Hajdú-Bihari Napló, 2001. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2001-07-02 / 151. szám
2001. július 2., hétfő MAPIII AKTUÁLIS j&g&xm______________| Városimázs Porcsin Zsolt Divatos a fogalom, tisztes művelése elemi érdek, bár a politikához kötődő marketinget mára sikerült a leggyanúsabb üzelmek szintjére szorítani, s ebben igen nagy szerepe van az egész ország előtt titkolódzó országimázs-építőknek, igyekvő tanítványaiknak, lelkes támogatóiknak. A marketing is egyfajta szakma, tekintélye van a civilizált világban, igényli a hozzáértést, és itt is lebuknak a belül termett dilettánsok, a beférkőzött kontárok - szerencsés esetben hamarabb, mint hogy összedőlne a ház. A városmarketing célja a jóindulat és a pozitív megítélés kivívása, az érdekessé és vonzóvá válás, a figyelem felébresztése, az összetéveszthetetlenül saját arc megformálása. A településimázs egy hely üzenete önmagáról kifelé és befelé, ünneplő ruhaféle, mosoly és kinyújtott kéz inkább, mint zord akarnokság vagy erőfitogtató pökhendiség. Nem lehet keveseké, egy párté, egy klikké, alkalmasnak kell lenni arra, hogy azonosulhassanak vele sokak, a város. Az alkotás, a beleszólás mindenki számára nyitott lehetősége teremthet közösséget, ahol a kérdéseknek is van esélye, nem csak a tudomásul veendő válaszok diktátuma dívik. Amit a város vezetése tesz, nem ajándék, amiért állandóan hálát kell rebegni. A városvezető nem sértődhet meg, ha ténykedésével nem mindenki maradéktalanul elégedett. S ha gyakorta szimpatikus is az egyes szám első személy (én...) használata, mert tudatosságot és felelősségérzetet hirdet, a birtokviszonyok említésekor (enyém...) inkább visszatetszést szül, mert a város mindenkié, aki lakja, adózik neki, érte. A mindenki pedig nem egyforma. A település vezetői nem pusztán azoknak tartoznak munkájukkal, akik rájuk szavaztak, szolgálatuk nem szorítkozhat csak azokra a rétegekre, amelyek potenciális voksolóik. Nem lehetnek mindig azok a beruházások alvállalkozói, akik támogatták az előző kampányt, „szponzorálják" majdan a következőt. Illetve lehetnek, de akkor senki ne csodálkozzon, ha az adott települést elkerülik az új befektetők, vagy elhagyják a rendre hoppon maradt régiek. Ez is üzenet! A higiénére nem csak a nyilvános illemhelyeken kell ügyelni, a tisztátalanságnak bűze van a bizniszben is, a közhivatalban, a személyzeti politikában, a kultúrában, a sportban is. Az alrendszerek összehangolt, egymást nem nélkülöző működtetése, az őszintén beismert hiányosságok és a feltárt lehetőségek mentén kijelölt prioritás az igazi marketing alapja. Nem a színes prospektus, nem a tetszetős szlogen, nem az egymást érő tűzijátékok füzére, városimázs munkásai, élükön a legelső emberrel évtizedekre ható károkat okozhatnak, ha tetteik a tágabb világ ítélete alapján nem kívánatos jelzőket ragasztanak a település nevéhez. Tudjuk, mielőtt a vendég előtt kitárnánk lakásunk ajtaját, előbb rendet kell csinálni otthon. S az a városlakó nem dobja el a szemetet az utcán, aki szeret ott élni, aki büszke saját poliszára, ahol tényleg polgár lehet, és nem alattvaló, nem ágyrajáró. Csemegék a korzón Debrecen (HBN) Miként arról a Napló már korábban is beszámolt, egész napos ünnepség keretében kívánják átadni a város lakosságának a Piac utcai sétálóövezetet július 7-én. A programok közül a debreceni kórusok által előadandó Beethoven-szimfóniát emelte ki Kósa Lajos polgármester sajtótájékoztatóján, ám hozzátette, az egyesített katonazenekar is tartogat meglepetést az átadásra: egy ez alkalomra írt művet szándékoznak bemutatni a főtéren. A napi programok közül szó szerint csemegézve, finomnak ígérkezik a Gara cukrászda ünnepi ajándéka: az ezerszeletes tejszínhabbal díszített párizsikrém-torta, amelyet a korzó közönségének szolgálnak majd fel. A térzenét több zenekar adja, melyet egyéb szórakoztató előadások váltanak. Este tűzijáték zárja az átadást. 3. oldal A vidéki városmagok átváltozásai Még néhány nap, és sok évtizedes álom válik valóra Zima Szabolcs Debrecen, Kecskemét (HBN) - Bizonyosan nem volt benne szándékoltság, inkább csak a szükség hozta úgy, hogy az ország több nagyvárosa is a közelmúltban építette újjá belvárosi tereit, parkjait és útjait. Nyíregyházát, Kecskemétet, a már korábban megújult Miskolcot most követi tehát Debrecen is, amely a felsorolt települések közül talán a legnagyobb változtatást hajtotta végre a városszerkezeten. Még néhány nap, és sok évtizedes adósságát törleszti a város: sétálóövezete lesz végrevalahára. A központ átalakítása az utóbbi évek legjelentősebb beruházását jelentette Debrecenben annak az építésznek a vezetésével (Kertai László), aki lényegében a korábbi belvárost is tervezte (önmaga korrigálása is megadatott így számára). Ilyen mértékű beavatkozást az addigi lakókörnyezetbe talán az anyagiak, talán más - nevezetesen erős kormányzati-politikai támogatottság híján - a többi megyeszékhely meg sem kísérelt. Híres tér Kecskeméten hároméves programot dolgoztak ki a városközpont felújítására, s jelenleg úgy néz ki, hogy a munkákkal már két esztendő alatt végezni fognak - tudtuk meg a Bács-Kiskun megyei település polgármesteri hivatalától. Bozóki Istvánné, a beruházási csoport vezetője elmondta: több irodájuk hatékony együttműködésével és „házon belül”, vagyis saját szakembereikkel dolgozták ki a koncepciót, a megvalósítást pedig szintén kecskeméti vállalkozókra bízták. A 60-as években készült utak újraaszfaltozására, a burkolatfelújításra, és a meglévő parkolóhelyek számának növelésére természetesen pályázatot írtak ki, de a versenyeztetésen végül csak a helyi cégek, szakemberek indultak el. Kecskeméten a kiskörút és a belvárosi csomópontok rendbetétele jelentette a legnagyobb feladatot, de náluk is gazdagodott a főtér egy szökőkúttal, aminek az elkészítését ugyancsak saját embereikre bízták. A munkák jó része még így is hátra van: a körforgalmi csomópont kiépítése és a városháza homlokzatának felújítása az elkövetkező hetek, hónapok feladata lesz. Az egyes tervek kivitelezésénél az önkormányzatoknak nincsen teljesen szabad keze, hiszen - mint azt a budapesti városrendezési ügyosztály tájékoztatásából megtudtuk - a települési döntések csak „szigorúbbak” lehetnek az építésekre vonatkozó törvényeknél, minisztériumi rendeleteknél, tehát kevesebb mozgásteret biztosítanak a végrehajtásnál. Kecskeméten egyébként már lassan belakják a félig kész teret, amely többek között a nyári játékoknak és a híres hétnek is szokásos helyszíne. Szerepzavarok Ami Debrecent illeti: a hírek szerint az illetékesek már letettek a főtéren kialakítandó szoborpark tervéről, s évente csak egy-két műalkotás felállítását támogatnák. A kulturális bizottság lokálpatrióta tagja, Keresztesné Várhelyi Ilona régóta szorgalmazza egy átgondolt koncepció kidolgozását, amelynek értelmében a Kossuth térre a történelmi, politikai (és helyi) kötődésű személyek szobrait helyeznék el, míg a Nagyerdőn a kulturális élet legismertebb alakjainak, a Kálvin téren pedig az egyházi személyeknek állítanának emléket. Más javaslatok szerint nem historikus szoborkompozíció, hanem a modern lélegzetvételt jobban leképező, a sétálókkal harmonikusan kapcsolatteremtő, életnagyságú - a Hatvan utcai torokba tervezett, a kandeláberhez támaszkodó Szabó Lőrinchez hasonló - korszerű kompozíciók jobban illeszkednének a 21. századi környezetbe. Egyelőre újabb konkrét döntés nem született a városvezetők részéről a tér művészi képét illetően. (S vannak még ezenkívül is sürgető feladatok: a téglaépítésű, összefirkált Tóth Árpád-emlékmű, Melocco Miklós megcsonkított Ady-szobra, Schaár Erzsébet Szabó Lőrinc-portréja például a régi adósságok közé tartoznak, és rengeteg az el nem készült emléktábla is: Borsos Józsefnek, Csokonainak, Adynak vagy Juhász Gézának az egykori lakóhelyeiről hiányoznak ezek.) Egy biztos: hogy hivatalnokok és családtagok ne kerülhessenek szereptévesztésbe - miként a sellő esete ezt példázta -, és ne határozhassanak önkényesen művek sorsáról, hogy építészek ne vizionáljanak történelmi tablókat történészek helyett - lásd: a szökőkút falfestménye célszerű lenne a műalkotások ügyét a nagy beruházásokon belül is megkülönböztetetten kezelni. A szökőkutat máris megkedvelték Fotó: iklódy János Lelkészek kibocsátása „Megőrizni a teológiában is az átértékelni tudás készségét, törekedni az önálló teológiai gondolkodásra, a tudomány szabadságának pedig az igazság szolgálatában kell állnia” - hangzottak Makkai Sándor, az ötven évvel ezelőtt elhunyt teológiaprofesszor tanai a Debreceni Református Hittudományi Egyetem diplomaosztó ünnepségén a Nagytemplomban szombaton. Fekete Károly rektor a Bölcskei Gusztáv püspök által tartott istentiszteletet követően emlékezett meg a legendás polihisztorról. A beszédet követően esküt tettek a segédlelkészi vizsgát tett hallgatók, majd kiosztották a diplomákat. Ebben az esztendőben 25 hallgató első, 34 hallgató pedig második lelkészképesítő vizsgáját tette le sikeresen, ketten pedig teológus diplomát kaptak. Fotó: Iklódy János MEGKÉRDEZTÜK: HOGY TETSZETT A DZSESSZNAPOK?________________________________________________ A második napi koncert balul sikerült, mert kevesen voltak. Nyilván drága volt a jegy. Nem kellett volna a sportcsarnokban rendezni. A régi dzsessznapokon több híresség fellépett, és jóval nagyobb volt a közönség is. Az idén csak két neves együttes volt, a lengyel SBB és az amerikai Marcus Miller Band, a többiek nem nagyon tetszettek. Nem volt a végén örömzenélés sem, amit eddig soha nem hagytak ki az együttesek. Herendi Gábor INFORMATIKUS Tudom, hogy ez a harmincadik fesztivál, de mivel nemrég lakunk Debrecenben, korábban nem kísértük figyelemmel az eseményt. Most nem volt alkalmunk elmenni, pedig láttam a plakáton, hogy jó együtteseket hívtak meg. Játszott az országban és a régióban jó hírű debreceni dzsesszegyüttes is. Hallottuk, hogy a Déri téren ingyenes koncertet adtak, de akit érdekel ez a zene, az nem sokallja a 4 ezer forintot a belépőjegyre. Hüse Zoltán telefonszerelő Nem sok közöm van a dzsesszhez, nem az én műfajom. Tudom, hogy a 70-es, 80-as években rengetegen jöttek a koncertekre, hálózsákokban aludtak a fiatalok a művelődési központ körül, de mára felnőtt az a generáció és nem ér rá a nagyvilágban tekeregni. A mai fiatalok pedig egészen más zenét szeretnek. Az én korosztályomnak, a harmincas-negyveneseknek nincs megfelelő rendezvény a városban. Ezt a generációt is meg kellene mozgatni. Madár Anikó köztisztviselő Belehallgattunk a koncertekbe, de az új előadókat már nem ismerjük. Sokkal több szabadtéri koncertet is szervezhettek volna. Ha szökőkútra telik, akkor ingyenes koncertekre is lehetett volna áldozni. Régen sok zenész kijött a városba, és ingyen játszott, hiszen a dzsessz nem a pénzről szól. Ha Debrecen megrendezi a dzsessznapokat, a nívóra is kellene figyelni. Nekünk fontos lenne, hogy gyerekeknek szóló programokat is szervezzen a város. Mátyás Csaba VÁLLALKOZÓ A hét végén nem voltunk itthon, de máskor minden ingyenes szabadtéri programot megnézünk. Főleg a zenés rendezvények, a folklórműsorok érdekelnek bennünket, de tavaly itt voltunk a slambucfőző versenyen is. Nekem a cigányzenés szórakozóhelyek hiányoznak. Egyszer-kétszer megengedhetnénk magunknak egy-egy vacsorát, és mellette elhallgatnánk a cigányzenét. Addig sem a tévé előtt ülnénk. Virág László NYUGDÍJAS