Hajdú-Bihari Napló, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

1999. május 3., hétfő HÁPLÓ AKTUÁLIS j'láoroi'jj_____________________| Pincemajális Vass Attila Boszorkányesten tombolhatták ki magukat a debreceni munkások, értelmiségiek, diákok és aranyifjak pénteken éjszaka a belváros egyik szórakozóhelyén. Nevéhez híven, a szentté avatott Walpurgis apátnőre emlékező, német tradíciót követő zenés szeánsz közön­sége egy valódi - bár e vidéken ritka - tavasz­ünnepnek lehetett a részese. A hely és a program jellege szerencsésen párosult a nép­hit szerint május elsejét megelőző órák eredeti jelentéstartalmával (varázslók és boszorkányok vad tivornyája), ugyanis a laza erkölcsű látoga­tóiról is ismert intézményben tényleg színre léptek „boszorkányok" is. Féktelen mulatozás, dorbézolás - az alka­lom átvitt értelmének megfelelően is - volt te­hát bőven, már ahogyan az egyébként is lenni szokott e törött vécéablakú, csöpögő plafon­csövű pincében. Meglepő események is min­dig történnek ott, de ezúttal rendkívülinek számított, hogy hosszú idő után együtt éne­kelte el a múltbeli repertoárt a névadó nosz­talgiabandával a korábbi frontember, a szín­ház egykori művésze. „Olyan jó itt, mint ré­gen!" - lelkendezett táncoltában néhány csil­logó szemű leány, miközben az asztaloknál át­­szellemülten hallgatta a város egyik ismert köl­tője az „utánmutató jóslatokkal" foglalkozó hölgy szavait. Összetapadtak a párok, „mere­­deztek a májusfák", a nők által többnyire le­becsült, félénk fiatalember pedig egymás után hódította meg a másik nem tagjait... Az alkohol, a muzsika és a „tömeges dör­gölőzés" hatására ki-ki jól­ érezhette magát. A baj csupán az, hogy szinte ez a hajnalig tartó buli volt a debreceni majálisozás legjelentő­sebb eseménye. Templomszentelés Miskolc (MTI) - Templomot azért építünk, hogy legyen egy hely, ahol életünk megkap­ja a szükséges segítséget és iránymutatást a jó melletti döntésre - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Miskolcon a Tetemvári Református Egyházközség Desz­katemplomának újjászentelésén. Miskolc egyik legszebb, műemlék jellegű templomát tavaly decemberben felgyújtotta egy, a bí­róság által azóta már kényszergyógykezelés­re ítélt férfi. A felszentelésen Bölcskei Gusz­táv püspök, a­­Magyar Református Egyház Zsinatának elnöke hirdetett igét. Felfedezték a „kálvinista Rómát” Debrecen (HBN - V. F.)­­ A vallás, a nemzet és a kultúrák közötti össze­f­­üggéseket vizsgálták a protestáns múzeumok 14. nemzetközi konferen­ciáján a Református Kollégiumban. Első alkalommal adott helyet közép-euró­pai ország a találkozónak. A francia társszervezők - itt született a kezdeménye­zés, és kétévente Franciaország ad otthont a találkozónak - a debreceni események zá­rultával a hét végén megfogalmazták: a deb­receni konferencia számos újdonságot ho­zott. Több előadás témája a térség protestan­tizmusának történelmi kapcsolatrendszerét és jelen hatásait vizsgálta, így a régió újra­felfedezését jelentette ez Nyugat-Európa szá­mára. De a csodaszámba ment Debrecen fel­fedezése is - mondta Joachim Ludwig fran­cia részről.- Közép-Európa Genfje, mint ahogy ezt a kollégium könyvtára és múzeu­ma is tanúsítja, évszázadok óta nélkülözhe­tetlen értéke az európai, nem csak protes­táns kultúrának is.” Először foglalkoztak a vallás és a művészetek (építészet, zene) kap­csolatával, s tovább erősödött a reformáció két vallása, a református és evangélikus egy­ház, a kálvinisták és a luteránusok közötti kapcsolat. G. Szabó Botond, a Református Kollégium könyvtár- és múzeumigazgatója értékelésé­ben úgy fogalmazott, hogy minden résztve­vő (tíz ország több mint száz képviselője) előtt világossá vált: a tágabb értelemben vett Európa határa ott húzódik, ahol a szűkebb értelemben vett kereszténységé. Jövőre is­mét Franciaországban, két év múlva pedig Prágában rendezik meg a konferenciát. 3. oldal „Közös családban” Téglás és Affalterbach Herbert Müller, a német testvérváros polgármestere igyekszik mindenben segíteni Téglás (HBN - V. A.)­­ Önál­ló várossá válásának nyol­cadik évfordulóját, valamint a németországi Affalter­­bachhal megkötött testvér­­városi, baráti szerződést is ünnepelte a település szom­baton. Téglás 1991. május 1-jén nyer­te el ismét az önálló városi rang­ját - emlékeztetett ünnepi beszé­dében a település polgármestere az új sportpályán összegyűlt sok száz majálisozó előtt. Csobán Jó­zsef szerint büszkék lehetnek a polgárok arra, hogy azóta példa nélküli módon fejlődött, s alkal­mazkodik a kor követelményei­hez a lakóhelyük. Áprlis 30-án hivatalos testvér­­városi, baráti szerződést írtak alá Téglás és Affalterbach veze­tői - hangzott el. A két telepü­lés hét éve tartó jó viszonyát tel­jessé tevő megállapodás kiterjed a kulturális és a gazdasági együttműködésre, az önkor­mányzatok közötti információ- és tapasztalatátadásra, a sport­életre és a diákok cserelátogatá­sára. A téglásiakhoz intézett kö­szöntőjében Herbert Müller, Af­falterbach polgármestere meg­ígérte: ahol csak szükséges, igyekszik mindenben segíteni. Az ünnepség végén átadták a Téglás városért kitüntetést, amely a település fejlődéséért és az ott élőkért legtöbbet áldozók munkáját ismeri el. Akkor vet­te át az oklevelét Elizabeth Naumann, az affalterbach­ i kép­viselő-testület tagja is, aki rend­kívül sokat tett a tesvérvárosi együttműködésért, s mozgatója Téglás németországi program­jainak (jutalmát még tavaly nyá­ron ítélték oda). Az idei Téglás városért kitüntetésben Deme Miklós és Lakatos Ferenc önkor­mányzati képviselő, valamint a helyi polgárőrszervezet része­sült. A kitüntetettek: Deme Miklós, Kiss János (a polgárőrcsoport titká­ra), Elizabeth Naumann, Rezes László (polgárőrelnök) és Lakatos Ferenc Fotó: Iklódy János Felvásárolják a túlsúlyos „vízi disznókat” A hajdú-bihari vágóhidak összesen mintegy kilenc-tízezer sertést dolgoznak fel Berettyóújfalu, Balmazújvá­ros, Debrecen (HBN - P. A.)­­ A vágóhidakkal a miniszté­rium aláírta a szerződést az „árvízi disznók" feldolgozásá­ról, de megyénkben még mindig nem kezdhették meg az állatok felvásárlását. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumban pontosan meghatározták: azokon a telepü­léseken vásárolja fel az állam a túlsúlyos állatokat, ahol harmadik veszélyességi fokozatú ár-, illetve belvízvédelmi készültség volt ér­vényben. Megyénkből a Debreceni Hús Rt., a Berettyóújfalui ÁFÉSZ, valamint az R-KO-N Kft. Balmaz­újvárosi Húsüzeme vesz részt a „vízi disznók” feldolgozásában. Országosan 14 600 állatot vásá­rol meg a gazdáktól az állam, ame­lyek közül 750 túlsúlyos (160 kilo­gramm fölötti) sertést a Berettyó­újfalui ÁFÉSZ Húsüzeme fogad. „Tulajdonképpen bérvágásról és bértárolásról van szó, hiszen a ve­vő a magyar állam” - mondta el a Naplónak Fábián László, az áfész ipari főosztályvezetője. A szak­ember szerint a tároláson (a ma­gas hűtési költségek miatt) nem lesz hasznuk, profitot a bérvágás­ból remélnek. Hozzájuk a megye bihari részéből érkeznek a ser­tések. Az R-KO­ N Balmazújvárosi Hús­üzemében és a Debreceni Hús Rt.­nél sem árulták el, hogy mekkora kvótára kötöttek szerződést, mond­ván: Rieger László, az Agrár Inter­venciós Központ elnöke magának tartotta fenn a nyiatkozás jogát. Rieger Lászlót pénteki lapzártán­kig nem sikerült telefonon elérni, de a Napló más forrásból úgy ér­tesült, hogy a hajdú-bihari vágó­hidak (Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyék területéről) összességében mintegy 9-10 ezer „vízi disznót” dolgoznak fel. „A munkavállalók egyre kiszolgáltatottabbak” Debrecen (HBN - K. B.) - Az évezred utolsó előtti május elsejére más, mint az eddigiek voltak, hiszen a munkaválla­lók ünnepén éppen ezek az emberek az egyik leginkább kiszolgáltatott réteg. Ezt Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt és a parlament kül­ügyi bizottságának alelnöke fogal­mazta meg május elsején tartott sajtótájékoztatóján az Oláh Gábor utcai sportcentrumban. Kifejtette: a kormány ebben az évben felrúg­ta a több éve már jól működő ér­dekegyeztető struktúrát. Ezzel há­tat fordított a következő évezred­nek és visszafelé halad. Az alelnök szerint a szakszervezetek mindent megtesznek azért, hogy vissza­nyerhessék eredeti funkciójukat. Az MSZP támogatja ezeket az el­képzeléseket. A politikus a Koszovóban ki­alakult helyzetet is értékelte. Úgy véli, Magyarország kényes helyzet­be került mint a legfiatalabb NA­­TO-tagország és mint a háború súj­totta területtel szomszédos térség. Bár hozzájárultunk légterünk hasz­nálatához, de katonai akcióban ha­zánk nem kíván részt venni, mint ahogyan azt sem támogatjuk, hogy szárazföldi csapatok haladjanak át térségünkön - hangsúlyozta Mol­nár Gyula. Azt is el kell kerülni - tette hozzá -, hogy magyar katoná­kat vonjanak be a harcokba; a je­lenlegi helyzetben a politikai erők összefogására van szükség. A szak­­szervezet által koordinált majáli­son az MSZP-n kívül több párt és civil szervezet is megjelent szom­baton az Oláh Gábor utcán. Volt zene, móka, mulatság és ki-ki azt is megmutathatta, hogyan tudja forgatni a főzőkanalat. Molnár Gyula a politikai fórumon­Fotó: Horváth Katalin „Hazánkban ma hiányzik a középpolgárság” Debrecen (HBN - K. B.) - Erősíteni kívánják a párt szerepét és befolyását, töb­bek között éppen ezért vo­nultak ki szombaton kü­lön sátorral majálisozni a Nagyerdőre az MSZDP helyi szervezetének tagjai. A Magyar Szociáldemokrata Párt képviselői és szimpatizán­sai már szombaton reggel meg­jelentek táborhelyükön­­ a DVSC stadion déli kapujánál, ahol többek között sakkoztak, jó­ízűen falatoztak és eszmét cserél­tek a jelenlegi politikai helyzet­ről. Miklósi Gyula, a párt váro­si szervezőtitkára a Naplónak el­mondta: azt szeretnék, ha az Or­­bán-kormány által hangoztatott polgári réteg valóban létezne. Úgy vélik, nagy különbség van az emberek életszínvonala kö­zött, valóban léteznek nagyon gazdagok, illetve nagyon szegé­nyek, s az átlagpolgár hiányzik. Az MSZDP éppen őket kívánja képviselni. A párt ugyanakkor hiányolja a korábban megígért biztos munkahelyeket. Politiká­jukkal mindezek mellett a nyug­díjasokon is szeretnének segíte­ni, hiszen szervezetüknek sok hasonló korú tagja van - mond­ta még Miklósi Gyula. A Gyöngy-ház zománcnyíh­ely alkotójának művei láthatók a Mű-Terem Galéria és Antikvitás (Db., Kossuth u. 3.) pénteken megnyílt kiállításán. A fiatal alkotók mindnyájan Gyöngy Enikő ötvösművész tanítványai. Képünkön Gyöngy Enikő (balra) Kora Judit, és alkotása. A kiállítás május 18-ig látogatható Fotó: Horváth Katalin Most is tovább jutott az Alföld Gyermekszínpad Debrecen (HBN)­­ Csaknem százhúsz kisdiák mutathat­ta be produkcióját május elsején, szombaton, a Vili. Weöres Sándor­ gyermek­­színjátszó-fesztivál területi döntőjén a Kölcsey műve­lődési központban. A hajdú-bihari, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei és bor­­sod-abaúj-zempléni általános is­kolás gyerekek elsősorban me­séket állítottak színpadra. A ti­zenkét csoport közül végül ket­tő jutott tovább az országos megmérettetésre, így a mária­­pócsi Csöpp Színház Stúdiójá­nak tagjai, valamint a hagyo­mányosan eredményesen sze­replő debreceni Alföld Gyer­mekszínpad társulata. Mind a két csoport Lázár Ervin-mesét mutatott be. Rajtuk kívül képviseltette még magát csoporttal Hajdú­­böszörmény, Hajdúnánás, Nyír­­acsád, Túristvándi, Záhony, Kazincbarcika és Encs váro­sa is.

Next