Hajdú-Bihari Napló, 1995. december (52. évfolyam, 283-305. szám)

1995-12-07 / 288. szám

1995. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK KÖNYVESHÁZ HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 13 FIGYELŐ Bényei József A Füveskert virágai Megjelent végre igazán impozáns kiállítás­ban, szép tipográfiával, kiváló gondozásban és eligazító szövegekkel a magyar irodalom egyik gyönyörű, ám titokzatos legendája, a Füveskert. (Kiadó: Stádium). Hogy mi a Fü­veskert? Kárpáti Kamil utószavából idézem: „1954 kora ősze és 1956 kora tavasza között Füveskert összefoglaló címmel tíz (vagy több) kézírásos, egypéldányos irodalmi an­tológia készült el a váci politikai börtön­ben". A tíz kötetből öt elveszett, hármat Nyugatra menekítettek, kettőt itthon rejte­gettek. Tollas Tibor, az egyik költő 1957-ben Bécsben már kiadott egy Füveskert antoló­giát, amely azonban nem a váci szövege­ket tartalmazta és a későbbi, sok-sok nyel­ven megjelent kiadások is a magyar politi­kai ellenállás dokumentumai voltak inkább. Ez a mostani a korszerűen gondozott, filo­­lógiailag is pontos munka, amelyet a kéz­írásos antológiák három egykori szerző-köl­tője, Kárpáti Kamil, Tollas Tibor és Tóth Bá­lint, valamint egykori börtöntársuk, a pszi­chológus Pfitzner Rudolf szerkesztett. A három említett költő jelentős munkás­ságát eddig is ismertük, becsültük. Ez a gyűjtemény abban is segít, hogy kevésbé is­mert és már nem élő társaik, Béri Géza, Gé­­recz Attila és Szathmáry Lajos is bevonul­jon lapjairól az irodalomtörténetbe. Mert a gyűjtemény legfontosabb értéke nem az, hogy börtönverseket ad közre, hanem az, hogy a börtönben igazi irodalom, jelentős költészet született. Megrázóan szép, aho­gyan kapaszkodnak a szellem javaiba, fel­idézik a világlíra legszebb darabjait, újra is fordítják azokat. És írnak verseket olyan klasszikus szépségeszményekhez és morá­lis értékekhez ragaszkodva, amelyek embe­ribbé teszik a börtön elviselhetetlen körül­ményeit. A versek tartása, nyelve, kulturált­sága, fennkölt eszmeisége a megrázó törté­nelmi dokumentum. És egyúttal igazolás: a művészi és emberi érték a legtöbb esetben egybe kell hogy essen. Igen, a kötet nagy szenzációja ez. Tud­tuk, hogy a költők között vannak irodalom­­történeti rangú alkotók, de hogy az egész, így ahogy előttünk feltárul, határozott és eredeti vonulatát adja a magyar irodalom­nak, az csak ebből a kiadásból vált világos­sá. Mint ahogy azt is sugallja a gyűjtemény, hogy a szépség, az elvont ideál, az eszme, a nemes erkölcs lehet megtartó erő minden körülményben. Nem feladatom, hogy a kötet szakmai rangját és jelentőségét meghatározzam. Csak figyelmeztetni szeretném a gyűlölkö­dő, hangoskodó jelent, a tiszta és szép be­széd, a költői szó, a már-már parnasszista elvonatkoztatás mélyebb és nagyobb érték irodalmilag is, történelmileg is, mint a száj­hősök kivagyiskodása. A Füveskert most is a szellemi magmaradás gyönyörű virá­­gai­t kínálja. Könyv készül a Munkácsy-trilógiáról Debrecen (HBN - P. Z. M.) - Decemberben jelenik meg Hapák József könyve, amelyik Munkácsy Krisztus-trilógiájáról készül. Az Alföldi Nyomdában készülő könyvről Veress Zoltán műszakvezető gépmestert kérdeztük. - A könyv igényességgel készí­tett fotókat tartalmaz, amit mint szakember csak elismeréssel tudok méltatni - mondta a gépmester, majd így folytatta: szakmailag „kihozza" az emberből szinte akarata elle­nére azt a tudást, amit csak önmegvalósítás­sal hajthat végre. Ez sikerélményt jelent. A kiadványban szereplő kinagyított képrész­leteket az eredeti, nagyméretű festménye­ken nem „veszi észre" a szemünk. Tehát a részletekben van a csoda... A gépmester a nyomdagép vezérlőpultjánál a színeket ellenőrzi Fotó: Poór Zoltán Minden évben megduplázta forgalmát A Magyar Könyvklub évente 160 művet ad ki együttműködve európai klubokkal Budapest, Debrecen (HBN - B. E.) A Magyar Könyvklub alig több mint három és fél éve kezd­te meg működését. Mára az or­szág egyik legnagyobb szerveze­te lett. A klubnak jelenleg 556 ezer tagja van, könyveladási for­galmát eddig minden évben si­került hozzávetőlegesen meg­dupláznia. - mondotta Kratoch­­vill Balázs igazgató a Gellért Szállóban rendezett sajtótájékoz­tatón. A klub teljes egészében a nyu­gat-európai könyvklubok műkö­dési rendszerét követi. Ennek lé­nyege: minden negyedévben­­, il­letve karácsonykor még egyszer­­, tehát évente öt igényes kataló­gust állít össze. Ezeket a kataló­gusokat a tagok megkapják, és be­lőlük otthon kényelmesen ki tud­ják választani a könyveket. Ez a - Magyarországon még viszony­lag újfajta - könyvvásárlási forma azoknak az olvasóknak előnyös, akik elfoglaltságuk miatt egyéb­ként nem jutnak el könyvesbolt­ba. Most, hogy az utazási költ­ségek is jelentősen megnöveked­tek, a vidéki lakosságnak igen nagy előny, hogy „házhoz megy a könyv". 1995-ben arra törekedtek, hogy áraikat alacsonyan tartsák, illet­ve hogy az egyre növekvő papír- és nyomdaárak mellett a könyv­klubban a könyv ne számítson lu­xusnak. Ezt a célkitűzésüket si­került megvalósítaniuk, a klub ma már közel 1 milliárdos éves for­galmat bonyolít le. Hogy a nagy mennyiségű könyv mindig időre el is készüljön, saját könyvkiadót hozott létre. Évente körülbelül 160 művet jelentet meg, az egyes ka­tegóriákban szorosan együttmű­ködve a többi európai klubbal. Csak így tudott egy olyan négy­színnyomású könyvet, mint a pl. a „Megszentelt tájakon''-t gazda­ságosan előállítani. A klubár itt 990 forint, míg hasonló minősé­gű könyvet a kereskedelemben aligha lehet kétezer forint alatt be­szerezni. Dráguló világunkban az egyik legszebb, legtartalmasabb, árban is elérhető ajándék ezen a kará­csonyon valószínűleg ismét a könyv lesz. A választék bővítése érdekében a Magyar Könyvklub szorosan együttműködik több más hazai kiadóvállalattal is. Mar­ketingtevékenységükben különö­sen az úgynevezett „mailorder" (katalógusból postai úton történő terjesztés) területen értek el ki­emelkedő sikert. A klub Magyar­­országon ebben a műfajban veze­tő pozíciót foglal el. Bár az újfaj­ta értékesítési rendszer megjele­nésének, különösen az 1991-ben, sokszor negatív volt a visszhang­ja, az idő később mégis igazolta létjogosultságát. A tisztességes cé­gek talpon tudtak maradni, majd később megalakították a Magyar Áruküldők Egyesületét, amelynek a Magyar Könyvklub is alapító tagja. A Magyar Könyvklub soha nem volt csak tisztán csomagkül­dő szolgálat, hanem saját kiadású és más kiadókkal közösen kiadott könyveit minden lehetséges mó­don értékesíti és terjeszti. Tehát vannak üzletei, van helyi munka­társi rendszerük, ahol a munka­társak közvetlenül házhoz viszik a könyvet. Budapesten két üzlete van, vidéken most építik ki háló­zatát, míg a helyi munkatársi rendszer már eredményesen mű­ködik Veszprém és Tolna megyé­ben, illetve most indult Komárom megyében is. A postai úton történő értékesí­tésben a Magyar Postának a Ma­gyar Könyvklub az egyik legna­gyobb partnere. Napi levélforgal­ma olyan darabszámot ért el, hogy a Magyar Posta külön irányítószá­mot adott a Magyar Könyvklub­nak, tehát roppant egyszerű a könyvklub és a zeneklub ríme. Elég az érdeklődőknek annyit rá­írni a borítékra: 1546 Budapest. Lényegesen javult az utóbbi időben - összehasonlítva a kezde­ti nehézségekkel - az ügyfélszol­gálati munka minősége. A telefo­nos felvilágosítás - miután elegen­dő vonaluk van - lényegében zök­kenőmentesen folyik. A könyvklub technikai, felsze­reltségéhez tartozik ócsai (Pest megyei) raktáruk és csomagolóbá­zisuk. Ezt az elmúlt három év alatt olyannyira fölfejlesztettük, hogy ez a könyves bázis ma már az egyik legszámottevőbb Kelet-Eu­­rópában. Akár napi 50 ezer köny­vet is képesek kiválogatni és pos­tára adni, ami átlagban napi 25-26 ezer postacsomagot jelent. A Magyar Könyvklub megala­kulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy pár év leforgása alatt meghatározó kulturális intéz­ménnyé váljon az országban, és az általa javasolt művek olvasására buzdító erejével is hozzájáruljon ahhoz, hogy minél műveltebb em­berek alkossák társadalmunkat. Szerencsénkre a könyv egyre na­gyobb szerephez jut az ezredfor­dulóhoz közelítvén. Hiába fogha­tó ma már a legtöbb országban húsznál több műholdas csatorna, a műsorok viszonylagos egysíkú­sága miatt - legalábbis ezt mutat­ják a nyugat-európai statisztikák - egyre több ember vesz ismét kézbe könyvet ahelyett, hogy té­vét nézne. Az is nyilvánvaló, hogy a könyv változatlanul a tudás megszerzésének egyik - ha­ nem a legfontosabb­­ eszköze. Mindezt egybevetve a könyvkiadás és könyvterjesztés perspektívája vál­tozatlanul megvan, ha jelenleg a nagyon megemelkedett papír- és nyomdaköltségek miatt - s nem utolsósorban az átalakulás miatt - Magyarországon ma nagyon sok kiadó és terjesztő válságban van. Kettő a klub karácsonyi sikerkönyvei közül Fotó: Napló-reprodukció Addig-addig etette a nagy író macskáit... Az újságíró rokonszenves pimaszsága, avagy hogyan készül egy Hrabal-interjú Dombrovszky Ádám Budapest (ISB)­­ Pénteken Ester­házy Péter író mutatja majd be Bu­dapesten a Magyar Sajtó Házában Varga Attila Hrabal arcai című in­terjúkötetét, de hétfőn már szó esett a kötetről az Európa Könyki­­adó sajtótájékoztatóján. Osztovits Levente igazgató a téli könyvvá­sárra megjelenő könyveik bemu­tatása során meleg hangon beszélt arról a „huszonkét éves nyíregy­házi fiatalemberről", aki 1993-ban egy Playboy című lapot lobogtat­va kereste fel igazgatói szobájá­ban. (Varga Attila akkoriban való­ban az Új Kelet szerkesztőségében dolgozott, de ő minden bizonnyal debreceninek vallja magát, hiszen első írásai is annak idején az Úton című lapban jelentek meg, aztán írt a Hajdú-bihari Naplóba is - többek között a Vasárnap című mellékletben épp a Playboyban megjelent anyagból, illetve ebből az interjúkötetből is publikált rész­leteket - ma pedig a Hajdú-biha­ri Nap című napilap főmunkatár­sa.) „Lenyűgözött az a pimaszság, ahogyan Varga Attila, miközben még csehül sem tudott, bekerítet­te interjúalanyát" - mesélte Osz­tovits Levente. Az Európa Könyv­kiadó igazgatója egy anekdotát is elmondott arról, amikor egy nem­zetközi találkozón - mint magyar kiadója - hiába próbált Hraballal szót váltani, a híres cseh író igen­csak elutasító volt. Alig állt szóba valakivel, inkább csak a sörözőket kereste, hivatalosan szinte megkö­­zelíthetetlennek tűnt. Hrabal elein­te Varga Attilát is „elküldte a fe­nébe", de a fiatal magyar újság­író „lesátorozott" Hrabal háza előtt, s addig-addig etette a nagy író macskáit, hogy egyszer csak összebarátkoztak, így született meg az az interjúkötet, amelyben Hrabal olyan dolgokról beszél, amit ilyen mélységben sehol nem fejtett ki. Erotikáról, szexről, a ke­let-európai népek konfliktusairól szól a kötet, s mindarról, ahogyan Hrabal látja a világot. Az Európa Könyvkiadó - ko­rábbi szokásához híven - az egyik leggazdagabb kínálatot nyújtja ka­rácsony előtt a könyvpiacon. „Könnyű nekik", hiszen „házi­szerzőik" sorában olyan írók van­nak, mint Joseph Heller, John Up­dike, Milan Kundera. Vagy a híres svéd rendező, Ingmar Bergman, aki például kifejezetten ragaszko­dott hozzá, hogy továbbra is az Európa Könyvkiadó adja ki mun­káit. Az új Bergman-könyv három művet tartalmaz, amelyek így együtt: önéletrajz, családtörténet, film, zene és színház. Az új Kun­­dera-kötet címe: Nevetséges sze­relmek. Updike tizenhatodik regé­nye (azóta már megint írt kettőt) a Brazília egy modern Trisztán és Izolda történet, Heller pedig fe­lejthetetlen regényének, a 22-es csapdájának a folytatását írta meg Záróra címmel. A szereplők ugyanazok, s a téma: hogyan él­nek ők ma ebben az abszurd XX. század végi világban. Böngészni is engedünk mindenkit Vitéz Ferenc, a Hajdú-bihari Nap­ló 1995. november 8-i számában az antikváriumok szerepéről és fela­datáról írt rövid ismertetést. Egye­ző a véleményünk abban, hogy az antikváriumok döntően régi és használt könyveket, térképeket, metszeteket árusítanak. Gondo­lom, tudja, hogy az antikvár kész­let minőségét csak egyrészt formál­hatja az antikvárius, másrészt a könyvgyűjteményünk a felkínálók ajánlatától függ. Sajnos, a kínála­tot nem áll módunkban befolyásol­ni, adott esetekben megemelt fel­­vásárlási árakkal sem. Valótlan a feltételezése, hogy a szegényesnek tűnő készlet visszautasító magatar­tásunk eredménye. Úgy látja, hogy az értékes antikvitások, a klasszi­kus irodalom bemutatása kárára terjeszkedik boltunkban az új könyv, s a felvásárlással azért ál­lunk hadilábon, mert az értékes,­­eladásra kínált betűportékának nem adunk teret. Naponta mázsaszámra utasí­tunk vissza betűportékát, krimit, pornót, tv-s filmsikereket, Vörös Rózsa regényeket, Kisasszonykát, szennyezett, széthullott, egyéb vá­ladéktól nem mentes, sokadik pél­dányban meglévő műveket. (Az utóbbiak sokszor klasszikus olvas­mányok.) A sort folytathatnám az­zal a könyvkészlettel, amit az ön­­kormányzatunk az utcai árusításra engedélyezett, majd minden köny­vesbolt ajtajában talál ilyeneket. „Persze, hogy nincsen hely..." írja. Ezen betűportékának nem is lesz, vagy csak nagyon kevés. Az utóbbi időben valóban elég nagy felületen mutatjuk be az új köny­veket, szótárakat, lexikonokat, gyermekkönyveket, szakácsköny­veket, a nagy érdeklődés miatt, a fentiekben említett, egyre szűkü­lő antik könyvkínálat miatt, továb­bá fennmaradásunk érdekében. Boltunk választéka lényegesen gazdagabb mint az ön által emlí­tett két debreceni elárusítóhelyé, ennek persze egyik lényeges oka a boltunk sokkal nagyobb bemu­tató felülete. Én sajnos csak bu­dapesti boltokra tudok hivatkoz­ni, amelyeknek a könyvkészlete gazdagabb, antikváriumokhoz méltó és számunkra elérendő cél­kitűzés lehet. Ha a Honterus, Kol­­lin vagy a Borda antikváriumokat említette volna jó példaként, me­lyeknek anyagát hiányolja a deb­receni olvasó, egyetértettem volna önnel, és egy kicsit irigykedve és fájó szívvel gondolnék a fent em­lített boltok gazdag kínálatára... Egyébként szerencsés lett volna, ha olyan műveket említ, amelyek valóban nincsenek boltunkban. Az ön által hiányként említett Krúdy, Kosztolányi kötetek szinte minden nap jelenlévő művek. Márai Sánor könyvét is megtalálta volna - igaz csak időszakosan - a böngésző, ha figyelmesen keresi, vagy segítsé­get kér az eladótól. Vitéz úr, ezután is szívesen lát­juk önt, akár eladni, akár venni, akár csak böngészni kíván nálunk. Rácz Antalné tulajdonostárs Sikertörténet Budapest (MTI) - Donald Katz néhány éve azzal az öt­lettel kereste meg Phil­ Knightot: szeretné megírni a világhírű sportfelszerelés­gyártó cég históriáját. Erede­tileg az 1992 és 1994 közötti évek történéseire, érdekessé­geire gondolt. Knight akkor elutasította Katzot. Később meggondol­ta magát a Nike megalapító­ja, egyben elnöke, így a mű elkészülhetett. Valódi „si­kersztorit" kap kézhez az ol­vasó, akit számos egyéb ku­lisszatitok is szórakoztat, ha­­ lapozgatja Donald Katz: Nike a világban -i Just do it című munkáját. Okkal kérdezhe­tő: miként és miért került az országba az alkotás? Egysze­rű: a Jákói Sport Kft. gondolt egy merészet, megszerezte a kiadói jogokat, lefordíttatta az alkotást, és az most olvas­ható.

Next