Hajdú-Bihari Napló, 2001. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-13 / 240. szám

2001. október 13., szombat RÖVIDEN : Nyissák meg. Gottfried Péter pénte­ken Párizsban kérte, hogy más országok példáját követve a magyar EU-csat­lakozás pillanatától Franciaország is nyis­sa meg munkaerőpiacát a magyar mun­kavállalók előtt. A kérdést a francia fél vizsgálja, és ígéretet tettek arra, hogy napirenden tartják, a tárgyalások végéig pedig véglegesítik az álláspontot - kö­zölte a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője.­­ Elismerés: A magyar státustörvény vég­rehajtási rendelkezéseinek egyeztetésé­vel kapcsolatos munkatalálkozót tartott pénteken Ungváron Szabó Tibor, a Hatá­ron Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a magyar-ukrán kisebbségi kormányközi ve­gyes bizottság társelnöke ukrán kollégá­jával, Hrihorij Szeredával, Ukrajna nemze­tiségi és migrációs állami főhatóságának vezetőjével. A HTMH elnöke ismét köszö­netét fejezte ki Ukrajnának a státustör­vény pozitív kijevi fogadtatásáért. Tudtak róla Budapest (MTI)­­ Szabadi Béla, volt kisgazda politikai államtitkár szerint a Miniszterelnöki Hivatal agrárreferatúrája mindenről tudott, ami a földművelésügyi tárcánál történt - erről a politikus a mi­niszterelnök felelősségét vizsgáló, szocia­lista és szabad demokrata képviselők ál­tal létrehozott tényfeltáró munkacsoport előtt beszélt pénteken. A jelenleg házi őrizetben lévő függet­len honatya elmondta: a referatúrával alsóbb szinten nem volt jó a viszony, mert jobbára olyan emberek kerültek oda, akiket az agrárminiszter korábban elbocsátott. Kérdésre válaszolva leszö­gezte: nem kíván véleményt mondani a vele némileg közös sorsú korábbi agrár­miniszterről. Szabadi Béla hangsúlyozta, hogy a föld­művelésügyi minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján a költség­­vetési ügyek 90 százaléka - így a támoga­tások kérdése is - Tamás Károly volt köz­­igazgatási államtitkárhoz tartozott. Nobei-DeKeaijas. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, amint sajtóértekezletet tart a világszervezet New York-i székhá­zában. Annan és az ENSZ nyerte el a No­­bel-békedíjat Fotó: EPA HAJDÚ-BIHARI# 1-----NAPLÓ---­Főszerkesztő: Porcsin Zsolt (porcsin@inform.hu). Szerkesztők: Petneházi Attila (petnehazi@inform.hu) - gazdaság Pozderka Judit (pozderka@inform.hu) - kultúra Szabó Katalin (szabo.katalin@inform.hu) - társadalom T. Szűcs József (­szucs@inform.hu) - aktuális Tóth Csaba Zsolt (toth.csaba@inform.hu) - sport Szerkesztőség: Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Szerkesztőségi telefon: 525-400, szerkesztőségi telefax: 525-401. E-mail - szerk.: naplo@inform.hu - hird.: naplohird@inform.hu Hírügynökségek: MTI, EPA. Kiadja az Inform Média Kft., Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Hirdetési telefon: 525-400/5301, hirdetési telefax: 525-403. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler. Felelős kiadó: Porcsin Zsolt. Hirdetési vezető: Mangu Krisztina. Terjesztési vezető: Mészáros Tibor (meszaros@inform.hu), telefon: 06 (20) 9-589-930; marketing: Lipcsei László, telefon: 06 (20) 9-589-935. [ ^Uttu:­­ Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Az előfizetők részére terjeszti az Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Árusításban terjeszti az Inform Média Kft., telefax: 525-406. Előfizethető az Inform Média Kft. hírlapkézbesítőinél vagy átutalással az Inform Média Kft. Bank Austria Creditanstaltnál vezetett 10911004-00000002-01580060 pénzforgalmi jelzőszámára, valamint megrendelhető a kiadóban. Az előfizetés díja: egy hónapra 890 forint, negyedévre 2590 forint, fél évre 4990 forint, egy évre 9790 forint. Kérjük előfizetőinket, hogy esetleges lemondási szándékukat 30 nappal korábban, írásban jelezték. Áruspéldányok ára hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton: 54 forint, pénteken a TV Plusszal 59 forint. (Az árak az áfát is tartalmazzák.) Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László Telefon: 526-626. Index: 25 627. ISSN 0133-1051 _____mwe SZÉLRÓZSA / 2 „Ne legyenek ott többé terroristák” Több forrás szerint eddig nem követeltek ártatlan polgári áldozatokat a bombázások Washington, London, Dzsebel-asz-Szaraj (MTI)­­ Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter pénteki összegzése szerint az al- Kaida terrorszervezet és az afganisztáni tálib rezsim el­leni légicsapások első hat napja alatt sikerült valame­lyest szétzilálni az al-Kaida és a tálibok kommunikációs rendszereit, meggyengíteni - de felszámolni nem - a táli­bok haderejét és légvédelmi kapacitását. Emellett - tette hozzá Rums­feld - csapásokat mértek a leg­több, ha nem az összes afganisz­táni terroristakiképző táborra. Célunk olyan helyzet teremtése Afganisztánban, hogy ott ne le­gyenek többé terroristák, ne fe­nyegessék a világot - mondta a Pentagon vezetője. A sajtóérte­kezleten Richard Myers tábor­nok, az amerikai vezérkari főnö­kök egyesített bizottságának az elnöke beszámolt arról, hogy csütörtökön hat kijelölt célpont­területet támadtak az amerikai repülőgépek - kiképző létesítmé­nyeket, táborokat, laktanyaépü­leteket, gépjárműveket és javító­karbantartó létesítményeket. A gépek közt 10 szárazföldi bázisú bombázó és 15 darab repülőgép­hordozó hajón telepített repülő­gép volt.­­ Clare Short, a brit kormány nemzetközi fejlesztési miniszte­re pénteken tagadta, hogy az Af­ganisztán ellen intézett szövetsé­ges légicsapásokban civil polgá­rok is életüket vesztették volna, ahogy azt a tálib vezetés állítja. - Egyértelmű, hogy propagan­dáról van szól, amellyel elferdí­tik a valóságot, és hamis adato­kat tárnak a közvélemény elé -jelentette ki Short londoni sajtó­­értekezletén a válság helyszínén tevékenykedő nemzetközi huma­nitárius szervezetek és hírszer­ző szolgálatok jelentéseire hivat­kozva. Hozzátette: az elmenekült afgán családok tartják a kapcso­latot az otthon maradtakkal, és tőlük tudják, hogy nincsenek ci­vil áldozatok. A washingtoni kormányzat a maga részéről azt hangsúlyozta: nincsenek infor­mációik arról, hogy a célt té­vesztett rakéták és bombák va­lamelyike is ártatlan polgári sze­mély életét követelte volna. A tálib vezetés ugyanakkor azt állítja, hogy a vasárnap kez­dődött katonai akciók eddig mintegy háromszáz polgári sze­mély életét követelték - írja az AFP.­­ Az afganisztáni ellenzék nem szeretné a következő kor­mányban látni a tálibokat. Abdullah Abdullah, az északi szövetség külügyminisztere pén­teken kijelentette: nagy hiba len­ne, ha az Egyesült Államok még egy esélyt adna a keményvo­nalas táliboknak. A politikus kijelentése válasz George Bush amerikai elnök csütörtöki beszédére, amelyben hangoztatta, hogy Washington leállítja Afganisztán bombázá­sát, ha a tálibok kiszolgáltatják az amerikai terrormerényletek kitervelőjét, Oszama bin Ladent. Abdullah hangoztatta: a tálib vezetésnek nincs helye semmi­lyen jövendő afgán kormány­ban, ha az amerikai támadások a mostani vezetés bukását ered­ményezik. A tálibok nem a politikai megoldások, rendezések és megállapodások emberei - fejtet­te ki az északi szövetség kül­­ügyeinek irányítója. Bevetésre készen Bombát emelnek egy harci gép szárnya alá az Enterprise amerikai repülőgép-hordozó fedélzetén. Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon bejelentette, hogy az amerikai-brit erők megszerezték az ellenőrzést az Afganisztán fölötti légtér­ben. Az Arab-tengeren hajózó Enterprise is részt vesz az afganisztáni célpon­tok elleni hadműveletekben Fotó: MTI KRONOLÓGIA Afganisztán: három évtized szüntelen háborúban A nagyhatalmi ütközőöve­zetnek számító Afganisztán­ban a monarchia megdöntése óta immár a harmadik évti­zede dúlnak a harcok, melyek hevességére mi sem jellem­­ző­bb, hogy 1973 után az első számú vezetők közül a hatal­mi fordulatot csak egy (Karmai) élte túl,­­ négy tár­sa (Daud, Taraki, Amin, Nadzsibullah) viszont már nem volt ilyen szerencsés. Az állandósult küzdelem csomó­pontjai 1973 óta: 1973. július 17. - Mohammed Daud tábornok puccsal megdönti Zahir sah uralmát, s Afganisztánt köztársasággá nyilvánítja.______ 1978. április 27. - Az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt (PDPA) alapítója és Halk (Nép) szárnyának vezetője, Nur Mohammed Taraki irányításával Forradalmi Tanács ragadja magá­hoz a hatalmat. Megölik Daudot, kikiáltják az Afgán Demokratikus Köztársaságot és szocialista tí­­pusú reformokat kezdenek._____ 1979. szeptember 16. - Hafizullah Amin kormányfő puc­­­csal a Forradalmi Tanács élére kerül, Taraki életét veszti.______ 1979. december 26. - Szovjet csapatok szállják meg az orszá­got: megölik Amint, s Babrak Karmait, a PDPA Parcsam (Zász­ló) szárnyának vezetőjét ültetik az államfői székbe.___________ 1985. május - A megszállók és a bábkormány ellen harcolók Af­gán Modzsahedek Iszlám Szövet­sége (IUAM) néven hétpárti szö­­vetséget hoznak létre._________ 1986. május 4. - Mohammed Nadzsibullah, a titkosszolgálat főnöke lesz a PDPA főtitkára, s nemzeti megbékélést hirdet. Karmait megfosztják párt- és ál­­lami funkcióitól.______________ 1987. november 30. -Nadzsibullahot államfővé választ­ják. Az új alkotmány elismeri a politikai pluralizmust, az ország nevét Afganisztáni Köztársaságra változtatja. ________________ 1988. április 14. - A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Afganisztán és Pakisztán Genfben aláírja a megállapodást a szovjet csapa­tok kivonásáról és a modzsa­­hedeknek nyújtott nyugati segít­ség leállításáról. Sem a modzsa­hedek, sem Irán nem vesznek részt az egyezmény létrehozásá­ban. Folytatódnak a fegyverszállí­­tások és a harcok.___________ 1988. május 15.-1989. február 15. - Kivonulnak a szovjet csa­patok. Veszteségük a becslések szerint 15 ezer fő. A megszállás alatt a harcoknak másfél millió afgán esett áldozatul, 5 millió menekült külföldre, főleg Pakisz­­tánba és Iránba._________ 1989. február 18. - Nadzsibullah rendkívüli állapotot vezet be, és tárgyalásokat kezd a lázadókkal. A szükségállapot 1990. május 30-ig marad érvényben.________ 1992. április 16. - A katonai ve­reségek következtében Nadzsibullah lemond államfői tisztéről.____________________ 1992. április 19. - A tádzsik nemzetiségű Ahmad Sah Maszud vezetésével megalakul a felkelők szövetsége, az Iszlám Szent Há­borújának Tanácsa.___________ 1992. április 24. - Pesavarban a 10 legjelentősebb, iráni és pa­kisztáni támogatást élvező el­lenálló csoport Átmeneti Taná­csot hoz létre. Vezetője: Szebgatullah Modzsaddedi. 1992. április 28. - A Modzsaddedi vezette iszlám kor­mány átveszi a hatalmat Kabul­ban. Az ország új neve: Afganisz­­táni Iszlám Állam._________ 1993. január 2. - Az afgán Nemzetgyűlés határozatot hoz az ország iszlám irányzatú át­alakításáról. A nem iszlám­­szervezeteket betiltják.___________ 1994. október - Mohammed Omar mullá (hittudós) vezetésé­vel harcot indítanak a kabuli kor­mány ellen a zömében pastu nemzetiségű tálibok, a Korán­iskolák tanulói. Céljuk a pol­gárháborús felek lefegyverzése és az iszlám állam létrehozása. 1996. május 24. - Békét köt a hatalomért évek óta harcoló két politikus, Burhanuddin Rabbani államfő és Gulbuddin Hekmatjar, aki június 26-án az ország mi­niszterelnöke lesz. A védelmi miniszter Ahmad Sah Maszud. 1996. szeptember 27. - A tálibok elfoglalják Kabult, kivégzik Nadzsibullahot, s valódi iszlám kormányzást, törvénykezést hir­detnek. Az addigi vezetés az észa­­ki területeken keres menedéket. 1997. május 24. - Az északi csapatokat irányító, üzbég nemzetiségű hadúr, Abdul Rasid Dosztum helyettese, Abdul Malik Pahlavan tábornok árulása révén a tálibok elfoglalják Mazari- Sarifot. A később a tálibokkal is szembeforduló Malik csapatai kétezer tálib hadifoglyot lemészárolnak. 1997. október 26. - A tálibok Afganisztáni Iszlám Emírségre változtatják az ország nevét. Rendszerüket csak Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ismeri el._____________ 1998. augusztus 20. - A kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetségek elleni augusztus 7-i merényletek miatt az amerikai erők robotrepülőgépekkel támad­ják az 1996 óta afgán területen élő Oszama bin Laden szaúdi származású terroristavezér feltételezett afganisztáni támaszpontjait._______ ____ 1999. július 5. - Bill Clinton amerikai elnök gazdasági szankciókat rendel el a táli­bokkal szemben, mert menedéket nyújtanak Oszama bin Ladennek, s nem hajlandók őt kiadni. Október 15-én az ENSZ is gazdasági büntetőin­tézkedéseket határoz el, majd léptet életbe.________________ 2001. február 26. - Mohammed Omar mella parancsot ad az országban található műemlék szobrok lerombolására. Március 9-én Bamijánban elpusztítják a világ legnagyobb álló Buddha­szobrait.____________________ 2001. szeptember 11. - Repülőgépes terrortámadásoknak 6807 ember esik áldozatul az amerikai nagyvárosokban. Az Egyesült Államok Oszama bin Ladent gyanúsítja a cselek­mények megszervezésével._____ 2001. szeptember 20. - Kabulban a muzulmán vallási jog­tudósok közössége, az uléma az országból való önkéntes távozás­ra szólítja fel Oszama bin Ladent, s bejelenti: egy Afganisztán elleni támadás esetén szent háborút hirdet.____ 2001. október 7. - Miután a tálib vezetés nem volt hajlandó kiadni Oszama bin Ladent, négy­hetes intenzív katonai, politikai, gazdasági és diplomáciai előkészület után az Egyesült Államok és szövetségesei megindítják a terrorista­támaszpontok felszámolására irányuló afganisztáni had­műveletet.

Next