Hajdú-Bihari Napló, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-13 / 161. szám
8. oldal RÖVIDEN • A Vojtina Frankfurtban. Az idei frankfurti könyvvásáron Debrecent - előreláthatólag - a Vojtina Bábszínház képviselheti Szabó Magda írónő és Tar Sándor író mellett. A bábosok szeptember 28. és 30. között öt alkalommal léphetnek fel a könyv fővárosában német nyelvű előadásukkal. • Ismét nyitva. A debreceni városi könyvtár Petőfi-emlékkönyvtára július 12-től (hétfőtől) nyitva tart. A nyitvatartási időben (hétfő, szerda, péntek: 10-18 óra, kedd: 8-16 óra) használt könyvek vásárolhatók kedvezményes áron. • Szórakoztatók szakvizsgája. Az Országos Szórakoztatózenei Központ július 22-én, csütörtökön, 10 órától szakviszgát hirdet Debrecenben, az Ifjúsági Centrumban, melyre zenészek, énekesek, táncosok, lemezlovasok jelentkezhetnek július 15-ig. Reszkető koleszterin Bényei József Szeretek jól enni és inni. (A koleszterint és a pocakot ne kérdezzék.) A rádióban is figyelemmel kísérem azokat a műsorokat, amelyek mottója ez lehetne: „Jó étvágyat”. Ilyen volt a szombati Éléskamra, amelyet Takács András szerkesztett és Újhelyi Zoltán vezetett. Legjobb a bajai halászléfőző versenyről készült riport és a kiskocsmákba látogató részlet tetszett. Miért? Mert a halászlétől még kevés orvos tiltott el, s ha harcsából készül, ráadásul korhely módra, fenséges étel. Legjobban tán Tiszacsegén készítik, az étterem neve már reklám lenne. Nem tudom, ott voltak-e a versenyen a csegeiek, de a megszólaltatott bajai apa és fia különös ízeket képviselt beszédben, stílusban is. A kiskocsmák meg? Jó, hogy vannak még valahol ilyenek. Még Hajdú-Biharban barangolva is találhat ilyet az ember, invitáltak már szombati birkapörköltre, miegymásra. Debrecenben alig van. Reprezentatív, szép éttermek igen, kiskocsmák sehol. Olyanok, ahol a vendég kedvéért csinálnak egy rántottát, egy „pergeltet” vagy egy kis zaftos csirkemájat. A műsor dicséretére legyen mondva, nem éreztem reklámnak az egyes részeket. Az egykori Falurádió munkatársai egyre nagyobb helyet szorítanak maguknak a rádió műsorában és ez nagyon jó (Perjés Klára, Zala Simon Tibor, Takács András és mások). Jó, mert valóságismeretük az átlagos riporterénél nagyobb, jó, mert őriznek valamit a „vidéki Magyarország” szellemiségéből, jó, mert olyan emberekre találnak, akik gondolkodásban, beszédkultúrában, igényességben adnak valami többet az egyébként fővároscentrikus rádiózáshoz. Külön örültem annak, hogy a műsor szombaton ebédidőben hangzott el, és segített jobb étvággyal elfogyasztani az egyébként kitűnő rántott padlizsánt. Reszkettek is a koleszterinjeim. Éléskamra, Kossuth, szombat, 12.30. Dombok zenéje. Réti Zoltán balassagyarmati festőművész akvarellje Hajdúszoboszlón, a Cívis Nemzetközi Művésztelep idei, nyári kurzusán készült Ml# KULTÚRA 1999. július 13., kedd Szabad szemmel lesz látható a korona A napfogyatkozások ősi tapasztalatait a népművészet is feldolgozta . Karádi Katalin Debrecen (HBN) - A Hold minden újholdkor eltakarná előlünk a Napot, teliholdkor pedig a Föld árnyékába kerülne, ha a holdpálya ugyanabban a síkban volna, mint ahol a Föld kering. A Föld körül keringő Hold pályájának a síkja mintegy öt fokkal elhajlik a Nap körül keringő Föld pályájának a síkjától. A Hold így két pontban metszi a földpálya síkját, melyeket felszálló, illetve leszálló holdcsomópontoknak nevezünk. Ennek a látszólag kis mértékű elhajlásnak köszönhető, hogy nem következik be minden újholdkor nap-, teliholdkor pedig holdfogyatkozás - magyarázta Tóth László fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának tudományos munkatársa. - A Hold pályáját egy olyan pörgettyűhöz hasonlíthatjuk, amelynek a tengelye 18,6 év alatt fordul körbe. A nap-, illetve a holdfogyatkozás feltétele, hogy a holdpálya csomóvonala - amely összeköti a fel- és leszálló csomópontokat - megközelítőleg egybeessen a Napot a Földdel összekötő egyenessel. A rabló sárkány - Miért mondhatták azt valamikor, hogy fogyatkozások alkalmával a sárkány elrabolja a Napot? - Számos mondában, mesében felbukkan ez a motívum, melynek valódi gyökere a kor emberének magas szintű tudására vezethető vissza. Ugyanis már az ókorban tudtak a fel- és leszálló holdcsomópontok létezéséről - melyeket akkor sárkányfej és sárkányfarok pontoknak neveztek -, és a fogyatkozásoknál betöltött szerepükkel ugyancsak tisztában lehettek. Erre utaló egyik, közvetett bizonyíték a mintegy 4500 éves Stonehenge. A hatalmas kőoszlopokból készült „műszer” segítségével nagy pontossággal határozhatták meg a Nap és a Hold, valamint a láthatatlan sárkánypontok égi helyzetét. A rendszer egyfajta „analitikus számítógépként” is működött, így előre jelezni tudták a fogyatkozások várható időpontját. Teljes napfogyatkozáskor, amikor a Hold eltakarja a vakító napkorongot, szabad szemmel is láthatóvá válik a napkorona. Miért olyan különleges ez a jelenség? Égi uralkodó - A Hold nemcsak előlünk, hanem - az erős szórt fény miatt - a légkör elől is eltakarja a napkorongot, így ilyenkor megfigyelhetjük a napkoronát, és két fő részből álló szerkezetét. A korona a „naplégkör” külső tartománya, mérete többszöröse a Nap átmérőjének. Részint a Nap mágneses teréről származó poláris szálak és a messzire elnyúló mágneses hurkok alkotják. Bizonyára ez a napfogyatkozások alkalmával látható jelenség, az égi „uralkodó” adta az ihletet az első királyi koronák készítőinek, és az ókorban szerte a világon elterjedt szárnyasnap-ábrázolások is ennek alapján készülhettek. Ha kedvező lesz az időjárás, augusztus 11-én gyönyörködhetünk a napkorona látványában. A közel 110 kilométer átmérőjű holdárnyék a Sopront Szegeddel összekötő sávban vonul majd el. - Ön Végvári Józseffel közös tanulmányt írt a különböző kultúrákban felbukkanó szárnyasnap-ábrázolásokról, és ebben a magyar népművészet és a napfogyatkozások között is párhuzamot vontak. Népművészetünk nemcsak látvány, hanem képírási szinten is értelmezhető, így a kalotaszegi hímzéseken látható szárnyas-szirmos napkorong és a népművészetben fellelhető egyéb szárnyasnap-ábrázolások sokasága nem pusztán díszítő és a látványt szolgáló elem, hanem egyfajta, a valamikori napfogyatkozásokra vonatkozó tudományos közlemény, amelyből ezen jelenség bekövetkezésének a feltételei is kiolvashatóak. A napfogyatkozás látványa és az egyik népművészeti motívum Tóth László fizikus észlelés közbenFotó: Czeglédi Zsolt Fénymásoló már van Hajdú-Bihar (HBN) - Nagyhegyes község 100 ezer forintot nyert a Könyvtárpártoló önkormányzat elnevezésű országos pályázaton. Gellér Ferencné, a megyei könyvtár igazgatója, a pályázat kuratóriumának tagja szerint a hajdú-bihari könyvtárügy hátrányos helyzetben van: a nyugati megyék önkormányzatai többet tudnak áldozni a könyvtárakra. Megyénkből egyedül a nagyhegyesiek érték el állománygyarapítás, informatikai rendszerfejlesztés terén a díj elnyeréséhez szükséges szintet. Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere a Naplótól tudta meg a jó hírt, s elmondta, hogy a 13 ezer kötetes községi könyvtárra az önkormányzat minden évben körülbelül félmillió forintot költ. Tavaly, tavalyelőtt elvégezték a felújítást, most pedig már megrendelték a fénymásolót, így a díjat előreláthatóan könyvek beszerzésére fordítják - tette hozzá Németi Sándorné könyvtáros. Restaurátorműhelyre Debrecen (HBN) - Hajdú-Bihar megye harmadik díjat, 700 ezer forintot nyert a Múzeumpártoló önkormányzat című pályázaton. V. Szathmári Ibolya, a Déri Múzeum igazgatóhelyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy a megyeháza a Medgyessy-emlékmúzeum új egységének, kortárs galériájának és az ott elhelyezett restaurátori laboratóriumoknak a beindításához, fölszereléséhez kérte és kapta meg az összeget. A Medgyessy-múzeum tavalyi felújításának címzett támogatása csak a renoválásra szólt, ezért kellett most a laboratóriumok fölszereléséért pályázni. Az egyelőre csak eltervezett néprajzi múzeumi egység nem részesülhet a díjból, hiszen az csak a pályázatban megfogalmazott célokra költhető - tudtuk meg az igazgatóhelyettes asszonytól. LAPOZGAT Erotika és kortárs irodalom esőben Kovács Béla Lóránt Az erotikát vélhetően az különbözteti meg a pornográfiától, hogy nem merül ki a nemiség nyílt ábrázolásában. Minden esetben olyan összefüggések között jeleníti meg, amelyek átlényegítik. Ezáltal az erotikus műalkotások összefüggéseket tesznek láthatóvá a szexualitás és az egyes emberek érzelmi élete, a társadalom hatalmi viszonyai vagy erkölcsi szabályai között. Részben ebből fakadhat esztétikai értékük, illetve rendkívül erős hatásuk. Erotikus művészetek az európai kultúra születése óta léteznek, ezért ezek kutatása és művelése mindenképp indokolható cselekedet. Az Eső című szolnoki irodalmi folyóirat második évfolyamának második száma az erotikus hagyomány újraértésében próbál szerepet vállalni, ugyanakkor ezen a téren meglehetősen kevés eredményt tud felmutatni. A lap verseket, rövid prózai alkotásokat és tanulmányokat közöl választott témaköréből. A leginkább izgalmas lírai alkotás ezek közül Verseghy Ferenc Soror Formoza című költeménye. Különösen akkor igaz ez, ha figyelembe vesszük történeti vonatkozásait is. A szerző az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején írta pajzán verseit, amelyek leginkább a katolikus klérus kárára ércelődnek. A kortárs szerzők viszont nem voltak képesek a nagy előd nyomába lépni. Verseik a klasszikus modernség formai hagyományain belül maradnak, és az onnan már ismert kliséket ismétlik anélkül, hogy azokat lényegesen átalakítanák. Talán csak Dienes Eszter Vastag Margó hangján írt verse bizonyul ezek közül kivételnek. A villoni költészet magyar nyelvű fogadtatásának ugyan kétségtelenül akadtak már jelesebb képviselői, de a női „ellenvers” megírásának ötlete jónak mondható. A prózai alkotások között azonban nem akad egy sem, amely a felejthetőnél jobb minősítést kaphatna. A tanulmányok is leginkább azt mutatják meg, hogy sokan mennyire járatlanok ezen a területen. Kerékgyártó T. István Fragmentumok a vágy hatalmáról című írása például a kortárs bölcselet vagy pszichoanalízis egyetlen belátását sem emelte be egy oldalas eszmefuttatásába. Haklik Norbert szövege is inkább humoros, semmint mély értelmű. Csupán Forgách András Színerotika című tanulmánya képes ezek közül a színházi erotikáról színvonalasan értekezni. Benedek Szabolcs sem szerkesztette meg kellőképpen a Karsiáth Orsolyával és Ménes Attilával készült riportot, pedig a költőnő némely elképzelése az erotika nyelvével kapcsolatban megfontolandónak tartható. Az Eső című folyóirat említett számát a fentebb leírtak ellenére is ajánlom mindazok számára, akik érdeklődnek a kortárs erotikus irodalom iránt. Akad bennenéhány írás vagy jobban sikerült szöveghely, amely elszórakoztathatja olvasóját. 11 eső MÁSODIK ÉVFOLYAM ■ 2. SZÁM Dienes Eszter, Fobó Kinga, Hub István, P. Nagy István, Szenti Ernő, hangzási AniA sruzAuszBer