Hajdú-Bihari Napló, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-01 / 125. szám
1999. június 1., kedd N tlDll-ilHM lm IAPLÚ AKTUÁLIS3. oldal jamxt______________I Az erőszak ellen Kovács Barbara Egy japán kisgyermek, Sayuri Ishikawa nemrég kiment a vasútállomásra és a sínek közé kuporodott. A vonat hamarosan megérkezett és a kislány a helyszínen életét veszítette. Abban a hónapban ő volt a harmadik diák, aki a halálba menekült, s/indezekhez állítólag az osztálytársak kegyetlen viccei, piszkálódásai vezettek. Tudnunk kell, hogy a gyermekek idegrendszere - a szakemberek véleménye szerint - hamar megadja magát, s mivel a kicsik nem látják a kiutat, inkább a halálba menekülnek. Más példát manapság nem is látnak. Szintén ezt bizonyítja egy néhány éve Debrecenben történ eset. Az a fiú az egyik tízemeletes ház tetejéről vetette magát a mélybe, mert nem tudta elviselni az életet, s ezt tanulta egy rocksztártól. Éppen a hasonlóktól kívánta megóvni az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) áprilisi határozatával a magyar gyermekeket, amikor levétették a képernyőről a Dragon Ball Z című japán rajzfilmet. Úgy látták, hogy ez a mese ártalmasan befolyásolhatja a felnövekvő nemzedék személyiségfejlődését. A rajzfilmben volt öldöklés, erőszak, minden, amit egyébként egy jó szülő is üilt gyermekétől. Bár a döntést nagy felháborodás fogadta - telefonok, üzenetek tömkelege érkezett a testülethez - a döntésüket nem változtatták meg. Nos, ha jobban belegondolunk, talán ez a határozat valóban hasznos lesz, még akkor is ha egyes szülők azt hangoztatták, hogy az ORTT ne akarja őket felülbírálni, vagy helyettük dönteni, amikor gyermeknevelésről van szó. Kérdés, hogy egy ilyen helyzetben nem lenne-e jobb támogatni azokat, akik a magukat megvédeni nem tudók érdekében lépnek fel? Hiszen mindannyiunk célja, hogy minél kevesebb erőszakkal, brutalitással torzítsák a még igencsak formálható gyermekek személyiségét. Egyház és művészet közös célért Debrecen (HBN) - Régi magyar mesterek és kortárs művészek alkotásaival tegnap, hétfőn megnyílt a Nagytemplom Galéria, amelynek a Református könyvesbolt ad otthont a Piac utcán. Az egyház feladatának érzi, hogy segítse az értékek eljuttatását azokhoz, akik számára készültek - mondta köszöntőjében Bölcskei Gusztáv, református püspök. Egyház és művészet azonos célokat kell szolgáljon - fogalmazott megnyitó beszédében Bényei József költő is. Kopnak, kallódnak féltenivaló értékeink, ezen a helyen azonban - ahová a legtisztább vetőmag, az írott szó mellé beköltözött a kép is, többek között olyan művek láthatók, mint Borsos Miklós, Burai István, Bényi Árpád vagy László Ákos alkotásai, hagyományt teremtve egyházközösség és képzőművészet eddig példa nélkül való, élő kapcsolatának - mondta Bényei József. Kapcsolatot teremt a művekkel Fotó: Nagy Gábor Fizetik a biztosítást, mégse kapnak kezelést Két hónapja nincs elkülönített pénzösszeg a súlyos enzimhiányos betegek kezelésére B. Gergely Krisztina Debrecen (HBN) - A főként a lépet, májat és csontvelőt érintő Gaucher-kór kezelése évente több millió forintba kerül - betegenként. A gyógyítás finanszírozása azonban április 1. óta megoldatlan. „Öt éven át külön keretből finanszírozta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ennek a ritka betegségnek a költségeit. Ápris 1-jén azonban az OEP - részben az orvosok kérésére - ezt a rendszert megszüntette, anélkül, hogy gondoskodott volna a további kezelés folyamatos biztosításáról, így a betegek körében a bizonytalanság érzése uralkodott el, félnek, hogy nem jutnak hozzá a megfelelő gyógyszerhez” - mondta a Naplónak Maródi László, a gyermekklinika professzora azon a hétfői összejövetelen, amelyen a betegeket és a kezelőorvosokat is tájékoztatta a jelenlegi helyzetről. Majd folytatta: „A külön keretes támogatási rendszert mi is elleneztük, mivel csak kis számú betegcsoportot érint. Az eleinte egy évre szóló szerződést később már csak fél-, majd negyedévre köthettük meg, s emiatt gyakran maradtak ki kezelések. Ráadásul az a pénzösszeg se volt elegendő, amely a rendelkezésünkre állt. Ezért azt javasoltuk - és javasoljuk most is -, hogy egyedi finanszírozási rendszert dolgozzon ki az OEP.” A professzor hozzátette még: hazánkban 23-an szenvednek Gaucher-kórban, s közülük csupán 6 beteg kezelését fizette a biztosító. Most azonban kétségek gyötrik mindőjüket: hogyan, kitől kapják meg a szükséges kezelést és az egészséges élethez nélkülözhetetlen gyógyszert. A Napló megkereste hétfőn az OEP-et, kérdésünkre azonban azt felelték: pillanatnyilag nincs a helyén egyetlen illetékes sem, de törekednek arra, hogy hamarosan szakszerű választ adjanak a fölmerült problémára. Rendet akarnak teremteni az éjszakában Mi lesz a tátogó popegyüttesekkel, ha minden zenésznek tudni kell zenélni? Erdei Sándor Debrecen, Hajdúszoboszló (HBN) - A szórakozóhelyeken fellépő művészek jól tudják, hogy július 1-je után csak újonnan szerzett engedéllyel léphetnek fel, ennek hiányában megbüntethetik őket s az alkalmazó üzletet is. Hosszú neve van annak a hivatalnak, amelyet Horváth Ottilia képvisel. Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Országos Szórakoztatózenei Központ Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltsége; röviden OSZK-nak emlegetik. Ez adja majd az új engedélyeket revütáncos, népzenész, tánczenész, diszkós és egyéb kategóriákban. Itt lehet űrlapot kapni a vizsgára való jelentkezéshez s megismerkedni a követelményekkel. Felső korhatár nincs, viszont a vizsga letétele 15 ezer forintba kerül. Egyedül kockázatos lenne - Nagy a káosz az éjszakában - fogalmaz Horváth Ottilia. - A megyében mintegy száz helyen lépnek fel kisebb-nagyobb gyakorisággal előadóművészek. Sorolnám a fájdalmas tényeket: a vendéglátósok nagy része feketén foglalkoztatja a művészeket, s olyanokat dolgoztatnak, akiknek nincs fellépési engedélyük, sok esetben ukránokat, oroszokat vagy erdélyieket, akik nem magyar állampolgárok, nincs munkavállalási engedélyük. A vendéglátós felszámolja a felárat a műsorért, ám ebből nem fizet sem áfát, sem tébét, sem adót, semmit. Ez igazságtalan. Az olcsón és feketén dolgozó, gyenge vagy külhoni zenészek miatt sok rangos hazai művész munka nélkül marad, esetleg nyomorog. Mi az ő érdekeiknek is érvényt akarunk szerezni. Az éjszaka világa eldurvult, egyedül nem is mernék menni ellenőrizni. Az APEH-hel és a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel együtt érdemes végezni ezt a munkát. Akkor lesz rend, ha a vendéglátósok az OSZK által közvetített művészeket foglalkoztatnak. A kiközvetítési díj nem nagy, a bruttó tiszteletdíj tíz százaléka, s mi nem szabjuk meg, hogy mekkora tiszteletdíjat kell fizetni. Eseteket idézünk, embereket említünk. Például azt a vendéglátóst, aki az üzletében fellépő sztriptíztáncosra azt mondta: neki semmi köze hozzá, az egy vendég, mit tehet arról, hogy a hölgy - jól érezvén magát - levetkőzött. Eltűnőben az élőzene Nagy fájdalma a szakmának, hogy az egységekből szinte teljesen kiszorult az élőzene, a cigányzenészekről már nem is beszélve. A megyében alig van egy-két olyan három-négy tagú banda, amelyik talál magának munkát, meg tud élni. - Mi nem a művészeket akarjuk zaklatni, inkább az üzletvezetőkkel szeretnénk együttműködni, hogy tartsák be a szabályokat. Egyébként volt már az idén egy vizsga, a táncosok adtak számot a tudásukról. Nem kell félni, nem az a cél, hogy mindenkit megbuktassanak, hanem a létszámbavétel, az áttekinthetőség, a tiszta, törvényes működés elérése. Horváth Ottilia szerint nagy a káosz Fotó: Horváth Katalin / „Érettségizz le újra!” A képzett zenészek, akiknek nem csak ORI-vizsgájuk van, hanem diplomájuk vagy „kategóriájuk” (A, B vagy C) voltaképpen örülnek a rendeletnek, ám úgy látják, nem lehet neki teljes mértékben érvényt szerezni. Kocsis Bélának (sokak szerint Debrecen egyik legjobb zenészének) nem kell új engedélyt szereznie, hisz „B kategóriája” van. A pop-rock zenész úgy véli, nem a szakmai tisztesség biztosításáról van most szó, hanem arról, hogy valakiknek pénzre van szükségük. Ő ugyanis biztos abban, hogy egy sor kreált zenekartól nem fogják majd kérni az engedélyt, mégis továbbra is ott látjuk majd őket a tévében. „Több olyan lány- és fiúegyütt Szűcs Imre, a sárándi diszkó tulajdonosa kizártnak tartja, hogy a jövőben csak az Országos Szórakoztatózenei Központ által ajánlott diszkósok lépnek fel az üzletében. Különben is ő olyan rangos műsorirodákkal dolgozik, akik komoly diszkósokat közvetítenek, akik sztárok, s akiknek van engedélyük. A hajdúszoboszlói Ábrányi Miklós nemrég hagyott fel a diszkózással, s nemcsak azért, mert eljárt felette az idő, hisz a számok ismeretében ma is naprakész. Azt mondja, mára felhígult ez a szakma is, lejárt a nagy egyéniségek ideje. Régen a fiatalok Pocsaji Attilához, Ábrányi Mikihez, Elek Lacihoz jártak diszkóba, követték a lemezlovast, bárhová ment. Ma nem a „dídzséhez” ragaszkodnak a fiatalok, hanem a helyhez. Az utód lemezlovasok nem tudnak annyit, mint a régiek. Ma mixelni kell, s elég egy kis ritmusérzék. A régiek konferáltak, jópofáskodtak, a lelküket adták. Egyébként a lemezlovasság olyasmi, hogy ha egy-két hónap alatt nem tanulja meg az ember, akkor soha. Szerinte jogos, hogy itt is rendet akarnak csinálni, hisz más területeken is szakismeret, engedély kell a munkavégzéshez. tes van, akiket nyugati mintára ütöttek össze, nem ismerik a kottát s énekelni sem tudnak. Viszont jól mutatnak a színpadon, jól táncolnak. Mások szerzik a zenét, mások énekelnek. Ezek le sem tudnának vizsgázni, a sokkal képzettek muzsikusokat pedig zaklatják majd.” Kocsis Béla tizenkét évig zenélt nyugaton, Európában, az USA-ban és Kanadában. Öt évet játszott a Kati és a Kerek Perec együttesben, dolgozott Marcellinával és Homonyik Sándorral. Igazságtalannak tartja az újrabizonyítást, szerinte ez olyan, mintha azt mondanák: nem érvényes az érettségid, érettségizz le újra. „Nem jó ma zenésznek lenni Magyarországon. Mára odáig süllyedtem én is, hogy lakodalomba is elmegyek zenélni. Ezért néhány éve még szembeköptem volna magam.” Mindjárt vagy soha Kocsis Béla sokáig zenélt Nyugaton Fotó: Horváth Katalin Ábrányi Miklós már abbahagyta Fotó: Iklódy János Amit hallani akarnak Urszuly Edit tizenhárom éve énekel bárokban, éttermekben, egyesek szerint Hajdú-Biharban ő a legjobb énekesnő. Kezdetben 300 forintot kapott egy estéért, a mai összegekről az angolos jó ízlés miatt nem beszélünk. Nem örül a mostani „kavarásnak”. Ma - mint mondja - 100-200 forintért meg lehet szerezni egy-egy szám zenei alapját, be lehet tanulni a dalt anélkül, hogy tudná az illető, mi az a C-dúr. Ez a hangszeres játékra is igaz lehet, van, aki például szaxofonon sok számot eljátszik, de nem tud kottát olvasni. - Én az ORI-vizsgát az Orion-együttessel csináltam meg. Azt hittem, mindig érvényes lesz. Most egyedül fogok menni, mint szólóénekes. Nem félek, hisz több száz dalt tudok kívülről, sok újat is, de inkább az örökzöld slágereket éneklem. Egyébként pedig mindig azt „nyomjuk”, amit a közönség hallani szeretne. Korábban az esetek 98 százalékában nem kértek engedélyt tőlem, hisz tudták, mire vagyok képes, azért kerestek meg. Urszuly Edit egy régi fellépésen Fotó: Magánarchívum