Hajdú-Bihari Napló, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
1999. április 1., csütörtök (HMM AKTUÁLIS timpunus____________________| A szegények adnak Szabó Katalin -aztán kapnak-e majd a debreceni bajbajutottak is pénzt az önkormányzattól, ha nem tudják kifizetni a számláikat? - kérdezte az egyik önkormányzati képviselő, amikor a polgármester azt javasolta, szavazzon meg a testület az ár- és belvíz sújtotta Tiszadobnak egymillió forint segítséget. Megszavazták. A protestáló képviselő pár perccel később bejelentette: ő nem a havi tiszteletdíja tíz százalékát - mint mások tették - hanem az egészet felajánlja Tiszadobnak. (Nyilván nem fukarkodik akkor sem, amikor tényleg debreceniek kérnek.) Tiszadob bizonyára hivatkozási alap lesz. Azok említik majd, akiken akár néhány ezer forint is segítene, de a rendeletek alapján az önkormányzatnak nem lesz módja adni. A rendelet pedig azért szab határt, mert a kassza - mint tudjuk - szűkös. Mégis jut a költségvetésből Tiszadobnak egymillió forint! Nos, ezerszer hallottuk már, s legtöbbünk maga is tapasztalta, hogy a szegények olykor segítőkészebbek a gazdagoknál. Mert hogyan is válhatna Krőzussá, aki adományokra szórja pénzét? De ahol kevés van, ott nem érdemes gyűjtögetni, sokkal több úgysem lesz belőle. Aólagam azért nem lennék meglepve, ha a debreceni képviselők dicséretes együttérzését, illetve annak tanúbizonyságát e más is indokolná. Még azt sem gondolom, hogy egyszeri, mintegy alkalmi felbuzdulás anúi vagyunk. Talán egy folyamat indult, amely során Debrecen bebizonyítja, hogy messzebb lát a város, sőt a megye tatárainál is: érdemes tehát a régióközpont címre, amelyért nagy csata indult. Nyíregyháza például tudvalévőleg nem szeretne olyan régiót, amelynek Hajdú-Biharban van a centruma. Mi pedig azt nem szeretnénk, ha egy hajdú-bihari falunak Nyíregyházától kellene segítséget kérni. Gazdag pályaművek - szerény lehetőségek Debrecen (HBN) - A Debreceni filharmonikus zenekar működése és gazdálkodása az elmúlt öt évet tekintve példa lehet más önkormányzati intézmények számára - hangzott el a kulturális bizottság szerdai, kihelyezett ülésén, a zenekar próbatermében. A bizottság napirend előtt tárgyalta, elfogadta és egyben támogatta a Debrecen Városi Televízió beadványát, amely egyebek mellett kifejtette, hogy a már megszavazott, több mint 50 milliós költségvetés mellett további 20 millió forintra van szüksége az intézménynek az amortizálódott technikai berendezések karbantartására. A testület a továbbiakban a Debreceni filharmonikus zenekar beszámolóját hallgatta meg. Kovács János igazgató szólt arról, hogy az együttes költségvetésének csaknem felét pályázati pénzek adják, hogy dologi kiadásaikra az önkormányzat által adott összeg az inflációt nem követi s hogy a tagok fizetése jóval alatta marad a fővárosi művészekének. Mint azt Kovács János elmondta, a Simonffy utcai próbatermet mára kinőtte aenekar, szüksége lenne a szomszédos, jelenig a megyei sporthivatal fenntartásában lévő termekre. A bizottság határozatban bízi meg a kulturális, ifjúsági és sportosztályt, úgy vizsgálja meg a hivatal esetleges elöltöztetésének lehetőségét, illetve azt is, ekkora összeget lehetne a Csokonai Színz finanszírozásából az évente 150 operaoperett-előadást kísérő zenekar javára átportosítani. Utolsó napirendi pontként tárgyalta a bírság a Kulturális Alap szétosztására vatkozó kérelmeket. Március 20-ig mintegy pályázat érkezett az önkormányzathoz. A lyaművekben kért összegek meghaladják 10 millió forintot, míg az osztható pénz alig millió. A bizottság ezért munkacsoportokon vizsgálja tovább a pályázatokat s csak előbb dönt a támogatások odaítéléséről. Az ötvenfillérest bevonják, az ötezres kijön Debrecen (HBN - N. G. M.) Az előoldalán gróf Széchenyi István arcképével, a hátoldalán pedig a nagycenki Széchenyi-kastélyról készült metszettel április elsejétől kerül forgalomba az új ötezerforintos. A hét bankjegyből álló bankjegysorozat hatodik elemeként lát napvilágot az új papírpénz, amelynek bevezetését, illetve a régi ötezresek lecserélését az is sürgette, hogy a fémszálaspapír-csempészés, valamint a hamisítási ügyekről hallható hírek miatt megrendült a lakosság bizalma a korábbi ötezres címletben. A teljes hazai pénzforgalomnak jelenleg egyébként 25 százalékát adják az ötezer forintos címletek - mondta el a címletcsere kapcsán tartott szerdai sajtótájékoztatóján Váry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) debreceni területi igazgatója. Az új ötezres mind méretében, mind pedig szerkezetében illeszkedik a már korábban megjelent és megszokott új kétszázas, ötszázas, ezres, kétezres és tízezres bankóhoz. A régi ötezres 2000. április 1-jéig még törvényes fizetőeszköz marad. (A régi ezressel egyébként a jövő év szeptember 1-jéig, a régi ötszázassal pedig 2000. december 1-jéig lehet fizetni.) A határidőt követő két éven belül beváltja a régi pénzt a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB tervei szerint egyébként 2000-re teljesen befejeződik a bankjegyek cseréje. A sajtótájékoztatón Váry György bejelentette, hogy már csak szeptember 30-ig marad törvényes fizetőeszköz az ötvenfilléres. Az alumíniumérme kivonását az indokolta, hogy a számvitelben és a nem készpénzes fizetéseknél egyáltalán nem, a készpénzes forgalomban pedig alig használták már. A fém 200 forintost ez év április 3-ig, a nagyalakú fém százast pedig december 31-ig még beváltja a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Posta és a nagyobb hitelintézetek. „Stratégiai tartalékként, a forgalomba hozatal határidejének megjelölése nélkül az őszre elkészül az új húszezer forintos is, amelynek előoldalán Deák Ferenc, hátoldalán pedig az 1866-ban megnyílt képviselőház lesz látható” - mondta el az MNB debreceni területi igazgatója. Váry György hozzátette: a nemzetközi tapasztalatok szerint az a jó, ha a forgalomban lévő legnagyobb címletű bankjegy az átlagkereset egyötödét adja. Éppen ezért a húszezer forintos bevezetése ma még nem indokolt. A Napló kérdésére válaszolva az igazgató elmondta, bízik abban, hogy a húszezres címlet megléte nem hat kedvezőtlenül az inflációs várakozásokra. Az előoldalon Széchenyi, a hátoldalon pedig a nagycenki kastély látható Szabó Lukács kontra MIÉP Budapest (MTI) Szabó Lukács országgyűlési képviselő azt kéri keresetében a Fővárosi Bíróságtól, hogy semmisítse meg a párt 1998. december 5-i országos gyűlésének valamennyi határozatát, köztük az ő kizárásáról szólót is - derült ki a per első szerdai tárgyalásán. A felperes a MIÉP új országos gyűlésének összehívását kérte a bíróságtól, továbbá ideiglenes intézkedésként a párt számlájának a jelen per jogerős lezárásáig történő zároltatását, ugyanis megfogalmazása szerint a „pártnak jelenleg nincs legitim elnöke”. A MIÉP számlájára vonatkozó kérelmet a Fővárosi Bíróság jogszabályi felhatalmazás, illetve hatáskör hiányában elutasította. Ezt a döntést azonban Szabó Lukács megfellebbezte, így erről a Legfelsőbb Bíróság határoz majd. Az alperes jogi képviselője a tárgyaláson a kereset elutasítását kérte és nem járult hozzá ahhoz, hogy a jelenlévők feljegyzéseket készítsenek. Szabó Lukács az 1998. december 5-i ülés kapcsán azt is sérelmezte, hogy őt oda nem engedték be, pedig az ott lezajlott pártelnökválasztás egyik jelöltje lett volna. Szabó Lukács szerint az ő pártból történt kizárása antidemokratikus és alkotmányellenes volt, továbbá az egyesülési törvénybe, illetve a párt alapszabályába ütközött. Hozzátette: az alapszabályt közvetlenül kizárása előtt, a gyűlésen módosították. A felperes kifejtette: a párt hiányos és áttekinthetetlen költségvetésére vonatkozó kérdését - azt követően, hogy erre a frakcióülésen nem kapott választ - 1998. november 24-én írásban is feltette. Mint mondta: 1999-ben a MIÉP 220 millió, parlamenti frakciója pedig 35 millió forint állami támogatást kap. Fő a biztonság! Az új ötezerforintos mintegy húszféle biztonsági elemet tartalmaz, hogy ne lehessen könynyen hamisítani. A bankjegy bal oldalát a fény felé tartva a Széchenyi-portré tükörképével megegyező, árnyalatos vízjelkép válik láthatóvá. Az alatta két betűből és hét számjegyből álló vízszintes, valamint a bankjegy jobb szélén a függőleges sorszám színe vörös, UV-fényben a vízszintes sárga, a függőleges pedig vörös színben fluoreszkál. A vízjelmezőt UV-fénnyel megvilágítva, kör alakú rozettában a Lánchíd pillérjének világoszöld színben fluoreszkáló képe válik láthatóvá. A vízjelmező fölötti részen, egy zöld oválisban rejtett kép található, a bankjegyet közel szemmagasságban tartva, síkban elforgatva az MNB felirat jelenik meg. A bankjegyen hologramhatású fémcsík található, rajta az MNB felirattal, valamint a köztársasági címerrel. A papírban biztonsági fémszál is van, amelynek mindkét oldalán apró betűkkel a Magyar Nemzeti Bank felirat olvasható. A bankjegy elő- és hátoldalára nyomtatott ábratöredékek a fény felé tartva H betűvé egészítik ki egymást. A pénzpapírban UV- fény hatására kék, vörös és zöld színben fluoreszkáló jelzőrostok találhatók. A bankjegy meghatározó nyomatrészei metszetmélynyomtatással készültek, tehát ujjal is jól kitapinthatók. A háború elől menekültek Debrecen (HBN - K. B.) Menekülve a jugoszláviai háború borzalmai elől, Debrecenben is számos család keresett-keres nyugalmat. Többségüknek a befogadó állomás nyújt átmeneti otthont. A március 24-i első bombázás óta 126 jugoszláv állampolgár kért menekültjogot Magyarországon. Jelenleg a legtöbb férőhely a debreceni befogadó állomáson van, így többségüket ott helyezték el - tájékoztatta a Naplót Dobó István, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigazgatója. A hajdú-bihari megyeszékhely mellett Békéscsabára és Bicskére is érkeztek menekültek. A városban tartózkodók pontos számát a főigazgató nem tudta megmondani, az azonban tény, hogy amíg március 25-én 993-an voltak a debreceni állomáson, mára ez a létszám 1078-ra nőtt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a március 25. óta érkezők mindannyian jugoszláv állampolgárok. Ugyanis a legtöbb menekült a Vajdaságból jön. A befogadó állomás mellett a Debreceni Zsidó Hitközség is szállást nyújt néhány szabadkai fiatalnak. A debrecenieknek 12 határon túli magyar ajkú hitközséggel van rendszeres kapcsolatuk, szükség esetén azok megpróbálnak segítséget nyújtani - mondta Halmos Sándor, a Debreceni Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója. A négy gyerek és a hat felnőtt a rájuk nehezedő lelki terhek miatt hagyta el átmenetileg az otthonát, és keres nyugalmat a városban; várhatóan két-három hétig maradnak. Az ittlétük során a hitközség gondoskodik az ellátásukról és a programjaikról. Tovább erősödhet a beszállítók tábora Debrecen (HBN - P. Cs.) Huszonnyolc hajdú-bihari cég és szervezet képviselői írták alá szerdán azt a szándéknyilatkozatot (beszállítói charta), melyben kinyilvánítják, hogy támogatják a kormány, illetve a Gazdasági Minisztérium beszállítói célprogramjának megvalósítását. Az aláírási aktus azt a beszállítói konferenciát követte, melyet a program itteni koordinátora, a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezett. Az 1998-ban indított beszállítói program nem a kis- és középvállalkozások általános segítését célozza, hanem egyfajta „elitprogram”. Azokat a vállalkozásokat kívánja támogatni, melyek egyrészt már beszállítói feladatokat látnak el, s képesek ezen a téren a továbbfejlődésre, másrészt még nem beszállítók, de alkalmasak arra, hogy azzá váljanak. Mindez növeli a magyar beszállítói kört, segíti exportképes, nagy hozzáadott értékű termékek előállítását, arra ösztönzi a multinacionális, illetve nagy cégeket, hogy gyártmányaikba egyre több magyar terméket építsenek be, s erősíti az európai integrációra való felkészülés folyamatát. Az országban eddig 1500 - Hajdú-Biharból 65 -, a beszállítói feladatok ellátására alkalmas cég került be a korlátozott hozzáférhetőségű beszállítói adatbázisba, ahonnan az érdeklődőknek kiajánlhatják őket. A tanácskozáson a debreceni Daewoo MGM Rt. képviselője ismertette, hogy cége mely konkrét termékek esetében keres beszállítókat. A csapágygyárnak leginkább gumi porvédőkre és műanyag csapágykosarakra lenne szüksége. Vántus Viktor (balra), a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetője és Hudák Győző, a Daewoo MGM Rt. beszerzési osztályának vezetője a szándéknyilatkozat aláírása közben Fotó: Horváth Katalin 3. oldal Fotó: MNB