Hajdú-Bihari Napló, 2001. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2001-07-18 / 166. szám

2001. július 18., szerda RÖVIDEN • Több a bevétel. A Vám- és Pénzügyőr­ség az első fél évben összesen 949 milliárd forint vám- és adóbevételt szedett be, ami 35 milliárddal (1,9 százalékkal) haladja meg az időarányosan tervezettet. • Gondban a Kodak. A második negyed­évben 36,6 százalékkal, 325 millió dollár­ra csökkent az amerikai Eastman Kodak Co. fotóipari cég haszna. A cég bevétele 4 százalékkal, 3,59 milliárd dollárra esett a tavalyi 3,75 milliárd dollárról. • Cégek a hálón. A magyarországi válla­latok többsége úgy ítéli meg, hogy az internet, illetve az internetes alkalmazá­sok szerepe ugyan fokozatosan nő, de alapvetően nem határozza meg piacukat - derült ki a GKI legfrissebb felméréséből. Kína: irány a WTO Peking (MTI)­­ Genfben újabb tárgyalá­sok kezdődtek Kínának a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csat­lakozásáról. A mostani megbeszélések előreláthatólag pénteken zárulnak. A hónap elején tartott legutóbbi tárgyalási fordulón jelentős haladást sikerült elérni. A munkacsoport elnöke akkor elmondta, hogy tizenegy kérdéskörben jutottak egyezségre, és két kérdéscsoport maradt még lezáratlanul, a szolgálatatások és a biztosítás területén. Kína WTO-tagságáról a szervezet novemberi dohai miniszteri értekezletén döntés születhet. Kínában népszerűsítik a WTO-tagságot Fotó: EPA Eredményekre várva A hazai tőzsdén a forgalom épp hogy meg­haladta a kétmilliárd forintot, az index pe­dig minimális mértékben (-12 pont) csök­kent a tegnapi záróhoz képest. Százmilliós nagyságrendű forgalmat csak három papír tudott felmutatni: a Matáv 1 százalékot, a Richter 1,4 százalékot esett, míg az OTP ár­folyama 15 000 forintig emelkedett (+1,4%). Az Arago részvényei a szokásosnál élénkebb kereskedés mellett több mint 10 százalék­kal drágultak, miután a társaság bejelentet­te, hogy a Domestore nyilvános vételi aján­latot nyújtott be a PSZÁF-hoz az Arago sza­vazórészvényeinek megvásárlására. A Mol árnyalatnyit erősödött, a TVK azonban 2,7 százalékkal 3600 forintig gyengült, miután sikeresnek bizonyult az olajcég nyilvános vételi ajánlata a vegyipari társaság részvé­nyeire részvényenként 4184 forintos áron. A Rába ma magához tért valamelyest a teg­napi profit warningot követő esés után, 1,7 százalékkal emelkedett a részvény árfolya­ma. Ismét pesszimista hangulatban telt a ke­reskedés az európai részvénypiacokon, a főbb indexek egy százalék körüli mértékben veszítettek értékükből. A FTSE-100 ennél nagyobbat, több mint másfél százalékot esett. A Phllips reggel a vártnál jelentősebb árbe­vétel-visszaesésről számolt be, a chipgyártó 770 millió eurós veszteséget realizált a má­sodik negyedévben a tavalyi 3,6 milliárd eurós nyereséggel szemben. A Vodafone elemzői leminősítés hatására gyengült. Részvény Záróárf. Forg. Változás ____________(Ft) (M Ft)__________ BCHEM_______5 010_______65 +0,20% Egis_____10 130 ___ ___22 -0,25% Matáv________807______754 -0,98% Mól_____ 4 110 84 +0,24% OTP_________15 000______274 +1,35% Rába ______1 460________24 +1,74% Richter 15 230_______746 -1,42% BUX 6 568 -12 pont -0,17% ^3 ConCorde A Concorde Értékpapír Rt. szolgáltatása Tel.: (52) 520-410. Debrecen, Kálvin tér 2/B, I. emelet www.cd.hu -2000, 1999, 1998 „Az év brókercége” (Budapesti Értéktőzsde) KAJOO­ BIHARI Sjf _ NK­fH GflZDflSflG 7. oldal Utak és vízicsúszdák uniós segítséggel Hajdú-Bihar megyének az ötödik legnagyobb összeg jutott a Phare-programból Nagy Gábor Miklós Debrecen (HBN) - Nem áll rosszul Hajdú-Bihar az eddig jóváhagyott területfejlesz­tési Phare-támogatások te­kintetében: az 1992 és 1999 között jóváhagyott uniós támogatásokat nézve ötö­dik a megyék rangsorában. Részben uniós pénzből épült fel többek között a hajdúszobosz­­lói gyógyfürdő csúszdaparkja, a Phare támogatásával fejlesztik a debreceni és a bihari regionális ipari parkot, s csak a Debreceni Egyetem egymaga hét pályáza­ton nyert már EU-forrásokat. Még 1997-től Mostanság zárul le jó néhány azok közül a projektek közül, amelyekre még az EU 1997-es költségvetéséből finanszírozott területfejlesztési Phare-program­ból kapott támogatást a megye - tudtuk meg a Területfejleszté­si Phare Programirányító Iroda helyi képviseletének vezetőjétől. Szabó Zsolt elmondta, hogy el­sősorban a korábban rendkívül bürokratikus ügyintézés miatt - mivel egy-egy program pályáza­ti eljárása során több lépcsőben is Brüsszel jóváhagyására volt szükség - jelentős, mintegy más­fél éves késést szenvedett a ’97- es program. Tavaly nyárra azon­ban megkötötték a támoga­tási szerződéseket, s a program rendelkezésre álló 30 millió eurós keretének 91 százalékát le­kötötték. Ebből az összegből az északke­let-magyarországi megyéknek összesen 22 millió euró jutott, Hajdú-Bihar pedig mintegy 20 nyertes projekttel hozzávetőlege­sen 3 millió euró uniós támoga­tást használhatott, illetve hasz­nálhat fel. Ezen belül, ipari szer­kezetátalakítás címén 4 megyei pályázat - köztük a bihari térség gazdaságfejlesztési programjá­nak elkészítése a bihari regioná­lis ipari park beruházásának el­ső ütemével, valamint a debre­ceni ipari park fejlesztése­­ ré­szesült uniós támogatásban. Hu­mánerőforrás-fejlesztés címén 10 pályázat - köztük 6 a Debreceni Egyetemé -, vidékfejlesztés cí­mén pedig további 6 pályázat -többek között a konyári és a kö­­rösszakáli tejesgazdák projekt­je, valamint a Nagyerdő fejlesz­tése - nyert el jelentős uniós for­rásokat. Az 1998-as és az 1999-es év vi­szonylagos szünetet jelentett a Phare-programok tekintetében, az 1998-as forrásokat ugyanis speciális felkészítő programokra, azon belül többek között terület­­fejlesztési szakemberek képzésé­re, illetve az úgynevezett twin­­ning-program finanszírozására fordíthatta az ország. Ez utóbbi keretében uniós szakemberek ér­keztek és érkeznek az EU-ból a magyar hivatalokba, hogy sze­mélyes tanácsaikkal segítsék a csatlakozásra való felkészülést. Kisvállalkozóknak A 2000-es Phare-program kere­tében megvalósuló „nagypro­jekt” a záhonyi határátkelőhöz vezető főút és környékének a fej­lesztése lesz, azonban a megye kis- és közepes vállalkozásai szá­mára is számos lehetőséget te­remt a program. Ennek a támo­gatásával egyrészről a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi konzorciumain segíti a vál­lalkozók felkészülését a pályáza­tok írására, másrészről pedig a kis- és közepes méretű vállalko­zások összefogással nyerhetnek egyenként 25-200 ezer euró közöt­ti összegű támogatást a vállalat­­közi együttműködések fejleszté­sére. Szabó Zsolt információi sze­rint várhatóan augusztus köze­pén írják az ehhez kapcsolódó pályázatokat. A Phare 2000-es programból ezen felül a kis- és közepes vállalkozások szakembe­reinek a képzését is támogatják majd, ennek a keretében - a nemzetközi tender lezárását kö­vetően - a képzéseken való rész­vételre pályázhatnak a megye vállalkozásai. Ebből a keretből Hajdú-Biharnak 667 ezer eurós Phare-pénz, valamint 680 ezer eurós magyar társfinanszírozás jut majd. A 2001-es Phare-program me­gyei „nagyprojektje” a debrece­ni Monostorpályi út rekonstruk­ciója lesz majd, amelynek kere­tében a 250 ezer eurós állami és a mintegy másfél millió eurós helyi önkormányzati forráshoz a Phare-program 2 millió euróval (mintegy félmilliárd forinttal) társul. Szabó Zsolt szerint az el­ső kapavágások ennél a beruhá­zásnál jövő tavasszal vagy nyá­ron történhetnek meg. A 2002-es Phare-programok esetében mos­tanság a régiók igényeinek a fel­mérése, illetve a támogatási rendszer kidolgozása történik. Határ menti programok A Phare a határ menti együtt­működésre is nagy figyelmet fordít: 1996-ban indult a ro­mán-magyar határ menti ré­gióban a határon átnyúló Phare CBC területfejlesztési program. Ennek a keretében a számos, úgynevezett kispro­­jekten túl többek között a ha­tárrégió fejlesztési programjá­nak a kidolgozására, a Berettyó folyó monitoringrendszerének a fejlesztésére, a bihari térség gazdaságfejlesztési programjá­nak a kidolgozására, a Bihari Vállalkozói Övezet kialakításá­ra, valamint a Körös-völgy ár­­vízvédelmi rendszerének a fej­lesztésére adott és ad a jövőben komoly eurómilliókat a Phare CBC program keretében az Európai Unió. A dánok számára Magyarország is nyerő Debrecen (HBN) - igen a bő­vítésre - csak költségekkel ne járjon. Összességében így vélekednek mostanság a dánok a tagjelölt kelet­­közép-európai országok uniós csatlakozásával kap­csolatban. Az, hogy az EU tizenöt tagor­szágában miként vélekednek a polgárok a bővítésről és az egyes tagjelöltekről, már csak azért sem mindegy, mert majdan nép­szavazás keretében vagy maguk­nak a polgároknak, vagy képvi­selőiknek a nemzeti parlamen­tekben áldásukat kell adniuk a magyar csatlakozásra is. A dánok több mint fele állít­ja: nem érzi magát jól informált­­nak az EU bővítésével kapcsolat­ban, s 58 százalékuk részt sem venne egy, az EU bővítéséről rendezett politikai vitában. Dá­niában a polgárok egyébiránt a legnagyobb érdeklődést a balti államok, valamint Lengyelország és Magyarország iránt tanúsít­ják, s többségük szerint Törökor­szág az a tagjelölt, amelyiknek egyáltalán nem kellene csatla­koznia a közösséghez. A dánok 17 százaléka szerint egyáltalán nem kellene bővíteni az EU-t, és legnagyobb részük szerint is legfeljebb néhány országgal a közeli jövőben. A bővítés 88 százalékuk szerint je­lentős bevándorlással járna keletről. A megkérdezett dániai polgá­rok többsége - akárcsak szinte mindegyik uniós tagállamban - az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartását tartja az uniós csatlakozás legfőbb köve­telményének. Kimondottan jó kilátások Budapest (MTI) - Az idegen­­forgalomból származó bevé­telek az idei év végére elér­hetik a 4 milliárd eurót, szemben a tavalyi 3,7 mil­liárd euróval - mondta Bu­dai Zoltán turisztikai he­lyettes államtitkár kedden Budapesten. Hozzátette, hogy a folyó fize­tési mérleg egyenlegének javítá­sához az ágazat az idén az első öt hónapban 929 millió euróval járult hozzá. A turizmus aktívu­ma 13,3 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszaki ér­téket. Az aktívum 23,9 százalék­kal haladta meg a külkereskedel­mi és 98,1 százalékkal a folyó fi­zetési mérleg hiányát. A Magyar Nemzeti Bank előze­tes adatai szerint 2001. ja­nuár-májusban a turizmus devi­zabevételei megközelítették az 1,5 milliárd eurót, ami 16,5 százalé­kos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. Az első öt hó­napban a kereskedelmi szálláshe­lyeken a vendégforgalom 2,9 szá­zalékkal, 5,1 millió vendégéjsza­kára nőtt, ami a külföldi vendég­­éjszakák 7,3 százalékos növekedé­séből és a belföldi kereslet 2,5 szá­zalékos csökkenéséből adódott. Az átlagosnál magasabb, 25 százalé­kos volt a növekedés az ötcsilla­gos szállodákban, amelyekben 313 ezer vendégéjszakát regisztráltak. Magyarországon mintegy 140 te­lepülésen csaknem 270 hévízkút szobgál fürdési rém­kat K&H OTP_______Postabank vétel eladás vétel eladás vétel eladás Angol font 402,39 427,27 407,36­ 428,25 406,70 427,56 Ausztrál dollár 144,45 158,07 147,08 156,17 146,82 155,90 Belga frank* 612,07 644,75 612,13 649,99 614,23 645,73 Dán korona_______32,35 35,75 33,17 35,22 33,11 35,16 Finn márka 41,53 43,74 41,53 44,10 41,67 43,81 Francia frank______37,64 39,65 37,64 39,97 37,77 39,71 Holland forint 112,04 118,02 112,05 118,98 112,44 118,20 Japán jen* 225,63 246,89 230,92 245,21 230,57 244,83 Kanadai dollár 183,34 200,62 188,78 200,46 188,47 200,12 Német márka 126,24 132,98 126,91 133,41 126,69 133,18 Norvég korona 30,17 33,35 30,99 32,91 30,91 32,82 Olasz líra**_______127,52 134,33 127,53 135,42 127,97 134,53 Osztrák schilling* 17,94 18,90 18,04 18,96 18,01 18,93 Portugál escudo­ 123,16 129,73 123,17 130,79 123,59 129,93 Spanyol pezeta* 148,40 156,32 148,41 157,59 148,92 156,56 Svájci frank 162,57 172,63 163,28 173,38 163,66 172,40 Svéd korona_______26,14 28,90 26,82 28,47 26,72 28,37 USA-dollár 288,46 303,86 291,39 306,33 290,96 305,88 A megadott számok egy egységben értendők, forintban: * 100 egység, ** 1000 egység.

Next