Hajdú-Bihari Napló, 2000. október (57. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-02 / 231. szám

4. oldal Nagykereki Iskolaépítés. A település általános iskolája öt tantermes, új épülettel bővül, ugyanis a ré­gi nem felel meg az oktatási, nevelési köve­telményeknek. Az építkezésre a megyei terü­letfejlesztési tanácstól 25 millió forintot kap­tak. Reményeik szerint jövő szeptemberben átadják az idén tető alá kerülő épületet. Útátadás. A Kossuth utca és a Dózsa György utca kereszteződésében kialakított csomópontot szeptember 20-án adták át a forgalomnak. Az úthálózat korszerűsíté­sét azért kellett végrehajtani, hogy ezáltal biztonságosabbá váljon a település köz­pontjában a közlekedés. Rekordfogás Derecske (HBN) - Többször is rámosolygott a szerencse mostanában a derecskei horgá­szokra. A legutóbbi rekordfogással Kiss András, a polgármesteri hivatal dolgozója (aki szabadidejében szenvedélyes horgász) a Keleti-főcsatornából pecázta ki 19 kilogram­mos, 90 centiméter hosszú nyurga pontyát. Kiss András és nyurga pontya Fotó:: Nyírő Gizella Orgonafelújítás Hencida (HBN) - A hosszú és forró nyár a kistelepülés orgonájában is kárt tett. A még 1890-ben Angster József pécsi orgona­készítő által kézi munkával készített or­gona fa alkatrészei és a sípok a hangszer­ben elhelyezett párologtatók ellenére is annyira kiszáradtak, hogy azokat fel kell újítani, és újra kell hangolni. Mindemel­lett a szú okozta károkat is ki kell javíta­ni. A munkálatok több hónapig tartanak, és 600 ezer forintba kerülnek. Köszönet a véradóknak Derecske (HBN)­­ Minden évben három al­kalommal szervez önkéntes véradást Derecs­kén a Berettyóújfalui Területi Kórház vérel­látó központja. Az idei másodikra nemrégi­ben került sor. Akkor negyvennégyen jelen­tek meg véradáson, akik közül a szűrést kö­vetően negyvenen adtak vért. A harminc­­nyolc régi és két új véradótól negyven egy­ségnyi vért vettek le. Tóth Imre, a harmincnégyszeres véradó Fotó: Nyírő Gizella ­ Nehéz volt alkalmas vezetőt találni A dolgozók képzését is vállalja a munkahelyet teremtő lokálpatrióta üzletasszony Újiráz (HBN - K. Zs.) - Külke­reskedelemben eltöltött több évtized tapasztalatával fel­vértezve tért haza Újirázra Ta­kács Ilona. Megszállott lokál­­patriótaként­­ szülőhelye gondjain enyhítendő - varro­dát hozott létre. „A munkalehetőség hiánya az egyik legnagyobb problémája Új­­h­áznak, ezért gondoltam arra, hogy varrodát indítok szülőfalum­ban” - beszél a néhány évvel ezelőtti elhatározásáról Takács Ilo­na. A munkahelyteremtő beruhá­zás jelentőségét felismerve, a tele­pülés önkormányzata - a lehetősé­géhez mérten - a saját eszközeivel támogatta az üzem létrehozását. Az üzletasszony a termelőszö­vetkezet régi épületében alakította ki a varrodát, miután azt felújítot­ta és alkalmassá tette az üzem kialakítására. Kezdetben főleg a szomszédos településekről voltak dolgozói, mára azonban megfor­dult az arány. A huszonhat újhá­zi mellett mindössze kilenc vidé­ki tevékenykedik. Eredménynek tartja azt is, hogy az üzem vezeté­sére sikerült olyan embert talál­nia, aki a szakmai ismeretei mel­lett eleget tesz az emberségbeli el­várásainak is. „Együtt dolgozni jól tudó embe­reket alkalmazok, akik között nincs alá- és fölérendeltség, és partnerek egy cél érdekében. Ezek az elvárásaim a vezetővel szem­ben is” - fogalmaz Takács Ilona, hozzátéve, hogy ilyen embert na­gyon nehéz volt találnia. „Az tény, hogy keményen kell dolgozniuk a lányoknak, asszonyoknak. Ez azonban hosszú távon csak úgy megy, ha azt jó kollektívában tehe­tik. Merthogy én hosszú távra ter­vezek. Jelenleg bérmunkában var­runk gyermekruhát az olasz part­nerünknek és pizsamát a néme­teknek. Egy év múlva saját ma­gunk által külföldről behozott alapanyagból készítjük a ruhát, öt év elteltével pedig körülbelül száz embert szeretnék foglalkoztatni a saját forrásból és pályázati pén­zekből létrehozott üzemünkben. A vállalkozás alapjait leraktuk Új­irázon, szakemberszükségletünk­ről magunk gondoskodunk olyan formában, hogy helyben megszer­veztük az oktatást, és fél év eltelté­vel varró szakmunkásvizsgát te­hetnek a dolgozóink.” A varródig tulajdonosa hosszú távra rendezkedett be Újirázon Fotó: Kovács Zsolt KAJPU-LItt­A 8 I ( MM) BIHARI TRI-KEP 2000. október 2., hétfő Díjat nyert Püspökladány (HBN)­­ Az 1000 éve Európában Ma­gyarország című gyermek­­rajzpályázat legszebb alko­tásait bemutató kiállításán látható Csáthi Klára műve is. Méghozzá nem is akár­hol­­ a Hadtörténeti Múze­umben. A püspökladányi Kálvin Téri Általános Iskola negyedik osztá­lyos diákja két évvel ezelőtt az egyik újságban figyelt fel a gyer­­mekrajzpályázatra. Mivel koráb­ban szerepelt már sikerrel rajz­versenyeken, pályázatokon, er­re is elkészítette alkotását. Szent István államalapító királyunkat és Gizella királynét örökítette meg porpasztellel a papíron. A témaválasztásban egyik rokona, Kertész Hana nyugalmazott rajz­tanár segítette, de a művet ön­állóan készítette el. • • Miután beküldték a képet, egy darabig még várta az ered­ményt, ám arról nem érkezett értesítés, így már-már el is fe­lejtkezett a gyermekraj­zpályá­­zatról. Egészen a tanév elejéig - amikor ismét az egyik újságé lett a főszerep. „A millenniumi gyermekrajz-pályázatról írtak benne, és a dí­jazottak között felsorolták az én nevemet is” - idézte föl az öröm­teli pillanatot Klára. „Abból tud­tam meg, hogy a képem­­ a töb­bi díjazott alkotással együtt - a Hadtörténeti Múzeumban nyílt kiállításon látható. Elmentünk a szüleimmel, megnéztük, és na­gyon jó érzés volt látnunk a tár­laton. Második helyezettként a kiállítás anyagát bemutató köny­vet kaptam.” - megtudta az újságból Csáthi Klára, a gyermekrajzpályá­­zat sikeres résztvevője A díjnyertes kép Fotók: Kovács Zsolt Hiány és elbocsátás az intézményben Csökmő (HBN) - Létszámcsök­kentéssel és ésszerűbb, taka­rékosabb gazdálkodás beve­zetésével igyekszik úrrá lenni oktatási-nevelési intézménye pénzügyi nehézségén a csök­­mői önkormányzat. Az általános iskola a szükséges­nél kevesebb anyagi kiadást ter­vezett erre az évre. A helyzetét ne­hezítette az a több mint egymillió forint, amelyet adósságként még a múlt évből hozott magával az is­kola. Ez azonban csak részben in­dokolta a közös intézmény átszer­vezését - tudtuk meg Varga József polgármestertől. A nagyobb problémát az óvoda kihasználatlansága okozta. A meg­oldásra az óvoda vezetése által ké­szített intézkedési terv végrehajtá­sával a négy óvodai csoportból egyet megszüntettek úgy, hogy a gyermekeket a megmaradt három csoportba osztották el. Ezáltal a korábbi két épület helyett egyben működik tovább a nevelési intéz­mény. A szerződéses dolgozók munkaviszonyát nem hosszabbí­tották meg, így három dolgozóval kevesebbet foglalkoztatnak. A mil­liós tartozást az iskolának a takaré­kosabb működtetésével még ebben az évben ki kell egyenlítenie, és a jövőben reálisabb gazdálkodási tervet kell készítenie. Az óvodai létszámcsökkentés kedvező pénz­ügyi hatása csak a következő év­ben lesz érezhető. Felvételi elbeszélgetés „Nem vagyunk sokan a mun­kahelyen, de talán éppen ezért nagyon jó a közösségünk. Sze­retek itt dolgozni” - vallja Vin­­cze Sándorné, aki két évig tar­tó munkanélküliség után nap mint nap Csökmőről busszal jár át újh­ázi munkahelyére. „A csökmőiektől hallottam a varrodáról. Átjöttem, jelentkez­tem, és felvételiként elbeszél­gettünk a tulajdonos asz­­szonnyal. Keményen kell dol­goznunk, teljesítményünk után kapjuk a fizetést.” Kuglerné Gulyás Lívia sze­rint éppen ideje volt már, hogy a nők számára is legyen mun­kahely lakóhelyén, Újházon. A tanulás féléve alatt vasalással kenyeret kereső nő dicséri a jó munkahelyi légkört, valamint azt, hogy nem kell eljárnia a fa­luból, és a munkaidő tökélete­sen igazodik családja minden­napi életéhez. A falu ékköve Ékkő címmel jelent meg első verseskötete Ficz Máriának. A Mezőpeterden élő költőnő 16 éves kora óta ír verseket, de azokat csak néhány éve publi­kálja a Délibáb, a Kaláris és más folyóiratokban. „Népies költészet az övé, az a vonulat, amelyet ma már lassan elfeled­nek, pedig éppen ettől a belter­jes, baráti költészettől lett szebb a vidék és ízesebb a nyelv” - ír­ja előszavában Bornemissza At­tila költő, a Délibáb című folyó­irat főszerkesztője. A verseskö­tetben szereplő közel száz költe­mény többsége Ficz Mária la­kóhelyéről, Mezőpeterdről, vala­mint családjáról szól. A kiad­ványt az ugyancsak mezőpeter­di Papp Ferenc illusztrációi te­szik színesebbé. A mezőpeterdi önkormányzat támogatásával elkészült kötetet a fővárosi Urá­nusz Kiadó jelentette meg. Kívül-belül megújult Püspökladány (HBN - K. A.) A millennium évére új ruhát kapott Püspökladány­ban a református templom. Az épület alapkövét 1793-ban tették le. A templom teljes felújítását három szakaszban végezték el. Hét évvel ezelőtt belülről restaurálták, négy éve a templom fedelét cserél­ték le, a millennium évében pedig külső tatarozásra ke­rült sor. A vakolat felúj­ításá-­­ nak lehetőségeit a múlt év­ben a presbitérium határozta el, majd a munkálatokat még abban az évben elkezdték. Ilyen nagyméretű felújítás a templom kétszáz éves fennál­lása óta még nem volt. Az el­nyűtt, elkopott ajtókat is ki­cserélték tölgyből faragott nyílászárókra. A tatarozás 14,5 millió forintba került az egyháznak. Mivel a teljes ösz­­szeg nem állt rendelkezésre, Ábrám Tibor lelkész a Refor­mátus Zsinat püspökétől kért és kapott 5 millió forint ka­matmentes kölcsönt a felújí­­r­­ás befejezésére.

Next