Hajdú-Bihari Napló, 2000. február (57. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

2000. február 1., kedd NAPIG AKTUÁLIS NÉZŐPONT A paraszolvencia és a „betegségügy” Erdei Sándor Fájdalmasan nagy hiba volt hagyni, hogy a magyar egészségügy (sokan nevezik inkább betegségügynek) ennyire „legatyásodjon" - ebben mindenki egyetért. 5 abban is, hogy ezzel a paraszolvenciával aládúcolt rendszerrel aligha csoszoghatunk be az öreg kontinens boldogabb országai közé. A Magyar Orvosi Kamara elnöke nyilat­kozta, hogy a paraszolvencia nélkül egészség­ügyünk rozoga épülete összeomlana. Ezt ki­mondani sokáig nem lehetett. Az „átkosban" az újságírók sem mertek ujjat húzni az orvo­sokkal, a kórházakkal (s ma se nagyon), mert kétfajta ember létezik: aki volt már kórházi ápolt, meg aki ezután lesz az. Amint az elnök kimondta az igazságot, szinte legálissá vált az egész borítékcsúsztató gyakorlat, szavai vala­hogy szentesítették a nemtelen valóságot. Tes­sék csak elképzelni, ahogy az orvos végigvárja, hogy az öreg néni a zsebkendőből negyedóra alatt kibogozza a neki szánt ezrest. Ennivalóra esetleg nem telik, de gyógyszerre és paraszol­venciára muszáj. Paraszolvencia nélkül a házi­orvos beteglátogatása szinte olyan, mint vonat­kerék nélkül, nem megy. Borravaló, csúszó­pénz, kenőpénz, hálapénz, jatt - sorjáznak a szinonimák. Valóságos szokásrend alakult ki, hogy egy-egy operációért mennyi jatt jár, mennyit illik adni egy mandula-, vakbél-, epeműtétért, szülésért; melyik orvos hogy­ szereti: esemény előtt, esemény után. A jelen­ségért természetesen nem az orvosok hibáz­tathatók, hanem az állam, amely alulfizeti, ki­használja őket. Ráadásul egyenlőtlenül oszlik el a paraszolvencia, van, aki olyan sokat kap belőle, hogy az felfoghatatlan a hétköznapi ember számára, míg mások alig látnak belőle. Nem beszélve az ápolónőkről, az egészségügy igazi mostohagyerekeiről. M­­agas vezetői beosztásban dolgozó or­vostól hallottam: vannak háziorvosok, akik későn utalják kórházba a betegeiket, addig otthon „fejik őket". Aztán a kórházban már alig tehető valami az érdekükben. Morálisan és anyagilag tehát mélyponton az egész­ségügy. Kéretik odahatni. Természetesen a mentősök érdekében is. Kevesebb szülés és abortusz Debrecen (HBN)­­ A terhességmegsza­kítás megelőzéséről tartanak négyna­pos animátorképzést a nőgyógyászati klinikán védőnők, családsegítők és egészségnevelők részére. A képzés annak az Egészségügyi Minisz­térium által - e témakörben - tavaly hirde­tett pályázatnak a zárása, amelyen másfél millió forintot nyert a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Ma­gatartástudományi Intézete, valamint a me­gyei ÁNTSZ. Kemény Csilla közgazdász szociológus, a pályázat témavezetője a hétfői sajtóbeszélge­tésen elmondta: a terepmunkában részt vevők (vagyis az animátorok) ismereteinek, kom­munikációs és problémamegoldó készségei­nek fejlesztését szolgálja a négynapos ren­dezvény, amely újdonságként - a fiatal gene­ráció szélesebb körű felvilágosítására - a kortárs­­csoportok képzését is programba vette. Borsos Antal professzortól, a nőklinika in­tézetvezetőjétől megtudtuk: az abortuszok csökkenő tendenciája mellett sajnos a ter­hességek és az élve születések száma is egy­re kevesebb. Összehasonlításként megemlí­tette Hollandiát, ahol még a 10 százalékot sem éri el a művi terhességmegszakítások mértéke, míg hazánkban ez az arány 70 szá­zalék. Debrecenben (konkrétan a szülészeti klinikán) azonban valamivel jobb az arány, hiszen 1998-ban 2733 szülésre 1675 abortusz jutott. Bár az előző év összesítése még nem készült el, a professzor rámutatott: 1999-ben körülbelül 2400 szülés zajlott le klinikáju­kon. Borsos Antal szerint a legveszélyezte­tettebb korosztály a tizenéveseké, ezért is tartja fontosnak a kortársak bevonását a megelőző munkába. A pályázat keretében a szakemberek kérdőív segítségével tájékozódtak a lakosság köreiben, amelyből vitágossá vált, hogy so­kan igényelnek őszintébb kommunikációt és intenzívebb felvilágosítást ebben a még min­dig tabunak számító témakörben. „Születlenség” - az ezredforduló nem hatott A nőgyógyászok szerint nem elsősorban a 2000. év miatt kell gyermeket vállalni Kovács Barbara Debrecen (HBN)­­ Húsz szá­zalékkal több gyermek szü­letett Berettyóújfaluban ja­nuárban, mint tavaly ilyen­kor. Ez azonban nem tudha­tó be egyértelműen annak, hogy a szülők január elsejé­re tervezték, de később ér­keztek a babák. Országos szinten az év első hó­napja rekordot döntött az újszü­löttek számát tekintve - tudtuk meg a híradásokból. Ez egyes szülészek szerint annak köszön­hető, hogy a szülők elszámolták magukat és a 2000. január else­jére várt gyerekek később jöttek a világra. Nem erőltették Hajdú-Bihar megyében kiugró számú szülést nem tapasztaltak, csupán Berettyóújfaluban volt némi emelkedés. Ám Bedő Ti­bor osztályvezető főorvos szerint ezt bármi okozhatta, akár az időjárás változása is. A berettyó­újfalui kórházban tavaly nem ta­lálkoztak olyan kismamával, aki kimondottan az évezred első óráiban szerette volna világra hozni csecsemőjét. Decemberben például kevesebben szültek ná­luk is, sőt 30-án, 31-én és január elsején senki nem került a szü­lőszobára. A főorvos nyomatéko­san hozzátette: bár nem volt olyan anya, aki kérte volna, hogy segítsék világra mestersé­gesen a gyermekét azért, hogy január elsején szülessen meg, ilyen kívánságot nem is teljesí­tenek. A Kenézy-kórházban január elsején 0 és 1 óra között egy gyermek látta meg a napvilágot. Smid István főorvos sem tapasz­talt olyat, hogy valaki erőltette volna a január elsejei szülést. Egészségügyi intézményükben januárban 268, míg tavaly ugyan­ebben a hónapban 250 gyermek született. Ez az emelkedés nem számít jelentősnek, s ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Átlagos mennyiség A DOTE Szülészeti és Nőgyó­gyászati Klinikáján sem szület­tek többen januárban az átlagos­nál. Borsos Antal intézetvezető professzor szerint ők korábban sem hittek abban, hogy az ezred­forduló miatt január elsején töb­ben jönnek majd világra. Hozzá­tette: nem ilyen akciókkal kell és lehet elérni, hogy egyre töb­ben vállaljanak gyermeket, ami egyébként valóban nagyon fon­tos. A professzor megérzéseit az­tán az élet is igazolta, hiszen de­cember 31-én nyolc, január 1-jén öt újszülöttet segítettek a világ­ra a klinikán, ami átlagosnak számít. Az intézetben jelenleg havon­ta körülbelül 2300-2400 gyermek látja meg a napvilágot, amely az előző évekhez képest csökkenést mutat. Ennek egyik oka az lehet, hogy a városlakók ma már csak ritkán vállalnak egy gyermeknél többet. A legtöbb kismama megfontoltan dönt a gyermekvállalásról Fotó: iklódy János Napra pontosan számolni lehetetlen Aki a terhességet tervezi és elő­re számolgat, egy kicsit na­gyobb esélye van, hogy a kí­vánt időpontban szüljön. Ez azonban nem jelenti azt, hogy napra pontosan eltalálja az óhajtott dátumot - mondta a Napló érdeklődésére Borsos An­tal professzor. Egy terhesség átlagosan 273 napig tart, de előtte és utána 15-20 nappal is normálisnak mondható a szülés időpontja. Éppen emiatt szinte lehetetlen pontos időpontot megjelölni. Mint ahogyan a teherbe esést sem lehet gyógyszerek nélkül időzíteni. Borsos Antal végül hozzátet­te: tragikus lenne, ha teljesíte­nék az olyan kéréseket, misze­rint valakit az általa kért idő­pontban operáljanak meg csak azért, hogy a gyermeke például éppen január elsején szülessen. Az újszülött érdekei mindenek­előtt valók, az életét semmi áron nem szabad kockáztatni, hiszen akár el is számolhatják az időpontokat, s előfordulhat, hogy például a baba tüdeje még éretlen a születéskor. Az sem elhanyagolható, hogy a császár­­metszés nem kockázat nélküli beavatkozás, s ezért nem lehet indokolatlanul elvégezni. Enyhe időjárás - megindult a jégolvadás Debrecen (HBN) - A belvíz­­védelem költségei - a múlt év november 11-től - meg­haladják a 93 millió forin­tot a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) terüle­tén. Jelenleg hat kotrógép dolgo­zik, melyek 1000 köbméter isza­pot termelnek ki a belvízlefolyás meggyorsítása érdekében. A bel­vízvédekezésben az igazgató­ság 130 dolgozója vesz részt je­lenleg. A hét végi és az azóta is tar­tó enyhe időjárás hatására meg­indult a jégolvadás, mely növel­te a belvízzel elöntött területek nagyságát, az elmúlt két napban 1-5 milliméter közötti eső is esett Hajdú-Bihar megyében, így már a Földművelésügyi Hivatal jelentése szerint több mint 15 ezer hektár földet borít a belvíz. A Tivizig tizenkét belvízvédel­mi szakaszából hét helyen I. fo­kú a belvízvédelmi készültség. A Tivizig folyamatosan üzemelő ti­zenhárom szivattyútelepe napon­ta 460 ezer köbméter belvizet emel át az elöntött területekről a befogadókba, tizenkét tározó­ban 27 és fél millió köbméter bel­vizet tartanak vissza a vízügyi szakemberek. A Berettyó folyón megszakítá­sokkal még áll a jég, a Tiszán jégzajlás van, a Hortobágy-Be­­rettyó alsó felén Borz és Ágota között áll a jég, fölötte a fő­csatorna jégmentes, kaptuk a tá­jékoztatást a Tivizig szakem­berétől. MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN SZEMPONTOK ALAPJÁN VÁLASZT ORVOST? É­ppen most akarok átmenni egy másik orvoshoz, aki a munka­helyemen kezelt az üze­mi rendelőben és min­dig nagyon kedves volt hozzám. Bár pár éve, mióta megoldódtak a magánéleti problémáim, nem is nagyon kell or­voshoz járnom. Sok zöldséget és gyümölcsöt eszem, pihenek vagy sétálok, mikor mit kí­ván a szervezetem. Nem betegeskedem. Ha mégis szakorvoshoz kell mennem, oda indu­lok, ahová a beutalóm szól. Nem válogatok. Zákány Imréné NYUGDÍJAS A háziorvost örököl­tük, a gyermekor­vost ismeretség alapján választottuk. Azért mentünk hozzá, mert jó híre volt. Nem bízunk a véletlenre semmit, akkor is tájékozódunk, ha szakorvoshoz kell fordulnunk. Kórházba még nem kerültünk, de gondolom, hogy elég ki­szolgáltatott ott az em­ber. Biztos, hogy kita­pogatóznám, melyik or­vost dicsérik és ahhoz mennénk. Muszáj meg­tudni, ha az egészségünkről van szó. Oláh Zsuzsa SZÍNMŰVÉSZ N­em válogatok a há­ziorvosok között, maradtam a réginél. Ha szakorvoshoz küld, figyelembe veszem a ta­nácsát, de én is megérdeklődöm, hogy ki a legjobb. Az a gond, hogy a szakren­delőkben mindig nagy a tömeg és sokszor ugyanez a helyzet a há­ziorvosnál is. Akkor nem kellene várakozni, ha az orvosok időre tudnának fogadni. De kevesen vannak és ha betegek, helyettesítik egymást, nő a körzetük és a betegek száma is. Kovács István tanár E­lköltöztünk és a la­kásunkhoz közeli rendelőből választot­tunk orvost. Nem működik még jól az egészségügy. Vala­mikor régen hallottam a rádióban erről egy kabarét: akkor 3-féle követelményt támasz­tottak az orvosi ellátás elé: legyen magas szín­vonalú, ingyenes és mindenki számára elérhető. Ebből a há­romból csak kettő érvényes, bármilyen variációban is nézem­­ még napjainkban is. Vincze Albert ÜZLETVEZETŐ I­smerősök, barátok, rokonok útján keres­sük meg a megfelelő orvost, bizalmi kérdést csinálunk belőle, hogy a legjobbat találjuk meg. Ha kell, eluta­zunk, több száz kio­­métert is megteszünk, hogy kiváló intéz­ményben a legjobb ke­zek közé kerüljünk. Pontosan a gyerekkel fordult elő, hogy egy távoli városba uta­zott a pattanásai kezeltetésére egy jó bőrgyógyász­hoz. Gömöri György GYÓGYSZERÉSZ 3. olda

Next