Hajdú-Bihari Napló, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-01 / 203. szám
Vitás ügy A kerítést már lebontották, a ház még áll /4. Ma a mozija elynyertesek névsorával Ajándék Felavatták az elektromos orgonát /6. Szerződéskötés Megállapodtak a névadó szponzorral /9. Műfordító A Pál utcai fiúktól a Színek és évekig /8. IDŐJÁRÁS: Felhős, esős idő Nappal 20, 22 °C Éjszaka 12, 14 °C Bekerülhet a „TOP SOO”-ba Debrecen (HBN) A hazai sajtópiacon eddig csak a Figyelő című gazdasági hetilap vállalkozott arra, hogy évről évre elkészítse a magyarországi gazdasági szereplők toplistáját. A Hajdú-bihari Napló idén először hasonlóra készül, amikor előre összeállított és kitöltve visszaküldött kérdőívek alapján - ősszel megjelentet egy „HBN”-különkiadást, „TOP 100” címmel. Célunk az, hogy a megye termelő- és szolgáltatóvállalatai, vállalkozásai közül a száz legjelentősebbet megismertessük a Napló olvasóival. Amennyiben e különkiadás kedvező fogadtatásra talál, bővítjük a megkérdezettek körét, és legközelebb már a pénzintézetekről és a biztosítókról is közreadunk hasonló adatokat, információkat. Abban a reményben indítjuk útjára kezdeményezésünket, hogy minél több vállalkozás él a lehetőséggel, hamarosan rangot jelent majd, hogy valamely cég a „HBN TOP 100” listán előkelő helyen szerepel, és hogy olvasóink hiteles képet kapnak a megye gazdasági életéről. Lemondott az APEH elnöke Budapest (MTI) Simicska Lajos, az APEH elnöke kedden lemondott tisztségéről - közölte a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón Borókai Gábor szóvivő. Elmondta: Simicska Lajos - aki kedden találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és Járai Zsigmond pénzügyminiszterrel - a családi életében bekövetkezett tragikus eseményekkel és a folyamatos politikai támadásokkal indokolta távozását. /2. TESCO IMfffjiTfjjl I.'.tTTfTI ■SaTTS" 7 NAP yjjjHyA NYITÁSIG! HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ KI 4001 Debrecen, Postafiók 72 (52) 412-144 Összefüggés a vállalatnagyság és jövedelmezőség között (1997) ------------------1--------------------feletti vállalkozások 301-1000 -g I 2296,9 51-300 | 1706,4 ^ 21-so 1 1432,6 •O N N 11-20 s Bi 1246,9 g «0 JEZZ3 1303,9 | 1-5 § RED 1168,5 § « 2 ✓ ígéret az ezredfordulón túli fejlődésre Együttműködési megállapodást kötött az észak-alföldi régió három megyéje Debrecen (HBN - G. I.) - Hosszú és kompromisszumot eredményező előkészítő tárgyalások után augusztus 31-én - kedden - a megyeháza Árpád termében megalakították az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsot. Az együttműködési megállapodást Búsi Lajos, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, Láyer József, a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke és Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács alelnöke írta alá. A huszonkét tagú tanács egyhangúlag elfogadta a testület szervezeti és működési szabályzatát és első intézkedéseként megbízta az elnöki tisztet betöltő Búsi Lajost, hogy azonnali határidővel nyújtsa be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz a már kész regionális programcsomagokat. A megalakulás napján kellett továbbítania az elnöknek az észak-alföldi régió fejlesztési programját is a Phare 2000. évi programjában való részvételre. Amint arról korábban beszámoltunk, a regionális tanács székhelye Debrecen, a munkaszervezet székhelye pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó. Az elnökök évente váltják egymást. A polgármester nyitotta meg a tan évet kedden délután a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban, a városi gyakorlattól eltérően. Kósa Lajos bejelentette: a helyi oktatási fejlesztés részeként 2000-től spanyol-magyar két tannyelvű gimnáziumi oktatás kezdődik a Fazekasban, spanyol kezdeményezésre és támogatással. Jesus Serrano, a spanyol oktatási tárca képviselője ez ügyben spanyol anyanyelvű tanárok szervezéséről szólt, könyvtártelepítésről, cserekapcsolatokról. Képünk előterében Kósa Lajos és Aranyi Imre igazgató a tanévnyitó előtt Fotó: Horváth Katalin (Interjúnk a polgármesterrel, illetve a spanyol nyelvi szaktanácsadóval későbbi számainkban olvasható). Helmeczy László, Láyer József és Búsi Lajos Fotó: Czeglédi Zsolt lat—** / flHUH Ady és Bartók után Rákóczi és Mátyás A régi ötszázasok és ezresek bevonásával véget ért a bankjegycsere Debrecen (HBN - N. G. M.) - Utoljára kedden fizethettünk a régi típusú ötszáz- és ezerforintossal, mától ugyanis ezek a bankjegyek - és velük a régi sorozat címletei - nincsenek forgalomban. Kossuth, Ady, Bartók és Széchenyi helyett Károly Róbertet, Rákóczit, Mátyás királyt, Bethlen Gábort, Széchenyit (más formában) és Szent Istvánt kellett megszokniuk a polgároknak az elmúlt hónapokban. Úgy tűnik, hamar el is fogadták az új címleteket, hiszen a Magyar Nemzeti Bank várakozásainál jóval gyorsabban ment végbe a régi címletek cseréje az új bankjegysorozat elemeire. 1999 júniusának végén már csupán 13 százalék volt a régi típusúak aránya a forgalomban lévő bankjegyek között, s az ötezres július 26-i hirtelen bevonásával ez minimálisra csökkent. A régi, lila ötszázasból és a „bartókos” ezresből ma már csak elvétve találni egyet-egyet a forgalomban - tudta meg a Napló Barkó Erikától, a Magyar Nemzeti Bank Debreceni Területi Igazgatóságának emissziósosztály-vezetőjétől. A régi típusú ötszázforintost 2002. december 1-jéig, a régi ezrest 2002. szeptember 1-jéig, a régi ötezrest idén november 30-ig, a forgalomból az elmúlt év végén kivont, kossuthos papírszázast pedig 2000. december 31-ig váltják át törvényes fizetőeszközre a postahivatalok és az MNB pénztárai. A postákon egyébként nem növekedett meg a forgalom a bankjegybevonás miatt, és - mivel olyan kevés régi ötszázas és ezres van forgalomban - nem is számítanak a megszokottnál nagyobb érdeklődésre. Független napilap LVI. évf., 203. sz. ÁRA: 39 Ft 1999. szeptember 1. Szerda „Türelmesek” Hajdú-Bihar (HBN) - Megszületett a törvény, amelyre nemcsak a rendőrség, hanem számos örömlány is nagyon várt már. A szeptember 1-jén életbe lépő jogszabály értelmében immár nem üldözendő a prostitúció - persze csak akkor, ha az a meghatározott keretek között zajlik. A törvény meghatározza, hogy hol tilos a kéjelgés, s kimondja azt is, hogy szükség esetén az önkormányzatok türelmi zónákat jelölhetnek ki. Debrecenben legkésőbb év végéig közgyűlés elé kerül az ügy.5.