Hajdú-Bihari Napló, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-14 / 111. szám

1999. május 14., péntek M­­ NYÍRUSPÉKI TÁJ­KÉP • Megnyitotta irodáját a Fidesz MPP nyír­ábrányi szervezete a Rákóczi utca 9. szám alatt, s minden szombaton 9-17 óra kö­zött várja az érdeklődőket. Szolgáltatásai között szerepel munkaközvetítés, főisko­lai továbbtanulási tájékoztatás, tanfolya­mok, átképzések ismertetése, kérelmek, beadványok megszövegezése, jogi, vala­mint általános tanácsadás. • Együttműködés. Az intézmények idő­szerű nyári karbantartásáról, az önkor­mányzat és a vállalkozások gazdasági együttműködéseinek lehetőségeiről is tár­gyal a nyíradonyi képviselő-testület követ­kező, május 27-i ülésén. Tiba Imre a polgárőrzászlóval Fotó: Varga Lajosné Majdnem ötezer óra Hajdúhadház (HBN - Zs. L.) - A hatodik éve megalakult hadházi polgárőrszervezet létszámát tekintve - 147-en vannak - a má­sodik legnagyobb a megyében, Debrecen után. Tíz csoportjuk van, s egy 120 fős női cso­port is működik a szervezeten belül. Nem­rég létrehoztak egy nyomozócsoportot, amely a rendőrség munkáját hivatott se­gíteni betöréses lopások, gépkocsifeltöré­sek, telefonrongálások, a kertségek feldú­­lása esetén. Állandó járőrszolgálatuk ered­ménye volt, hogy sikerült lefülelni egy kocsmai betörőt és egy 12 fős telefonron­gáló csoportot. A város új épületet adott számukra. Az állomás melletti, már régen nem tevékeny­kedő sportegyesület épületét, ahol a tele­pülés helytörténeti gyűjteménye is talál­ható. Tiba Imre, a szervezet elnöke meg­említi, hogy két dologra nagyon büszke. 1997 decemberében a város napján az or­szágban először ők kaptak polgárőrzász­lót, és az elmúlt évben 4820 szolgálati órát teljesítettek. Most készülnek a május 22- én Szolnokon rendezendő országos polgár­­őtnapra. Mikéék döntése Mikepércs (HBN - D. V. J.) - Az egész fa­lut felrázó, ünnepi hangulatot teremtő ren­dezvénynek lehettek részesei a mikepér­­csiek május elsején. Mikéné Deli Erzsébet és férje, Mike István úgy döntött, hogy fel­elevenítik a régi majálisok hangulatát. Helyből, valamint Konyárról, Derecské­ről, Tépéről hívták meg fogathajtó és lo­vas ismerőseiket, akik mutatós hintókon, homokfutókon, parasztszekereken és lóhá­ton járták délelőtt a falu utcáit. A fogato­kon a helyi Berki zenekar, az asszonykó­rus és az általános iskola tánccsoportja foglalt helyet. Az idősek otthonában a fel­vonulók leszálltak a szekerekről, s az in­tézmény lakóival táncra perdültek. Visszatérve a Mike-portára, kezdődött az ebéd, majd délutántól késő éjszakáig tartott a táncmulatság. Közben a hatalmas sátorban megterített asztaloknál minden­ki vett az otthonról hozottból. Ugyanúgy, mint a háború előtti bátyus bálokon. Több fogat vonult fel Fotó: Dévényiné Végvári Judit A falusi vendégfogadást is meg kell tanulni A tájjellegű építészet mellett fontos a tájra jellemző étel- és italkínálat Nyíracsád (HBN - V. F.)­­ Idegenforgalmi szakembe­rek csoportja tett látoga­tást a közelmúltban Nyíra­­csádon, hogy feltérképezzék a falusi turizmus fejleszté­sének lehetőségeit. A kínálat iránti fogékonyság­ról kérdeztük Antal Jánost, a Fa­lusi Turizmus Hajdú-Bihar Me­gyei Szövetségének elnökét, aki szerint jól lehet alapozni az egyé­ni vendégfogadók, a programok, a műemléki látnivalók nyújtot­ta lehetőségekre. Az egyre na­gyobb számban érdeklődő egyé­ni vendégfogadóknak tájékozta­tást ad a szövetség, és pályázato­kon elnyert pénzekből szervezett oktatásokkal készíti fel őket a vendéglátásra. Mert ahhoz, hogy valaki mi­nősített vendégfogadó legyen, s háza és portája is az legyen (azaz: a napraforgós embléma ki­kerülhessen a porta elé), vizsga­­szerűen kell megfelelni a szigo­rodó alapkövetelményeknek. Még csak tizenöten A Ligetalja-Gát Idegenforgal­mi Egyesület égisze alatt ma még kevés, mintegy tizenöt egyéni vendégfogadó működik Nyíracsá­­don, Nyíradonyban, Nyírmárton­­falván és Fülöpön, számuk azon­ban az érdeklődések és a hajlan­dóság alapján növekedni fog. A szövetség nem csak magánszemé­lyeket tömörít, hanem szerveze­teket, önkormányzatokat, vállal­kozásfejlesztési, települést fejlesz­tő alapítványokat, mindazokat, akik valamilyen formában a te­lepüléssel együtt a falusi turiz­must is fejleszteni akarják. - Figyelünk a kistérségi együttműködésekre - folytatja az elnök -, s a falusi turizmus szempontjából az egyik legfon­tosabb a ligetalja­ gúti, illetve a Tisza mentén tiszacsegei köz­ponttal működik jelentős, ide­genforgalomra is alapozó társu­lás. Ezek tovább alakulnak, fej­lődnek, a bihari térségben és a Hajdúságban is vannak kezde­ményezések. Több napra szól Az erdei tornapálya, az erdei iskola, a gyalog- és kerékpártú­ra-útvonalak, a teniszezés és a helyi iparművészek termékei­nek bemutatója, ezek készítésé­nek elsajátítása mellett a he­lyi gasztronómiai értékekre kell nagyon odafigyelni. Hiszen a turistát úgy lehet a leginkább valahová csábítani, ha olyas­mit hirdetnek és adnak, amit máshol nem találhat meg. Ilyen lehet a tájjellegű építészet mel­lett a tájra jellemző étel és ital. De fontos a programok össze­hangolása is: a lehetőség meg­teremtése az olyan útvonalak­ba való csatlakozásnak, amely révén több napot vagy egy-két hetet is eltölthet a vendég a környéken. Ma még fele-fele az arány a fa­lusi turizmust választó magyar és külföldi vendégek között. A szövetség azonban nem bánja ezt, hiszen eleve arra ösztönzik a vendégfogadókat, hogy a ma­gyar vendégek segítségével ta­nulják meg előbb a jó vendéglá­tást. Itt nincsenek nyelvi nehéz­ségek, s nem jelent problémát a különböző kultúrák találkozása, megértése sem. A nyíracsádi Tourinform-iroda is dinamikusabbá teheti a Dél-Nyír­ség értékeinek propagálását Fotó: Iklódy János Diák Kossuthok vitáztak a vetélkedőn Létavértes (HBN) - Vándor­­kiállítást mutattak be az Arany János Általános Isko­la előterében. Az anyagot a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársai állították össze az 1848/49-es események tiszteletére. A kiállítás a megyénkben tör­tént eseményeket idézi meg ko­rabeli térképekkel, képekkel, le­véltári anyagokról készült felvé­telekkel, hozzájuk kapcsolódó magyarázatokkal, számos érde­kes adalékot nyújtva felnőttnek és gyerekeknek a tankönyvekből tanultakhoz. A tárlatot a város iskolásain kívül több környékbeli intéz­mény tanulói is megtekintették, ugyanis a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár és a létavértesi önkor­mányzat honismereti témájú ve­télkedőt rendezett számukra, me­lyen fontos szerepet kapott a ki­állításon szerzett ismeret. A vetélkedőre tizenegy csapat nevezett a környező települések­ről (Hosszúpályi, Monostorpályi, Kokad, Álmosd, Bagamér, Po­­csaj) és a város két iskolájából. A megmérettetésen alapos tudás­ról adtak számot a diákok, akik­nek több fordulóból álló feladat­sort kellett megoldaniuk. Ezek között szerepeltek írásbeli és szó­beli tesztek, de szituációs játék­ra is sor került Kossuth és Gör­gey vitáját megelevenítve. Előzetesen felkészültek a ver­senyzők a szűkebb környezetük jelentős reformkori személyisé­gének életéről, így kiselőadást hallhattak a zsűri tagjai Irinyi Jánosról és testvéréről, József­ről, Beöthy Ödönről, Kölcsey Fe­rencről. A vetélkedőt a helyi Arany János Általános Iskola egyik csapata nyerte a kokadi is­kola diákjai előtt. A győztes csapat a társók előtt Fotó: Nagy Józsefné Hunyadi-bál Mikepércs (HBN - D. V. J.)­­ A Hunyadi János Általános Iskola tantestüle­te és szülői munkaközössé­ge április végén rendezett jótékonysági bált. A rendezvényen a diá­kok, táncosok, karatésok műsora mellett különösen nagy tetszést aratott a szü­lőkből alakult „Pletykás asszonyok” csoport produk­ciója és a tanárok cigány­­show-ja. Az est bevétele 220 ezer forint volt, amit a kézmű­vesség tantárgy oktatásá­hoz szükséges eszközök vá­sárlására fordítanak. Egyezkedni az „erdővel” Tourinform-iroda ma még ke­vés helyen működik Hajdú-Bi­har megyében, Debrecen, Haj­dúszoboszló, Hortobágy, Ti­­szacsege és Hajdúnánás mel­lett újonnan alakítottak ki irodát Nyíracsádon. Itt találkoztunk a Ligetal­­ja-Gát Idegenforgalmi Egyesü­let vezetőjével, Veréb Csabá­­néval, aki elmondta, hogy az öt éve létrehozott, félszáz ma­gánszemélyt és öt önkormány­zatot társító egyesület kezde­ti célja az idegenforgalom be­indítása volt, hiszen gyakor­latilag a nulláról indultak. El­sősorban a falusi turizmus te­rén munkálkodnak: szeretnék a térséget a turizmus vérke­ringésébe bevinni. A gúti erdő is számos lehe­tőséget rejt még magában, ám Veréb Csabáné szerint az a probléma, hogy a tulajdonos Nyírerdő Rt.-vel kell egyez­kedni. Az rt. elsősorban erdé­szettel és vadászattal foglalko­zik, s úgy tűnik, hogy ezzel meg is elégszik - a turizmus területén nehezen gondolkod­nak tovább. Kicsit amiatt is szomorúak, hogy gyakran úgy érzik, mint­ha elfelejtkeznének róluk a propagálásban. „Ha megérke­zik a turista Debrecenig, ak­kor azt mondják neki: ott van még a Hortobágy és Hajdúszo­boszló - mondja.” Ám remélik, hogy az iroda - bekapcsolódva az országos idegenforgalmi há­lózatba - segít a térség érté­keinek propagálásában. 7. oldal Bronzszobor Nyíracsád (HBN) - Témá­jában István királyhoz és Saroltához kapcsolódó, bronzból készülő köztéri szobrot kíván 2001. augusz­tus 20-ig felállítani a nyíra­­csádi képviselő-testület a községháza előtti parkban. A pályázatra június 10-ig adhatják be az alkotók a mű eszmei koncepcióját, ismertetését (műleírást, tervrajzot és tervfotót), a megvalósítás költségterve­zetét tartalmazó anyagot. A testület 50 ezer forintot tűzött ki az elfogadott alko­tásra. A beérkezett pályá­zatokat a Képző- és Ipar­­művészeti Lektorátus szak­értő bizottsága véleménye­zi, ezt követően harminc napon belül dönt az ered­ményről a testület. A pá­lyázatokat Nyíracsád pol­gármesterének címezve (4262 Nyíracsád, Kassai u. 4.) kell benyújtani. Előtérben a térségi válságkezelés T­óth Vince Nyíradony (HBN) - Nyíra­­dony városa mint a debre­ceni agglomerációs térség tagja kapott meghívást az 1999. évi, a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium által kiírt pályázatra. A Térségi válságkezelő prog­ramok, aktív szociális eszközök című pályázati programot hiva­talosan május 11-én rendezték Nyíradonyban. A tájékoztató elő­adói közül Serafin József minisz­tériumi tanácsost kértük arra, hogy foglalja össze a tanácsko­zás lényegét. - E mostani rendezvény gya­korlatilag a szociális válságkeze­lő programok indítását jelenti a debreceni agglomerációs és a bi­hari térségben. A program a hát­rányos helyzetű térségekben ad lehetőséget a szociális feszültsé­gek enyhítésére. Rászorulnak ezek a területek arra, hogy kü­lön kormányzati figyelem fordul­jon feléjük. Lényeges, hogy az itt élők megfelelő ellátást kapjanak, illetve lehetőséget arra, hogy az életük minősége valamelyest job­bá válhasson. Nyíradony azért került be e meghívásos pályázatba, mert na­gyon sok szociális problémával küszködik, s egyfajta gesztus­vagy jelzésértéke van annak, hogy itt volt a megnyitó. Tasó László, Nyíradony pol­gármestere érdeklődésünkre el­mondta: nagy jelentősége van annak, hogy a Humán Fejlesz­tők Kollégiuma ezt a várost je­lölte a tanácskozás színhelyé­nek. Valóban jelzésértékű, hi­szen Ligetalja olyan térség, ahol szükség van a szociális támoga­tás minden formájára. A megye településeinek pol­gármestereivel együtt érkeztek a szociálpolitikai irodák veze­tői is. A várost érintő egyik programblokk volt a szociális földprogram folytatása, mely több településen már bevált, és igazán aktív foglalkozáspoliti­kai eszköznek minősül. Megfo­galmazódott annak igénye is, hogy ezt minél több helyen be­vezessék.

Next