Hajdú-Bihari Napló, 1997. december (54. évfolyam, 280-303. szám)

1997-12-01 / 280. szám

I­LIV ÉVFOLYAM, 280. SZÁM ÁRA: 3­ Ft 1997. XII. 1., HÉTFŐ S Debrecen: A leszármazottak kézbe vehették a tímár ősök mesterségéről készült könyvet Fotó: Iklódy János (Tudósításunk a 2. oldalon) Később robbantják a felüljárót Debrecen (HBN - V. A.)­­ Nem tudták le­robbantani a hét végén a homokkerti felül­járó Wesselényi utca felé vezető lehajtó ágát. A szombat délutánra tervezett munkálatot az előző napi esőzés hiúsította meg - tájé­koztatta a Naplót Szalay Tibor, a Hajdú-Bi­har Megyei Állami Közútkezelő Kht. hídmér­­nöke. A szakember azt is elmondta, hogy a robbantásra valószínűleg szerdán kerül sor. A híd­szakasz ily módon történő levágá­sa annak a másfél milliárd forintos rekonst­rukciós beruházásnak a része, amellyel a pá­lyázaton nyertes Homokkert '97/98 nevű konzorcium kétszer kétsávosra bővíti a fe­lüljárót. A robbantás pontos időpontjáról és az egyéb tudnivalókról a kivitelezők idejé­ben tájékoztatják a lakosságot. HOLNAP Az erdő csodái (3.)­­ Keddi számunkban folytatódik a Nyírerdő Rt. és a Napló közös játéksorozata, amelyen összesen mintegy 200 ezer forint értékben lehet ajándéktárgyakat, jutalmat nyerni. Az irodalmi-művészeti, feleletkiválasztásos já­ték feladatait minden héten kedden közli a kulturális rovat. El kell-e fogadni­­ az aprópénzt? Gyakran előfordul - leginkább kisebb üzle­tekben -, hogy a vásárlótól nem fogadják el az egy- és kétforintosokat, ha azokkal akar fizetni. Más esetekben pedig éppen a na­gyobb címletből nem tudnak visszaadni a boltosok. A Magyar Nemzeti Bank Debrece­ni Területi Igazgatóságának emissziós osz­tályvezetőjét, Barkó Erikát arról kérdeztük, hogy milyen előírások szabályozzák az ilyen jellegű pénzforgalmat.­­ A jegybanktörvény mindenkit címleten­ként legfeljebb 50 darab érme elfogadására kötelez. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetekre, az adóhivatalokra és a pos­tahivatalokra, ott ugyanis korlátozás nélkül kötelesek elfogadni a kisebb címletű érmé­ket is - fejtette ki az osztályvezető, aki a pénzváltással kapcsolatban elmondta: - A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek és a postahivatalok címletenként 100 darabig té­rítésmentesen váltanak pénzt. A boltosok­nak pedig saját érdekük, hogy rendelkez­zenek kisebb címletekkel. Debrecen: A szomszédainkat nem válogathatjuk meg, a Kosár­fonó utcában mégis családias a hangulat Fotó: Iklódy János (Részletek a 2. oldalon) Életveszélyesen megfenyegették az ellenőröket Debrecen (HBN)­­ Több mint 4 millió forint értékű árut - első­sorban ruházati termékeket - zá­roltak, illetve értékesítését fel­tételekhez kötötték, 550 ezer fo­rint értékű műszaki cikk forgal­mazását megtiltották, mintegy 600 ezer forint értékű, hamis ter­mékjelzéssel ellátott árut pedig elkoboztak a megyei fogyasztó­­védelmi felügyelőség szakembe­rei a közelmúltban a megye pia­cain. A kiszabott bírságok összege megközelítette a 900 ezer forintot. „A 85 ellenőrzött árusítóhelyből 61 működésénél találtunk valami kifogásolnivalót" - adott tájékoz­tatást Jeney Géza, hozzátéve, hogy a piacok 30 százalékát még min­dig nem vették nyilvántartásba. A Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatá­si Hivatal Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőségének igazgatójától meg­tudtuk, hogy a leggyakoribb sza­bálytalanságot a magyar nyelvű vásárlási tájékoztató, a minőségta­núsítás és a beszerzési bizonyla­tok hiánya, a hamis termékjelzés, illetve a számlaadási kötelezettség megszegése jelentette. A piacokon kapható száraztész­ták ellenőrzése során - az ÁNTSZ- szel közösen - erős mesterséges színezőanyag használatát, vala­mint több helyütt szalmonellafer­­tőzöttséget állapítottak meg a fo­gyasztóvédelmis szakemberek, akik szerint az engedély nélküli nápolyik és kimérős cukrászter­mékek forgalmazása is sok gondot jelent. A műszaki termékeket ér­tékesítő árusítóhelyek 60 százalé­kánál találtak szabálytalanságot az ellenőrzések során, legtöbbször az áruk eredetét igazoló beszerzési bizonylat hiányzott. A ruházati cikkeknél és lábbe­liknél 91 százalékos volt a kifo­gásolási arány, itt tárták fel a leg­több szabálytalanságot. Az ellen­őrzéseket nehezítette, hogy a szak­embereket néhányszor életveszé­lyesen megfenyegették a kereske­dők, így volt, ahol csak a gyors rendőri intézkedésnek köszönhe­tően sikerült az árut lefoglalni. „A piacokon uralkodó állapotokat tükrözi a kiszabott, magas pénz­bírság" - mondta Jeney Géza, hozzátéve, hogy a kereskedőknek a jelentős haszon reményében saj­nos még mindig megéri kockáz­tatni. A piacok harminc százaléka nincs nyilvántartásban Fotó: Iklódy János Életreformerek őszi seregszemléje Debrecen (HBN - V. A.) - A ter­mészetközeli és reforméletmód, az évezredes hagyományú, népi és keleti, szelíd gyógymódok iránt a 90-es évek elején országszerte, így Debrecenben is igen erőteljes igény mutatkozott. A mozgalmat a kezdetekkor fölkaroló Pedagó­gus Művelődési Ház az elmúlt hét végén tartotta meg az őszi termé­szetgyógyászati ezoterikus napját. Az Egész­ségünkre című, szom­bati, egész napos rendezvényen kizárólag a kultúrház égisze alatt működő szakmai csoportok mu­tatkoztak be. Ennek az az oka - mondta el érdeklődésünkre Köve­siné Szabolcsi Éva házvezető -, hogy tapasztalataik szerint a hoz­zájuk betérőket jobban érdeklik a helyi vonatkozású események, il­letve előadók. Ezáltal családiasabb kereteket is kaphatnak az együtt­létek. Nem is kellett aggódniuk a szervezőknek amiatt, hogy keve­sen lesznek kíváncsiak a progra­mokra, s az elméleti és a gyakor­lati fogásokat ismertető szakembe­rek is szép számban tisztelték meg az ezotériára fogékony embereket. Az épület mindkét szárnyát be­népesítő érdeklődők egyebek mel­lett az egészséges életmód, a testi­lelki harmónia, az őszi betegségek, valamint a reflexológia, a kinezio­­lógia és a reiki alapvető tudniva­lóit ismerhették meg. Lehetőségük adódott az energiaszintjük meg­méretésére, masszázsra, továbbá az íriszdiagnosztikai vizsgálat és a hajgyógyászati kezelés igénybevé­telére is. Ha pedig megéheztek, a reformbüfében megkóstolhatták a gazdag választékban kínált bioké­szítményeket, például a gombakol­bászt és a birsalmasajtot. Hajvizsgálat közben, Debrecen­ben is sokakat érdekel a reform­életmód Fotó: Iklódy János Egy nap az ifjúságért, nem utoljára Hajdúnánás (HBN - H. I.)­­ A Phare-program keretén belül pá­lyázat útján lehetőség nyílt arra, hogy a kistelepüléseken lévő ci­vil szervezeteket segítsék és egy­fajta demokráciára nevelés lehe­tőségét megteremtsék. Ezzel él­tek Hajdúnánáson, amikor elter­vezték és megszervezték az ÉRV '97 regionális ifjúsági találkozót november 29-én. A demokratikus gondolkodás megismerése mellett a szervezők lehetőséget teremtettek a demok­ratikus jogok megismerésére is. Szilágyiné Somogyi Katalin a diák­jogok sarkalatos pontjaitról tar­tott tájékoztatót, míg Tóth Árpád, a Miniszterelnöki Hivatal Gyer­mek- és Ifjúsági Koordinációs Ta­nácsa titkárságának vezetője az ér­dekegyeztetés lehetőségeit taglal­ta. A két szakember mellett az if­júsági lapok szerkesztői adtak támpontot a kezdeményezések ki­bontakoztatásának lehetőségéről, majd fórum keretén belül a gyer­mekeket és az ifjúságot foglalkoz­tató gondokra keresték a választ az intézmények képviselői és az if­júság jelen lévő tagjai. Bemutatko­zott a D-Pont diák tanácsadó-szol­­­gálat, míg a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ helyi kiren­deltségének munkatársai pályavá­lasztási programmal várták a fia­talokat. Egy napot kapott az ifjúság Haj­dúnánáson, olyan napot, amilyen­re régen volt példa, hiszen a rend­szerváltáskor megszűntek az ifjú­sági szervezetek, s helyettük szin­te alig jöttek újak létre. A szóra­kozva művelődés eme fajtája újra teret kapott, és ahogy a szervezők­től hallottuk, nem egyszer, nem utoljára, hanem először hosszú idő után. ~11 1 1.................. Civilek a demokráciáért Debrecen (HBN) - A civil társadalom akkor válik ha­tékonnyá, ha alternatívát tud kínálni a pártokkal szemben. Addig is olyan helyzetet kell teremteni, hogy a hatalom ne nézhes­sen át a civil szerveződések fölött - fogalmazta meg Sá­ri Mihály egyetemi tanár, a regionális népfőiskolai ta­nács elnöke szombaton a Civil szervezetek a demok­ráciáért című tanácskozá­son. Tucatnyi civil szervezet küldte el képviselőit a to­vábbképzést ígérő rendez-­­­vényre, amelyet Türős Sán­dor, a Társadalmi Unió elnö­ke nyitott meg a Vasutas Művelődési Házban. Mint elmondta, az unió 1991-ben­­ húsz szervezettel jött létre,­­ s mára 65 tagja van. Leg-­­­utóbb a falusi körzeti orvo­­o­sok és a gyógyszerészek kér­ték felvételüket soraikba. Az­­ unió célja a hatékony érdek­­képviselet és a civilek véle­ményének közvetítése a kor­mányzathoz. Mivel a szövet­kezetekből, társulásokból, szakszervezetekből, vallási és etnikai közösségekből, va­­­­lamint egyesületekből épít­kező civil társadalom nélkül polgári rend nem működhet,­­ fontos, hogy ezek felkészül­ten és célratörően képvisel­jék érdekeiket.

Next