Hajdú-Bihari Napló, 2001. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-13 / 240. szám

2001. október 13., szombat NÉZŐPONT Tartozások Zima Szabolcs E-mail: zima@inform.hu Az egy hónappal ezelőtt terrortá­madást átvészelő Amerika a tőle elvárt módon, vagyis a lehető legképtelenebb lépésekkel válaszolt a szeptember 11 -i eseményekre. Az Afganisztán elleni légi­csapás még a logikusabb tettek közé sorol­ható (legalábbis katonai szempontból), de azt már kevesebben tudták megérteni, hogy miért kellett 150 zeneszámot feketelistára tenni az ottani rádiókban. A merénylet másnapján betiltott dalok több­sége a halál, a repülés és a pusztulás szavakat tartalmazta, de némelyiknek csak az volt a bűne, hogy a szeptember­ről, vagy egy keddi napról szóltak. Nem kérdés, hogy a súlyos pofonra a tengerentúli szuperhatalomnak azonnal válaszolnia kellett. Ezt az akkor még messze állomásozó seregével nem tehette meg, így inkább látványos show-ele­­mekkel próbálta kifejezni haragját. A romokra kitűzött csillagsávos lobogó, a naponta százszor elénekelt himnusz mel­lett a már említett dalbetiltások is ezt a célt szolgálták, az amerikai ellenállás szimbólumaivá váltak. De, míg a zászló és a himnusz már elcsépelt jelképek, és egy egyszerű baseballmeccsen is illik őket előszedni, addig Frank Sinatrá­, John Lennont, vagy Louis Armstrongot most tették először tiltólistára. Természetesen egyik rádió sem tartot­ta be ezt a parancsot túl sokáig, amit a teljes szólásszabadsághoz szokott ország­ban akár előre meg lehetett volna jósolni. Az ötlet kitalálói mindenesetre elérték céljukat, és az eddig semleges Imagine vagy New York, New York nemzeti dalokká váltak, amit elénekelni - pláne a tiltás ellenére - óriási dicsőségnek számít. Az első otthoni tragédiáját átélő Amerika lakói, végül is azzal, hogy egyszer az életben nem engedtek meg nekik valamit, megérezhették a hazafiság és a szoli­daritás közti különbséget. Mert az embereknek nem elég csak arra büszkének lenniük, hogy odatartoznak valamilyen országhoz, de sokkal fontosabb dolog, hogy érezzék: össze is tartoznak. Visszakapta rangját Komádi (HBN - M. Zs.)­­ Többek között a térségben betöltött központi szerepe miatt nyilvánította várossá Komádit Mádl Ferenc köztársasági elnök - Pintér Sándor belügy­miniszter ajánlására - ez év júniusában. A település az 1605-ben, Bocskai István által adományozott, ám háromszáz éve el­vett városi rangját kapta vissza a péntek délután megtartott avatóünnepségen. Az eseményt megnyitó szüreti felvonulás után, a Hősök terén felállított színpadon adta át Pintér Sándor a várossá nyilvání­tó oklevelet és a jelképes kulcsot Szabó György polgármesternek, aki immár húsz éve tölti be a város első emberének szere­pét. Köszöntőt mondott Láyer József, a me­gyei közgyűlés elnöke, Nagy Barna, ma­­gyarhomorogi polgármester, és a Komádi­­ból elszármazottak nevében Barsi Tamaj újságíró, majd a megyében tizenkilence­dikként várossá lett települést Makay Le­hel György református lelkész megáldotta. lki^T^ Villámvoks Mai kérdésünk: Szeretné, ha idén is lenne Dáridó a Kossuth téren? Tegnapi kérdésünk: Zavarja-e Önt az afgán menekül­tek jelenléte Debrecenben? A leadott voksok aránya: Igen: 69% Nem: 31% Szavazatát leadhatja: ________istpré_____ AKTUÁLIS / 3 Televíziós „választási együttműködés”? A megkövetelt színvonalú műsorokhoz több mint 200 milliós beruházásra van szükség Debrecen (HBN - P. Cs.)­­ Az MTV terve 1999 júniusá­nak elején még az volt, hogy a tiszaújvárosi legyen az északkelet-magyarországi körzeti stúdió, s ezzel a deb­receni szerkesztő­ség is meg­szűnt volna. Az elképzelés rövid idő alatt gyökeresen megváltozott, így a debreceni stúdió önálló maradt. Az MTV 1999 augusztusában váratlanul, indoklás nélkül, de­cember eleji hatállyal felmond­ta a tiszaújvárosiakkal kötött szerződést. Ekkor is több tízmil­lió forintra rúgó tartozását a vál­lalt decemberi határidőre ugyan nem, de 2000 februárjára rendez­te. Az MTV-s szerződés miatt magát jelentős költségbe verő Ti­sza Média helyett ugyan a ti­szaújvárosi önkormányzat kifi­zette a hiteltartozást, de a siker­telen privatizációs próbálkozás után továbbra is városi tulajdon­ban lévő cégnek így az önkor­mányzat felé kell még ma is tör­lesztenie. A Tisza Média 1999. december 3-án készített utoljára regioná­lis műsort, s az MTV aznap írta alá az új műsorszolgáltatási szer­ződést a Vektor Rendszerház Kft.-vel, amelynek miskolci stú­diója vitte tovább az adást. A miskolci székhelyű, alapvetően video- és audiorendszerek terve­zésével, valamint a berendezések forgalmazásával foglalkozó Vek­tor Rendszerház Kft. a többségi tulajdonosa az MTV számára re­gionális műsorokat készítő Pan­­non-Sopron Regionális Televízió Műsorgyártó és Szolgáltató Kft.­­nek is. E cég másik fő tulajdono­sa Sopron (fideszes) önkormány­zata. A Vektor a közszolgálati te­levízió több regionális stúdiójá­nak szállított már berendezése­ket, s partnerei között tudhatja a Debrecen Városi Televízió Kft. is. Az utóbbi az egyébként is ter­vezett technikai korszerűsítés je­gyében korábban meghirdetett nyílt pályázata nyomán több szállítóval is egyeztetett az utób­bi időben, köztük a Vektorral is. A televízió ügyvezető igazgatója azonban az önkormányzati cége­ket tömörítő Debreceni Vagyon­kezelő Rt.-től végül arra kapott felhatalmazást, hogy a budapes­ti Studiotech Kft.-vel folytasson tárgyalásokat. Az MTV-nek a Debrecen Váro­si Televízió (DTV) Kft.-vel terve­zett együttműködése, s a hajdani tiszaújvárosi megállapodás több ponton mutat hasonlóságokat. Az MTV ma is rossz gazdasági hely­zetben van, mint ahogyan 1998- ban is volt. A DTV-nek az MTV által megkövetelt színvonalú mű­sorok gyártásához korszerűsítés­re, összesen több mint 200 mil­lió forintos beruházásra van szükség, melynek nagy részét a DTV hitelből biztosítaná. A köl­csön visszafizetésének fedezetét az MTV majdani megrendelései adnák. (Tiszaújvárosban is kísér­tetiesen hasonló volt a helyzet.) Ehhez optimális esetben 5-6 éven át évi 150 millió forint értékű megrendelés szükséges. A Napló meg nem erősített információi szerint azonban az MTV és a DTV tervezett szerződése csupán 2 évre szólna, azzal, hogy auto­matikusan meghosszabbodik, ha időközben valamelyik fél fel nem mondja. Meglátjuk, mit hoz a tervezett médiaházasság Fotó: Czeglédi Zsolt Hitelesen A Debrecen Városi Tele­vízió (DTV) fejlesztési pers­pektíváiról tartott sajtótá­jékoztatót pénteken a vá­rosházán Mazsu János (Fi­desz), a közgyűlés kulturá­lis bizottságának elnöke és Bodnár Anikó (Fidesz) a bi­zottság tagja. Mazsu János elmondta: a bizottság nagy örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt három esztendőben a váro­si televízió korábbi gazdál­kodási problémái megszűn­tek, helyzete stabitizálódott, szakmailag fejlődött, szak­mai rangot vívott ki magá­nak, s hiteles tájékoztatója a város közvéleményének. Ezért mind az önkormány­zat, mind a vagyonkezelő rt. támogatja a DTV fejlesztési elképzeléseit. Az MTV-vel való együttműködés hozzá­járulhat ahhoz, hogy a DTV az egész országrész megha­tározó hírszolgáltatója le­gyen - mondta Mazsu Já­nos, aki hozzátette: a szer­ződés létrejötte esetén a vá­ros vezetése arra fog töre­kedni, hogy a DTV által az MTV számára készített re­gionális adások műsorszó­rási feltételei javuljanak az országrészben. Bodnár Ani­kó mindehhez azt tette hoz­zá, hogy az önkormányzat reméli: ha a DTV által ké­szített adások nézettsége nő, akkor a régió reklámpiacá­ból is nagyobb szeletet ha­síthat majd ki a televízió. levették a napirendről Debrecen ügyét Debrecen (HBN)­­ Levette pénteki ülésének napirendjé­ről a közbeszerzési törvény­ben megfogalmazott jogalko­tói szándék érvényesülését vizsgáló országgyűlési bizott­ság a debreceni önkormány­zat közbeszerzési eljárásairól szóló beszámolót, miután Kósa Lajos polgármester nem ért rá részt venni az ülésen. A tizenegy tagú testület nem ellenőrizni akarta Debrecen közbeszerzési eljárásait, csupán a közbeszerzési törvény terve­zett módosításához szeretett volna tapasztalatokat gyűjteni, többek között a cívisváros pol­gármesterétől is. Kósa Lajos ér­deklődésünkre elmondta: a hét közepén kapta meg a bizottság meghívóját, így már nem tudta módosítani a pénteki program­ját, ezért nem tudott részt ven­ni az ülésen. Beszámolóját ugyanakkor eljuttatta a bizott­ság tagjainak. A polgármester - mint mondta - kérte Kiszely Katalin bizottsági elnököt, hogy egy másik időpontban, de lehe­tőleg mielőbb tűzze napirendjé­re a bizottság ismét a debrece­ni beszámolót, jó lenne ugyanis, ha a városban szerzett tapasz­talatokra is építve, már a pénz­­ügyitörvény-módosító csomag­gal együtt tárgyalhatná az Or­szággyűlés a közbeszerzési tör­vény módosítását. Kósa Lajos szerint a törvény módosítása­kor különösen fontos lenne, hogy a jogalkotók kiküszöböljék a közbeszerzési eljárásokban pályázók „árkartellekbe” való tömörülésének a lehetőségét, er­re utaló jeleket ugyanis Debre­cenben is tapasztaltak koráb­ban, többek között az új város­háza átépítésekor. Kiszely Katalin a Naplónak el­mondta: ez volt a második alka­lom, hogy Kósa Lajos nem tudott megjelenni a bizottság előtt, de ez mással is előfordult már. A bi­zottsági elnök szerint a testület legközelebb várhatóan csak no­vember végén tűzheti napirend­jére a debreceni polgármester beszámolóját. MEGKÉRDEZTÜK: Levenné-e az erőszakot sugalló filmeket a műsorról?WjTJ j j j j j J J 'j'fj J J j N­em venném le, mert az élet jó és rossz oldalát is meg kell ismerni. A fájdal­mas dolgokból meg kell tanulni, hogy miért nem szabad ezt tenni. Realistán kell a világ­ban élni, látni a nega­tív oldalakat is. Elíté­lem az erőszakot, de sajnos ez „lételemünk”, életünk egy része. Ha nem vetítenének ilyen filmeket, akkor egyér­telmű, hogy ilyen könyveket, újságcikke­ket sem lehetne írni. POCSAJI JÁNOS ELLENŐR A­z erőszakot minden­kinek önmagában kell helyrerakni, nem pedig azonosulni vele. Le kell vonni a tanulsá­gokat belőle, megtanul­ni, hogy így nem sza­bad élni. Ha leveszik a tévé műsoráról az ak­ció- és háborús filme­ket, akkor a közönség kikölcsönzi a videoté­kákból vagy elmegy a focimeccsre és kitom­bolja magát. Az embe­rek azért erőszakosak, mert nyomasztó, pénz­­hajhász világot élünk. Pataki Attila VÁLLALKOZÓ A­z agressziót sugalló filmeknek személyi­ségromboló hatása van a gyerekekre, példát mutatnak a serdülőknek és a befolyásolható egyé­neknek. A gyerekeknek rossz példát ad például a Tom és Jerry és a Pokémon. A felnőttekkel kapcsolatos kutatások szerint a médiában lát­ható erőszak és az erő­szakos tettek között nincs egyenes összefüg­gés. Mindezek ellenére én nem engedném az iyen filmek vetítését. Gáspár Tímea PSZICHOLÓGUS N­em engedném sugá­rozni az akció- és a háborús filmeket, mert nincs jó hatásuk a fiata­lokra. Saját tapasztala­tomból tudom, hogy fia­talkoromban tetszettek ezek a művek, de ké­sőbb meglett a hatása, én is erőszakosabb let­tem. Ha minden fórum az erőszakot sugározza, nehéz az embernek megtartóztatni magát. Ha nem vetítenek ilyen filmeket, hosszú távon - 10-20 év múlva - keve­sebb lesz az agresszió. Debreceni Ferenc JÖVENDŐMONDÓ L­evenném a műsor­ról. Kisgyermekünk van, ne nézze és mi sem nézzük. Tudom, hogy sokaknak tetszik, ezért esetleg lehetne ezeknek a filmeknek egy külön csatornája. Biztosan csökkenne az agresszió, ha kevesebb erőszakos filmet sugá­roznának. A felnőtteket nem sarkallja agresszió­ra, de egy formálódó jel­lemű gyermeknek sokat árt. A fiatalok ezt látják a tévében, nekik ez lesz a követendő minta. Bürger Krisztina jogász

Next