Hajdú-Bihari Napló, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-01 / 152. szám

1998. július 1., szerda 11?# » AKTUÁLIS * ítsM­.QMU: :áM Lépegetés Pozderka Judit A tandíjról szóló vitákról csak néhány éves emlékezetünkbe is belefér sok minden. Úgy kezdődött a rendszerváltás, még az Antall-Bo­­ross-kormány idején, hogy az európai országo­kéhoz hasonlóan nálunk is fizessenek tanul­mányaikért az egyetemek, főiskolák polgárai - megfelelő hitelkonstrukció mellett. Utóbbi fel­tételei nem lévén adottak, törvény született a tandíjról, de bevezetését elhalasztotta. Jött a következő, a Horn-éra Bokrossal, mely nem meditált sokat a szociális feszültsé­geken, s bevezette­­ hitellehetőségek nélkül. Utóbbi országlása végén ugyan már készített tervezetet, de rövid úton kiderült, a kedvezőt­len magyarországi kamatviszonyok miatt, maj­dani normálisnak mondható fizetéseik remé­nyében legföljebb a közgazdász- és jogászje­löltek vehetik majd igénybe e kölcsönöket. Alapítványt is létrehozott az illetékes miniszté­rium a nehéz anyagi helyzetben élő, ám kiváló eredményeket produkáló hallgatók támogatá­sára, de segélyből, adakozásból élni meg a sa­ját sorsát szabad akaratából irányítani képes, egzisztenciálisan önálló polgár eszményének (úgyis mint liberális minimumnak) mond némi­leg ellent. Nem beszélve arról, hogy e populá­ció nem csupán gazdagok és szerény képessé­gűek, valamint szegények és tehetségesek tá­borára oszlik, ahogy az a polémiákban mind­untalan fölvetődik. Jól tudjuk, van átmenet. S vannak árnyalatnyi különbségek az intézmé­nyek között is, akad olyan pedagógiai főisko­la, ahol jelesnek lenni sem megerőltető, s léte­zik orvosegyetem, ahol az elégséges is nagy siker. S a küszöbön, az országgyűlési padokon e napokban már az újabb elképzelés fejezetei: miután a gazdasági, társadalmi környezet még nem ideális, a mentességet élvezők körét ki­terjesztve, az első diploma megszerzése legyen ismét ingyenes. Vissza az esélyegyenlőség leg­elemibb értelmezéséhez. Gyerekkorunk kedvelt játéka juthat e his­tóriáról eszünkbe: kettőt­­lépünk előre, egyet hátra. Mindent összevetve valamit haladunk. Tán nem is csak a tandíjjal vagyunk így. Miniszterek Hajdú-Biharból 11. A városok, a községek számon tartják a tő­lük elszármazott ismert­ jeles személyisége­ket. A 62. magyar kormány megalakulása al­kalmából sorozatunkban vesszük számba: ki­ket is adott e régió, Hajdú és Bihar megyék a kormányoknak, kik azok a miniszterek, akik e térségből származtak. Sándor László (Hajdúsámson, 1910. janu­ár 19.-Budapest, 1988. február): MDP-, majd MSZMP-politikus, kőművessegéd, MÉMOSZ vezetőségi tag; a határőrség pártbizottsági titkára. 1949-1950 a Hajdú m., 1950-ben a Haj­­dú-Bihar megyei pártbizottság titkára, 1950-1952 a Népgazdasági Tanács tagja. Építésügyi miniszter 1950. február 25.-1951. október 6. Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840. április 1.-Budapest, 1901. július 31.): ügyvéd, bün­tetőjogász, igazságügyi minisztériumi tiszt­viselő, 1872-től mint tanácsos, 1874-től egye­temi tanár; 1900-ban a magyar delegáció el­nöke; a legnagyobb parlamenti szónokok egyike; 1897-től az MTA tiszteletbeli tagja. Igazságügyi miniszter 1889. április 9.-1895. január 15. Tisza Kálmán (Geszt, Bihar vm., 1830. de­cember 16.-Budapest, 1902. március 23.), nagybirtokos, Teleki László unokaöccse és 1861-ben utódja a határozati párt élén. 1867- től a balközép alapító elnöke és pártvezére, 1875-től a Szabadelvű Párt alapító pártvezé­re, 1881-től az MTA igazgatója, 1888-tól tisz­teletbeli tagja. Belügyminiszter (ideiglenesen felmentve) 1875. március 2.-1878. október 11. Miniszterelnök 1875. október 20.-1890. március 13. Pénzügyminiszter 1878. október 11.-1878. december 5. Belügyminiszter 1878. december 5.-1887. február 11. A király személy körüli miniszter 1879. július 11.-1879. szeptember 25. Pénzügyminiszter 1887. február 11.-1889. április 19. Összeállította: Gazdag István (Folytatjuk) 3. oldal A gyanúsított szerint megverték a rendőrök A két fiú ellen garázdaság miatt folytat eljárást a városi kapitányság Kovács Barbara Debrecen (H8N) - Garázda­ság miatt folyik jelenleg el­járás a debreceni rendőrka­pitányságon két fiatalem­ber ellen, akik közül az egyik az eset után azzal ke­reste meg szerkesztőségün­ket, hogy megverték őket a rendőrök. A kapitányságra június elején érkezett a bejelentés ismeretlen tettesek ellen. A feljelentő el­mondta, hogy június másodikén éjszaka a Thomas Mann és Bo­lyai utcák kereszteződésében megállt az autójával mert két fi­atalember ment át előtte a zeb­rán. Majd minden előzmény nél­kül félreérthetetlen jelet mutat­tak be az autósnak, s az egyik gyalogos bele­rúgott a jármű ke­rekébe - tudtuk meg Cseke László alezredestől, a városi ka­pitányság vizsgálati osztályának vezetőhelyettesétől. Erre a veze­tő és az utasa kiszálltak a Tra­bantból, s mire eszméltek, a rugdosódó fiatalember megtá­madta egyikőjüket. Azonban ő sem hagyta magát, pofon vágta támadóját, mire az megijedt és elfutott. Ezt követően a másik fiú egy pisztolynak látszó tár­gyat fogott a későbbi feljelentő­re, aztán ő is elszaladt. Végül a két autós értesítette a rendőrö­ket, akik hamarosan rátaláltak a fiatalokra. Miután előállították őket, az egyiktől előkerült egy műanyag játékpisztoly. Kihallgatásuk so­rán a fiatalkorú tagadta a bűn­cselekmény elkövetését. Azt elis­merte, hogy a társa „beintett” az autósoknak, de mint mondta, bo­csánatot is kértek. Majd - állí­tása szerint - azok támadtak rá­juk, hasba rúgták. A pisztolyról csak annyit mondott, hogy az vé­letlenül maradt nála, illetve ar­ról nyilatkozott, nem látta, amint a barátja belerúgott az autóba. A másik gyanúsított elis­merte a cselekményt. Elmondta, hogy ittas volt akkor este, ezért tette, amit tett. Cseke Lászlótól megtudtuk, hogy a Trabant utasa ellen - aki a pofont adta - szintén garázda­ság ügyében folyik vizsgálat. Az alezredes a Napló kérdésére ki­fejtette: náluk egyik gyanúsított sem tett panaszt a rendőri in­tézkedés miatt. „Csomagtartóba tették” „Június másodikén éjszaka a ba­rátomat akartam hazakísérni, aki be volt rúgva” - kezd bele a történetbe az ügy egyik gyanúsí­­tottja. „A Thomas Mann-Bolyai­­kereszteződésben jártunk, ami­kor egy autó ránk fékezett a zeb­rán. A barátom ideges lett és be­intett a fiúknak, mire azok mel­lénk kanyarodtak és kiszálltak az autóból. Nem ismertük őket, ennek ellenére a barátomat meg­verték, engem meg hasba rúg­tak. Korábban volt egy lepraüté­­tem, így a bántalmazástól na­gyon fájt a hasam, nem tudtam elfutni. Elővettem egy játékpisz­tolyt, hogy hagyjanak békén. Ké­sőbb a fiúk kihívták a rendőrsé­get. A barátomat lefogták, s mi­kor szólni akartam, engem is a földhöz vágtak. Megbilincseltek és megütöttek. A barátomat be­tették a csomagtartóba, így vit­ték be a rendőrségre. A rendőrö­ket végül nem jelentettük fel, mert attól tartottunk, hogy úgyis megvédenék egymást, s nem hin­nének nekünk. De ha végül mégis ügy lesz belőle, hivatalo­san is elmondjuk mindketten, mi is történt.” Nincs feljelentés A Debrecen Városi Rendőrka­pitányság helyettes vezetője, Kántor Péter őrnagy, mint mondta, tőlünk hall először a történtekről. Hivatalos panasz nem érkezett hozzájuk. Nem érti, a fiúk miért nem jelez­ték, hogy bárki is bántalmaz­ta őket - ha valóban történt ilyesmi -, hiszen akkor még frissiben ki lehetett volna vizsgálni az esetet. Azonban még most sem késő, hiszen, ha megteszik a feljelentést, a nyomozó hivatal eljár az ügy­ben. Ha kiderül, hogy valóban a rendőrök hibáztak, a kapi­tányság megteszi a megfelelő intézkedéseket, azonban, ha nem történt semmi, a fiúknak kell vállalniuk a következmé­nyeket. Kántor őrnagy szerint nem ritka, hogy a gyanúsítottak ilyen módon próbálnak véde­kezni. „Egyablakos” rendszer: minden készen áll Debrecen (HBN - K. E. R.)­­ Az egyéni vállalkozói iga­zolványok kiadása július el­sejétől a kamarák hatáskö­rébe tartozik. A kamarák feladata volt, hogy az indu­láshoz szükséges technikai feltételeket megteremtsék. A Hajdú-Bihar Megyei Terü­leti Agrárkamara a megyében a debreceni mellett 4 területi iro­dát is működtet. Mint azt Kiss Valéria titkártól megtudtuk, az induláshoz szükséges informa­tikai háttér rendelkezésükre áll, közvetlen számítógépes kapcso­latuk van a Magyar Agrárkama­rával, ahonnan a vállalkozások indításához szükséges törzsszá­mokat e-mailen keresztül kap­ják. A Hajdú-Bihar Megyei Kézmű­veskamara ügyvezetője, Láczné Ács Éva a Naplónak elmondta, hogy a zavartalan működéshez szükséges feltételeket megterem­tették. A megyében 15 polgár­­mesteri hivatal segíti munkáju­kat információszolgáltatással. Az ügyintézés azonban a debreceni irodában történik majd. Barna László, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara közigazgatási osztályának vezetője arról tájékoztatta lapun­kat, hogy a technikai feltételek az induláshoz adottak, a rend­szert tesztelték és gyakoroltak a programokon. Az új rendszer életbe lépéséhez átképezni nem kellett a kollégákat, de egy több­napos és többfordulós felkészü­lésen vettek részt azok, akik az ügyintézést végzik. Börcsök Áron, a KSH megyei kirendeltségének gazdaságsta­tisztikai osztályvezetője elmond­ta, hogy a KSH-számot a vállal­kozók a kamaráktól kapják meg, de továbbra is terheli őket az adatszolgáltatási kötelezettség (kérdőív kitöltése). Annak elmu­lasztása esetén a KSH szankció­kat is alkalmazhat. Az APEH igazgatóhelyettese, Porcsin Béla, lapunk kérdésére elmondta, hogy a számítógépes rendszert kiépítették, a rendszer fogadásra kész. A kezdéshez szükséges nyomtatványokat el­juttatták a kamarákhoz. Az adó­számot a kamaráknak adják ki, melyet azok számítógépes levele­zés útján kapnak meg az APEH- től. A Hajdú-Bihar Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár igazgató­ja, Sárosi György arról tájékoz­tatott, hogy mivel a társadalom­­biztosítási törzsszámot az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár adja ki, így annak technikai rendszere nem érinti a megyei pénztárakat. A nyilvántartást to­vábbra is a megyei egészségbiz­tosítási pénztár vezeti. Ez utób­bi pedig - tette hozzá - nem igé­nyelt infrastrukturális változta­tásokat. V­ál­lalk­o­z­ói igazolv­án­át kilincselés helyett, egy ablaknál, a gazdasági kamaráknál kiválthatja­, módosíthatja vagy visszaadhatja. Megkezdődtek az elődöntők Öt közül négy kategóriában megkezdődtek a nemzetközi kórusverseny elődöntői ked­den. A gyermekkórusok ve­télkedésére nyolc kor neve­zett. A lengyelországi Poz­nan városából érkezett Dzi­­ewczecy Skowronki kórus kivételével a döntőbe jutott hét együttes: a nyíregyházi Cantemus fiúkórus, az orosz Poljot, a kecskeméti Miracu­­lum, a dél-afrikai Bloemfon­tein városának énekesei, a debreceni Voces Puerorum, az orosz Szolovuska és a debreceni Bányai Júlia Általános Iskola Szivárvány gyermekkara. Képünkön az ausztrál felnőtt kórus Fotó: Horváth Katalin

Next