Hajdú-Bihari Napló, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-14 / 62. szám
Vitray Tamás Csak ülök és mesélek című műsora mutatta be '83-ban Nagy Ferencet és faragásait a televízió nézőinek. Marosi János atya akkor a debreceni Szent László-templomban szolgált, megtetszettek neki a szobrász körtefából faragott stációi, a Jézus szenvedésének állomásait bemutató tizennégy dombormű. Üzent Nagy Ferencnek, hogy megvenné a templomnak egy korpusszal együtt, így kerültek Debrecenbe egyik legjelentősebb faszobrászunk művei. A hetvenhét éves mestert tavaly meglátogattam Tábort. A szépséges külső-somogyi lankák közt található városkát a Kis-Koppány völgyében ligetek, kaszálók, gyümölcsösök, nádasok övezik, ahol még elevenen él a somogyi pásztorok és betyárok legendája. Festői a környék, s lehet abban valami sorsszerű, hogy képzőművészetünk több jelentős alakja kötődik ehhez a tájhoz. A szomszédos Zalán látta meg a napvilágot Zichy Mihály, grafikánk halhatatlan mestere. A másik irányba, Siófok felé autózva, rögtön Bábonymegyerre érünk, ahol Rudnay Gyula festette az itt élőket és a tájat vásznaira. Innen pár kilométer Som, Iványi Grünwald Béla szülőfaluja. S ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a Kis-Koppány forrása Karád határában található, ahol a népművészet a mai napig elevenen virágzik a lelkekben, megállapíthatjuk, hogy Nagy Ferenc ihletett környezetben faragja immár hét évtizede szebbnél szebb műveit. A szobrásznak nehéz sors jutott. Szülei uradalmi cselédek voltak. A pásztorősök ivadéka önéletrajzában írja: „Iskoláim mindössze hat elemi és az élet...". Szegény volt a család, még mesterséget sem tanulhatott. Már gyermekkorában vonzódott a fához, s a pásztordalok, betyártörténetek és történelmünk hősei iránt. A katonaságnál kezdett el faragni, amit a hadifogságban tovább folytatott. Faragásait először 1947- ben állították ki Kaposvárott. Azóta számtalan tárlaton - többek közt a Nemzeti Galériában - bizonyíthatta tehetségét. Jeles szobrászművészek ajánlására bejuthatott volna a főiskolára is. Őt azonban hazahúzta a szülőföld, s akkor már ismerte ma is hűséges társát, Emma nénit. Eleinte dobozokat, tükrösöket, gyümölcstálakat, kürtöket faragott. Később szép sikereket ért el áttört csontfaragásaival. Figurális kisplasztikáit - népi jelenetek, történelmi hősök, a biblia és a legendák világa - Szervátiusz Jenő és Németh Kálmán teljesítményeihez lehet csak hasonlítani. Állandó kísérletezéseit a néprajzosok gyakran rosszallással fogadták, miközben a képzőművészek próbálták a népművészet kereteibe beskatulyázni. Annak ellenére, hogy szobrait, reliefjeit Somogyi József annyira becsülte, hogy szívesen vállalta el 1983- ban a Tabon mai napig megtekinthető gyűjteményes kiállításának megnyitását. Erre az alkalomra írta barátja és földije, Takáts Gyula a következő sorokat: „Fa, érc, márvány egyre megy. / Csak az anyagnak szárnya lenne. / Szent, véső, okos kés alatt / mindegyik magasra húz, / s szállnak, akár a Pegazus!" A mai, mintegy hatezer lelket számláló dunántúli kisváros büszkesége a művészet sokszor sérülékeny köldökzsinórján keresztül kötődik több mint egy évtizede a cívisvároshoz. Ha belépünk a domonkosok Füredi utcai templomába, szembetűnő puritánság fogad bennünket. A tetővilágítás jóvoltából a domborművek plaszticitása még erősebben érvényesül. A kőrisfából faragott stációk 40x50 centiméteresek. A Via Dolorosa, Krisztus útja Pilátus palotájától a Kálváriáig számtalan szobrászt és festőt megihlettek, különösen a tizenkettedik stáció, a Keresztre feszítés. Az egyik legszebb Brunelleschi keresztje a firenzei Santa Maria Novellában és a Colmarban őrzött Grünewald-festmény. Hazai példát is említve Kondor Béla alkotásaira gondolok elsősorban. A huszonöt éve halott grafikus ilyen jellegű művei még mindig a reveláció erejével hatottak a tavaly nyáron másfél száz kárpát-medencei alkotó korpuszait bemutató kaposvári tárlaton. Nagy Ferenc robusztus, tölgyből faragott Krisztusa és a stációk jól érvényesülnek a hófehér falakon. A figurák eszköztelenek és profánok, hiányzik arcukról a metafizikus átszellemültség. Nagy Ferenc emberi történeteket helyez a krisztusi keretbe, inkább a történet egyedisége vonzó számára, hiszen mint mondja: minden emberben isten lakik. A templomban - úgy hírlik - sokáig nehéz volt misézni, nem figyeltek a hívek, hanem a faragásokat nézték. Isten kezének munkáját... T. P. Fába faragott fájdalom AHMintt Jézus nyelvét beszélő keresztények Egy bátor teológus fel akarja rázni a világ lelkiismeretét egy szinte elfelejtett vallási kisebbség megmentéséért. Jóllehet az ökumenikus mozgalom, az Amnesty International és emberbaráti szervezetek korábban is kibocsátottak ilyen értelmű felhívásokat, a német és a svéd sajtó pedig a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen ír eletében fenyegetett délkelet-törökországi nyelvi és vallási csoport sorsáról. Hans Hollerweger linzi egyetemi tanár most az eddigieknél is szélesebb körű vállalkozásba kezdett. Mentőakciójának célja annak a háromezer kereszténynek a felkarolása, akik a kurdisztáni Túr Abdin dombvidékén dacolnak az ellenük dolgozó történelemmel, a mind kérlelhetetlenebb és kegyetlenebb háborús környezettel. Túr Abdin, vagyis magyarul Isten szolgáinak hegye harminchat falvában a szír jakobita egyház tagjai húzzák meg magukat. Ősi hitükön kívül összefűzi őket legbecsesebb örökségük: mindmáig megtartották nyelvüket, az arámot, ugyanazt, amelyen Jézus Krisztus szólt tanítványaihoz. Az Újszövetség is megőrizte e nyelv néhány szavát. Máté evangéliumában olvashatók Jézus utolsó szavai: „Éli, Éli, Sámmá szábáktámní". Magyarul: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" Az evangéliumok többsége és az Apostolok Cselekedetei görögül íródott, a Jézusra és az ősegyházra vonatkozó szájhagyomány azonban arám nyelven kezdett terjedni. E sémita nyelv a római időkre nagyon elterjedt, a Közel- és a Közép-Keleten a nemzetközi érintkezés nyelvének számított. Máté evangéliumának eredetije is arám nyelvű lehetett, de ez elveszett, csak görög fordítása maradt fenn. Az esszénusok szektájának tulajdonított Holt-tengeri tekercsek némelyike szintén arámul íródott. A kurd hegyi falvak keresztényei még mindig arámul imádkoznak-miséznek, a Krisztus utáni IV. századból való arám himnuszokat énekelnek. Jézus igért erre a vidékre az ókeresztény hagyomány szerint Tamás és Tádé apostolok hozták el. A Szíriai határ és a Tigris közötti táj azóta is templomairól, kolostorairól, szerzeteseiről és remetelakjairól nevezetes. E vallásfelekezet híveinek lélekszáma egykor több millióra rúgott, tanait megismerték egészen Perzsiáig és Indiáig. Napjainkban világszerte már csak 140 ezret számlálnak, találhatók Szíriában, Irakban, Libanonban, Jordániában és az Egyesült Államokban. A hatvanas évek végén Törökországban még 21 ezren éltek, számuk a kilencvenes évekre 18 ezerre apadt. A Túr Abdinon megmaradt háromezernek papok, szerzetesek, apácák nyújtanak lelki vigaszt. Hollerweger nemes, odaadó mentőakciója és felvilágosító igyekezete annál inkább dicséretes, mivel nem egészen veszélytelen, és ezért nem is kecsegtet azonnali sikerrel. A Túr Abdin-iak állandó fogyatkozása ugyanis nemcsak a történelem régi viharainak, bizánci és arab uralkodók önkényének, belső meghasonlásoknak és elpártolásoknak a következménye, hanem olyan legújabb sorscsapásoknak is, mint amilyen a kurdisztáni háború. A muzulmán kurd nagybirtokosok mindig is az ő rovásukra gyarapították földjeiket, s földfoglalásaikkal tönkretették a keresztények híres szőlőkultúráját. Az első világháborúban is üldöztetés a keresztények osztályrésze, az utóbbi évtizedekben pedig soraikat még inkább megritkította, hogy számosan vendégmunkásnak álltak Európában. Mar Gabriel 1600 éves kolostora, a Napkeleti Bölcsek temploma és a keresztény vidék sok más világhírű műemléke az egész emberiség kultúrkincse, a nemzetközi közösségnek kötelessége tenni valamit a szír jakobita egyház híveiért, emberi jogaik szavatolásáért. Flesch István „A templomban - úgy hírlik - sokáig nehéz volt misézni, nem figyeltek a hívek, hanem a faragásokat nézték. Isten kezének munkáját..." xv. ív' y. ■$$$$ Ökumenikus naptár IZREALITA HITKÖZSÉG Ádár hó 14. és 15. napján van a sorshúzás ünnepe, annak emlékezetére, hogy Ahasvérus (Artaxerxész, i. e. 400) perzsa király gonosz lelkű tanácsadója, Hámán ki akarta irtani a perzsa birodalomban lakó zsidókat, de Eszter királyné és nagybátyja, Mordeháj ezt meghiúsították. Ennek a csodás megmenekülésnek az emléke Purim (sorshúzás) ünnepe, mert Hámán sorshúzás útján tűzte ki ádár hó 13-át a zsidóság kiirtásának napjává. Az örömünnepet ádár hó 13-án Eszter böjtje előzi meg, arra emlékezve, hogy ő a válságos napokban böjtöt fogadott. A böjt utáni estén és a Purim reggelén Eszter könyvét olvassák. Mózes születésének és halálának évfordulójára március 16-án emlékeznek meg a debreceni zsidó hitközség tagjai. A Purim kétnapos ünnepe március 21-én kezdődik a Pásti utcai imaházban. Pénteken 17.40 órától, illetve szombaton 8 órától megillóolvasás lesz. EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Finnországról tart vetítettképes előadást A. Molnár Ferenc nyelvész március 19-én az evangélikus templomban. GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ Szavalóversenyt rendez a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének debreceni tagozata és a Görög Katolikus Ifjúsági Egyesület március 17-én, 18 órától a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola dísztermében, egyetemista és főiskolás versmondók részvételével. RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének új országos elnöke, dr. Osztie Zoltán március 19-én, 17 órakor mutatkozik be Debrecenben, a római katolikus püspökség előadótermében. Várják az egyházi közösségek vezetőit, és az ökumenikus tanácsadó testület tagjait is. s" A Könnyező Szűzanya ünnepe A győri székesegyházban őrzik azt a Szűz Máriát ábrázoló festményt, amelyről hiteles feljegyzések tanúsítják, hogy 300 évvel ezelőtt vérrel könnyezett. Az 1697. március 17-én történtek évfordulójáról országos jelentőségű eseménysorozattal emlékeznek meg - tudatta az MTI-vel Pápai Lajos győri megyés püspök. Március 15-én délelőtt 11 órakor Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek mutat be ünnepi szentmisét a székesegyházban. Aznap délután 3 órakor szentségimádási órát tart Ladocsi Gáspár tábori püspök, majd 6 órakor Konkoly István szombathelyi megyés püspök mutat be ünnepi szentmisét. Március 16-án 11 órakor II. János Pál pápa személyes legátusa, Gilberto Agostoni bíboros celebrál ünnepi szentmisét Angelo Acerbi apostoli nunciussal, Christoph Schönborn bécsi érsekkel, valamint magyar és külföldről érkező püspökökkel. A szentatyának a jubileum alkalmából küldött üzenetét a legátus közvetíti. Délután 3 órakor Takács Nándor székesfehérvári püspök vezet szentségimádási órát. Március 17-én a Győri Egyházmegye és az ország papjai gyülekeznek a Székesegyházban és vesznek részt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentmiséjén, majd a papi hivatásról szóló előadását hallgatják meg. A szentmiséket követően a papság és a hívek együtt imádkoznak a kegykép előtt. A különleges festmény - amely a Szűzanyát a kis Jézussal ábrázolja - az 1600-as évek második felében került Győrbe. Az Írországból száműzött és haláláig a városban élt Linch Walter püspök hozta magával és a képet a székesegyházra hagyta. A 300 évvel ezelőtt hullajtott véres könnyeket egy gyolcskendővel letörölték, ezt a kendőt ma is Győrött őrzik.