Hajdú-Bihari Napló, 2000. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

2000. március 1., szerda nézör­ül'Sf 1 Vidék vidéke Erdei Sándor Mikszáth- és Móricz-megírta időkben a parlamenti képviselőjelöltek a vidéken tett korteskörútjukra muníciónak elsősorban nem szellemieket vittek, hanem bort hordó­­számra, no meg ígéreteket (sőt: valóságos hazugságokat), hogy ilyen és olyan jó világ lesz itt, ha rám adod (ó, imádott honfi) a voksodat. Az ígéretekből aztán szinte sem­mi sem valósult meg. Az idők elmúltak, ám a politikai szelle­miség lényege megmaradt, noha éppen a mostani kormány igyekszik valamit lendíteni a vidéki ember életén. Természetesen nem szívjóságból, hanem kényszertől hajtva, ha ugyanis csatlakozni akarunk magunkhoz,­ vagyis ahhoz a földhöz, ahol lakunk, a jó öreg Európához, muszáj valamit fejleszteni az infrastruktúrán. Megintcsak nem azért, hogy az itteniek kedvére tegyenek, mert életüket látva elkámpicsorodik a politikusi lélek, hanem az ide érkező, a pénzének jó fiaztatóhelyet kereső befektetők kényelmét szolgálandó. Még jó, hogy persze mi is hasznát vehetjük a telefonnak, jó útnak, te­­leháznak, csatornáknak, szemétégetőknek, üzleteknek, elektronikának, repülőtérnek. Debrecen maga is vidék, s mi lehetne elmaradottabb, mint a vidék vidéke. Polgár szinte „főváros" a görbeháziaknak, s Görbe­háza is centrum a bagotaiaknak, Hortobágy az árkusiaknak és szásztelkieknek, Nagyhe­gyes az elepieknek. Minél messzebb me­gyünk a centrumoktól, annál nagyobb a szegénység, az iskolázatlanság, szakképzet­lenség, a munkanélküliség, a nyomor, annál lyukasabb a szociális háló, ingatagabb a közbiztonság. Egyre több a magára maradt, nélkülöző öregember, nagyobbak a közleke­dési nehézségek. S aki a legtávolabb lakik még a kisebb centrumoktól is, annak kerül legtöbbe a gyógyszer, a vonat- és buszjegy, az egész élet. Az ilyen emberekről írta a költő: „aki szegény, az a legszegényebb". Azért javasoljuk, hogy majd a nagy fej­lesztés után is szőrmentén mutogassák a vi­déket a nyugatiaknak - csak úgy, gépen szállva föléje ne engedjék be őket az ápo­­rodott levegőjű, elfeledett megyezugokba. Koreai kapcsolatok Debrecen (HBN) - A református egy­ház munkájával ismerkedett és a ma­gyar-koreai gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről tájékozódott kedden Debrecenben a Koreai Köztár­saság nagykövete. Hwa-Ghil Han először Bölcskei Gusztávot, a Tiszántúli Református Egyházkerület püs­pökét kereste fel. A püspökkel folytatott megbeszélést követően a nagykövetségi de­legáció tagjai a Református Kollégiumot és a Nagytemplomot látogatták meg, majd a tér­ség gazdasági helyzetéről, a koreai befekte­tések, a magyar-koreai gazdasági együttmű­ködések fejlesztésének lehetőségeiről folytat­tak eszmecserét a kereskedelmi és iparka­mara vezetőivel. Hazánk összes külkereskedelmi forgalmá­ból a Koreai Köztársaság kevesebb mint 1 százalékkal részesedik, mind az export, mind az import tekintetében. 1999-ben az oda irá­nyuló magyar export értéke 39,1 millió dol­lárt tett ki, míg Koreából 355,5 millió dollár értékű árut hoztunk be. Hajdú-Bihar megyét tekintve ugyanezek az értékek csupán 0,09, illetve 0,6 millió dollár voltak. A koreai nagykövet szerint - aki kedden a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara elnökével és főtitkárával is találko­zott - hazája kifelé lábal a gazdasági vál­ságból, ezért cégei újra megengedhetik ma­guknak, hogy Magyarországon, s azon be­lül ebben a régióban is érdeklődjenek továb­bi beruházási lehetőségek iránt. Hwa-Ghil Han koreai nagykövetet Bölcs­kei Gusztáv református püspök fogadta Fotó: Florváth Katalin NAPIG aktuális 3. oldal Nincs esélyegyenlőség a közlekedésben A 65 év felettiek nem utazgatnak csak azért, hogy kihasználják az ingyenes lehetőséget Debrecen (HBN - E. S.) - Ré­gi igazság, hogy a boldogu­láshoz az esélyegyenlőség tökéletesen sohasem való­sítható meg. A megye tele­pülésein messze nem azo­nosak például a közlekedési viszonyok, lehetőségek. Nem mindegy, hogy Sárándról akar-e bejutni valaki Debrecen­be, vagy Tiszagyulaházáról. S nem csak az lényeges körül­mény, hogy milyen messze lakik valaki, hanem az is, hogy milyen járművel utazik be a megyeszék­helyre: busszal-e vagy vonattal? A busz drágább ugyan, mint a vonat, ám cserébe’ van bizonyos háztól házig jellege, ami miatt sokan jobban szeretik a vonat­nál. Az illetékesekkel való be­szélgetésünk során az is kide­rült, hogy míg a vonatközleke­dés visszaszorulóban van, addig a buszközlekedés­­ rugalmassá­ga okán - tért nyer. A környe­zetvédők nem örülnek ennek, ugyanis a vonat kevésbé szeny­­nyezi a levegőt. Segítik a betegek beutazását A betegség miatt utazókat se­gíti a társadalombiztosítás. Ám ami az egészségügyi ellátást ille­ti, itt sem lesz tökéletes esély­­egyenlőség, ugyanis sohasem lesz mindegy, hogy valaki hol esik össze rosszullétében: a deb­receni Piac utcán vagy az újti­­kosi faluszélen. Nagyjából erre a következtetésre (is) jutunk Szűcs Miklóssal, a Kenézy Gyula Kór­ház és Rendelőintézet orvosigaz­­gató-helyettesével, akit a járóbe­teg-ellátást irányítja. A Bethlen utcai rendelőintézet vezetője sze­rint fennakadás nélkül működik az ilyen utazások finanszírozása. Ma a beteg és az ellátórend­szer között nem mozog pénz, a háziorvos vagy szakorvos - ha jogos a gyógyítás céljából törté­nő utazás - kiadja a betegnek nemcsak a beutalót, hanem az oda-vissza szóló utazási igazolást is, s erre a Volán és a MÁV kiadja a jegyet. E cégeknek a pénzt - szerződés értelmében - az Egészségbiztosítási Pénztár fi­zeti. A szemészeti, nőgyógyásza­ti valamint a fül-orr-gége rende­lőkben beutaló nélkül is ellátják az embert. Ám ha ide utazik be az ember vidékről beutaló nél­kül, akkor a rendelőben csak a visszaútra kaphat utazási igazo­lást. Az utazásban sok kedvezmény segít - mondja Balogh Gyula, a Hajdú Volán Rt. forgalmi és marketingigazgatója. Az utasok 55 százaléka vesz igénybe ked­vezményt a 26­ fajta közül. Azt is megtudjuk tőle, hogy a Volán a megye minden településére jár, sőt a kis telepekre, tanyaközpon­tokba is, mint Elep, Szásztelek vagy Konyári-Sóstófürdő - Ba­logh Gyula 13 külterületi lakott helyet említ -, igaz, itt messze nincsenek olyan jó közlekedési lehetőségek, mint mondjuk Mi­­kepércsen, Derecskén vagy Vá­­mospércsen. Mindenhová jár a Volán - a zsáktelepülésekre is -, ahol az útviszonyok - a szilárd burkolat és az út szélessége - ezt megengedik. Oda nem tud men­ni, ahol a busz elsüllyedne, elakadna - ilyen kis zuga viszont már nemigen van a megyének. Nem utaznak feleslegesen A megye településeinek 75 szá­zalékáról be lehet jutni Debre­cenbe átszállás nélkül - tájékoz­tat tovább Balogh Gyula. Akinek át kell szállnia, az leginkább Haj­dúszoboszlón vagy Berettyóújfa­luban teszi, lévén itt a Volánnak pályaudvara. Sokan panaszolják a menetjegyek drágaságát, vi­szont a szállítók szerint nem a jegyek drágák, hanem a fizeté­sek alacsonyak, s erről nem ők tehetnek. Rugalmassága miatt sokan a buszt választják Fotó: Horváth Katalin Nehéz választások Vannak esetek, amikor nem lehet választani busz és vo­nat között, vagy nem érde­mes. Például: el lehet ugyan jutni Debrecenből Be­rettyóújfaluba vonattal is, de több időbe és pénzbe ke­rül, hisz érinteni kell Püs­pökladányt. A jó 30 kiomé­­teres út így 80 kilométeres­sé válik. Érdemesebb busz­­szal menni. Mind a vasút­nál, mind a Volánnál azt ta­pasztalják, hogy a 65 év fe­lettiek ingyenes utazásának lehetősége nem növelte a kedvet a jövés-menéshez, aki korábban nem volt agi­lis, csupán az utazás ingye­nessége nem tette azzá. Gyorsítják a gyorsforgalmi út építését Budapest (MTI)­­ A kormány keddi határozata értelmében az ÁPV Rt. 32 milliárd forint­tal emeli a Magyar Fejleszté­si Bank Rt. (MFB) alaptőkéjét, a gyorsforgalmi autópálya prog­ram felgyorsítása érdekében - közölte Matolcsy György gazdasági miniszter a kabinet ülése utáni sajtótájékozta­tón. A miniszter beszámolt arról, hogy a kormány felkérte az MFB-t: az eredetileg 10 évesre tervezett, 600 kilométernyi út fel­építését célzó programot 5 év alatt hajtsák végre, legalább 5 százalékkal csökkentsék a költ­ségeket, és a beruházásokban a korábbinál nagyobb szerepet kapjanak a hazai pénzintézetek, illetve kis- és középvállalkozások. Matolcsy György tájékoztatá­sa szerint az állami forrásokon túlmenően az MFB hiteleket vesz fel, illetve lakossági kötvé­nyeket bocsát ki az autópálya­építés finanszírozására. A kormánydöntést gazdaság­­történeti mérföldkőként értékelő miniszter elmondta, hogy még az idei év első felében megkezdődik az M3-as autópálya további sza­kaszának, valamint a szekszár­di hídnak és a miskolci elkerülő útnak az építése. Matolcsy György közölte: az autópálya-program az első pro­jektje a több választási cikluson átvelő Nemzeti Fejlesztési Terv­nek, amelyet egy tudomány-, ku­tatás- és innovációfejlesztési, il­letve egy gyógyvíz-hasznosítási program követ majd. C­sak autóbusszal. Két-három óránként indul jármű a falu köz­pontjából. A viteldíj oda-vissza körülbelül ezerötszáz forint. Per­sze hogy sok! De aki­nek el kell utazni, az rászánja ezt a pénzt. Régebben jóval olcsóbb volt a menetjegy, az utóbbi időben sokat emelkedett a tarifa. Az utazás egyre nagyobb megterhelést jelent az itt élőknek, mert sok a nyugdíjas és a munka­­nélküli. Bácsi Józsefné Komádi­éha kocsival me­gyek és akkor Fur­­tán keresztül egy óra alatt Debrecenbe érek. Busszal éppen duplája az utazási idő, mert sok helyen megáll és kerülővel, nem a legrö­videbb úton megy. Jó lenne egy olyan járat, amelyik Furta felé köz­lekedne. Aztán ha reg­gel nyolcra kell Debre­cenbe érkezni, akkor már el kell indulni a fél ötös járattal, ráadá­sul Körösszegapátiban át kell szállni. Farkas Gyuláné Komádi N­em sok embernek van saját járműve, így csak busszal mehe­tünk. Egyébként én csak dicsérni tudom a buszközlekedést. A Bé­késcsabáról és Gyuláról érkező buszok sűrítik a megyénkbeli járatokat. Komádiban és Kö­rösszakálban van ugyan vasútállomás, de messze vannak a településektől és busz sincs oda. Aztán Vésztőn sokat kellene várni a csatlakozásra, így az itt élők ritkán utaznak vonaton. Balogh Lajos Magyarhomorog F­őleg Újfaluba indul gyakran busz. On­nan meg szinte órán­ként Debrecenbe. Talán délelőtt és kora délután van két-két óra, ami­kor nincs járat. Vala­mennyivel több mint ezeregyszáz forint a vi­teldíj oda-vissza, de a sokféle kedvezmény kö­zül szinte mindenki ta­lál magának valót. Probléma, hogy regge­lente olyan sokan van­nak a buszon, hogy a sofőr már meg sem áll. Várhatjuk a következőt. Balázs Béláné Körösszakál E­gy kilométerre van a buszmegálló a fa­lutól. Onnan aztán minden órában indul jármű Debrecenbe. A településre csak a reg­geli és a délutáni jára­tok mennek be. Azok szállítják az iskoláso­kat, óvodásokat. A Gyuláról és Békéscsa­báról érkező buszok az igazán jók. Azokról nem kell átszállni, és nagyon kényelmes raj­tuk az utazás. A bu­szok tiszták, gyorsak, a sofőr udvarias a fel­szállókkal. Balogh Gyuláné Körmösdpuszta

Next