Hajdú-Bihari Napló, 1995. december (52. évfolyam, 283-305. szám)
1995-12-05 / 286. szám
14 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ MOZI A gyilkos családanya Petromán László Dolores Claiborne - feliratos amerikai film, 1995. Rendezte: Taylor Hackford, írta: Stephen King regényéből Tony Gilroy. Főszereplők: Kathy Bates (Dolores), Jennifer Jason Leigh (Selena), Christopher Plummer (Mackey nyomozó). Az író neve masszív borzongást ígér: elborult elméjű pszichopatákat, elborult tekintetű halvajárókat, elborult hullákat, valamint moziszékkarfáknak szorongatását. Stephen King ugyanis nem lányregényeivel futott be. Az aluljárók és vasútállomások könyvárusaink kedvence, a ponyva koronázatlan királya regényeiben a gótikus irodalom (Mary Shelley, H. P. Lovecraft, E. A. Poe) eszköztárához nyúl vissza, hogy folyamatosan rettegésben tarthassa olvasóit. Hagymázos történeteivel mesterien éleszti fel a bennünk rejtező archetipikus, ősi félelmeket. A Dolores Claiborne viszont nem tartozik a gótikus ihletésű művei közé. Sehol egy gonosz szellem, egy zombi, de még egy nyavalyás átokverte kastély sem tűnik fel. Ehelyett egy hitchcocki tempójú, feszes, profin kidolgozott pszichokrimit kapunk, sajnos hitchcocki kvalitások nélkül. Néhol szinte képi idézeteket kapunk a vén vérenc klasszikusaiból - már ami a rendezést és a vágást illeti - de eredeti ötletnek nyoma sincs. A film gyakorlatilag egy háromszereplős kamarakrimi, amit csak az idegesítő vágásokkal megoldott emlékfelelevenítések nyitnak ki néha a világra - pontosabban a falunyi szigetre, ahol anya, lánya, és a Dürren- amatt különböző vizsgálóbíróiból összegyúrt Mackey nyomozó őrlik egymás idegeit 132 percen keresztül. A kérdés - egy krimiben felvetődnek ilyen kérdések -, hogy gyilkos-e az anya, és ha igen, hányszoros?, úgy látszik, a kor ideálja a gyilkos stb. családanya - két hét múlva John Waters filmjében láthatunk még egyet. Minden profizmusa ellenére felejthető mozi volna a Dolores Claiborne, ha a két nőt nem ez a két nő játszaná. Kathy Bates és Jannifer Jason Leigh Dolores és Selena szerepében egyszerűen lenyűgöző. Hiteles és értelmes-érzelmes játékot csodálhatunk meg. A magyar szöveg viszont csapnivaló. Mindig meglep, milyen leleménnyel fordítják le gazdag nyelvünkre a nem túl változatos angol indulatszavakat és felkiáltásokat, de most minden eddigit felülmúló fordítói stílusbravúrra bukkantam: „Jesus Christ!" - kiált fel Dolores, mire a magyar aláírás: „Te jószagú harisnya!" Erről ennyit. KÖNNYŰZENE A 100 Folk Celsius lemezbemutatója Szöőr Bea Debrecen (HBN) - A Mikulás-napi ünnepségeken országszerte szívesen látott vendég a 100 Folk Celsius együttes. December 6-án az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban 10, 14 és 17 órától tartott hangversenyeken találkozhatnak kedvenceikkel a gyerekek. Litvai Imre, a zenekar vezetője két koncert közti szünetben válaszolt kérdéseinkre. - Más alkalommal is jellemző a koncertek ilyen nagy száma vagy valami rendkívüli eseményről van szó? - Az elmúlt hetekben jelent meg az új lemezünk, jelenleg a bemutató turné köt le bennünket. A mostani lemez a Miki Manólemezek negyedik tagja, amely szintén gyermekdalokat tartalmaz. - Van a számok között olyan, ami kimondottan Mikulásra készült? - Ilyen meglepetéssel nem készültünk, azonban egy másfajtával igen. Minden CD és kazetta mellé kis ajándékkal szolgálunk. De az legyen meglepetés, hogy mi is ez az ajándék. - Az elmúlt évben is Debrecenben lépett fel december 6-án az együttes. Mi ennek az oka? - A tavalyi koncertünket és a korábbiakat is nagy érdeklődés kísérte Debrecenben. Itt nemcsak arról van szó, hogy sokan eljöttek meghallgatni, megnézni bennünket. Sokkal inkább arról, hogy kitűnő hangulatú koncert volt valamennyi, s láthatóan nemcsak a gyerekek szórakoztak jól, hanem az őket kísérő szülők is. - Ezen a koncerten csak az új albumról szólalnak meg dalok vagy helyet kapnak a régiek is? - Természetesen régi számokat is játszunk, így például a Paff, a bűvös sárkányt, a nagy Ho-ho-ho-horgászt, a Miki Manót. Remélem, ezt a műsorunkat is hasonló siker koronázza, mint a korábbi fellépéseinket. KULTÚRA Frau Holle, Pére Noéi, Mikulás és társai Varga Júlia Mikulás vagy Télapó? Kinek mi. Él még az a nemzedék, amelynek Mikulás, az utána felnövekedett két generációnak pedig Télapó. Miért fontos ezt tudni mindenkinek? Azért, hogy a két megnevezést azonosíthassa, miután a kettő ugyanaz. Ismerje meg az egykor élt névadót, a hozzá fűződő legendát, hagyományt, szokást. Mert jaj annak a népnek, amelyik nem ismeri, nem gyakorolja a hagyományokat. A történelem kíméletlenül lesöpri a népek színpadáról. Az idősek feladata tovább örökíteni a hagyományokat, mert ők még ismerik azokat és többnyire gyakorolják a szokásaikat. Az elmúlt több mint négy évtized közösségromboló hatására a középkorú és az annál ifjabb generáció sajnos hagyománytudattal alig rendelkezik. Szent Miklós élete és legendája Miklós hat pápa és több szent neve. Mikulás a legenda szerint a jólelkűségéről híres egyik Szent Miklós neve népszerűen. Ez a Miklós nevű szent előkelő, vagyonos, jámbor szülőktől származott. A kis-ázsiai Patarában született. Nagybátyja, a mirai püspök pappá szentelte. Később Miárban püspökké választották. Diocletianus császár idejében az üldözött keresztyéneket kitartásra bátorította. Jelen volt 325-ben a Niceában tartott egyetemes zsinaton és ott Arius hamis tanítását megcáfolta. A hagyomány szerint Dioklecián üldözése alatt bebörtönözték. Csodáiról s jótékonyságáról messze földön híres főpap volt. Midőn egy nemes ember nagy szegénységbe jutott, s úgy akart magán segíteni, hogy három leányát erkölcstelen életre adja, Miklós azzal mentette meg a leányokat, hogy három éjjel egymásután egy-egy zacskó aranyat dobott be házuk ablakán. Innen ered állítólag az a szokás, hogy szent Miklós napján - december 6-án - a szülők megajándékozzák gyermekeiket (Mikulás). Egyes források szerint 327. december 6-án, mások szerint 345 táján halt meg. Számos életleírása történelmi érték nélküli. Igen népszerű szent keleten és nyugaton, amit a tiszteletére emelt számos templom és kápolna bizonyít. Már Justinianus császár idejében (527-565) több templomot építettek a tiszteletére. Kultusza Bizáncból kiindulva egész Európában elterjedt. A legnagyobb tiszteletben Oroszországban részesült. Ismeretes orosz ikonábrázolása a XIII. századból. Miklós, Mikulás kultusza A keleti egyháznak máig legtiszteltebb szentje. A nyugati egyházban csodatevő híre akkor terjedt el, amikor ereklyéit 1087-ben a dél-olaszországi Bariba vitték. Ez az esemény nagy lendületet adott a XI. században kultusza európai rohamos elterjedéséhez. Alakját egyre több legenda vette körül és népszerűségével csak Szent Antal vetekedett. Kultusza hazánkba is korán elkerülhetett, mind keleti, mind nyugati befolyásra (például a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok által.) Szent Miklós emléknapja december 6., amely hazánkban Oláh Miklós püspök prímás alatt az 1560-ban tartott zsinat döntése szerint még parancsolt ünnep volt. A kötelező ünnepek sorából az 1611. évi nagyszombati zsinat törölte. Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. Egykorú feljegyzések a halászok és révészek patrónusaként említik; a vízenjáróknak, vízi molnároknak, általában a vízi utaknak is védőszentje volt, ugyanúgy a folyók mellé települt magyarországi bencés apátságoknak. Vízi kultuszát csak Nepomuki Szent János mosta el. Tisztelete a magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott (bor- és gabonakereskedelem). Selmecbánya vidékén a bányászok patrónusaként tisztelték. Általában a polgári élet, polgárvárosok védője volt Nyugaton, de nálunk is. A kecskeméti Miklóstemplom toronykeresztjén eredetileg városvédő célzattal szélkakas módjára forgott szobra (helyi neve: Forgó Miklós, Pörgetős Miklós). Szegedi népszerűségét középkori énekek tanúsítják. A XIII. századtól terjedt el a Miklós-napi gyermekvizsgáztatás, -jutalmazás, illetvebüntetés szokása. Ugyanis a házasság és anyaság, valamint a gyermekeknek védőszentje is volt. Mikulás neve a XIX. században bukkant fel. Mint a gyermekek védőszentjének ajándékozási gesztusát a már említett legendájára - három zacskó arany a veszélyeztetett leánykáknak alapozva bővítette ki a hagyomány. Wotan germán főisten utóda Szent Miklós nevéhez fűződő népies rémalak, mellyel december 6-án, Miklós napján a gyermekeket ijesztgetik. A rossz gyermekeknek virgácsot, a jóknak pedig ajándékot hoz. Az álöltözékes alak hozzánk Németországból került át, ahol valamikor a germán mítosz főistene, Wotan helyébe lépett a kereszténység befolyása következtében. Wotan isten kettős, jutalmazó és büntető jelleme még ma is felismerhető Mikulás alakján, aki virgáccsal büntet és puttonyába teszi a rossz magaviseletű gyermekeket, viszont ajándékokat oszt a jóknak. A germánság északi vidékein két különálló alakká is lett, tudniillik Nicolót, az öreg püspököt kíséri a fenyegető krampusz, ki idővel teljesen középkori ördögalakká változott át. A Miklós-napi ajándékozás részben új keletű, városi eredetű szokás - osztrák kapcsolatokra utal (ablakba, cipőbe tett ajándék), a csokoládé-gyáripar népszerűsítésének és a kereskedelem forgalmazási érdekének - Mikuláscsokoládék, -csomagok - is fontos szerepe volt elterjesztésében. Sok városban igen sok házi álöltözékes Mikulás rója a város forgalmasabb utcáit, tereit, megszólítván a gyermekeket, akik vagy megilletődnek vagy megijednek, mindenesetre minden csínytevésük eszükbe jut, amikor Mikulás bácsi megkérdezi, hogy jók voltak-e? A Télapó Legújabban szovjet hatásra Télapóként emlegetik az ajándékozó Mikulást. Maga a Mikulás cseh eredetű szó, a múlt században terjedt el. De a téli ünnepek ajándékozó lényeinek tulajdonképpen igen régi hagyományai vannak. Német nyelvterületen Frau Holle, a francián Pére Noel, az oroszon Nagyapó, Télapó részint szerencsét hozó, ajándékozó, részint ijesztő, démonikus lények. A közelmúlt évtizedekben az intézményi, munkahelyi Mikulásünnepségeket Télapó-ünnepség néven rendezték a dolgozók gyermekei részére, hogy a katolikus Szent Miklós népies neve - Mikulás - fel se merüljön, mivel az egyházi eredetű. A téli ünnepkör másik jeles ünnepe a karácsony. Ekkor az ajándékozó a „Jézuska". Minden gyermek szívrepesve várja, hogy mit kap tőle, mi lesz a karácsonyfa alatt. A Télapó elnevezést a vallásellenesség szülte Fotó: Horváth Katalin KORTÁRS KATALÓGUS Kövér József 1958-ban született Nyíregyházán. Tizennyolc évesen először irodalommal foglalkozott, s Páskándi Géza biztatására még néhány évet a drámákkal töltött, párhuzamosan orvosegyetemi tanulmányaival. 1984-ben szerzett diplomát a DOTE fogorvosi szakán, s három évig klinikai státusban volt oktató. 1987-ben költözött Nyíracsádra, majd négy év után vissza Debrecenbe. Ma is itt él családjával, de az agyagvázlatok után Nyíracsádon készíti el alkotásait. Harmincévesen kezdett gipszet faragni, autodidakta művészként. Elsősorban márvánnyal dolgozik, de művei között gipsz-, mészkő- és bronzszobrok is vannak. 1990-ben Nyíracsádon volt az első önálló kiállítása, majd 1995-ben Debrecenben mutatkozott be. 1994-ben Balatonszárszón egy nemzetközi orvos-képzőművész kiállításon szerepeltek alkotásai, szoborral először 1995-ben vett részt a megyei őszi tárlaton. „Célomul tűztem ki egy saját formavilág megteremtését, a modellek mellett felhasználva a képzelőerőt, megformálva a szellem és a lélek „mozdulatait" is, hiszen az „ész" és az „érzés" együttes munkájából születik meg egy látható, tapintható, immár saját élettel is rendelkező test. A középpontban mindig az ember áll, a testi forma, a maga organikus és absztrakt világával. Ügyelni kell ugyanakkor ennek az absztrakt nyelvnek a változatosságára és gazdagságára, így lehet az eredetileg élettelen anyagba fogalmazni akár a táncot vagy az ébredést, a simogatást, de az emberi esendőséget vagy a groteszket is. Nem zárkózom el a forma és a belső állapot adta önironikus megfogalmazástól sem. Meg kell találni a kövekben rejtőzködő formát, ugyanakkor a tartalomhoz is megfelelő követ kell keresni, ismerve az anyag belső szerkezetét. Mindig a harmónia elérése felé törekszem, vezérlő elvem az esztétikai szépség, tudva és érezve, hogy a szem és a lélek is ezt az egyszerre külső és belső békét kívánja magába fogadni." Kövér József márványszobrai Portré: Fotók: Magánarchívum 1995. DECEMBER 5., KEDD