Hajdú-Bihari Napló, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-02 / 178. szám
1999. augusztus 2., hétfő nÉzapura! Haláltól életig Arany Lajos Csupa műszaki-természettudományi érdeklődésű emberek, akik sikerrel vágtak neki a háromszáz kilométeres Petőfi-emléktúrának, s három és fél nap alatt gyalogoltak a fővárosból Debrecenbe, a költő hajdani útját követve. A reáliák adtak randevút a humanióráknak, az egészségőrzés és az irodalmi hagyományápolás talált itt egymásra. Követendő példa. Az útjukat végigkísért plakát közepén Petőfi gyalogol vándorbotjával, körötte feliratok: „Az egészség kincs! Élj, ne szenvedj! Az egészség megőrizhető! A betegség megelőzhető!" Vallják, az egészség fejlesztésének, megőrzésének, az aktív pihenésnek legjobb módja a teljesítménytúrázás. Az emléktúra egyik célja tehát az volt, hogy itthon, széles körben népszerűsítsék e szép sportot, amelyet ma még nálunk nemcsak kevesen ismernek, sportnak is kevesen ismernek el- Szándékuk szerint nem kívántak rekordokat döntögetni, mindössze azt bizonyítani: egy egészséges ember bármikor képes edzés nélkül is hosszabb táv megtételére. Erre pedig „akut szüksége van a Magyar Betegségügynek - s itt szándékosan nem az Egészségügy szót használjuk mivel a magyar emberek egészségi állapota az átlag európai színvonalat messze nem éri el". S ha mindehhez hagyományaink ébresztése is társul, nemcsak az ép testben ép lélek, hanem az ép testben ép szellem kritériuma is teljesülhet. Persze, nemcsak a következő nagy túrához kell további szponzorálás - hagyományteremtő célú volt a Petőfi-emléktúra -, s nemcsak anyagi támogatás szükségeltetik: szemléletváltozás is. Mert mint a túrázók furcsállták, hogy a fővárosi média nem mozdult ügyükre, megjegyezzük: a nagy útról megérkezetteket pedig a helyi sajtón és a családtagok, barátok érdeklődésén kívül - úgymond hivatalosan - nem fogadta senki. Petőfi halálától - amely apropója volt a túrának - egészségünk igazán komolyan vételéig még legalább olyan hosszú lehet az út, mint a költőé és gyalogló utódaié. „A mai világ ilyen" - mondta egyikük, arra utalva, hogy akadtak az úton, akik enyhén szólva fura figuráknak nézték őket. Vissza a tározóba Derecske (HBN - Ny. G.) Száztíz darab amur és ponty került vissza a tározóba a mintegy másfél száz érdeklődő előtt zajlott vasárnapi horgászversenyen Derecskén. Idén második alkalommal rendezték meg a helyi horgászegyesület szervezésében a versenyt a derecskei Kiserdő melletti víztározó befolyó csatornájánál. Az eseménynek - Sipos Imre egyesületi titkár tájékoztatása szerint - kettős célja volt: egyrészt nemes versengés a tagoknak és a tagtoborzás az egyesületen kívülieknek, másrészt, az ősszel a tározóba telepített amurok és pontyok átmenekültek a csatornába, s most a kifogásuk után visszajuttatták azokat a tározóba. A háromórás versenyre ötvenhárman, köztük 24 gyermek és 7 nő nevezett be. Ifikategóriában Dóró Zsolt első helyezést ért el 32 kifogott hallal. A felnőtteknél Dóró Károly győzött 20 hallal. A nők mezőnyében holtversenyben első-második lett Zákány Imréné és Cseh Mihályné négy-négy darab hallal. Az ifigyőztes Dóró Zsolt ekkor még csak huszonhetedik amurjával Fotó: Nyirő Gizella NAPLÓ AKTUÁLIS Egyedülálló gyaloglás Petőfi nyomában Céljuk az volt, hogy figyelmet keltsenek a természetben való mozgás iránt Kedvesen vártak Az 1955-ös születésű debreceni Herczegfalvi Zoltán rádió- és tévészerelő, a baráti körrel szoros kapcsolatú Délibáb Tornaegyesület szakosztályvezetője. - A harmadik nap vége volt a legnehezebb - mondja de aztán regenerálódtam, s a negyedik napon már semmi baj nem volt. Egyébként teljesítménytúra-ritmusban számolva, három és fél nap alatt teljesítettük a célt. A legnagyobb élményem az volt útközben, hogy nagyon sokan csatlakoztak hozzánk. Rendkívül kedvesen vártak bennünket, volt, aki még ennivalót is hozott. Debrecen (HBN - A. L.) - Napi 18-19 óra gyaloglás után sem látszott fáradtnak a szombati megérkezéskor az a három teljesítménytúrázó, akik gyalogosan járták végig Petőfi Sándor útját Budapesttől Debrecenig. A főváros Hévizgyörk-Tarnaszentmiklós-Hortobágy útvonalon megtett több mint háromszáz kilométerre - nyilatkozatuk szerint - még hatvanat rá tudott volna tenni a három gyalogló. A huszonöt tagot számláló Debreceni Teljesítménytáratok Baráti Körének elnökhelyettese, a túra egyik szervezője, Török Tamás vállalt oroszlánrészt a feltételek megteremtésében. Autón kísérte társait, akikhez többen is csatlakoztak. A táv legalább harmadát végigjárta még Fekete Tamás, Gajdos György, Hinterstein Ferencné és Sipos Gábor (debreceniek). Résztávokra társult hozzájuk négy fővárosi, négy jászapáti és egy szolnoki teljesítménytúrázó. Közösen éltek a szlogennel - Az egészség kincs i -s a hagyományápolással. Mint ő és az egyik „váltás”, Sipos Gábor mondja, céljuk, hogy felkeltsék az emberek figyelmét az egészséges életre, a természetben való mozgásra, a természet közelségének felfedezésére. Régi vágyuk volt egy nagyszabású túra megvalósítása. Ez sikerült, sőt, mint mondják, országosan eddig egyedülálló volt ez az emléktúra, amelynek apropójaként szolgált a Debrecenhez több szállal kötődő Petőfi - lakott itt, s fia itt született - halálának évfordulója. Herczegfalvi Zoltán örült, hogy sokan csatlakoztak hozzájuk Rájöttek: ezek tényleg igazat mondhatnak Hartmann Mihály elektroműszerész a rangidős, ő 1949-ben született, szintén évfordulós tehát... - Mint társaimnak, hasonló terhelésben bőven volt már részem, de ilyen jellegű feladatot, még egyikünk sem oldott meg. Nekem a második nap volt a legkeményebb, amikor 100 kilométeres etapot teljesítettünk, este 11 órakor értünk Tarnaszentmiklósra. Hartmann Mihály egyébként ‘48-as emlékhelyeket is rendszeresen megkeres, s társaival együtt sajnálta, hogy a túra miatt ki kellett hagynia a Bartók rádión azt a műsort, amelyikben Petőfi összes verseit szavalják sorozatban. Meggyőződése, a gyalogút tapasztalata alapján is, hogy él még a polgárok körében a költő hagyománya, ám furcsállta, hogy Budapesten, indulásukkor mást észlelt, például a média egyszerűen nem érdeklődött útjuk iránt. Az 1957-es születésű debreceni belgyógyász, Makicsz László számára is különlegesen érdekesek voltak a találkozások a helyi lakossággal, az utca emberével. - Az első napon, még Budapest közelében, útépítőkkel találkoztunk - meséli. - Kérdezték, hová lesz a túra. Megyünk Debrecenbe. Azt hittem, hanyatt esik az aszfaltkeverő. Nyugodjon meg, mondtam, négy nap alatt érünk oda... Voltak, akik nem hitték el, hogy ilyen messzire tartunk. De sokak tudják, másoknak most beugrott, hogy a költőnek kerek évfordulója van. Rájöttek tehát: ezek itt tényleg igazat mondhatnak... Hartmann Mihály és társai ilyen feladatot még nem oldottak meg Makicsi László azt tapasztalta: sokan tudták, hogy a költőnek évfordulója van Környezetbarát játszótér Debrecen (HBN) - Aligha ismerne rá régi gazdájuk a színesre festett szeméttartókra, melyek eredetileg boroshordók voltak, most azonban a múlt szombaton felavatott Matáv-játszóteret díszítik. Igazi környezetbarát játszótér várta a kicsiket és a nagyokat a debreceni nagyerdei, úgynevezett békás tó szomszédságában. A Matáv az ország nyolc városában a helyi önkormányzatokkal közösen hozta létre az igen ízlésesen kialakított játszótereket, melyek sorában a debreceni a hatodik. Egy - fával is dolgozó - dunántúli festőművész, Dénes István keze nyomán „igazi” árbocos hadihajó, csúszda, mászókák, hinták, s nem utolsó sorban a festett hordó szemetesek várták a kicsiket és a nagyokat a játszótéren, amelyet Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere és Boldog Ilona, a Matáv szállítási igazgatója adott át. Nem tudni, lesznek-e őrök az új játszótér körül, bár felügyeletük bizonnyal elkelne, mivel a békás tón átívelő híd is többször „szenvedte” már el a rombolók támadását. A legkisebbeknél még elkél a szülői segítség Fotó: Czeglédi Zsolt A hétfői lap előállításán dolgoznak szerkesztők és újságírók Fotó: km Laptársunk új otthona Nyíregyháza (MTI) Új szerkesztőségi épületben dolgoznak augusztus 1-jétől Nyíregyházán a Kelet-Magyarország újságírói. A Hajdú-bihari Naplót is kiadó osztrák tulajdonú napilap szerkesztősége és az újság kiadó hivatala a szabolcsi megyeszékhelyen most átadott, mintegy félmilliárd forintért épült Európaházban kapott helyet. A színes nyomású újság első augusztusi számát már ott készítették el a munkatársak, a legmodernebb számítástechnikai berendezéseken. Az osztrák érdekeltségű Inform Stúdió Kft. harmadik magyarországi lapjának kollektívája - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Észak-Magyarország munkatársai - az elmúlt évben költöztek új szerkesztőségbe. 3. oldal A Hősök temetője a megbékélés helyévé vált Debrecen (HBN) - A Honvédtemető első halottai az 1849. augusztus 2-i debreceni csata elesett katonái voltak. A csatát követő harmadnapon fogadta be itt az első közös tömegsír az elesett katonákat. Pajna Zoltán alpolgármester idézte fel e szavakkal az emlékét a tízszerte nagyobb orosz haderővel szemben vívott debreceni csatának, amelyben 112 magyar és 630 orosz katona esett áldozatul. A magyarok részéről vesztes küzdelemre, amelynek hőseire „legyőzött győztesekként” tekintünk, vasárnap délelőtt a Hősök temetőjében közösen emlékeztek azok a magyar és német katonák, akik az elmúlt két hétben is - mint már évek óta - részt vettek e nyughely felújítási-gondozási munkálataiban. Mint Szilárd István, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese utalt rá, Debrecen polgárai megteremtették annak feltételeit, hogy az itt eltemetett hősök - nemzetiségüktől függetlenül - békében nyugodjanak. Karl-Wilhelm Lange, a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség elnöke Debrecent mint a szabadsághoz és az igazsághoz ragaszkodó várost köszöntötte, s a magyar és német katonák közös munkáját köszöntve utalt e tettnek a népek közötti kapcsolatot erősítő jellegére. - A sírban nincsenek győztesek és vesztesek - mondta Erdős László honvéd ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Irodájának igazgatója, aki szintén köszönetet mondott Debrecennek, illetve a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetségnek, amely az elmúlt tíz évben magyar földön 18 magyar-német katonai temető építésében, gondozásában vett részt. A hősök örök nyugalmát ökumenikus áldás kísérte. A városházán díszoklevelet és emléktárgyat nyújtottak át annak a 18 magyar és 20 német katonának, akik a Hősök temetőjének felújítási-karbantartási munkálatait végezték. A kegyelet koszorúját elhelyezte a Németországi Szövetségi Köztársaság nagykövetségének katonai attaséja is Fotó: Czeglédi Zsolt