Hajdú-Bihari Napló, 2000. október (57. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-02 / 231. szám

4. oldal Nagykereki Iskolaépítés. A település általános iskolája öt tantermes, új épülettel bővül, ugyanis a régi nem felel meg az oktatási, nevelési követelményeknek. Az építkezésre a megyei területfejlesztési tanácstól 25 millió forintot kaptak. Reményeik szerint jövő szeptemberben átadják az idén tető alá kerülő épületet. Útátadás. A Kossuth utca és a Dózsa György utca kereszteződésében kialakított csomópontot szeptember 20-án adták át a forgalomnak. Az úthálózat korszerűsítését azért kellett végrehajtani, hogy ezáltal biztonságosabbá váljon a település központjában a közlekedés. Rekordfogás Derecske (HBN) - Többször is rámosolygott a szerencse mostanában a derecskei horgászokra. A legutóbbi rekordfogással Kiss András, a polgármesteri hivatal dolgozója (aki szabadidejében szenvedélyes horgász) a Keleti-főcsatornából pecázta ki 19 kilogrammos, 90 centiméter hosszú nyurga pontyát. Kiss András és nyurga pontya Fotó:: Nyírő Gizella Orgonafelújítás Hencida (HBN) - A hosszú és forró nyár a kistelepülés orgonájában is kárt tett. A még 1890-ben Angster József pécsi orgonakészítő által kézi munkával készített orgona fa alkatrészei és a sípok a hangszerben elhelyezett párologtatók ellenére is annyira kiszáradtak, hogy azokat fel kell újítani, és újra kell hangolni. Mindemellett a szú okozta károkat is ki kell javítani. A munkálatok több hónapig tartanak, és 600 ezer forintba kerülnek. Köszönet a véradóknak Derecske (HBN) Minden évben három alkalommal szervez önkéntes véradást Derecskén a Berettyóújfalui Területi Kórház vérellátó központja. Az idei másodikra nemrégiben került sor. Akkor negyvennégyen jelentek meg véradáson, akik közül a szűrést követően negyvenen adtak vért. A harmincnyolc régi és két új véradótól negyven egységnyi vért vettek le. Tóth Imre, a harmincnégyszeres véradó Fotó: Nyírő Gizella Nehéz volt alkalmas vezetőt találni A dolgozók képzését is vállalja a munkahelyet teremtő lokálpatrióta üzletasszony Újiráz (HBN - K. Zs.) - Külkereskedelemben eltöltött több évtized tapasztalatával felvértezve tért haza Újirázra Takács Ilona. Megszállott lokálpatriótaként szülőhelye gondjain enyhítendő - varrodát hozott létre. „A munkalehetőség hiánya az egyik legnagyobb problémája Újháznak, ezért gondoltam arra, hogy varrodát indítok szülőfalumban” - beszél a néhány évvel ezelőtti elhatározásáról Takács Ilona. A munkahelyteremtő beruházás jelentőségét felismerve, a település önkormányzata - a lehetőségéhez mérten - a saját eszközeivel támogatta az üzem létrehozását. Az üzletasszony a termelőszövetkezet régi épületében alakította ki a varrodát, miután azt felújította és alkalmassá tette az üzem kialakítására. Kezdetben főleg a szomszédos településekről voltak dolgozói, mára azonban megfordult az arány. A huszonhat újházi mellett mindössze kilenc vidéki tevékenykedik. Eredménynek tartja azt is, hogy az üzem vezetésére sikerült olyan embert találnia, aki a szakmai ismeretei mellett eleget tesz az emberségbeli elvárásainak is. „Együtt dolgozni jól tudó embereket alkalmazok, akik között nincs alá- és fölérendeltség, és partnerek egy cél érdekében. Ezek az elvárásaim a vezetővel szemben is” - fogalmaz Takács Ilona, hozzátéve, hogy ilyen embert nagyon nehéz volt találnia. „Az tény, hogy keményen kell dolgozniuk a lányoknak, asszonyoknak. Ez azonban hosszú távon csak úgy megy, ha azt jó kollektívában tehetik. Merthogy én hosszú távra tervezek. Jelenleg bérmunkában varrunk gyermekruhát az olasz partnerünknek és pizsamát a németeknek. Egy év múlva saját magunk által külföldről behozott alapanyagból készítjük a ruhát, öt év elteltével pedig körülbelül száz embert szeretnék foglalkoztatni a saját forrásból és pályázati pénzekből létrehozott üzemünkben. A vállalkozás alapjait leraktuk Újirázon, szakemberszükségletünkről magunk gondoskodunk olyan formában, hogy helyben megszerveztük az oktatást, és fél év elteltével varró szakmunkásvizsgát tehetnek a dolgozóink.” A varródig tulajdonosa hosszú távra rendezkedett be Újirázon Fotó: Kovács Zsolt KAJPU-LIttA 8 I ( MM) BIHARI TRI-KEP 2000. október 2., hétfő Díjat nyert Püspökladány (HBN) Az 1000 éve Európában Magyarország című gyermekrajzpályázat legszebb alkotásait bemutató kiállításán látható Csáthi Klára műve is. Méghozzá nem is akárhol a Hadtörténeti Múzeumben. A püspökladányi Kálvin Téri Általános Iskola negyedik osztályos diákja két évvel ezelőtt az egyik újságban figyelt fel a gyermekrajzpályázatra. Mivel korábban szerepelt már sikerrel rajzversenyeken, pályázatokon, erre is elkészítette alkotását. Szent István államalapító királyunkat és Gizella királynét örökítette meg porpasztellel a papíron. A témaválasztásban egyik rokona, Kertész Hana nyugalmazott rajztanár segítette, de a művet önállóan készítette el. • • Miután beküldték a képet, egy darabig még várta az eredményt, ám arról nem érkezett értesítés, így már-már el is felejtkezett a gyermekrajzpályázatról. Egészen a tanév elejéig - amikor ismét az egyik újságé lett a főszerep. „A millenniumi gyermekrajz-pályázatról írtak benne, és a díjazottak között felsorolták az én nevemet is” - idézte föl az örömteli pillanatot Klára. „Abból tudtam meg, hogy a képem a többi díjazott alkotással együtt - a Hadtörténeti Múzeumban nyílt kiállításon látható. Elmentünk a szüleimmel, megnéztük, és nagyon jó érzés volt látnunk a tárlaton. Második helyezettként a kiállítás anyagát bemutató könyvet kaptam.” - megtudta az újságból Csáthi Klára, a gyermekrajzpályázat sikeres résztvevője A díjnyertes kép Fotók: Kovács Zsolt Hiány és elbocsátás az intézményben Csökmő (HBN) - Létszámcsökkentéssel és ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás bevezetésével igyekszik úrrá lenni oktatási-nevelési intézménye pénzügyi nehézségén a csökmői önkormányzat. Az általános iskola a szükségesnél kevesebb anyagi kiadást tervezett erre az évre. A helyzetét nehezítette az a több mint egymillió forint, amelyet adósságként még a múlt évből hozott magával az iskola. Ez azonban csak részben indokolta a közös intézmény átszervezését - tudtuk meg Varga József polgármestertől. A nagyobb problémát az óvoda kihasználatlansága okozta. A megoldásra az óvoda vezetése által készített intézkedési terv végrehajtásával a négy óvodai csoportból egyet megszüntettek úgy, hogy a gyermekeket a megmaradt három csoportba osztották el. Ezáltal a korábbi két épület helyett egyben működik tovább a nevelési intézmény. A szerződéses dolgozók munkaviszonyát nem hosszabbították meg, így három dolgozóval kevesebbet foglalkoztatnak. A milliós tartozást az iskolának a takarékosabb működtetésével még ebben az évben ki kell egyenlítenie, és a jövőben reálisabb gazdálkodási tervet kell készítenie. Az óvodai létszámcsökkentés kedvező pénzügyi hatása csak a következő évben lesz érezhető. Felvételi elbeszélgetés „Nem vagyunk sokan a munkahelyen, de talán éppen ezért nagyon jó a közösségünk. Szeretek itt dolgozni” - vallja Vincze Sándorné, aki két évig tartó munkanélküliség után nap mint nap Csökmőről busszal jár át újházi munkahelyére. „A csökmőiektől hallottam a varrodáról. Átjöttem, jelentkeztem, és felvételiként elbeszélgettünk a tulajdonos aszszonnyal. Keményen kell dolgoznunk, teljesítményünk után kapjuk a fizetést.” Kuglerné Gulyás Lívia szerint éppen ideje volt már, hogy a nők számára is legyen munkahely lakóhelyén, Újházon. A tanulás féléve alatt vasalással kenyeret kereső nő dicséri a jó munkahelyi légkört, valamint azt, hogy nem kell eljárnia a faluból, és a munkaidő tökéletesen igazodik családja mindennapi életéhez. A falu ékköve Ékkő címmel jelent meg első verseskötete Ficz Máriának. A Mezőpeterden élő költőnő 16 éves kora óta ír verseket, de azokat csak néhány éve publikálja a Délibáb, a Kaláris és más folyóiratokban. „Népies költészet az övé, az a vonulat, amelyet ma már lassan elfelednek, pedig éppen ettől a belterjes, baráti költészettől lett szebb a vidék és ízesebb a nyelv” - írja előszavában Bornemissza Attila költő, a Délibáb című folyóirat főszerkesztője. A verseskötetben szereplő közel száz költemény többsége Ficz Mária lakóhelyéről, Mezőpeterdről, valamint családjáról szól. A kiadványt az ugyancsak mezőpeterdi Papp Ferenc illusztrációi teszik színesebbé. A mezőpeterdi önkormányzat támogatásával elkészült kötetet a fővárosi Uránusz Kiadó jelentette meg. Kívül-belül megújult Püspökladány (HBN - K. A.) A millennium évére új ruhát kapott Püspökladányban a református templom. Az épület alapkövét 1793-ban tették le. A templom teljes felújítását három szakaszban végezték el. Hét évvel ezelőtt belülről restaurálták, négy éve a templom fedelét cserélték le, a millennium évében pedig külső tatarozásra került sor. A vakolat felújításá- nak lehetőségeit a múlt évben a presbitérium határozta el, majd a munkálatokat még abban az évben elkezdték. Ilyen nagyméretű felújítás a templom kétszáz éves fennállása óta még nem volt. Az elnyűtt, elkopott ajtókat is kicserélték tölgyből faragott nyílászárókra. A tatarozás 14,5 millió forintba került az egyháznak. Mivel a teljes öszszeg nem állt rendelkezésre, Ábrám Tibor lelkész a Református Zsinat püspökétől kért és kapott 5 millió forint kamatmentes kölcsönt a felújírás befejezésére.