - is fon­tos szerepe volt elterjesztésében. Sok városban igen sok házi álöl­tözékes Mikulás rója a város for­galmasabb utcáit, tereit, megszó­lítván a gyermekeket, akik vagy megilletőd­nek vagy megijednek, mindenesetre minden csínytevé­sük eszükbe jut, amikor Mikulás bácsi megkérdezi, hogy jók vol­­tak-e? A Télapó Legújabban szovjet hatásra Té­lapóként emlegetik az ajándéko­zó Mikulást. Maga a Mikulás cseh eredetű szó, a múlt században terjedt el. De a téli ünnepek aján­dékozó lényeinek tulajdonképpen igen régi hagyományai vannak. Német nyelvterületen Frau Hol­le, a francián Pére Noel, az oro­szon Nagyapó, Télapó részint szerencsét hozó, ajándékozó, ré­szint ijesztő, démonikus lények. A közelmúlt évtizedekben az intézményi, munkahelyi Mikulás­ünnepségeket Télapó-ünnepség néven rendezték a dolgozók gyer­mekei részére, hogy a katolikus Szent Miklós népies neve - Miku­lás - fel se merüljön, mivel az egyházi eredetű. A téli ünnepkör másik jeles ün­nepe a karácsony. Ekkor az aján­dékozó a „Jézuska". Minden gyermek szívrepesve várja, hogy mit kap tőle, mi lesz a karácsony­fa alatt. A Télapó elnevezést a vallásellenesség szülte Fotó: Horváth Katalin KORTÁRS KATALÓGUS Kövér József 1958-ban született Nyíregyhá­zán. Tizennyolc évesen először irodalommal foglalkozott, s Pás­­kándi Géza biztatására még né­hány évet a drámákkal töltött, pár­huzamosan orvosegyetemi tanul­mányaival. 1984-ben szerzett dip­lomát a DOTE fogorvosi szakán, s három évig klinikai státusban volt oktató. 1987-ben költözött Nyíracsádra, majd négy év után vissza Debrecenbe. Ma is itt él csa­ládjával, de az agyagvázlatok után Nyíracsádon készíti el alkotásait. Harmincévesen kezdett gipszet fa­ragni, autodidakta művészként. Elsősorban márvánnyal dolgozik, de művei között gipsz-, mészkő- és bronzszobrok is vannak. 1990-ben Nyíracsádon volt az első önálló kiállítása, majd 1995-ben Debrecenben mutatkozott be. 1994-ben Balatonszárszón egy nemzetközi orvos-képzőművész kiállításon szerepeltek alkotásai, szoborral először 1995-ben vett részt a megyei őszi tárlaton. „Célomul tűztem ki egy saját for­mavilág megteremtését, a modellek mellett felhasználva a képzelőerőt, megformálva a szellem és a lélek „mozdulatait" is, hiszen az „ész" és az „érzés" együttes munkájából szü­letik meg egy látható, tapintható, im­már saját élettel is rendelkező test. A középpontban mindig az ember áll, a testi forma, a maga organikus és absztrakt világával. Ügyelni kell ugyanakkor ennek az absztrakt nyelv­nek a változatosságára és gazdagsá­gára, így lehet az eredetileg élettelen anyagba fogalmazni akár a táncot vagy az ébredést, a simogatást, de az emberi esendőséget vagy a groteszket is. Nem zárkózom el a forma és a bel­ső állapot adta önironikus megfogal­mazástól sem. Meg kell találni a kövekben rejtőz­ködő formát, ugyanakkor a tartalom­hoz is megfelelő követ kell keresni, is­merve az anyag belső szerkezetét. Mindig a harmónia elérése felé tö­rekszem, vezérlő elvem az esztétikai szépség, tudva és érezve, hogy a szem és a lélek is ezt az egyszerre külső és belső békét kívánja magába fogadni." Kövér József márványszobrai Portré: Fotók: Magánarchívum 1995. DECEMBER 5., KEDD

Next