Hajdú-Bihari Napló, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-02 / 102. szám
1998. MÁJUS 2., SZOMBAT HARMADIK OLDAL Új veszélyforrások Európában Debrecen (HBN - V. A.) - Viszsza Európába! Ez a mai legfontosabb stratégiai célja Magyarországnak - jelentette ki Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke csütörtökön a Debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatói előtt. A NATO katonai és gazdaságpolitikai irányzatai című előadásában a parancsnok kifejtette: hazánk tagja akar lenni a kontinens minden szervezetének, ennek az első lépése az integrálódás a katonai szervezetbe. Rámutatott arra is, hogy amíg az ideológiai alapon szervezett és a haza védelmét nem igazán szolgált Varsói Szerződés tagjaként több mint 150 ezer katona tartozott az ország hadseregének a kötelékébe, addig ma már csak 61 és fél ezer. Napjainkra átalakult az „európai biztonsági kockázat", s megszűnt a kétpólusú világrendszer. Igaz, a globalizáció mellett új veszélyforrások hatnak, például a társadalmi egyenlőtlenségek, a vallási fundamentalizmus, az etnikai villongások, a harc az energiahordozókért és a nukleáris kereskedelem. Ezek lokálisan, közvetlenül is érintik Magyarországot, legfőképpen déli irányból. Miért akar NATO-tag lenni az ország? - tette föl a kérdést Végh Ferenc. Ennek kapcsán elmondta, hogy a szövetség a kollektív védelem elvére épülő, biztonsági szervezet. Hazánk belépési szándékát nem a külső fenyegetettség motiválja, hanem az adottságai, ugyanis „egyedül képtelenek vagyunk megbirkózni a változásokkal". Fontosak ugyanakkor a társulás külpolitikai vonatkozásai is, hiszen a belépésünk nagymértékben előrelendítheti a szomszédainkkal való viszonyunkat. Végh Ferenc a Magyar Honvédség első parancsnoka, aki felkereste és előadást tartott a DATE-n Fotó: Czeglédi Zsolt Szállodát avattak Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló (HBN - T. É.) — A Hotel Silver előtt, a Mátyás király sétányon május 1- jén Tóth Lajosnak, a szálloda tulajdonosának 90 éves nagymamája vágta el a nemzeti színű szalagot, ünnepélyesen felavatva ezzel a fürdőváros legexkluzívabb szállodáját. Mák József, a szállodaszövetség kelet-magyarországi elnöke megnyitójában kiemelte, hogy a szálloda négycsillagos, légkondicionált és ionizált, gyógy- és luxusszolgáltatásai pedig alkalmassá teszik az igényesebb vendégkör fogadására. Nem konkurencia tehát a szállodatulajdonosok számára - hiszen más réteget vonz -, ellenben nagy lépés a térség európai mértékhez való felzárkózásához. Praznovszky Gyula, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főtanácsosa is úgy fogalmazott: ez a szálloda itt már Európa. Sóvágó László polgármester pedig azt hangsúlyozta, hogy ez a létesítmény nemcsak a tulajdonos, hanem a város gyarapítását is szolgálja. Tóth Lajos, a szálloda tulajdonosa a Napló kérdésére elmondta, hogy az üdülő korábban az ózdi kohászati üzem tulajdona volt, amelyet adósságai fejében átadott a Mal Rt.-nek. Tóth Lajos, a Móltól vásárolta meg 56 millió forintért. A lepusztult állapotban lévő szálloda felújítása októberben kezdődött, a költségei még nem ismertek, hiszen az építkezés tovább folytatódik. Tizenhat biobungalót - amelyhez csak természetes anyagot használtak fel - június 15-én adnak át, készül a 25x17 méteres szabadtéri medence és a 450 négyzetméteres fedett terasz. A most átadott főépületben két lakosztály, nyolc apartman, harminckilenc kétágyas és tizenkét egyágyas szoba van. A földszinten helyezkedik el a termálrészleg három úgynevezett attrakciós medencével - melyekben a víz(sugár) frissít, masszíroz, pezseg stb. - s a komplex balneo- és fizioterápiás kezeléseket nyújtó helyiségekkel. A részleget mintegy 22-23 millió forint költséggel, műszerrel, gépekkel, eszközökkel a gyógyfürdő rt. szerelte fel és üzemelteti. A szálloda felújításához a Konzumbank 100 millió forint kölcsönt adott 60 százalékos kamattámogatással, négyévi visszafizetésre. Mint azt Tóth Lajos végül elmondta, a Club Reisen német utazási irodával kötött szerződés alapján a hotel 1999. december 31- ig már le van kötve, azaz telt házzal működik majd. Ha voltrá három 45 tagú csoport érkezik, a főépületben 131, a bungalókkal együtt összesen 230 személyt tudnak elhelyezni egyszerre. Hotel Silver, a négycsillagos Fotó: Iklódy János MDF: szociális piacgazdaságot Debrecen (HRN) A Magyar Demokrata Fórum választási eredményessége esetén az ultraliberális gazdaságpolitika négy éve után vissza akar térni a szociális piacgazdasághoz - mondta csütörtöki debreceni sajtótájékoztatóján Pongrácz Tibor, az MDF országos elnökségének tagja. A párt gazdasági programja a jövőben évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, mely - mivel szerintük az államháztartás kiadásai nem növekednének hasonló mértékben - lehetőséget adna az adó- és járulékterhek csökkentésére. Mindehhez természetesen az elmúlt esztendőkben gyakorolttól eltérő adófilozófia és gazdaságpolitika szükségeltetik. Pongrácz Tibor hangsúlyozta a feketegazdaság visszaszorításának szükségességét, s ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a jövőben olyan politikusokra van szükség, akik nem kompromittálódtak kétes gazdasági ügyletek - például vodkagyárügy, Tocsikügy - kapcsán. Az MDF segíteni kívánja a kis- és középvállalkozások feltőkésítését, a beszállítói rendszer kialakítását, az agráriumban pedig elsősorban a családi gazdaságok megerősödését. A párt szerint szilárdabb közbiztonságra, stabilabb egészségügyre, megfelelően finanszírozott és esélyegyenlőséget biztosító közép- és felsőoktatásra van szükség. Székelyhídi Ágoston, az MDF Hajdú-Bihar megyei elnöke a sajtótájékoztatón bejelentette: a párt megyei választmánya legutóbbi ülésén határozatban erősítette meg azt a szándékot, mely szerint az országgyűlési választások első fordulója után a nemzeti pártokkal - elsősorban a Fidesszel, az FKGP-vel és a KDNP-vel - való egyeztetést követően az MDF esélytelenebbnek bizonyuló jelöltjei készek visszalépni az e pártok színeiben versenyben maradt esélyesebbek javára. „Zöld út” az iskolások biztonságáért Debrecen (HBN - R. I.) „Zöld út" segélyszolgálat elnevezéssel új kezdeményezést indít útjára a József Attila Általános Iskola iskolaszéke, és az erről szóló felhívásukat eljuttatták a többi általános iskolába is, mondta csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Győri Gyula, az iskolaszék vezetője. A kezdeményezés lényege, hogy a szülők, valamint az iskola környékén lakók közreműködésével olyan segélyszolgálat működjön, melynek tagjai - megfelelő felkészítés után - figyelemmel kísérik az iskolába induló és onnan hazatérő tanulókat, szükség esetén pedig a rendőrség segítségére is számíthatnak. Mint Győri Gyula hangsúlyozta, az utóbbi időben egyre több bűncselekményt követnek el a 14 év alatti gyermekek sérelmére. A segélyszolgálattal a közlekedési és közbiztonsági felügyeletet szeretnék megteremteni az iskolák környékén. Ehhez feltérképezik a gyermekek által használt útvonalakat, a közlekedési eszközöket és az időpontokat. Szülők, pedagógusok, rendőrök és társadalmi szervezetekkel összefogva szervezik meg a szolgálat munkáját. A feltérképezést követően meghatározzák a biztonságos, illetve kevésbé biztonságos útvonalakat, és ennek megfelelően például a közlekedés szempontjából kritikus helyekre - veszélyes útkereszteződések, lámpával, gyalogátkelőhellyel nem biztosított áthaladási pontokon - segítőket jelölnek ki. Számítanak a polgárőrök részvételére is, de keresik az együttműködést azokkal az intézményekkel is, amelyek az útvonalak mellett portaszolgálattal, rendészettel vagy biztonsági őrrel rendelkeznek. A biztonságosnak nyilvánított útvonalakon „Ezen az útvonalon a Zöld út segélyszolgálat ügyel a gyermekek biztonságára" feliratú figyelemfelhívó táblákat helyeznek el. Az ötletet, a jó kezdeményezést támogatja a megyei rendőr-főkapitányság is, és mint Tóth Ferenc, a főkapitányság közbiztonsági igazgatója mondta, a „Zöld út segélyszolgálat" felhívását más megyék közbiztonsági igazgatóihoz is eljuttatta, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a gyermekek közlekedési-közbiztonsági felügyeletét ily módon is biztosítani érdemes. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 Tóth Csaba Zsolt Profibajnokság Az Magyar Labdarúgó-szövetség elkészítette a nyáron induló pontvadászat versenykiírását. Az úgynevezett profibajnokság július 25-én kezdődik, s a csapatoknak már a nevezéskor az eddiekhez képest igencsak megváltozott feltételrendszerhez kell alkalmazkodniuk. Csak szemezgetve: a jogi személyiségű gazdasági társasággá átalakult kluboknak a bajnokság kezdetéig 20 millió forintot kell letétbe helyezniük (amit később visszakapnak), legalább 10 ezer néző befogadására alkalmas stadionnal kell rendelkezniük, s egyszerre öt külföldi játékost szerepeltethetnek. A versenykiírás azt is kimondja: a reklám-, illetve televíziós közvetítési jogok kizárólag az MLSZ-t illetik. Az új koncepcióról már most sokan kritikus felhang kíséretében beszélnek. A legtöbb klubvezető a reklámjogokat nem adná senkinek, illetve azt a bizonyos húszmillió forintos letétet sokallja, mondván, ekkora összeget nem tudnak előteremteni a nevezéshez. Kovács Attila, az MLSZ elnöke állítólag kilátásba helyezte, hogy szükség esetén ezt a költséget a szövetség átvállalja. Ez a kissé zavaros, képlékeny helyzet azért néhány kérdést felvet: ha a szövetség átvállalja a húszmilliót, akkor mire jó ez a feltétel, egyáltalán mi értelme olyan kívánalmat támasztani, amelynek aztán egész egyszerűen nem kell eleget tenni? A másik: hogyan lehetséges az, hogy a jelenlegi NB I- es klubok között több is van, amelynek elnöke szerint kifizethetetlenül magas ez az összeg, miközben ezek a klubok egy idény leforgása alatt egy, akár egyetlen játékosra is többet költenek? Az érdemi válaszok egyelőre még váratnak magukra. Egy bajnokság - többek között - attól profi, hogy mérkőzésein profi csapatok profi játékosai kergetik a labdát. A jelenlegi magyar első osztályban ez nem így van. Világos: ahhoz, hogy ezek a játékosok ne csak a szerződéskötéskor legyenek hidegvérű profik, hanem edzésen és a pályán is, új versenyrendszert kell(ett) kidolgozni. Hogy a klubok profi módon működjenek, és a közvetítési pénzek a fociban maradjanak, ahhoz is. De az egésznek csak akkor van értelme, ha a magyar futball felelős irányítói be is tartatják a követelményeket. És nem hisznek a nyavalygásnak. Megkezdődik az uszodaépítés Debrecen (HBN - R. I.) A negyvenezres lélekszámú Tócóskert lassan példaértékűvé lesz a város többi, nagy lakóközössége előtt. A fiatal városrész több civil szervezeteinek összefogásával - köztük is kiemelendő a Tócósért Alapítvány, valamint a Tócós Egyesület - ma már az itt élő polgárok is tevékenyen részt vesznek lakókörnyezetük alakításában. Minderről csütörtökön sajtótájékoztatón számolt be Juhászné Lévai Katalin, a választókerület országgyűlési képviselője, valamint a Tócósért Alapítvány kuratóriumának nevében Husi András. A képviselő asszony elmondta, hogy a lakóközösség közösségfejlesztő programok megvalósításához egy évvel ezelőtt nyert a Phare-pályázaton közel egymillió forintot. E programok egyike a tocoskerti tanuszoda megvalósítása, melynek alapkövét május 4-én Horn Gyula miniszterelnök helyezi el. Azt itt lakók akaratát mi sem bizonyítja jobban, minthogy e cél érdekében - számos jótékonysági rendezvény mellett - a személyi jövedelemadó 1 százalékát az uszoda építésére ajánlották fel, és ez az összeg 2,3 millió forint. Az állampolgárok összefogását látva a városi önkormányzat képviselő-testülete sem dönthetett másként, minthogy az 1998-as költségvetés már 15 millió forinttal támogatja az uszodaépítést. A civil szervezetek a közösség érdekében számos rendezvényt tartottak, ezek között említve a mindenki karácsonyát, a gyermeknapot, a hajléktalanok megsegítését és a jótékonysági programokat. Ám vannak problémák is és ezeket az eddig megtartott hat lakossági fórumon vitatták meg a lakóközösség tagjai, így többen szóvá tették a környezet tisztaságát, a játszóterek felújítását, a parkosítást, a gyalogos-, a szervizutak hiányát. Az alapítvány és az egyesület pályázatot hirdetett a környezettisztaságért, melyre 24 társasházközösség jelentkezett. Hogy melyik ház és környéke lesz a legszebb, arról az értékelő bizottság október 23-án dönt. A környezetéért legtöbbet vállaló társasház 25 ezer forint jutalomban részesül, a fődíj pedig egy fűnyíró gép. Úgy tűnik, szeptemberre nyugvópontra jut a Derék utcai 260 garázs tulajdonviszonyait érintő ügy is - erről Nagy Levente önkormányzati képviselő számolt be. A lakótelep közelébe szánt regionális veszélyeshulladék-lerakó megépítésére igaz még nem adott engedélyt a város - mondta Nagy Levente -, de a veszély még nem múlt el. A Tócós Egyesület mindenesetre nem fogadja el a Depó közeli telepítését és ezért az itt élők biztonsága érdekében továbbra is fellép.