Hajdú-Bihari Napló, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-21 / 93. szám

1998. ÁPRILIS 21., KEDD MEGYÉNKBŐL CIVIL KURÁZSI Pozderka Judit Rex nyomoz Heuréka! Megvan! Szinte az Arkhimédész­től ismert boldog kiáltással vonultak tájé­koztatóra a központi bűnüldözés munkatár­sai a múlt héten. Szinte még a víz is csöpö­gött róluk, amikor bejelentették: ismét ta­láltak egy főbűnöst. No, azt azért ne gondol­juk, hogy a legnagyobb adócsalók, az olaj­maffia vagy a sokmilliárdos pénzmosók kö­réből, nem. Nem is a médiacézár meggyilkolásában, nem is a pártvezér elleni robbantásos me­rénylet ügyében akadtak nagyhalra. Alapos viszont a gyanújuk, hogy egy 34 éves pol­gármester „hivatalos személyként hivatali kötelességeit megszegve", vállalkozóktól mintegy 1,6 millió forintot jogtalanul foga­dott el, és használt fel négy évvel ezelőtti kampányában. Hatrendbeli vesztegetés tehát a vád. Csak úgy mellesleg: az egyik befutó párt frontem­bere van benne nyakig a slamasztikában, s csöppet sem meglepő, amikor ilyentájt ő is azzal védekezik, politikai hecckampány szenvedője. Amióta megfúrta ugyanis a város olaj­­finomítójának szépen kitervelt privatizá­cióját, a fél országot markukban tartó olajo­sok, akiknek alaposan a tyúkszemére lépett, állítólag elhatározták, juszt is kitörik a nya­kát. S megint csak mellesleg: a másik befutó párt frakciócsaládtagjánál százszoros összeg, 160 millió ide-oda tologatásának törvényes­ségével szemben merültek fel kételyek, ám hír arról nem szól, hogy nyomoznának az illetékesek. A derék testület azonban egyáltalán nem először járt eredménnyel. Emlékezzünk csak, a múlt évi bankbotrány után, amikor pánikszerűen rohamoztak az emberek, bizo­nyos V.-néig vezettek a szálak egészen, az egyik biztosítótársaság ügynökéig. Ő lenne hát a felbujtó, aki egy kósza információ nyo­mán nem átallott arra figyelmeztetni isme­rőseit, vegyék ki a pénzüket. Az intézmény körüli bizonytalanság azóta nőttön nőtt, vele szegény V.-né bűne is, merthogy a menedzsment felelőssége ter­mészetesen föl sem merült, föl sem merül­het. Hogy miért kellett éppen négy év e mos­tani főkorrupt feljelentőshez, hogy helyes volt-e annak idején a miniszterelnök hivata­lának felügyelete alá helyezni a szerveze­tet, hogy valóban részt vesz-e a közhatalmi szerv a választási kampányban, roppant ér­dekes fölvetés, de ne kérdezzük most meg. Inkább halkan annyit jegyezzünk meg, hogy a vesztegetők, adócsalók, az országnak tete­mes anyagi kárt okozók, a zsarolók, a bérgyilkosok fülöncsípése igenis a polgár ér­deke. Ám jó lenne, ha a mi kis „elbrájunktól" nem csupán az üzemi szarkák, az áruházi tolvajok és az önmagukat föladó elmezavart tévelygők reszketnének. Jó lenne, ha olykor a polgárokat rettegés­ben tartó bűnözők is megrezdülnének egy pillanatra nevének hallatán. Mert a nagy le­csapásokat, az alvilág és a politikai elit szö­vetségének nagy leleplezéseit legföljebb csak limonádékönnyű, népszerű tévésorozatok­ból ismerjük. ÜGYELET • Presszóba hatoltak be hétfőn Debrecenben, a Pesti utcán. Az ismeretlen tettesek a já­tékgépet törték fel, illetve édességet, do­hányárut, italt vittek el 80 ezer forint érték­ben. • Sikerült elfognia a rendőrség munkatár­sainak azt a három férfit, akik Gyöngyösi ut­cán egy autót törtek fel. A gyanúsítottak ál­lampolgári bejelentés alapján kerültek kéz­re, majd előállították őket. • Szintén autófeltörés miatt állítottak elő hétfőn két fiatalembert, akik a Domokos Lajos utcán egy Fordból tulajdonították el a magnót. A tulajdonos kára 27 ezer fo­rint. • Ismeretlen tettesek hatoltak be egy István úti lakásba tegnap, s ötezer forintnyi kész­pénzzel távoztak. • A repülőtér meteorológiai állomásán is betörők jártak hétfőn. Innen műszere­ket vittek el, mintegy 10 ezer forint érték­ben. • Egy Bt. telephelyére hatoltak be ismeret­lenek Debrecenben, a Híd utcán. Az elköve­tők egy teherautó pótkocsijának oldalfalát vitték magukkal, ezzel hatvanezer forint­nyi kárt okozva a tulajdonosnak. Svájci „forrás” is táplálja az rt.-t Félmilliárdot meghaladó értékű adománnyal támogatják a fejlesztést Szabó Katalin Debrecen (HBN) - Több mint 530 millió forint értékű ajándék Svájcból Debrecennek. A tetemes összeg nem készpénzben érke­zik, hanem korszerű vízmű-beru­házási eszközökben - egy pályá­zat eredményeként. Ha ez nincs, a beruházásokat akkor is el kell végezni - helyi források, támoga­tások és hitelek igénybevételével -, csakhogy költségei úgy megje­lennének a víz- és csatornadíjak­ban. Efféle közelítésben a lakos­ság számára is érdekes lehet, ho­gyan jutottunk hozzá, s miként hasznosítjuk az adományt. Nádasdy Gábor, a Debreceni Vízmű Rt. vezérigazgatója elöljá­róban emlékeztetett egy 1996-os programjukra, amikor a társaság igazgatóságának és felügyelő bi­zottságának tagjai tanulmányútra utaztak Zürichbe, nem sokkal ké­sőbb pedig Debrecenben látták vendégül a svájci partnereket. Utóbbiak tapasztalhatták, hogy az alföldi nagyvárosban elkezdődött egy környezetvédelmi szempont­ból is jelentős beruházási program. S mivel a svájci gyáriparosok szer­vezete vissza nem térítendő támo­gatást nyújtó pályázattal segíti a kelet-közép-európai országok kör­nyezetvédelmi beruházásait, a zü­richi partnerek közreműködtek abban, hogy a debreceni jelentke­zés eredményes legyen. Ilyen hozadéka is lehet tehát a külföldi, szakmai kapcsolatoknak - fogalmazott Nádasdy Gábor, hozzátéve, hogy hazánkban raj­tunk kívül csak Békés megyének sikerült ugyanebből a forrásból tá­mogatáshoz jutni. A svájci gyáriparosok ennek ér­telmében 3,8 millió svájci frank ér­tékű berendezést szállítanak az idén és jövőre Debrecenbe, legha­marabb a szennyvíztisztító részét képező homokfogó és rács re­konstrukciójához, majd egy húsz­ezer köbméteres újabb biológiai fokozat megépítéséhez. Az utóbbi beruházás úgynevezett műtárgy része a tavaly kapott 160 millió fo­rintos állami támogatásból és sa­ját erőből készül el. Minderről Tóth József, a Debre­ceni Vízmű Rt. műszaki igazga­tója tájékoztatta a Naplót. El­mondta még, hogy a város ugyan­csak számíthat a svájciaktól a víz­műtelepek rekonstrukciójához szükséges eszközökre is. A nyu­gati országban előállított termékek a két állam közötti egyezmény szerint vám-, áfa- és illetékmen­tesen hozhatók be­­1999. novem­ber 16-ig. A határidő hangsúlyozása nem véletlen - tudtuk meg Tóth József­től. A pénzt ugyanis addig el kell költeni, pontosabban a beruházá­soknak el kell jutni abba a sza­kaszba, hogy készen álljanak a szállítandó berendezések fogadá­sára. Mindennek azonban van egy feltétele. A debreceni önkormány­zatnak kötelezettséget kell vállal­ni arra, hogy a Vízmű Rt. privati­zálása vagy a berendezések továb­badása esetén azok könyv szerin­ti értékének megfelelő összeget be­fizet a Svájci-Magyar Kölcsönös Alapba. A képviselő-testületnek erről az április 27-i közgyűlésen kell véle­ményt nyilvánítania, illetve dön­tenie. A homokfogó, amelynek rekonstrukciója során beépítik a svájci adományként érkező berendezéseket Fotó: Debreceni Vízmű Rt. S­okasodtak gondjaink a nemzetiségekkel április második felében, és a hely­zetük miatt elégedetlen céhlegé­nyek is sorozatosan tüntettek. Utóbbiak a céhek korlátainak el­törlését követelték. A Pestre költözött kormány­nak még olyan népgyűlési moz­galommal is farkasszemet kel­lett néznie, amely április 19-én a következő negyedévi lakbér­követelések eltörléséért lépett föl. A Batthyány-kormány ezért április 20-án kelt kiáltványában rendeletileg szabályozza a nép­gyűlések tartását. (24 órával előbbi bejelentés szükséges.) Nem volt könnyű dolga a mi­nisztériumnak, ahogyan a Kos­suth által 20-án közreadott pénzügyi mérleg is mutatta - a kincstár helyzete elég kilátásta­lan. Készpénzben 402 565 forint állt rendelkezésre. Ebből látha­tó, hogy a pénzügyminiszter a közszükségleteket a következő országgyűlésig sem lesz képes fedezni, így hát takarékoskod­ni kellett. („A sajtószabadság­­biztosítása következtében, a cen­­soroknak... hivataluk megszűn­vén,... fizetésök is azonnal meg­szüntetett" - írta egyebek mel­lett Kossuth rendelete.) Az udvar pedig mindent el­követett, hogy az utolsó ren­di országgyűlés hangadóját, a pénzügyminiszterré lett Kossuth Lajost lejárassa. A császári pénz­ügyminiszter elrendelte, hogy Bécsbe szállítsák a magyar bá­nyák termékeit, s a magyar pénzügyminiszternek április 20- án rendeletileg kellett ezt leállí­tania." A vármegyékben is fontos volt átvenni az ellenőrzést, ezért 21-22-én új főispánokat nevez­tek ki a megyék élére. Ekkor lett főispánná Szatmárban Károlyi György, Borsodban Vay Lajos, Biharban Beöthy Ödön, Nógrád­­ban Ráday Gedeon, Zemplén­ben Andrássy Gyula, Szabolcs­ban Patay József. Az április 22-i napon a mi­niszterelnök elrendeli, hogy a nemzetőrség vezényleti nyelve a magyar lesz. A rendelet sze­rint az oktatás is magyarul fo­lyik majd. A nemzetőrségnél csak egységes gyalogság és lo­vasság létezhet. 1848. április 22-én konfliktus alakul ki a magyarok és a szá­szok között Erdélyben az unió kérdésében. Az erdélyi Szász Egyetem ugyanis elutasítja az Uniót. (Már a magyar hivatalos nyelv bevezetése ellen is tilta­koztak a 40-es években.) De ugyanígy romlott a királyföld­ről betelepült románok és szá­szok viszonya is. Viszont a ma­gyarok elleni fellépés időnként szövetségessé tette e két erdé­lyi népcsoportot. Április 23-án István nádor el­rendeli a Partium visszacsato­lását, s ennek végrehajtására Wesselényi Miklós vezetésével királyi biztosságot nevez ki. Megszaporodtak a zsidóelle­nes fellépések 1848 tavaszán. Az 1846-47-es évek rossz termése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a pogromok állandó­suljanak. A zsidóellenesség okai között kell keresnünk a vallási eredetű antiszemitizmus (Krisztus eláru­­lói és gyilkosai, titokzatos val­lási szertartások résztvevői) mel­lett a gazdasági tényezőket is. A céhtagok kontár iparűzé­sük miatt haragudtak a zsidók­ra, míg a parasztokat sértette, hogy zsidó vette meg a borukat, gabonájukat, s a felvásárlóval ugyan ki elégedett...? Némi de­magógiával könnyen ellenük le­hetett lázítani az embereket. Április 23-án, húsvét napján Pozsonyban a lakosság a nem­zetőrséggel együtt megrohanta a zsidók boltjait és házait, összecsapott a védelmükre ki­rendelt katonasággal is. Két nappal később emiatt rendeli el Batthyány miniszterelnök a pes­ti zsidó nemzetőrök lefegyver­zését, hogy az ottani összecsa­pásoknak elejét vegye, Szemere belügyminiszter pedig kor­mánybiztost nevez ki Pozsony­ba a rend helyreállítása, a bű­nösök megbüntetése érdekében. Április 24-én a kormányfő tá­jékoztatja az osztrák hadügymi­nisztert, hogy Mészáros Lázár hazatértéig megtiltja bármiféle hadianyag szállítását az ország­ban. A hadügyek irányításával ideiglenesen Franz Ottinger bu­dai dandárparancsnokot bízza meg. Az osztrák minisztertanács kijelenti, hogy az áprilisban el­fogadott törvények nem érintik a hadsereg egységét. Pedig szükségünk van önálló hadseregre, hiszen a nagykikin­­dai szerbek 24-27-i magyarelle­nes megmozdulása, és Jellasics április 25-i lépései (megtiltja, hogy a horvát közigazgatási szervek a magyar kormánnyal érintkezzenek) nagyobb ve­szélyt sejtetnek... (Folytatjuk) A sorozat szerkesztője: Gulyás József (Arany János) „Az egész szomszédság mind ellened zendül” A pozsonyi zsidónegyed ahol a reakciós céhpolgárok által felújí­tott csőcselék április 23-án és 24-én pogromot rendez­­. Acon acélmetszete Robert Batty rajza nyomán HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 9 NAPIRENDEN A közrend, a határrend Debrecen (HBN)­­ Nem ke­vesebb, mint huszonkét té­ma megvitatása vár a me­gyei önkormányzat közgyű­lésének tagjaira április 24-én 9 órakor a megyeháza Ár­pád termében kezdődő ülé­sen. Megvitatják a megyei rendőr-főkapitányság múlt évet értékelő beszámolóját, értékelik a képviselők a me­g­ye közbiztonsági helyzetét.­ájékoztató hangzik el a ha­tárrendről, a határőrizeti te­vékenységről, majd az elő­terjesztések sorában először a megyei önkormányzat és intézményeinek múlt évi gazdálkodásáról, az intéz­ményekben végzett ellenőr­zések tapasztalatairól lesz szó. Megvitatják a képvise­lők a személyes gondosko­dást nyújtó gyermekvédelmi ellátások formáit, majd meg­alkotják azok igénybevételé­ről és fizetendő térítési díjá­ról szóló rendeletet. A me­gyei önkormányzat terület­­rendezési és térségi kapcso­latainak feladatellátásáról is állást foglalnak a közgyűlés tagjai, továbbá több, a me­gyei önkormányzat közgyű­lésének hatáskörébe tartozó alapító okirat módosításáról is döntenek a képviselők. Várhatóan módosítják a me­gyei közoktatási fejlesztési tervet, valamint ingatlanok értékesítéséről, illetve hasz­nosításáról is dönt a testület. A testületi ülés ezúttal is nyilvános, az írásos előter­jesztések pedig megtekinthe­tők a megyei önkormányzat hivatalának első emelet 114. szobájában (Debrecen, Piac utca 54.), valamint a megyei könyvtárban (Debrecen, Piát utca 8.)

Next