Hajdú-Bihari Napló, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-03 / 101. szám
1999. május 3., hétfő HÁPLÓ AKTUÁLIS j'láoroi'jj_____________________| Pincemajális Vass Attila Boszorkányesten tombolhatták ki magukat a debreceni munkások, értelmiségiek, diákok és aranyifjak pénteken éjszaka a belváros egyik szórakozóhelyén. Nevéhez híven, a szentté avatott Walpurgis apátnőre emlékező, német tradíciót követő zenés szeánsz közönsége egy valódi - bár e vidéken ritka - tavaszünnepnek lehetett a részese. A hely és a program jellege szerencsésen párosult a néphit szerint május elsejét megelőző órák eredeti jelentéstartalmával (varázslók és boszorkányok vad tivornyája), ugyanis a laza erkölcsű látogatóiról is ismert intézményben tényleg színre léptek „boszorkányok" is. Féktelen mulatozás, dorbézolás - az alkalom átvitt értelmének megfelelően is - volt tehát bőven, már ahogyan az egyébként is lenni szokott e törött vécéablakú, csöpögő plafoncsövű pincében. Meglepő események is mindig történnek ott, de ezúttal rendkívülinek számított, hogy hosszú idő után együtt énekelte el a múltbeli repertoárt a névadó nosztalgiabandával a korábbi frontember, a színház egykori művésze. „Olyan jó itt, mint régen!" - lelkendezett táncoltában néhány csillogó szemű leány, miközben az asztaloknál átszellemülten hallgatta a város egyik ismert költője az „utánmutató jóslatokkal" foglalkozó hölgy szavait. Összetapadtak a párok, „meredeztek a májusfák", a nők által többnyire lebecsült, félénk fiatalember pedig egymás után hódította meg a másik nem tagjait... Az alkohol, a muzsika és a „tömeges dörgölőzés" hatására ki-ki jól érezhette magát. A baj csupán az, hogy szinte ez a hajnalig tartó buli volt a debreceni majálisozás legjelentősebb eseménye. Templomszentelés Miskolc (MTI) - Templomot azért építünk, hogy legyen egy hely, ahol életünk megkapja a szükséges segítséget és iránymutatást a jó melletti döntésre - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Miskolcon a Tetemvári Református Egyházközség Deszkatemplomának újjászentelésén. Miskolc egyik legszebb, műemlék jellegű templomát tavaly decemberben felgyújtotta egy, a bíróság által azóta már kényszergyógykezelésre ítélt férfi. A felszentelésen Bölcskei Gusztáv püspök, aMagyar Református Egyház Zsinatának elnöke hirdetett igét. Felfedezték a „kálvinista Rómát” Debrecen (HBN - V. F.) A vallás, a nemzet és a kultúrák közötti összefüggéseket vizsgálták a protestáns múzeumok 14. nemzetközi konferenciáján a Református Kollégiumban. Első alkalommal adott helyet közép-európai ország a találkozónak. A francia társszervezők - itt született a kezdeményezés, és kétévente Franciaország ad otthont a találkozónak - a debreceni események zárultával a hét végén megfogalmazták: a debreceni konferencia számos újdonságot hozott. Több előadás témája a térség protestantizmusának történelmi kapcsolatrendszerét és jelen hatásait vizsgálta, így a régió újrafelfedezését jelentette ez Nyugat-Európa számára. De a csodaszámba ment Debrecen felfedezése is - mondta Joachim Ludwig francia részről.- Közép-Európa Genfje, mint ahogy ezt a kollégium könyvtára és múzeuma is tanúsítja, évszázadok óta nélkülözhetetlen értéke az európai, nem csak protestáns kultúrának is.” Először foglalkoztak a vallás és a művészetek (építészet, zene) kapcsolatával, s tovább erősödött a reformáció két vallása, a református és evangélikus egyház, a kálvinisták és a luteránusok közötti kapcsolat. G. Szabó Botond, a Református Kollégium könyvtár- és múzeumigazgatója értékelésében úgy fogalmazott, hogy minden résztvevő (tíz ország több mint száz képviselője) előtt világossá vált: a tágabb értelemben vett Európa határa ott húzódik, ahol a szűkebb értelemben vett kereszténységé. Jövőre ismét Franciaországban, két év múlva pedig Prágában rendezik meg a konferenciát. 3. oldal „Közös családban” Téglás és Affalterbach Herbert Müller, a német testvérváros polgármestere igyekszik mindenben segíteni Téglás (HBN - V. A.) Önálló várossá válásának nyolcadik évfordulóját, valamint a németországi Affalterbachhal megkötött testvérvárosi, baráti szerződést is ünnepelte a település szombaton. Téglás 1991. május 1-jén nyerte el ismét az önálló városi rangját - emlékeztetett ünnepi beszédében a település polgármestere az új sportpályán összegyűlt sok száz majálisozó előtt. Csobán József szerint büszkék lehetnek a polgárok arra, hogy azóta példa nélküli módon fejlődött, s alkalmazkodik a kor követelményeihez a lakóhelyük. Áprlis 30-án hivatalos testvérvárosi, baráti szerződést írtak alá Téglás és Affalterbach vezetői - hangzott el. A két település hét éve tartó jó viszonyát teljessé tevő megállapodás kiterjed a kulturális és a gazdasági együttműködésre, az önkormányzatok közötti információ- és tapasztalatátadásra, a sportéletre és a diákok cserelátogatására. A téglásiakhoz intézett köszöntőjében Herbert Müller, Affalterbach polgármestere megígérte: ahol csak szükséges, igyekszik mindenben segíteni. Az ünnepség végén átadták a Téglás városért kitüntetést, amely a település fejlődéséért és az ott élőkért legtöbbet áldozók munkáját ismeri el. Akkor vette át az oklevelét Elizabeth Naumann, az affalterbach i képviselő-testület tagja is, aki rendkívül sokat tett a tesvérvárosi együttműködésért, s mozgatója Téglás németországi programjainak (jutalmát még tavaly nyáron ítélték oda). Az idei Téglás városért kitüntetésben Deme Miklós és Lakatos Ferenc önkormányzati képviselő, valamint a helyi polgárőrszervezet részesült. A kitüntetettek: Deme Miklós, Kiss János (a polgárőrcsoport titkára), Elizabeth Naumann, Rezes László (polgárőrelnök) és Lakatos Ferenc Fotó: Iklódy János Felvásárolják a túlsúlyos „vízi disznókat” A hajdú-bihari vágóhidak összesen mintegy kilenc-tízezer sertést dolgoznak fel Berettyóújfalu, Balmazújváros, Debrecen (HBN - P. A.) A vágóhidakkal a minisztérium aláírta a szerződést az „árvízi disznók" feldolgozásáról, de megyénkben még mindig nem kezdhették meg az állatok felvásárlását. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban pontosan meghatározták: azokon a településeken vásárolja fel az állam a túlsúlyos állatokat, ahol harmadik veszélyességi fokozatú ár-, illetve belvízvédelmi készültség volt érvényben. Megyénkből a Debreceni Hús Rt., a Berettyóújfalui ÁFÉSZ, valamint az R-KO-N Kft. Balmazújvárosi Húsüzeme vesz részt a „vízi disznók” feldolgozásában. Országosan 14 600 állatot vásárol meg a gazdáktól az állam, amelyek közül 750 túlsúlyos (160 kilogramm fölötti) sertést a Berettyóújfalui ÁFÉSZ Húsüzeme fogad. „Tulajdonképpen bérvágásról és bértárolásról van szó, hiszen a vevő a magyar állam” - mondta el a Naplónak Fábián László, az áfész ipari főosztályvezetője. A szakember szerint a tároláson (a magas hűtési költségek miatt) nem lesz hasznuk, profitot a bérvágásból remélnek. Hozzájuk a megye bihari részéből érkeznek a sertések. Az R-KO N Balmazújvárosi Húsüzemében és a Debreceni Hús Rt.nél sem árulták el, hogy mekkora kvótára kötöttek szerződést, mondván: Rieger László, az Agrár Intervenciós Központ elnöke magának tartotta fenn a nyiatkozás jogát. Rieger Lászlót pénteki lapzártánkig nem sikerült telefonon elérni, de a Napló más forrásból úgy értesült, hogy a hajdú-bihari vágóhidak (Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyék területéről) összességében mintegy 9-10 ezer „vízi disznót” dolgoznak fel. „A munkavállalók egyre kiszolgáltatottabbak” Debrecen (HBN - K. B.) - Az évezred utolsó előtti május elsejére más, mint az eddigiek voltak, hiszen a munkavállalók ünnepén éppen ezek az emberek az egyik leginkább kiszolgáltatott réteg. Ezt Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt és a parlament külügyi bizottságának alelnöke fogalmazta meg május elsején tartott sajtótájékoztatóján az Oláh Gábor utcai sportcentrumban. Kifejtette: a kormány ebben az évben felrúgta a több éve már jól működő érdekegyeztető struktúrát. Ezzel hátat fordított a következő évezrednek és visszafelé halad. Az alelnök szerint a szakszervezetek mindent megtesznek azért, hogy visszanyerhessék eredeti funkciójukat. Az MSZP támogatja ezeket az elképzeléseket. A politikus a Koszovóban kialakult helyzetet is értékelte. Úgy véli, Magyarország kényes helyzetbe került mint a legfiatalabb NATO-tagország és mint a háború sújtotta területtel szomszédos térség. Bár hozzájárultunk légterünk használatához, de katonai akcióban hazánk nem kíván részt venni, mint ahogyan azt sem támogatjuk, hogy szárazföldi csapatok haladjanak át térségünkön - hangsúlyozta Molnár Gyula. Azt is el kell kerülni - tette hozzá -, hogy magyar katonákat vonjanak be a harcokba; a jelenlegi helyzetben a politikai erők összefogására van szükség. A szakszervezet által koordinált majálison az MSZP-n kívül több párt és civil szervezet is megjelent szombaton az Oláh Gábor utcán. Volt zene, móka, mulatság és ki-ki azt is megmutathatta, hogyan tudja forgatni a főzőkanalat. Molnár Gyula a politikai fórumonFotó: Horváth Katalin „Hazánkban ma hiányzik a középpolgárság” Debrecen (HBN - K. B.) - Erősíteni kívánják a párt szerepét és befolyását, többek között éppen ezért vonultak ki szombaton külön sátorral majálisozni a Nagyerdőre az MSZDP helyi szervezetének tagjai. A Magyar Szociáldemokrata Párt képviselői és szimpatizánsai már szombaton reggel megjelentek táborhelyükön a DVSC stadion déli kapujánál, ahol többek között sakkoztak, jóízűen falatoztak és eszmét cseréltek a jelenlegi politikai helyzetről. Miklósi Gyula, a párt városi szervezőtitkára a Naplónak elmondta: azt szeretnék, ha az Orbán-kormány által hangoztatott polgári réteg valóban létezne. Úgy vélik, nagy különbség van az emberek életszínvonala között, valóban léteznek nagyon gazdagok, illetve nagyon szegények, s az átlagpolgár hiányzik. Az MSZDP éppen őket kívánja képviselni. A párt ugyanakkor hiányolja a korábban megígért biztos munkahelyeket. Politikájukkal mindezek mellett a nyugdíjasokon is szeretnének segíteni, hiszen szervezetüknek sok hasonló korú tagja van - mondta még Miklósi Gyula. A Gyöngy-ház zománcnyíhely alkotójának művei láthatók a Mű-Terem Galéria és Antikvitás (Db., Kossuth u. 3.) pénteken megnyílt kiállításán. A fiatal alkotók mindnyájan Gyöngy Enikő ötvösművész tanítványai. Képünkön Gyöngy Enikő (balra) Kora Judit, és alkotása. A kiállítás május 18-ig látogatható Fotó: Horváth Katalin Most is tovább jutott az Alföld Gyermekszínpad Debrecen (HBN) Csaknem százhúsz kisdiák mutathatta be produkcióját május elsején, szombaton, a Vili. Weöres Sándor gyermekszínjátszó-fesztivál területi döntőjén a Kölcsey művelődési központban. A hajdú-bihari, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei és borsod-abaúj-zempléni általános iskolás gyerekek elsősorban meséket állítottak színpadra. A tizenkét csoport közül végül kettő jutott tovább az országos megmérettetésre, így a máriapócsi Csöpp Színház Stúdiójának tagjai, valamint a hagyományosan eredményesen szereplő debreceni Alföld Gyermekszínpad társulata. Mind a két csoport Lázár Ervin-mesét mutatott be. Rajtuk kívül képviseltette még magát csoporttal Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Nyíracsád, Túristvándi, Záhony, Kazincbarcika és Encs városa is.