Hajdú-Bihari Napló, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

1996. NOVEMBER 1., PÉNTEK HARMADIK OLDAL HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 Küzdeni, de nem valami ellen, hanem valamiért A budógála szervezői összeütközésbe kerültek egymással az „ingyen" jegyek miatt Boros Norbert Debrecen (HBN) - Az ember méltán sérelmezi ha a becsü­letén esik csorba, így érzi ezt Farkas Tamás, aki a szeptem­ber 16-án megrendezett debre­ceni budógála egyik szervező­je volt­­ kezdetben. Panaszát levélben jutatta el szerkesztő­ségünkhöz. Mint írja, nevét meghurcolták, becsületét sárba tiporták. Kíváncsiak lettünk rá, mi is áll a „becsületbeli ügy" hátterében. Természetesen a harcművészetek gálájának fő­szervezőjét, Molnár Csabát is meghallgattuk.­ ­ Az említett sportesemény egyik mottója volt a következő mondat: „Küzdeni, de nem valami ellen, ha­nem valamiért". Erre az egyik leg­tisztábbnak tartott sportág illetéke­sei szembe fordulnak egymással. Miért? - kérdeztük Farkas Tamás­tól. - Molnár Csabával már régen ismerjük egymást, mivel mind­ketten a harcművészetek világá­ban tevékenykedünk. Szeptem­ber közepén kért meg Csaba, hogy segítsek neki egy budógá­la szervezésében. Szeptember 21- én szerződésbe is foglaltuk, hogy mi a feladatom. Hatáskörömbe tartozott az esemény reklámte­vékenységének irányítása, szponzorok keresése. Pár nap múlva már munkához is láttam, felkerestem a médiákat, ezen be­lül két televíziós, valamint egy­­egy rádiós társaságot és napila­pot. Elkészültek a belépők és a plakátok is. Én a médiáknak pro­­tokollbelépőket osztogattam, melyeket a műsoraikban, játékok győzteseinek ajándékoztak. Ezen felül több újságírónak és szpon­zornak is adtam ilyen jegyeket. Gyanútlanul folytattam a mun­kámat, amikor ismerőseim szól­tak, hogy láttam-e már az új pla­kátokat. Nem értettem, miféle új hirdetményekről lehet szó. Mint kiderült, Molnár Csaba az új pla­kátról eltüntette az egyik szpon­zor és a szervezők - tehát az én és az ő - nevét, helyettük csak az ő vállalkozásának neve szere­pelt. Felkerestem Csabát és ma­gyarázatot kértem az új szituáci­óra. Ő mindenféle kitérő vála­szokat adott és kérte, hogy kö­zöljem azoknak a nevét, akiknek ingyen jegyet adtam. Én fejből nem tudhattam és nem is akar­tam elárulni ezeket a neveket, mire azt válaszolta, hogy akkor nem engedi be azokat az embe­reket. Arra kért, hogy számol­jak el a jegyekkel. „Csalónak neveztek" - Ekkor teljesen megszakadt önök között a munkakapcsolat? - Abszolút. Szinte nem is be­széltünk. Sőt, az utolsó találko­zásunkkor még azt is a „fe­jemhez vágta", hogy több klub azért nem akar részt venni a gá­lán, mert én vagyok az egyik szervező. Ezt teljesen abszurd­nak tartottam. - És ekkor jött az a fordulat, amit a mai napig nem tud megemészte­ni? - Sajnos így van. A gálára természetesen nem mentem el. De ott voltak, illetve lettek vol­na azok, akik az általam osz­tott belépőkkel próbáltak bejut­ni. Az ajtóban állók nem en­gedték be őket és fennhangon hangoztatták, hogy csaló és szélhámos vagyok. Ezt követő­en rengeteg üzenetet kaptam, amelyek nyomdafestéket nem tűrő mondatokat tartalmaztak. Úgy érzem teljesen jogtalanul hurcoltak meg több tucat em­ber előtt. - Ön szerint mi lehetett az oka ennek a „jegyháborúnak"? - Szerintem egyértelműen az anyagiak vezérelték Molnár Csa­bát. Már a műsor közben beje­lentette, hogy veszteséges volt a rendezvény, amit én nagyon fur­­csállok. Több ilyen eseményt szerveztem már, s arra, hogy veszteséges legyen egy ilyen vál­lalkozás, még nem volt példa. Egyedül azért fordultam a nyil­vánossághoz, hogy a becsülete­met megmentsem. Próbáltam ér­tesíteni azokat, akik tőlem jegyet kaptak, de ez nem sikerült. Ez­­úton is szeretnék tőlük bocsána­tot kérni, bár nem érzem magam hibásnak. „Eljátszotta a becsületét" Most hallgattassák meg a má­sik fél, Molnár Csaba is. - Először nem kívántam élni a reflektálás lehetőségével, mert jobban örültem volna annak, ha a gála szereplőivel foglalkoznak a médiák. De­­ sajnos­­ úgy ér­zem, hogy a tisztánlátás végett jobb, ha megszólalok. - Farkas Tamás azt sérelmezi, hogy azokkal a belépőkkel, amiket ő protokoll­jegy­ekként kiosztott, nem engedték be az érdeklődőket. Ezáltal az ő becsületességét sokan megkér­dőjelezik. - Többször kértem Tamást ar­ra, hogy adja le azok névsorát, akiknek ő belépőt adott. Nem tett eleget felkérésemnek, így ne­kem kellett kideríteni, hogy összesen 16 darab jegyet sorsol­tak ki különböző játékok győz­teseinek a televíziókban és rádi­ókban. Én külön szóltam az aj­tóban álló rendezőknek, hogy ezeket az embereket engedjék be. Tamás több belépőt szponzo­rának, ismerőseinek osztogatta szét. A mai napig nem tudott el­számolni körülbelül 150-200 da­rabbal. Sőt, megtudtam, hogy a belépőkért cserébe több tekercs filmet kapott fényképezéshez. Ezeknek a filmeknek nagy hasz­nát vettük volna a budógálán. - Farkas Tamás szerint önt a nyereségvágy vezérelte. - Furcsállom, hogy pont ő mondja ezt, amikor az általa ké­szített plakátokon az ő szponzo­ra volt olvasható és nem az, hogy kik fognak fellépni a műsorban. Az, hogy ezt a gálát az anyagi­ak miatt szerveztem, nevetséges. Ha nyereséges vállalkozást sze­rettem volna rendezni, akkor pénzdíjas versenyt szervezek. De ez az egész nem erről szólt. Már­mint nekem... Annak köszönhe­tően, hogy rengetegen jöttek el megnézni a műsort, közel null­szaldós lett a rendezvény. Az igazsághoz tartozik, hogy Ta­másnak nincs jó híre a küzdő­sportok berkeiben, mivel komoly­talannak és nyerészkedőnek tart­ják. Én is csak azért kértem fel a szervezőmunkára, mert korábbi „kapcsolatunk" révén anyagi tar­tozása volt felém, s úgy gondol­tam, így letudhatja az adósságát. Sajnos felelőtlenül ígérgetett min­denütt. Néhány név úgy szere­pelt a Napló első beharangozójá­­ban, hogy a sportolókkal nem is beszélt. Az érintettek emiatt be akarták perelni Tamást. Nincs szándékomban bántani Tamást, de több helyről hallottam, hogy a becsületét már sok ember előtt, sokszor eljátszotta. Még egyszer mondom, jobb lenne, ha inkább a különböző harcművészetekről írnának az újságok, mint az ilyen ügyekről. A küzdősportok népszerűségét senki sem vitatja... Fotó: F. Szilágyi Imre „A jó családpolitika a legjobb népesedéspolitika” Budapest (MTI) - konszenzuson alapuló, egységes és átfogó csa­ládpolitikára lenne szükség - hangoztatták kormánypárti és el­lenzéki képviselők egyaránt azon a pódiumvitán, amelyet egy bu­dapesti családpolitikai konferen­cián rendeztek csütörtökön. A politikusok és kutatók rész­vételével megtartott kétnapos ta­nácskozást a Batthyány Lajos Ala­pítvány, a Budapesti Közgazda­ság-tudományi Egyetem és a Kon­rad Adenauer Alapítvány szer­vezte. Pusztai Erzsébet, az MDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a családokkal foglal­kozó különféle intézmények mun­káját össze kellene hangolni, s mindenki számára elérhetővé kel­lene tenni. A családi juttatások rendszerét pedig úgy kell átalakí­tani, hogy azok egymásra épülje­nek, és minden életszakaszban nyújtsanak valamiféle támogatást a famíliáknak. Pusztai annak a vé­leményének is hangot adott, hogy a jó családpolitika egyben a leg­jobb népesedéspolitika is. Ezt a nézetet osztotta az MDF-et képvi­selő Kis Gyula is, rámutatva: amennyiben a hatalom a gazda­ságba való beruházást a humán szférába történő invesztícióval ál­lítja szembe, 2010-2020 táján de­mográfiai katasztrófahelyzetbe kerül az ország. A honatya bírál­ta azt a kormányzati törekvést is, amely szerint jövőre csupán 1 szá­zalékkal emelkedne a családi pót­lékra fordítható keret, miközben az ellátás reálértéke az elmúlt években az egynegyedére zsugo­rodott. Az MSZP-SZDSZ tevékenysé­gét kritizálta Kövér László fide­­szes képviselő is, hangsúlyozva: a kormány már a gyermek megszü­letéséig sem támogatja a házaspá­rokat. Ennek - vélekedett - nyil­ván az az oka, hogy nem akart sa­ját magával ellentmondásba keve­redni, hiszen programjában az áll: képmutató az a politika, amely csak a gyermekvállalást ösztönzi. Surján László ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazi családpolitika hosszú távú, lassan megtérülő befektetés. Ezt azonban a „csak egy választásig tudok gondolkodni" típusú szem­lélet képtelen felfogni. A kor­mánypártok tevékenységét, politi­káját ért számos bírálatra az SZDSZ-es Büky Dorottya nem kívánt válaszolni. Arra azonban felhívta a figyelmet: amíg a családpolitiká­val kapcsolatos legalapvetőbb kér­désekben nincs konszenzus, a na­pi problémák megoldásában sem lehet közös nevezőre jutni. Szigorúbb szabályok a veszélyes kutyákról Budapest­­ A veszélyes kutyák­kal kapcsolatos szabályozás alap­jait teremti meg az állam- és köz­­biztonságról szóló törvényerejű rendelet, illetve a büntető tör­vénykönyv (Btk.) módosítása, amelynek végszavazása a jövő héten lesz a Parlamentben. A Fidesz két képviselőjének in­dítványa nyomán az Országgyű­lés várhatóan jelentősen megszigo­rítja majd a pitbull terrier és keve­rékei tartására vonatkozó szabá­lyokat, valamint bűncselekmény­ként határozza meg a tiltott állat­viadal szervezését és a veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötele­zettség megszegését. Mindezt Ba­­raczka Róbertné, a Belügyminisz­térium helyettes államtitkára mondta csütörtökön újságírók előtt a BM-ben - kinológusok, ön­­kormányzati szakemberek, állator­vosok, az érintett minisztériumok és társadalmi szervezetek képvi­selőinek részvételével­­ rendezett eszmecserét követően. Baraczka Róbertné hangsúlyoz­ta, hogy a kutyák tartásának álta­lános feltételeinél szigorúbb szabá­lyoknak kell vonatkozniuk az úgy­nevezett veszélyes ebekre. A jog­szabály-módosítást követően ilyen lesz a pitbull terrier, illetve keve­rékei, és veszélyesnek kell majd te­kinteni azt az ebet is, amelyet ál­lategészségügyi szakhatósági köz­reműködés alapján a települési (a fővárosban a kerületi) önkormány­zat jegyzője így minősít. Erre ak­kor kerül sor, ha a kutya­­ inger­lése nélkül - súlyos sérülést oko­zott embernek vagy állatnak. Ha a sérülés okozása a veszélyesnek te­kintett eb tartásához kapcsolódó szabályok megszegése miatt törté­nik, akkor - a jogszabályban meg­határozott esetekben - a kutya ivartalanítását vagy kiirtását kell majd elrendeni. A helyettes állam­titkár elmondta: a veszélyes és ve­szélyesnek minősített­eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel, kormányrendeletben meghatáro­zott feltételek fennállása esetén, az abban előírt módon, az állat-egész­ségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva lesz tartható. A pitbull terriernek vagy keveré­kének pedig háztartásonként csak egy egyedét, kizárólag ivartalanít­­va lehet majd tartani. A jogszabály tartalmazza majd: tilos a pitbull terrier és keveré­kei bármely módon való szapo­rítása, tenyésztése - ideértve a vétlen szaporulatot is -, az or­szágba való behozatala, kivitele, elidegenítése, reklámozása, hirde­tése, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő fela­datokra való tartása, képzése és alkalmazása. Szólt arról is, hogy kormányrendelet szabályozza majd a veszélyessé minősítés fel­tételeit és rendjét, illetve az ilyen eb tartására vonatkozó engedé­lyezés feltételeit. Ugyancsak a kormányrendeletben határozzák majd meg a veszélyesnek minő­sülő eb tartásának részletes fel­tételeit és módját, valamint ezek ellenőrzésének rendjét. KOMMENTÁR____________ T. Szűcs József A birodalom visszavág A nagy sikerű film címe bizonyára nem hang­­zott el a Fidesz-MPP tegnapi sajtótájékozta­tóján, ámbár akár e mottóval is „címkézhet­­ték” volna mondandójuk egyik felét. Áder Já­nos ügyvezető alelnök szerint ugyanis a kor­mánypártok „a régi történésekben” való váj­­kálással akarnak visszavágni a Fidesznek a Tocsik-ügy kirobbantásáért. A parlament alkot­mányügyi bizottságának arra a szerda esti dön­tésére utalt ily módon a honatya, amely sze­rint létrehoznak egy albizottságot, vizsgálan­dó, hogy törvényes volt-e annak idején az ál­lami vagyonból a pártoknak juttatott ingatlanok nagysága. Az egyszerű halandó persze már a tavalyi botrányokra sem emlékszik pontosan, eltelik hát nála kis idő, míg „beugrik”, mire is gondolhatott a politikus. Rémlik - s erre az el­lenlábasok is készséggel felhívják figyelmün­ket,­­ hogy volt egyszer egy székház, ponto­sabban egy székházügy, amelyet azóta is a fiatal demokraták orra alá dörgölnek, ha túl­ságosan vehemensen lépnek fel a közélet tisz­togatóinak szerepében. A szabad demokraták egyik képviselője, Han­­kó Faragó Miklós mindenesetre megmosolyog­­tatónak nevezte a bizottság felállításának ilyes­fajta interpretálását. Mint mondta, az ingatlan juttatásokkal kapcsolatos előterjesztés már hó­napok óta tart, véletlen tehát, pontosabban a dolgok természetes menete, hogy az most ke­rült a bizottság elé. Mindenesetre a fiatal de­mokraták a tegnapi tájékoztatón ismertettek egy újabb „odavágással” felérő ügyet. „Ter­mészetesen” ismét a privatizáció került teríték­re, pontosabban a Taverna Szálló ügye, amely kapcsán a Fidesz szerint az állam óriási va­gyonvesztést szenvedett el. Az ÁPV Rt. és a Taverna Rt. ugyanis perben állt egymással egy perértékben 800 millió, becsült értékben más­fél milliárdos ingatlanrész miatt. Az előbbi a pert elsőfokon megnyerte, majd peren kívül ki­egyezett a másik féllel, ám reálértékben csu­pán 70 millió forintos vagyonhoz jutott. A Fi­desz tehát úgy véli, az óriási különbség „kialakítása” miatt valakinek felelnie kell. Ma még nem tudni, lesz-e a Tocsik-ügyhöz hason­ló folytatása a bejelentésnek, s csak kívánni tudjuk, ha igen, ez is oly jól végződjék, mint amaz. Mert­hogy Hack Péter, az illetékes par­lamenti bizottság elnöke egyenesen történel­mi jelentőségűnek nevezte a testület által a To­­csik-ügyben lefolytatott és befejezett vizsgá­latot. Merthogy a rendszerváltás óta első íz­ben történt meg, hogy egy konkrét ügyben vizs­gálatot folytató parlamenti bizottság miniszte­reket hallgatott meg és kormányzati szervek felelősségét elemezte, s a személyek is meg­nevezésre kerültek.­­ Állampolgárként mi is elégedettek lehetünk: bár lehet, az illetékes urak és hölgyek nem egészen úgy privatizálnak mifelénk, ahogy il­lene, megeshet, hogy sok politikusunk nem csak az anyósával, de közéleti vagy gazdasá­gi tevékenységével is összeférhetetlen, viszont az ezekből fakadó ügyeket kivizsgáló bizottsá­gok már-már tökéletesen működnek... :■ " K r* v­ yr "y* vid­vj * I Nagy Zsuzsa Dalárda Jó hír az Országháza tájáról (ritka jószág, meg kell becsülni!), némi remény mutatkozik, hogy egyfajta összhang alakul ki a honatyák és hon­anyák táborában. Mégpedig, szinte hihetetlen módon, a szekértáborok határvonalait is sem­mibe véve. Néhány szabaddemokrata képvi­selőnek az jutott eszébe, kórust kellene szer­vezni a magyar parlament énekelni szerető képviselőiből. Az ötletet, miként arról a tévé Parlamenti naplójából értesülhettünk, követte a tett, és Iványi Tamás karnagy úr­­ a művé­szetet Debrecenben tanult szomszéd megye­béli képviselő­­ listáján szépen szaporodnak a nevek. Kiderült, hogy a jelenleg független Sa­lamon László sok éven át volt tagja a Baross Gábor vezette egyetemi kórusnak, a kisgazda Gyimóthy Géza sem csak hallgatni szereti a népdalokat, s a szervezők erősen bíznak ben­ne, hogy a női szólamokban felcsendül majd a kiváló „profi”, Cseh Mária hangja is, ez eset­ben nem Torgyán doktor zengeményeinek alá­festéseképpen. A legnagyobb frakcióban is kellő érdeklődés mutatkozik a dalárda iránt, amely az elképze­lések szerint már karácsony táján felléphetne vitathatatlanul nemes szándékú - pártsemle­ges! - jótékonysági rendezvények szereplője­ként. A szocialisták közül éppen a hajdú-biha­riak megnyerését tekintik legfontosabbnak az ötletgazdák, a karmesteri pálcát Berettyóújfa­lu küldöttjének, Szilágyi Péternek kezében sze­retnék látni. Szó se róla, nem kis feladatot szánnak neki. Aki a parlamenti munkát mezei honpolgárként kíséri figyelemmel, elég nehe­zen tudja elképzelni, hogy hét frakció akár csak néhány tucatnyi tagja rátaláljon a közös szó­lamra. De szívből kívánunk sikert és a parla­menti kakofónia helyett legalább a pódiumon összhangzatot.

Next