Hajdú-Bihari Napló, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-01 / 204. szám
1998. szeptember 1., kedd »Hé AKTNáll. r1J14 Kételyek Pozderka Judit Az e napra esedékes parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a szocialisták frakcióvezetője, elnökjelöltje javasolja annak kiderítésére, hogy a kormány kellő gondossággal járt-e el, amikor magas hivatalok élére olyan személyeket nevezett ki, akiknek gazdasági tevékenységével kapcsolatban „bizonyos kételyek merültek fel". A kétely, mint tudjuk, az emberi gondolkodás egyik legfőbb erénye, előrébb megy általa az emberi faj, nem hátrafelé. Egyáltalán nem árt tehát, ha közéletünket is áthatja, így még az előző ciklusban kételyek merültek fel magának a kormányfőnek az alkalmasságát illetően, különösen máig tisztázatlan ötvenhatos szerepével kapcsolatban, amelyről a dokumentumok szőrén-szálán eltűntek. A most kételkedő frakcióvezető személyét pedig az egykori pártfőtitkár, Grósz Károly kérdőjelezte meg utolsó interjúinak egyikében, amikor annak firtatására, melyik elvbarátja okozta számára a legnagyobb csalódást, Kovács Lászlót nevezte meg, mondván, minden volt, csak nem az európai csatlakozás híve. S vajon kellő gondossággal jártak-e el a volt kormánytényezők, amikor százával vetettek be újra pöttyös múltú „szakembereket"? Annyi különbizottság a földön, de még az égen sincs, mely kideríthetné, mi az igazság. Ám mindez csöppet sem csökkenti, sokkal inkább növeli a mostaniak hibáit. Debrecenből is fölszáll ezekben a hónapokban néhány vitatható karrier, s a polgárok adóforintjaival és a nemzeti vagyonnal gazdálkodó szervezetek élére is illett volna kétségbevonhatatlan erkölcsi erőt sugárzó vezetőket állítani. A követhetetlen pályák „A” káeftéből „B"-be és tovább hecckampány nélkül sem ébresztenek bizalmat, s csak erősítik a magyar üzleti élettel szembeni ellenszenvünket, amelyben tisztességesnek lenni állítólag egyszerűen nem lehet. Az is elképzelhető, persze, hogy bölcs a nép, és tényleg rablókból lesznek a legjobb pandúrok. Ahogyan a KGST és a Varsói Szerződés elkötelezett harcosából az Európai Unió és a NATO elszánt híve, jó külügyminiszter lett, még megérjük, hogy az APEH-vezér is kíméletlenül rálép az adócsalók nyakára, és tiszta, áttekinthető helyzetet teremt. Ez kétségtelenül ránk férne. Baja Ferenc díszpolgár Nyíregyháza (MTI) Díszpolgári címet adományozott Baja Ferencnek, a Hornkormány egykori környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterének a nyíregyházi önkormányzat. A kitüntető címet hétfőn, a testület ülésén Csabai Lászlóné polgármester adta át. A városi közgyűlés még februárban döntött a díszpolgári cím adományozásáról, az átadását azonban akkor elhalasztották a májusi parlamenti választás utáni időszakra. E döntést azzal indokolták, hogy nem szeretnék, ha bárki kampányfogásként értékelné az elismerést. A volt miniszter 1982-től él Nyíregyházán. A díszpolgári címmel a képviselő-testület Baja Ferenc Nyíregyházáért végzett eddigi munkáját ismerte el. Az elfogadható emelés Budapest (MTI) - A tanárok bérének jövő évi nyolcszázalékos emelése elfogadható kompromisszum a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számára - fogalmazott Szakács Péter a szervezet szóvivője a PDSZ budapesti sajtótájékoztatóján hétfőn. A béremelésnek a pedagógusok esetében nincs ideális mértéke. Az egész kormányzati ciklust átfogó tervet kell kidolgozni a tanári fizetések rendezésére, mert a lemaradás jelenlegi mértéke már nem csak a minőségi munkát gátolja, de az iskolarendszer működőképességét is veszélyezteti - fejtette ki egy kérdésre válaszolva Molnár Péter a szakszervezet ügyvivője. Az órarendbe illesztett hitoktatással kapcsolatban a szakszervezet országos választmányának határozatát idézte az ügyvivő, amely szerint ennek hiányoznak a technikai feltételei. 3. oldal Folytatódik a hajdúnánási iskolaügy Ha kell, éjszaka is dolgoznak, hogy mielőbb taníthassanak a teremben Vitéz Ferenc Hajdúnánás (HBN) - Indulatoktól sem volt mentes hétfőn délután a képviselő-testület által a szülői tiltakozások ellenére újra megszavazott tanteremátadás. Gacsályi Gábor református lelkész és Vad András gondnok a tavaly óta hivatalosan is újra egyházi tulajdonba került Református Általános Iskola (2. Számú Általános Iskola) megkapott újabb egy tantermének a szeptember 1-jei tanévkezdéshez szükséges munkákra mindaddig nem adott utasítást, míg Éles András polgármester jegyzőkönyvet nem íratott az átadásról. - Mondja meg nekem, kell-e egy polgármester ahhoz, hogy egy tantermet birtokba vegyen az egyház, azok után, hogy a szülők kompromisszumkészségét figyelembe véve úgy intézkedtem, hogy ma reggel helyezzék át a folyosón az elválasztó falat? - kérdezett vissza Éles András polgármester, mikor a jelenlétünkkor is tapasztalt feszültség okairól kérdeztem. - Úgy gondolom, hogy akit az idő ennyire szorít, az erre felhatalmazott kolléganőmtől is átvehette volna a termet. Nem a jegyzőkönyv a fontos. És nem lett volna ilyen parázs a hangulat, ha saját ügye érdekében a református iskola is annyit tett volna, mint amennyit én tárgyaltam a szülőkkel, a testülettel. Augusztus 31. van, délután három óra múlt hat perccel. Június 17-től kezdve várjuk azt, hogy mind ténylegesen, mind jogilag, jegyzőkönyvvel együtt át legyen adva a tanterem - válaszolt Gacsályi Gábor lelkipásztor a fentivel megegyező kérdésre. -A polgármester arra utalt, hogy önmaguktól veszik el így az időt. - Ez így van, de akkor már három héttel ezelőtt is elkezdhettük volna a munkát. Holnap reggel pedig lesz tanítás a teremben! Ha kell, éjszaka is dolgozni fognak a munkások. Itt még folyik a tantermek felújítása Fotó: Czeglédi Zsolt A megoldás: új iskolát kell építeni A polgármesteri hivatalban tovább folyt a vita arról, hogy kettő vagy négy tantermet igényelt-e az idén az egyház. A dokumentumokat kétféleképpen értelmezik: a polgármester kitart a négy tanterem mellett, míg a református egyházközség képviselői csak kettőről beszélnek. - Teljesíti-e korábbi ígéretét, hogy felveti az egyházi ingatlanvisszaadásról szóló törvény újragondolását az illetékes szakminisztériumoknál? - kérdezem Éles Andrást. - Azt szeretném, ha az egyházi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár és az oktatási miniszter eljönne Hajdúnánásra. Teljesen jogos az épület átadásának követelése. De véleményem szerint komolytalan dolog egy kormány részéről, hogy tízmillió forintot ad az egyik évben, tízmilliót a következő évben, s ebből akar iskolát építtetni. A határozatban erről nagyobb összegről van szó. A kormányhatározat összesen 243 millió forintot jelöl meg erre a célra, 2001-ig ütemezve. Ilyen ütemezéssel nem lehet iskolát építeni. Ha most ideadtak volna százmilliót, megkezdenénk az építést. Nem lenne per közöttünk, mindenki látná, hinné, hogy lesz új iskola Nánáson. - Van törvény, van kormányhatározat, ezt kell betartani - reagál Gacsályi Gábor, mikor arról kérdezem, lesz-e türelmük három vagy négy évet várni még. - Ám én azzal a kérdéssel kezdeném, hogy kell-e új iskola Hajdúnánáson, amikor a külső iskolákban csökkenő gyermeklétszámmal oktatnak. Mi a megállapodás szerint fokozatosan kérünk egy-egy tantermet. - Polgármester úr, elhangzott a kérdés, hogy kell-e új iskola? - Úgy gondolom, ez most nem kérdés. A válasz pedig benne van a kormányhatározatban. A kormány úgy döntött, hogy egy új iskola építésére 243 millió forintot térít meg. Ha a beiskolázási tendenciát nézem, akkor kell, ha azt veszem figyelembe, hogy mindenféle állítások ellenére Nánáson nincs demográfiai hullámhegy és hullámvölgy, akkor azt kell mondanom, hogy új iskola kell és lesz. Míg a polgármester és a lelkész arról vitatkozik, hogy hat, kilenc vagy tizenkét diák kezdi-e meg az első osztályt a református iskolában, s hogy ki menynyit nyer vagy veszít az ügyön, Vad András gondok kiegészíti az elhangzottakat. Az új kormány még nem nyilatkozott abban, hogy a korábbi döntéseket milyen módon kívánja tudomásul venni vagy módosítani. A pénz leosztása s a határozatból látható három év türelmi idő arra utal, hogy ha mégsem lesz szükség új iskolára, az addig kiutalt pénz fedezi azt az összeget, amit a volt egyházi ingatlanba a tanács, illetve az önkormányzat invesztált. Azaz két év alatt húsz, illetve a harmadik évben hetvenmillió forintot jelent ez, amit az értéknövelő beruházások fejében egyébként is ki kellene utalni. A református egyház a korábbi évtizedekben az éppen aktuális konfliktusok miatt nagyon sok érdeksérelmet szenvedett, ám most - egy újabb negatív fejlemény miatt - hivatalos feljelentést tettek. Vad András, a Hajdúnánási Református Egyházközség gondnoka elmondta: Az iskola augusztus 30-án a templomban tartotta ünnepélyes tanévnyitó istentiszteletét. Az ünnepség ideje alatt ismeretlen tettes egy téglával bezúzta a református iskola udvar felőli ablakait. A rendőrségi helyszínelő azt állapította meg, hogy a dobás ereje, iránya, hatása alapján felnőtt férfi az elkövető. A feljelentés ismeretlen tettes ellen szól, a lehetséges felbujtók megjelölésével. Téglát hajítottak be A téglaverte ablakot még nem üvegezték újra Fotó: Czeglédi Zsolt Bíróságok: sok volt a gyorsított eljárás Debrecen (HBN - K. B.) A megszokott munkarendben dolgoznak szeptember elsejétől Hajdú-Bihar megye bíróságai, hiszen befejeződött a nyári ítélkezési szünet. A hivatalosan augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünetben a bíróság elé állításos, gyorsított ügyek száma több volt, mint az előző években - tájékoztatta a Naplót Szabóné Kerékgyártó Judit, a megyei bíróság elnöke. Ebben az időszakban a Debreceni Városi Bíróságon és a Berettyóújfalui Városi Bíróságon tartottak ügyeletet. A Debreceni Városi Bíróságon 46 előzetes letartóztatást rendeltek el, 35 esetben került sor ennek meghosszabbítására. Nyomozati szakban 86 esetben rendelték el, illetve hosszabbították meg az előzetes letartóztatást. Előállításos ügyet 62 esetben tárgyaltak. Ezek vagyon elleni bűncselekmények és közlekedési ügyek voltak. A városi bíróságon büntető ügyszakban 160 esetet fejeztek be tárgyalás mellőzésével. Mindezek mellett a megyei bíróságon 46 ügyben fellebbezték meg az előzetes letartóztatást. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság katonai tanácsa a nyári ítélkezési szünetben négy bíróság elé állításos ügyet tárgyalt és egy előzetes letartóztatásról intézkedett. Természetesen ez idő alatt a polgári ügyszakban sem állt meg az élet. A Debreceni Városi Bíróságon 282 peres és 937 nem peres ügyet fejeztek be. Ez utóbbiból 411 esetben történt elmeállapot felülvizsgálata. Végrehajtási ügyet 281-et indítottak el. A városi bíróság által megszervezett nyári ügyeleti rendszerbe a debrecenin kívül a megye más bíróságain dolgozó büntetőbírák is bekapcsolódtak - tudtuk meg az elnökasszonytól.