Hajdú-Bihari Napló, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

— —­--------------------------------------------------| EU-csatlakozás:­­ I Jogok és kötelességek ! Brüsszel (MTI) - Kedden délelőtt tíz óra után Brüsszelben megkezdődtek a csatlakozási tárgya-­­­lások Magyarország és az Európai Unió között. ] A két tárgyalócsoportot ezúttal az EU nevében­­ Robin Cook külügyminiszter, magyar részről Ko­­­­vács László külügyminiszter vezeti. A tárgyalá­sok célja, hogy meghatározza azokat a jogokat és a kötelezettségeket, amelyek birtokában lép majd­­ Magyarország az Európai Unióba a jövő évezred­­ első éveinek valamelyikebeit. Az EU öt közép- és­­ kelet-európai állammal, illetve Ciprussal kezd tár-­­ gyalásokat, az első fordulóra valamennyi ország­­ esetében kedden került sor. A tárgyalások a csat­­­­lakozási kérelem beadásának sorrendjében zaj­lottak Magyarország előtt Ciprus volt soron, Bu­dapestet Lengyelország követte. (Részletek a 2. oldalon.) Robin Cook és Kovács László a hosszú folya­mat sikerére koccint (valószínűleg narancslével) Fotó: AP IL ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ÁRA: 34 FT 1998. IV. 1., SZERDA „Csak megúszni...” Budapest (MTI) - „Minél kevesebből ússzuk meg!" Ez az elv vezérelte a gazdasági döntések ki­alakítását a Bokros-csomag időszakában - mond­ta Suchman Tamás szocialista országgyűlési kép­viselő, volt privatizációs miniszter, akit kedden ta­núként hallgattak meg a Tocsik-perben. A Fővá­rosi Bíróságon Suchman Tamás úgy vélekedett, hogy az önkormányzati belterületi földek privati­zációját elősegítő alkufolyamat közgazdaságilag szükséges és jó volt. Optimálisnak a 3 százalékos sikerdíjat tartotta volna, de az alkufolyamat leál­lításának nem volt erkölcsi-politikai alapja. To­­csik Mártával hivatalos megbeszélése nem volt. (Beszámolónk a Tocsik-per újabb tárgyalási napjá­ í­ról a 2. oldalon.) A Napló csütörtöki mellékleteiből Vannak-e nyerte­­sei a patikaprivati­­ációnak? Mennyiért kiadó a Nagytemp­­im? Miről árulkodnak Debrecen éjszakai vivei? Többek között ezekre a kérdésekre éresi a választ a debreceni polgároknak zaló mellékletünk. Zárva felejt­­»»TWUimWt­iffli Wi­­hetik-e a vas­it! sorompókat? Mihez vár segítséget Kő­­összegapátiban a helyi román ortodox egy­­házközség papja? Van-e becsületük a termel­­etési szerződéseknek? Mi mindent kell tud­­ni a postagalamb tenyésztéséről? A válaszok­­ mellékletben olvashatók. £*9nM99HBfMilyen­­mi» iji«»»w­'ii»wii«*'i rí' nek látja a szűrővizsgálati fegyelmet a nánási tüdő­gondozó intézet vezetője? Milyen kilátások­kal kecsegtetik a gazdákat a termeltetői szer­ződések? Mennyi ideig várt az egyeki védő­nő arra, hogy vállalkozó lehessen? Ezekre a fepwekn»ifi választ kínál olvasóinak a melléklet Debrecen - A képről azért hiányzik a „főszereplő”, mert beíratása idején éppen önfeledten játszott valahol... (Információnk az általános iskolai beiratkozásról a 2. oldalon.) Fotó: Czeglédi Zsolt A fejlesztés kulcsa a tőkeerős befektetőnél Debrecen (MTI, HBN) - A keleti or­szágrész fejlesztéséről szólva deb­receni sajtótájékoztatóján Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter kulcskér­désnek nevezte a debreceni repü­lőtér működtetését nemcsak mint közlekedési csomópontot, hanem mint logisztikai központot és leen­dő ipari parkot is. Üdvözölte az önkormányzat tö­rekvését, hogy gazdasági társaság­ba viszi a repülőtéri tulajdont, mert az már sok esetben bebizonyoso­dott, hogy a fejlesztési tárgyaláso­kon nem jó partnerek a túlbürokra­tizált önkormányzatok. Fazakas Sza­bolcs úgy véli: amennyiben tőke­erős befektető jelentkezik a debrece­ni repülőtér működtetésére, megol­dódik az úgynevezett „folyamatos határnyitás" problémája is. Egy leendő befektetőnek ugyanis elsődle­ges feltétele lesz, hogy az állam biz­tosítsa a repülőtér folyamatos mű­ködésének rendészeti hátterét. Faza­kas Szabolcs elmondta, hogy a szak­tárca támogatja a régiónak a gyógy­­turizmussal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseit, ő maga pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a címre jelentkezett Polgár városa is mielőbb megkaphassa az ipari park címhasználat jogát. A miniszter keddi debreceni láto­gatása keretében - melynek prog­ramjában a város fejlesztési elképze­léseivel való ismerkedés, valamint szakmai fórum szerepelt - felkeres­te egy sikeresen működő középvál­lalkozás, az Agrotex Kft. Debrecen közelében található üzemét is. A cég, mely műanyagipari termékek - zsá­kok, bálakötöző zsinegek - gyártá­sával foglalkozik, 1990-es alapítása óta 1,5-ről 58 millió forintra növelte törzstőkéjét, saját vagyona 370 mil­lió forint értékű, s éves árbevétele megközelíti a 2 milliárd forintot. A társaság hajdú-bihari üzemében mű­anyag zsákokat, valamint évente 6000 tonnányi bálakötöző zsineget állítanak elő. Néhény éve megvásárolták a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagy­halászi Zsákgyár Kft.-t is, melynek üzemében évi 20-25 millió darab szövött műanyag zsákot készítenek, főleg belföldi értékesítésre. Mind­emellett a cég exportpiacai is folya­matosan bővülnek. (A látogatás kapcsán további informá­ciókat lapunk 3. oldalait olvashatnak.) Fazakas Szabolcs minisztert (jobbra) Kulitár György, a kft. ügyveze­tő igazgatója kalauzolta a korszerű bálskötözőzsineg-gyártó üzem­részben Fotó: Czeglédi Zsolt Ősszel indul a profibajnokság Budapest (MTI)­­ Horn Gyula mi­niszterelnök a kormány további támogatásáról biztosította a Ma­gyar Labdarúgó-szövetséget abbe­li törekvésében, hogy a sportágat kivezesse a válságból - hangzott el az MLSZ kibővített elnökségi ülésén. A honi futballszövetség el­nöksége egyhangúlag határozott úgy, hogy az 1998/99-es idénytől átalakul a versenykiírás, létrehoz­nak egy, az NB I. fölött működő profibajnokságot, a jelenlegi NB I/B pedig NB I. néven működik tovább. A magyar kormányfő a labda­rúgás helyzetének javulása érde­kében felajánlotta, hogy a Minisz­terelnöki Hivatal jogi, gazdasági és pénzügyi szakértői segítenek az MLSZ-nek - ha a szövetség kéri. Horn Gyula elmondta még, hogy felkérik az ÁPV Rt.t, vizsgálja fel­ül a pályák és futball-létesítmé­­nyek helyzetét, és hogy a kormány támogatja az edzőpályák világítás­sal való ellátását. A miniszterelnök közlése szerint Tibor Tamás, a Ge­­revich Aladár Nemzeti Sport Kö­zalapítvány elnöke arról tájékoz­tatta, hogy az alapítvány erre a célra 130-150 millió forintot külö­nített el. Ezt a pénzt pályáztatás útján kívánják elosztani. (További információk a 8. oldalon olvashatók.) Eddig negyvenhat jelölt Debrecen (HBN)­­ Közel fél­száz képviselőjelöltet vettek nyilvántartásba március 31-én 11 óráig a megye kilenc or­szággyűlési egyéni választóke­rületében, ők már biztosan fel­kerülnek a szavazólapokra má­jus 10-én. A területi választási iroda tájékoztatása szerint a megfelelő számú kopogtatócé­dulák leadásában a megye né­gyes (Hajdúhadház központú) választókerületének jelöltjei je­leskedtek a leginkább, ott már nyolcan vannak, míg a hetes­ben (Hajdúszoboszló) csak hár­man szerezték meg eddig iga­zoltan a jelöltséget. A kedd dé­lelőtti állapot szerint két párt - FKGP, MIÉP - már mind a ki­lenc választókerületben tudott jelöltet állítani; a nagy pártok közül egyedül az MSZP-nek nincs egyetlen megyei kerület­ben sem nyilvántartásba vett je­löltje. A megyében önálló te­rületi listát eddig két párt állí­tott - Fidesz, KDNP -, ezek el­bírálása folyamatban van. (Az eddig nyilvántartásba vett jelöltek névsora a 9. oldalon olvas­ható.) Az új, esztétikus kutak útba is igazítanak Debrecen (HBN - R. I.)­­ A Deb­receni köztemető európai híréhez és rangjához méltó vízvételi he­lyeket, kutakat alakítottak ki és helyeznek el ezekben a hetek­ben, hónapokban az elhunytak végső pihenőkertjében. Szükség is volt a változásra, hiszen a hét kilométeres vízvezetékhálózat 90 százaléka még 1932-ben került a földbe, rendszeres volt a csőtörés és kutak állapota is siralmas volt. Mindez a múlté. Az AKSD Városgazdálkodási Kft. - mely jó másfél éve üzemel­teti a temetőt - három ütemben végzi a vízhálózat rekonstrukció­ját. Ez azt jelenti - tudtuk meg Tronka Istvántól, a kft. teme­tésszolgáltatási divíziójának veze­tőjétől -, hogy mind a 108 vízvé­­teli helyen új, esztétikus kivitelű kutakat szerelnek fel. Az első ütemben 34, a következőben - de még ez évben - 28 műkő kutat he­lyeznek el, majd a rekonstrukció folytatásaként jövőre még 44 he­lyen alakítják ki a környezethez il­lő vízvételi helyeket. A kutak for­mája egyben tájékozódást is jelent a temetőlátogatóknak, hiszen pél­dául a négyszögletes alapú kutak a sírkert főútjait, míg a hatszögle­­tűek a főutakba torkolló szárnyvo­nalakat egyben díszítik is. Környe­­zetformálással együtt egy vízvéte­li hely kialakítása 120 ezer forint­ba kerül, a kutak mellett lesz ugyanis szemétgyűjtő hely, vala­mint pihenőpadokat is elhelyez­nek. A padok tervezésénél is az igényesség, az esztétikum mun­kálta a Köztemető környezetkiala­­kítását vállaló Mándoki József épí­tész-tervezőt, Dobos Sára kertész­tervezőt és Tronka Istvánt. A pi­henőhelyeken öntöttvas talapzatú, tölgyfa ülőléces padok várják áp­rilistól a temetőlátogatókat. Új­donság az is - ezt a kft. a szerző­désben kötelezett feladatain túl végzi el­­, hogy folyamatosan le­cserélik a sírhelyjelző táblákat és az eddig megszokott római szá­mozásról áttérnek az arab számo­zásra. A környezethez illő kutak és pihenőhelyek várják a temetőlátogatókat Fotó: Horváth Katalin

Next