Hajdú-Bihari Napló, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1997. MÁRCIUS 1., SZOMBAT SZÉLRÓZSA _ __ Nyíregyházától Győrig sorban állás mindenütt Petneházi Attila Magyarország (HBN) - A Posta­bank csődjéről elterjedt híreszte­lésekből pillanatok alatt pánik kerekedett az ország szinte vala­mennyi nagyvárosában. Nyíregy­házától Győrig, Szegedtől Kapos­várig kétségbeesett betétesek szá­zai álltak sorban a bankfiókok és a postahivatalok előtt, hogy ki­menekítsék a pénzüket. Ez derül ki az alábbi országos összeállí­tásból, melyben a megyei napila­pok munkatársai tájékoztatták a Naplót a náluk kialakult helyzet­ről. A Békés Megyei Hírlap ügye­letese arról számolt be, hogy kol­légái telefonon és személyesen is p­­róbálták elérni a helyi Postabank­iak vezetőjét, pénteken délutánig sikertelenül. Békéscsabán ez idő tájt teljes volt a káosz, a sor vége a postahivatalokban is az utcára ért. Érdeklődésünkkor Szegeden mintegy 50 ember várakozott - aránylag békésen - a bankfiók előtt. A Délvilág című lap munka­társa elmondta, hogy kisebb pánik kialakult ugyan, de a Tisza-parti városban tömegjelenetek nem vol­tak. A miskolci Postabank igazgató­ság előtt érdeklődésünkkor több­százas tömeg verődött össze. Társ­lapunktól, az Észak-Magyaror­­szágtól úgy értesültünk, hogy még az egyébként konkurens OTP egyik vezetője is kacsának minő­sítette a bankcsőd hírét. Dunaúj­városban két hónapja nyitott a pénzintézet kirendeltséget, mely­nek vezetője a rádióból értesült a hírről. Nem tapasztaltak jelentő­sebb ügyfélforgalom-növekedést, sőt a város környéki falvakban ál­lítólag egyenesen megmosolyog­ták a híradásokat. Nem így Eger­ben, ahol a déli órákban már vi­szonylag nagy tömeg várt a pén­zére a bankfiók és a postahivata­lok előtt egyaránt. A székesfehér­vári helyzetről nem sikerült infor­mációhoz jutni, a Fejér Megyei Hírlap munkatársa - mint közöl­ték velünk - éppen anyaggyűjtő körúton volt. A tatabányai 24 óra szerkesz­tőségében pénteken szinte egész nap „izzottak a telefonvonalak". Az ügyeletes szerkesztő hosszú sorokról, és egyre türelmetlenebb sorbanállókról számolt be a Nap­lónak. Szolnokon az „borzolta a kedélyeket", hogy délután egy óra körül a bankban elfogyott a pénz. A pénzintézet munkatársai holnap reggelig türelmet kértek az ügyfe­lektől, mondván, éjszaka feltöltik a trezorokat és fizetnek. Nyíregy­házán pénteken kora délután aránylag békésen várakozott a tö­meg a Postabank előtt, informá­cióink szerint nem volt szükség a biztosításra kivezényelt rendő­rök beavatkozására. A várakozás óráiban olyan híresztelés is szárny­ra kelt, hogy a debreceni igazga­tóságról páncélautóban szállítják a „szomszédvárba" a pénzt. Érdeklődésünkkor hasonló volt a helyzet az ország másik végé­ben, Győrben is. A Kisalföld cí­mű lap munkatársa elmondta, hogy a sorok vége az utcára lóg a bankból, és a postahivatalokból ugyanúgy. Veszprémben pénte­ken délelőtt még nyoma sem volt semmiféle pániknak, dél felé azon­ban például a főpostára már nem fértek be az emberek. A veszpré­mi Napló munkatársai hiába pró­báltak információhoz jutni a he­lyi szakemberektől, azok a sopro­ni igazgatóságra irányították az új­ságírókat. A legtöbben Nógrád megyében is először a megyei lap­nál érdeklődtek a hír valóságtar­talma felől, és csak azután álltak be a sorba a pénzükért. Salgótar­jánban egész délután jókora tömeg ácsorgott a postahivatalok előtt, ahol - mint megtudtuk - a kifize­tésben nem volt fennakadás. Több száz fős várakozó tömeg­ről igen, atrocitásról azonban nem kaptunk hírt Kecskemétről sem. A megyeszékhely rendőreit pénte­ken kora délutánig nem kellett biztosítási feladattal kiküldeni, a pénzintézet saját biztonsági őrei felügyelték a rendet. Kaposvárott dél körül több százan zsúfolódtak be az aránylag kicsi Postabank­fiókba. Délután két óra körül fo­gott el a pénz, és ez meglehetős étségbeeséssel töltötte el a soruk­ra várókat. A Somogyi Hírlap ügyeletese a Naplónak elmondta, hogy a fiók ugyan bezárt, de a be­tétesek mintegy 50-80 fős csoport­ja még ott maradt. Hozzátette, hogy a bankautomatáknál is hosszasan kellett várakoznia an­nak, aki hozzá akart jutni a pén­zéhez. A szekszárdi kollégák érdeklő­désünkre csupán annyit tudtak el­mondani, hogy a tolnai megye­­székhelyen is a sorban állás jellem­ző. Akkor nyugalom volt. Hason­ló helyzetről kaptunk jelentést Pécsről, ahol a dühös betétesek szinte egyidejűleg rohamozták meg a megyeszékhely bankfiók­ját és pénzkiadó automatáit. A szombathelyi főposta ajtajára pén­teken kora délután kitehették vol­na a „telt ház" táblát. A Vas Né­pe című lap ügyeletese arról szá­molt be, hogy a kisebb postahiva­talokban nem volt ekkora tömeg, egy-egy helyen 30-40 ember várt a sorára. A bankfiók egyébként meghosszabbította a pénteki nyit­va tartását. A zalaegerszegi Posta­bank igazgatóságon pénteken dél­előtt érzékelték a forgalom jelen­tősebb növekedését, ezt azonban eleinte a fizetésnapnak tudták be. Délután két órára már annyian let­tek, hogy nem fértek be az épület­be, amit viszont az ott dolgozók nem tudtak mire vélni. LAPZÁRTA Tízmilliárdot vontak ki a Postabankból Budapest (MTI)­­ Pénteken 10 milliárd fo­rintot vontak ki a betétesek a Postabank­ból, ami összesen 200 ezer tranzakciót jelent. Ezt Murányi Róbert, a Postabank vezérigaz­gató-helyettese jelentette ki a Radio Bridge hullámhosszán. Hozzátette: a pénzintézet abszolút fizető­képes, 70 milliárd forintos tartalékkal ren­delkezik, ami teljes mértékben fedezni tud­ja az ügyfelek igényeit. Elmondta, hogy több rémhír kering, például az, hogy a Postabank kamatot csökkent, csődbe megy, az osztrák részvényesek kivonják tőkéjüket, felügyele­ti vizsgálatok problémát találtak a banknál. Mint rámutatott, mind a négy állítás teljes mértékben cáfolható. Balázs Ágnes, a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkára hozzátette, hogy nagyon komolyan kell venni a helyzetet, mert a pá­nikhatás a bankrendszert veszélyeztetheti. Ezért hétfőre összehívták a bankvezetőket, hogy megvitassák, miként lehet megnyug­tatóan kezelni a helyzetet. Budapest: A fővárosiak sem fértek be... Fotó: Nagy Gábor (ISB Még demonstráltak Debrecen (HBN) - Hajdú-Biharban a pén­teki napra két forgalomlassító demonstrá­ciót jelentettek be a rendőrkapitányságokon. Ezek közül a Berettyóújfalu és a mezősasi elágazás közé meghirdetett tiltakozó akciót - noha a rendőrség készült rá - nem tartot­ták meg. A 4-es úton, a Határ út és Ebes között - a Debreceni Gazdakör szervezésé­ben - 22 traktor és 3 gépkocsi lassította a közlekedést. H . Főszerkesztő: Bakó Endre. Főszerkesztő-helyettes: Porcsin Zsolt. Vezető főmunkatárs: Gulyás Imre. Szerkesztők: Barna Attila, Tóth Dénes, T. Szűcs József. Tervezőszerkesztő: Bede Gábor. Rovatvezetők: Porcsin Zsolt (társadalom), Petneházi Attila (gazdaság), Erdei Sándor (kultúra), Iklódy János (fotó), Kiripolszky Tamás (sport). Szerkesztőség: Debrecen, Dósa nádor tér 10. Telefon: 412-144*, 413-395, sportrovat: 417-152, telefax: 412-326. Regionális szerkesztőségek: Hajdúnánás, Bocskai u. 12-14. Telefon: 382-754, 382-748, telefon/telefax: 382-784. Berettyóújfalu, Dózsa György u. 20. Telefon: Berettyó­újfalu (54) 401-990. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB). 1054 Budapest V., Báthory u. 7., III. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám. Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associa­ted Press (AP). Kiadja a Napló Lapkiadó Kft., Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: 412-144*, telefax: 417-985. Felelős kiadó: Thomas Koch. Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch. Reklám és hirdetés: Pápai András. Terjesztés: Machlik Aranka. Nyomás: Inform Stúdió Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 413-101. Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., Deb­recen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Árusításban terjeszti a Napló Lapkiadó Kft., Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: 412-144­, telefax: 417-985. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.­­nél vezetett 11-99-300-1 02302322-00070003 pénzforgal­mi jelzőszámára, valamint megrendelhető a kiadó és a regionális szerkesztőségek rímén. Az előfizetés díja 1996. december 1-jétől: egy hónapra 675 forint, negyedévre 2025 forint, fél évre 4050 forint, egy évre 8100 forint. Áruspéldányok ára hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton: 31 forint, pénteken 34 forint. (Az árak az áfát is tartalmazzák.) Index: 25 627. ISSN 0133-1051 „A Postabanknak 70 milliárdos tartaléka van” Budapest (ISB - D. A.) - Semmi­lyen alapja nincs annak a pánik­nak, ami most a Postabank kö­rül folyik - állította a pénteki Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón Tarafás Imre, a Bankfelügyelet elnöke. Akar László pénzügyi államtitkár is pusztán rémhírterjesztőkről be­szélt, egy esetleges politikai ak­cióról az úttorlaszos ország jelen­legi feszült helyzetében. Princz Gábor, a Postabank vezérigazga­tója pedig világosan leszögezte: bankja 70 milliárdos tartalékkal rendelkezik, s biztos benne, hogy sikeresen leküzdik ezt a bizalmi válságot. Már csütörtökön délután mu­tatkoztak az első jelek, hogy mind többen vették ki pénzüket a Pos­tabanktól. A szóbeszéd csődhely­zetet emlegetett, s ennek lett az eredménye, hogy csütörtökön 800 millióval csökkent a betétek összege. Pénteken délre azonban már „elszabadult a pokol". Óriá­si tömeg állt sorba a Postabank­kifizetőhelyek előtt, s mindenki a pénzét követelte. Délben készítettünk interjút a Postabank vezérigazgató-helyet­tesével, aki már akkor értésünk­re adta, hogy szó nincsen semmi­féle csődről, mert a bank rendel­kezik azon összegekkel, amelye­ket az ügyfeleknek ki kell fizet­ni. A nagy sorokat Murányi Ró­bert akkor még a február 28-i teendőkkel, a bérkifizetésekkel, az adóbefizetés lejártával, illetve egyes éves értékpapírok lejárati napjával indokolta. Igaz, szót ej­tett arról is, hogy egyes lapok a Polgári Bank csődje kapcsán igen gyakran csak a PB rövidítést használják, ami összetéveszthe­tő a Postabank rövidítésével is. Hangsúlyozta, hogy minden ki­fizetési gond mögött csak techni­kai probléma állhat. A hatalmas forgalomra nem lehetett előre számítani. A sajtótájékoztatón Princz Gá­bor megígérte: szombaton, sőt ha kell, vasárnap is nyitva lesznek a Postabank-fiókok. A négymil­liós ügyfélkör bizalmát úgy sze­retnék visszaszerezni, hogy bi­zonyítják: igenis rendelkeznek pénzzel. Nyitva tartanak és állják a sarat, egyetlen számla zárolásá­ra sem kerül sor. A betéteseknek korlátozás nélkül fizetnek. A ve­zérigazgató némileg szkeptikusan jegyezte meg, hogy tud olyan bankokról, amelyek már pénte­ken hosszabban tartanak nyitva, hogy fogadják a Postabankból ki­kerülő pénzt... A bank vesztesége nyilvánva­ló ebben az esetben, de Akar László rámutatott: azok a betéte­sek, akik ugrottak a rémhírre, a kamatokat veszítik el, a többórás fáradságos sorban állásról nem is beszélve. A Bankfelügyelet elnö­ke egyértelműen leszögezte: a Postabanknál tavaly átfogó vizs­gálatot tartottak, melynek ered­ménye semmi olyat nem tartal­maz, ami a bank esetleges csőd­jére utalna. A roham után késő este zárt a debreceni fiók Debrecen (HBN - R. I.)­­ Este nyolc órakor még körülbelül nyolcvan-száz ember várakozott a Postabank Vár utcai igazgató­sága előtt. Ekkorra ígérték a zá­rást, azonban Szőke Kálmán, a Postabank területi ügyvezető igazgatója csak kilenc óra után lépett ki az intézmény épülete elé és kérte az akkor még ott várako­zó közel negyven-ötven embert a következőkre: „ha bíznak a bankban, menjenek haza és hol­nap reggel jöjjenek vissza." A várakozó ügyfelek azonban úgy döntöttek maradnak, hiszen mint egy fiatalasszony mondta - „ma már harmadszor állok sorba" - így a bankigazgató utasítására mindenkit beengedtek. - A kollégáknak ez pluszmun­kát jelent - mondta Szőke Kálmán, hozzátéve, hogy­­ a kifizetéseket így csak éjfél felé tudják zárni. A kollégáknak reggel nyolckor bank­nyitásra pedig ismét a „vártán" kell majd állniuk. A túlmunkát egyébként a Postabank vala­mennyi dolgozójának kifizeti - tudtuk meg. A pénzükért sorban álló ügyfeleket is kifizették pén­teken - mondta Szőke Kálmán, mivel folyamatosan feltöltötték a készletet, volt elég pénz. Szomba­ton reggel 8 órától várja ügyfeleit a Postabank, a várható zárás 13 óra, azonban ha ugyanaz lesz a helyzet, mint pénte­ken, vagyis az ügyfelek „megro­­hamozzák" a bankot, akkor a nyitva tartás hosszabb lesz. A vasárnapi nyitva tartást - ismét a köz­ponttal törté­nő egyeztetés után döntik el - azonban, ha nem jelentke­zik a péntekihez hasonló ügyfél­roham a bank zárva tart.­­ A nagybefektetők - az ada­tok szerint néhány száz vállalko­zó vezet a Postabanknál Debrecen­ben számlát, betéteik összege kö­rülbelül 3-4 milliárd forint - mindössze 40 millió forintot vet­tek ki - mondta Szőke Kálmán. „Ez azt jelzi, hogy a vállalkozók, - akikkel kicsit másképp vagyunk napi üzleti kapcsolatban, mint a lakossággal - bíznak bennünk." A megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági helyettesét, Tóth Fe­renc alezredest kérdeztük arról, hogy ilyen esetekben megerősí­tik-e a pénzintézetek környékén a szolgálatot? - A bankok, postahivatalok környékére egyébként is kiemelt figyelmet fordít a rendőrség - mondta elöljáróban a főkapitány­helyettes. - A pénteken kialakult rendkívüli helyzet miatt a Posta­bank, illetve a postahivatalok előtt és környékén több rendőr teljesített szolgálatot és így lesz ez mindaddig, amíg a helyzet nem normalizálódik. Erre azért is szükség van, mert ilyen alkal­makkor köztörvényes bűncselek­mény is előfordulhat a pénzinté­zetek környékén, a bűnözők a sorban állók közé is elvegyülhet­nek a könnyű pénzszerzés remé­nyében." Nyolc óra körül még meglehetősen sokan vártak so­rukra és pénzükre Fotó: Horváth Katalin A cukorgyárban csúcsra járatták a gépeket Kaba (HBN - P. A.)­­ A Kábai Cukorgyárban tavaly mintegy 600 ezer tonna cukorrépa feldol­gozásával számoltak, csakhogy a tényleges hozam hozzávetőleg 730 ezer tonna lett. A többlettermés és a betakarí­tást ellehetetlenítő időjárási viszo­nyok (egy hónapig esett az eső, majd pedig jött a fagy) rekordbe­állításra késztette a gyáriakat - hangzott el azon a pénteki sajtótá­jékoztatón, amit a cukorrépa-ter­mesztők regionális szakmai talál­kozóját követően tartottak Rábán. A normális körülmények között napi 7200 tonna cukorrépát feldol­gozó üzem a mostani kampány­ban naponta átlagosan 8200 ton­nás kapacitással működött, de elő­fordult olyan is, hogy 24 óra alatt 8900 tonna répából gyártottak cukrot. A 8000 tonna feletti napi teljesítménnyel egyébként a kábai Kelet-Európa legnagyobb cukor­gyárának számít. Az rt. vezetői el­mondták, hogy az egyenletes jó minőség érdekében immár hete­dik éve számítógépes folyamatirá­nyító rendszer felügyeli a terme­lést, és folyamatban van az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsít­vány megszerzése is. Idén immár negyedik alkalom­mal rendezték meg a gyárban a cukorrépa-termesztők regionális szakmai találkozóját, ahová a ré­patermelőkön kívül egyéb mező­­gazdasági partnereiket (növényvé­delmi szakembereket; az ágazatot finanszírozó pénzintézetek mun­katársait; műszaki ellátócégek képviselőit) is meghívták. Juhász Lajos termelési igazgatóhelyettes elmondta, hogy a középtávú fej­lesztési programjuk keretében há­rom év alatt mintegy 1,5 milliárd forintos beruházást valósítottak meg a mezőgazdaságban. A szak­ember kijelentette: ennek az in­vesztíciónak is része van abban, hogy - hozamok tekintetében - a Kaba környéki mezőgazdasági ter­melők állnak legközelebb az euró­pai normákhoz. a

Next