Hajdú-Bihari Napló, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-27 / 97. szám

2. oldal Csernobili évforduló Moszkva (MTI) - A külföldi nukleáris hulladék oroszországi tárolása ellen emel­ték fel szavukat az orosz „zöldek” hétfőn, a csernobili atomerőművi katasztrófa 13. évfordulóján. A moszkvai „Greenpeace” aktivistái plakátokkal jelentek meg az állami duma előtt, a szemben lévő Moszkva szállóról pedig alpinisták ereszkedtek alá, hatalmas transzparenst bontva ki. „A nukleáris hul­ladék - egy új Csernobil” feliratokkal a környezetvédők az ellen tiltakoznak, hogy az orosz atomenergetikai tárca tervei sze­rint mind több külföldi radioaktív hulla­dékot kíván átvenni jó pénzért, noha nincs kapacitása annak feldolgozására, s az alsóház elé ennek megfelelő törvény­­módosításokat terjesztettek elő. Késhet a palesztin állam kikiáltása Rámalláh (MTI)­­ A palesztin parlament hétfőn elfogadott határozatában nem fog­lalt állást az önálló államiság május 4-én történő kikiáltásáról, és ezzel nyitva hagy­ta az izraeli-palesztin béketárgyalások folytatásának lehetőségét. A nem kötelező érvényű határozatot 41:1 arányban, két tartózkodás mellett fo­gadta el a rámalláhi törvényhozás egy nappal azelőtt, hogy ülést tart a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet vezető testü­lete, a 124 fős Palesztinai Központi Tanács (PCC), amely meghozza a végső döntést az államiság ügyében. A palesztin törvényhozók közül sokan tagjai a PCC-nek, amely várhatóan az önálló állam kikiáltásának elhalasztása mellett foglal állást. Meggyilkolt riporter London (MTI)­­ Londonban hétfőn otthona előtt meg­gyilkolták Jill Dandót, a BBC te­levízió egyik leg­nevesebb újságíró­ját. London előke­lő negyedében lé­vő házának lépcső­jén talált rá a sú­lyos sebekből vér­ző Dandóra egy barátja. A nő a kórházba szállítás közben meghalt. Dandót a brit tévénézők milliói szeret­ték és tisztelték színes egyénisége, széles körű újságíró munkája miatt. Az elmúlt években ő volt az egyik műsorvezetője a BBC kora esti híradójának, hét évig szer­kesztette a Nyaralás című sorozatot, amelyben a világ száznál is több országá­ba vitte el a tévénézőket, vezette a Kri­minálishoz hasonló bűnügyi sorozatot, és alig egy hónapja jelentkezett új műsor­ral, amely az antik tárgyak világába ka­lauzolta el a nézőket. Harmincnyolc éves volt Fotó: AP HAJDÚ-BIHARI lgp I---------MPMJ--------1 Főszerkesztő: Porain Zsolt. Felelős szerkesztők: Barna Attila, Szabó Katalin. Szerkesztők Erdei Sándor, T. Szita József Rovatvezetők: Szabó Katalin (társadalom), Petneházi Attila (gazdaság), Pozderka Judit mb. (kultúra), Tóth Csaba Zsolt (sport), Bódé Gábor (tördelés). Szerkesztőség: Debrecen, Dósa nádor tér 10. Telefon: 412-144, 413-395, társadalompolitikai rovat: 450-859, sportrovat: 417-152, telefax: 412-326. E-mail - szerk.: naploSiscomp.hu - hird.: naplohird0iscomp.hu Hírügynökségek: MTI, AP. Kiadja a Napló Lapkiadó Kft., Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: 412-144, telefax: 417-985. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler. Felelős kiadó: Porain Zsolt. Hirdetési vezető: Pápai András. Terjesztési vezető: Mészáros Tibor, telefon: 06 (20) 9589-930; marketing: Lipcsei László, telefon: 06 (20) 9589-935. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 413-101. Árusításban terjeszti a Napló Lapkiadó Kft., telefax: 417-985. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11-99-300-1­02 302 322-00 070 003 pénzforgalmi jelzőszámára, valamint megrendelhető a kiadóban. Az előfizetés díja: egy hónapra 780 forint, negyedévre 2190 forint, fél évre 4390 forint, egy évre 8490 forint. Kérjük előfizetőinket, hogy esetleges lemondási szándékukat 30 nappal korábban, írásban jelezzék. Áruspéldányok ára hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton: 34 forint, pénteken a TV Plusszal 39 forint. (Az árak az áfát is tartalmazzák.) Nyomás: Inform Stúdió Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 413-101. Index: 25 627. ISSN 0133-1051 NAPLÓ SZÉLRÓZSA 1999. április 27., kedd Orbán Viktor elégedett a NATO-csúccsal „A megteremthető legnagyobb biztonság nem nevezhető tökéletes biztonságnak” Washington (MTI)­­ „Minden meghozott döntés és minden elfogadott dokumentum tar­talmában megegyezik Ma­gyarország stratégiai nemzeti érdekeivel" - állapította meg vasárnap Washingtonban Or­bán Viktor miniszterelnök, a NATO csúcstalálkozójának eredményeit összegző sajtó­­értekezletén. A miniszterelnök kifejtette: a magyar érdekekkel egybeesik, hogy nincs stratégiai váltás a ko­szovói válság kezelésében. A csúcs során egyre erősebbé vált az a meggyőződés, hogy a légi csapások meg fogják hozni az eredményt. „Senki sem örül an­nak, amit a Balkán déli részén látunk, és mindenki szeretné, ha ez a válság már véget érne. De senki sem akar a kelleténél több kockázatot vállalni, ezért senki sem érvelt amellett, hogy stra­tégiát kellene váltani” - mondta Orbán Viktor, utalva arra, hogy lekerült a NATO napirendjéről a szárazföldi erők bevetése Jugo­szlávia ellen. Magyarország számára megfe­lel az a NATO-döntés is - foly­tatta Orbán Viktor -, amely a szövetség feladatai közt tovább­ra is az első helyre teszi a tagor­szágok teljes biztonságának ga­rantálását. „Az összes többi funkció csak ezután következhet” - tette hoz­zá nyomatékkal. Emellett „a NA­TO, bár óvatosan, de határozot­tan kifejezte: a válságok mege­lőzése érdekében hajlandó szere­pet vállalni saját területén kí­vül” - jelentette ki egyetértését hangoztatva a miniszterelnök. Azzal kapcsolatban, hogy mi­lyen kockázatokkal kell számol­nia a jelenlegi helyzetben a ma­gyar közvéleménynek, Orbán Viktor három dolgot említett. El­sőként azt, hogy bár a NATO-tag Magyarország az ember által megteremthető legnagyobb biz­tonságot élvezi, ez tökéletes biz­tonságnak mégsem nevezhető. Másodszor - folytatta - abban az esetben, ha a Jugoszláviával szembeni stratégiában változta­tást kellene végrehajtani (dön­teni kellene a szárazföldi erők al­kalmazásáról), akkor az minden­képpen nehezebb helyzetet ered­ményezne. Végül a harmadik kockázati elem Orbán Viktor szerint a vaj­dasági magyarok helyzete, akik­kel szemben eddig nem került sor olyan fellépésre, amely azon­nali válaszlépést igényelne, hi­szen Jugoszlávia igyekszik elke­rülni a konfrontációt északi ha­tárai mentén. „Ha azonban a legkisebb bán­­tódás érné a vajdasági magya­rokat, akkor arra megfelelő vá­lasznak kellene születnie” - szö­gezte le a magyar miniszterel­nök. Draskovic a megegyezésről Belgrád (MTI) - Vuk Draskovic jugoszláv miniszterelnök-helyet­tes vasárnap kijelentette, vára­kozásai szerint Oroszország és a Nyugat hamarosan kompro­misszumos megoldást talál a ko­szovói válságra, egyúttal sürget­te a belgrádi vezetést, hogy fo­gadja el az ajánlatot. Az egykori ellenzéki vezető a belgrádi Studio B televízióban nyilatkozva, anélkül, hogy neve­ket említett volna, felszólította az állami vezetőket, „hagyják abba a hazudozást a szerb nép­nek, és végre mondják el neki az igazságot” - jelentette az AP. „Meg kell mondani az embe­reknek, hogy a NATO nem áll összeomlás előtt, Oroszország nem fog katonai segítséget nyúj­tani Jugoszláviának, és a világ közvéleménye ellenünk van. Nem lesz harmadik világháború, egyedül vagyunk” - mondta Draskovic, nyilvánvalóan a NATO-ellenes szerb propagandá­ra utalva. Lebombázott Duna-híd. Helybeliek nézik az újvidéki Zezelj híd maradványait április 26-án, miután hajnalban a NATO rakétái teljesen megsemmisítették a műtárgyat. A NATO öt nappal korábban már súlyosan megrongálta a 466 méter hosszú hidat, amelyen akkor a közúti és a vasúti közlekedés megszűnt, de hajnalig a gyalogosok még átkel­hettek rajta Újvidék és a túlparti Pétervárad között. A vajdasági tartományi székhely három Duna-hídja közül ez volt az utolsó, amely a folyóba omlott Fotó: MTI Alföld II. kutatási program Budapest (MTI) - Az Alföld nagyrégió környezeti, gaz­dasági, települési és társa­dalmi sajátosságait, a rela­tív elmaradottságokat, az integrációs konfliktusokat vizsgálták a két évvel eze­lőtt indított, immár záró szakaszához érkezett Alföld II. kutatási programban - tájékoztatta a programot koordináló központ igazga­tója, Csatári Bálint hétfőn az MTI-t. Tájékoztatása szerint a kuta­tómunka eredményességének fo­kozásáért négy alföldi nagyvá­rosban, Békéscsabán, Szolnokon, Debrecenben és Kecskeméten önálló, ám a helyzetfelmérések kialakításában együttműködő központot hoztak létre, amelyek együtt a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet (MTA RKK ATI) nevet kapták. Az „Új környezeti, települési és társadalmi folyamatok az Al­földön” című kutatás 5 altémájá­­ban 2000 oldal terjedelemben tár­ták fel a munkatársak azokat a változásokat, amelyek a rend­szerváltás óta a régióban történ­tek és alapvetően fontosak a for­málódó, az európai uniós csat­lakozást is előkészítő regionális fejlesztési politikában. A kutatás indításakor az MTA két fő vizsgálati irányt határo­zott meg: egyrészt a fenntart­ható (vidék)fejlesztés esélyeit, le­hetőségeit, kritériumait, más­részt pedig az Alföld településhá­lózatának térszerkezeti feltárá­sát. A kutatás eredményeiről összefoglaló tanulmánykötetet je­lentet meg az MTA. Megnyílt a Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeum hétfőn a fővárosi Mosonyi utcában. A képen: Tóth Tibor nyug­díjas rendőr főhadnagy a - legendás ezredesi rangban szolgá­ló - Kántor nevű nyomozó kutya preparátumával Fotó: mti A rep- és légtérhasználatról Budapest (MTI)­­ Rendkí­vüli ülést tart csütörtö­kön az országgyűlés hon­védelmi bizottsága, hogy megvizsgálja: NATO-gé­­pek magyar területről in­dulva bombázhatnak-e ju­goszláviai célpontokat a korábbi parlamenti dön­tés alapján - mondta Lá­nyi Zsolt (FKGP), a testü­let elnöke hétfőn az MTI- nek. A bizottsági elnök beszá­molt arról, hogy a csütörtöki ülésre Szabó János honvédel­mi minisztert és Végh Ferenc vezérkari főnököt hívta meg. - Álláspontom szerint nem egyértelmű, hogy az érvényes parlamenti határozat engedé­lyezne a NATO-gépeknek tá­madások indítását Magyaror­szág felől - közölte Lányi Zsolt. Az országgyűlés március 24-én hozzájárulását adta ah­hoz, hogy a koszovói válság rendezésére vonatkozó ENSZ- határozatok érvényesítésére irányuló NATO-fellépésben részt vevő felderítő, harci és szállító repülőgépek, valamint helikopterek a Magyar Köz­társaság légterét, repülőtere­it, ezek kiszolgáló objektuma­it és repülésirányító berende­zéseit e műveletek céljaira és időtartama alatt korlátozások nélkül igénybe vegyék. Lányi Zsolt szerint az alkot­mány értelmében minden kül­földi katona, így a NATO-gé­­pek pilótái és kiszolgáló sze­mélyzetük magyarországi tar­tózkodásához is parlamenti hozzájárulás szükséges. Csurka a területrendezésről Budapest (MTI)­­ Akár Magyar­­országhoz kerülnek a most vagy korábban túlnyomórészt magya­rok lakta vajdasági területek, akár széles körű és nemzetközi­leg szavatolt autonómiát kapnak, egy valaminek nem szabad meg­történnie: hogy a magyarság ki­maradjon a rendezésből - han­goztatja az MTI-hez hétfőn eljut­tatott állásfoglalásában a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) el­nöksége. - A NATO-ba belépni, most már láthatja akárki, hiba volt. De most már nem a kihátrálás, hanem a határozott magyar ér­dekérvényesítés az egyetlen le­hetőségünk - olvasható az állás­­foglalásban. • NATO-vonat Magyarországon Budapest (MTI)­­ Hétfő esti lap­zártánkkor kaptuk a hírt, hogy a tervek szerint kedden hajnal­ban érkezik meg a szlovák-ma­gyar határszakaszra az a vonat­­szerelvény, amely humanitárius felszerelést és az azt működtető személyzetet szállítja Albániába. A szerelvény - amely feltehető­en Rajkánál lép magyar terület­re - a legrövidebb időn belül el­hagyja az országot. Az illetékes magyar szóvivő arra a kérdésre nem tudott információ hiányá­ban válaszolni, hogy hol és mi­kor lép ki Magyarországról a cseh tábori kórházat és annak személyzetét szállító szerelvény.

Next