Hajdú-Bihari Napló, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-13 / 161. szám

8. oldal RÖVIDEN • A Vojtina Frankfurtban. Az idei frankfurti könyvvásáron Debrecent - előreláthatólag - a Vojtina Bábszín­ház képviselheti Szabó Magda író­nő és Tar Sándor író mellett. A bá­bosok szeptember 28. és 30. között öt alkalommal léphetnek fel a könyv fővárosában német nyelvű előadásukkal. • Ismét nyitva. A debreceni városi könyvtár Petőfi-emlékkönyvtára július 12-től (hétfőtől) nyitva tart. A nyitva­tartási időben (hétfő, szerda, péntek: 10-18 óra, kedd: 8-16 óra) használt könyvek vásárolhatók kedvezményes áron. • Szórakoztatók szakvizsgája. Az Or­szágos Szórakoztatózenei Központ jú­lius 22-én, csütörtökön, 10 órától szakviszgát hirdet Debrecenben, az If­júsági Centrumban, melyre zenészek, énekesek, táncosok, lemezlovasok je­lentkezhetnek július 15-ig. Reszkető koleszterin Bényei József Szeretek jól enni és inni. (A koleszte­rint és a pocakot ne kérdezzék.) A rá­dióban is figyelemmel kísérem azokat a műsorokat, amelyek mottója ez le­hetne: „Jó étvágyat”. Ilyen volt a szombati Éléskamra, amelyet Takács András szerkesztett és Újhelyi Zoltán vezetett. Legjobb a bajai halászléfőző ver­senyről készült riport és a kiskocs­mákba látogató részlet tetszett. Miért? Mert a halászlétől még kevés orvos til­tott el, s ha harcsából készül, ráadá­sul korhely módra, fenséges étel. Leg­jobban tán Tiszacsegén készítik, az ét­terem neve már reklám lenne. Nem tudom, ott voltak-e a versenyen a cse­­geiek, de a megszólaltatott bajai apa és fia különös ízeket képviselt beszéd­ben, stílusban is. A kiskocsmák meg? Jó, hogy vannak még valahol ilyenek. Még Hajdú-Biharban barangolva is ta­lálhat ilyet az ember, invitáltak már szombati birkapörköltre, miegymásra. Debrecenben alig van. Reprezentatív, szép éttermek igen, kiskocsmák sehol. Olyanok, ahol a vendég kedvéért csi­nálnak egy rántottát, egy „pergeltet” vagy egy kis zaftos csirkemájat. A műsor dicséretére legyen mond­va, nem éreztem reklámnak az egyes részeket. Az egykori Falurádió mun­katársai egyre nagyobb helyet szoríta­nak maguknak a rádió műsorában és ez nagyon jó (Perjés Klára, Zala Simon Tibor, Takács András és mások). Jó, mert valóságismeretük az átlagos ri­porterénél nagyobb, jó, mert őriznek valamit a „vidéki Magyarország” szel­lemiségéből, jó, mert olyan emberek­re találnak, akik gondolkodásban, be­szédkultúrában, igényességben adnak valami többet az egyébként főváros­centrikus rádiózáshoz. Külön örültem annak, hogy a műsor szombaton ebéd­időben hangzott el, és segített jobb ét­vággyal elfogyasztani az egyébként ki­tűnő rántott padlizsánt. Reszkettek is a koleszterinjeim. Éléskamra, Kossuth, szombat, 12.30. Dombok zenéje. Réti Zoltán balassagyarmati festőművész akvarell­­je Hajdúszoboszlón, a Cívis Nemzetkö­zi Művésztelep idei, nyári kurzusán készült Ml# KULTÚRA 1999. július 13., kedd Szabad szemmel lesz látható a korona A napfogyatkozások ősi tapasztalatait a népművészet is feldolgozta­ ­. Karádi Katalin Debrecen (HBN) - A Hold min­den újholdkor eltakarná elő­lünk a Napot, teliholdkor pe­dig a Föld árnyékába kerülne, ha a holdpálya ugyanabban a síkban volna, mint ahol a Föld kering.­ ­ A Föld körül keringő Hold pá­lyájának a síkja mintegy öt fokkal elhajlik a Nap körül keringő Föld pályájának a síkjától. A Hold így két pontban metszi a földpálya sík­ját, melyeket felszálló, illetve leszál­ló holdcsomópontoknak nevezünk. Ennek a látszólag kis mértékű el­hajlásnak köszönhető, hogy nem következik be minden újholdkor nap-, teliholdkor pedig holdfogyat­kozás - magyarázta Tóth László fi­zikus, a Magyar Tudományos Aka­démia Napfizikai Obszervatóriumá­nak tudományos munkatársa. - A Hold pályáját egy olyan pör­gettyűhöz hasonlíthatjuk, amely­nek a tengelye 18,6 év alatt fordul körbe. A nap-, illetve a holdfogyat­kozás feltétele, hogy a holdpálya csomóvonala - amely összeköti a fel- és leszálló csomópontokat - megközelítőleg egybeessen a Napot a Földdel összekötő egyenessel. A rabló sárkány - Miért mondhatták azt valami­kor, hogy fogyatkozások alkalmá­val a sárkány elrabolja a Napot? - Számos mondában, mesében felbukkan ez a motívum, melynek valódi gyökere a kor emberének magas szintű tudására vezethető vissza. Ugyanis már az ókorban tudtak a fel- és leszálló holdcsomó­pontok létezéséről - melyeket ak­kor sárkányfej és sárkányfarok pontoknak neveztek -, és a fogyat­kozásoknál betöltött szerepükkel ugyancsak tisztában lehettek. Erre utaló egyik, közvetett bizonyíték a mintegy 4500 éves Stonehenge. A hatalmas kőoszlopokból készült „műszer” segítségével nagy pontos­sággal határozhatták meg a Nap és a Hold, valamint a láthatatlan sár­kánypontok égi helyzetét. A rend­szer egyfajta „analitikus számító­gépként” is működött, így előre je­lezni tudták a fogyatkozások vár­ható időpontját.­­ Teljes napfogyatkozáskor, ami­kor a Hold eltakarja a vakító nap­korongot, szabad szemmel is látha­tóvá válik a napkorona. Miért olyan különleges ez a jelenség? Égi uralkodó - A Hold nemcsak előlünk, ha­nem - az erős szórt fény miatt - a légkör elől is eltakarja a napkoron­got, így ilyenkor megfigyelhetjük a napkoronát, és két fő részből álló szerkezetét. A korona a „naplég­kör” külső tartománya, mérete többszöröse a Nap átmérőjének. Részint a Nap mágneses teréről származó poláris szálak és a messzire elnyúló mágneses hurkok alkotják. Bizonyára ez a napfogyat­kozások alkalmával látható jelen­ség, az égi „uralkodó” adta az ih­letet az első királyi koronák készí­tőinek, és az ókorban szerte a vi­lágon elterjedt szárnyasnap-ábrázo­­lások is ennek alapján készülhet­tek. Ha kedvező lesz az időjárás, augusztus 11-én gyönyörködhetünk a napkorona látványában. A közel 110 kilométer átmérőjű holdárnyék a Sopront Szegeddel összekötő sáv­ban vonul majd el. - Ön Végvári Józseffel közös ta­nulmányt írt a különböző kultúrák­ban felbukkanó szárnyasnap-ábrá­­zolásokról, és ebben a magyar nép­művészet és a napfogyatkozások kö­zött is párhuzamot vontak.­­ Népművészetünk nemcsak lát­vány, hanem képírási szinten is ér­telmezhető, így a kalotaszegi hím­zéseken látható szárnyas-szirmos napkorong és a népművészetben fellelhető egyéb szárnyasnap-ábrá­­zolások sokasága nem pusztán dí­szítő és a látványt szolgáló elem, hanem egyfajta, a valamikori nap­­fogyatkozásokra vonatkozó tudo­mányos közlemény, amelyből ezen jelenség bekövetkezésének a felté­telei is kiolvashatóak. A napfogyatkozás látványa és az egyik népművészeti motívum Tóth László fizikus észlelés közben­Fotó: Czeglédi Zsolt Fénymásoló már van Hajdú-Bihar (HBN) - Nagyhe­gyes község 100 ezer forintot nyert a Könyvtárpártoló önkor­mányzat elnevezésű országos pályázaton. Gellér Ferencné, a megyei könyvtár igazgatója, a pályázat kuratóriumának tagja szerint a hajdú-bihari könyv­tárügy hátrányos helyzetben van: a nyugati megyék önkor­mányzatai többet tudnak áldoz­ni a könyvtárakra. Megyénkből egyedül a nagyhegyesiek érték el állománygyarapítás, infor­matikai rendszerfejlesztés te­rén a díj elnyeréséhez szüksé­ges szintet. Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere a Naplótól tudta meg a jó hírt, s elmondta, hogy a 13 ezer kötetes községi könyv­tárra az önkormányzat minden évben körülbelül félmillió forin­tot költ. Tavaly, tavalyelőtt elvé­gezték a felújítást, most pedig már megrendelték a fénymáso­lót, így a díjat előreláthatóan könyvek beszerzésére fordítják - tette hozzá Németi Sándorné könyvtáros. Restaurátorműhelyre Debrecen (HBN) - Hajdú-Bihar megye harmadik díjat, 700 ezer forintot nyert a Múzeumpárto­ló önkormányzat című pályáza­ton. V. Szathmári Ibolya, a Dé­ri Múzeum igazgatóhelyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy a megyeháza a Medgyessy-emlékmúzeum új egységének, kortárs galériájá­nak és az ott elhelyezett restau­rátori laboratóriumoknak a beindításához, fölszereléséhez kérte és kapta meg az összeget. A Medgyessy-múzeum tavalyi felújításának címzett támogatá­sa csak a renoválásra szólt, ezért kellett most a laboratóriu­mok fölszereléséért pályázni. Az egyelőre csak eltervezett néprajzi múzeumi egység nem részesülhet a díjból, hiszen az csak a pályázatban megfogal­mazott célokra költhető - tud­tuk meg az igazgatóhelyettes asszonytól. LAPOZGAT Erotika és kortárs irodalom esőben Kovács Béla Lóránt Az erotikát vélhetően az kü­lönbözteti meg a pornográfiá­tól, hogy nem merül ki a ne­miség nyílt ábrázolásában. Minden esetben olyan össze­függések között jeleníti meg, amelyek átlényegítik. Ezáltal az erotikus műalkotások összefüggéseket tesznek látha­tóvá a szexualitás és az egyes emberek érzelmi élete, a társadalom hatalmi viszo­nyai vagy erkölcsi szabályai között. Részben ebből fakadhat esz­tétikai értékük, illetve rend­kívül erős hatásuk. Erotikus művészetek az európai kultú­ra születése óta léteznek, ezért ezek kutatása és műve­lése mindenképp indokolható cselekedet. Az Eső című szol­noki irodalmi folyóirat máso­dik évfolyamának második száma az erotikus hagyomány újraértésében próbál szerepet vállalni, ugyanakkor ezen a téren meglehetősen kevés eredményt tud felmutatni. A lap verseket, rövid prózai alkotásokat és tanulmányokat közöl választott témaköréből. A leginkább izgalmas lírai al­kotás ezek közül Verseghy Fe­renc Soror Formoza című köl­teménye. Különösen akkor igaz ez, ha figyelembe vesszük történeti vonatkozásait is. A szerző az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején írta pajzán verseit, amelyek legin­kább a katolikus klérus kárá­ra ércelődnek. A kortárs szerzők viszont nem voltak képesek a nagy előd nyomába lépni. Verseik a klasszikus modernség for­mai hagyományain belül ma­radnak, és az onnan már is­mert kliséket ismétlik anél­kül, hogy azokat lényegesen átalakítanák. Talán csak Dienes Eszter Vastag Margó hangján írt verse bizonyul ezek közül kivételnek. A villoni költészet magyar nyel­vű fogadtatásának ugyan két­ségtelenül akadtak már jele­sebb képviselői, de a női „el­lenvers” megírásának ötlete jónak mondható. A prózai al­kotások között azonban nem akad egy sem, amely a felejt­­hetőnél jobb minősítést kap­hatna. A tanulmányok is legin­kább azt mutatják meg, hogy sokan mennyire járatlanok ezen a területen. Kerékgyár­tó T. István Fragmentumok a vágy hatalmáról című írása például a kortárs bölcselet vagy pszichoanalízis egyetlen belátását sem emelte be egy oldalas eszmefuttatásába. Haklik Norbert szövege is inkább humoros, semmint mély értelmű. Csupán For­­gách András Színerotika című tanulmánya képes ezek közül a színházi erotikáról színvo­nalasan értekezni. Benedek Szabolcs sem szer­kesztette meg kellőképpen a Karsiáth Orsolyával és Ménes Attilával készült riportot, pe­dig a költőnő némely elkép­zelése az erotika nyelvével kapcsolatban megfontolandó­nak tartható. Az Eső című folyóirat em­lített számát a fentebb leírtak ellenére is ajánlom mindazok számára, akik érdeklődnek a kortárs erotikus irodalom iránt. Akad benne­­néhány írás vagy jobban sikerült szö­veghely, amely elszórakoztat­hatja olvasóját. 11 eső MÁSODIK ÉVFOLYAM ■ 2. SZÁM Dienes Eszter, Fobó Kinga, Hub István, P. Nagy István, Szenti Ernő, hangzási AniA sruzAuszBer

Next