Hajdú-Bihari Napló, 2001. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-13 / 240. szám
2001. október 13., szombat NÉZŐPONT Tartozások Zima Szabolcs E-mail: zima@inform.hu Az egy hónappal ezelőtt terrortámadást átvészelő Amerika a tőle elvárt módon, vagyis a lehető legképtelenebb lépésekkel válaszolt a szeptember 11 -i eseményekre. Az Afganisztán elleni légicsapás még a logikusabb tettek közé sorolható (legalábbis katonai szempontból), de azt már kevesebben tudták megérteni, hogy miért kellett 150 zeneszámot feketelistára tenni az ottani rádiókban. A merénylet másnapján betiltott dalok többsége a halál, a repülés és a pusztulás szavakat tartalmazta, de némelyiknek csak az volt a bűne, hogy a szeptemberről, vagy egy keddi napról szóltak. Nem kérdés, hogy a súlyos pofonra a tengerentúli szuperhatalomnak azonnal válaszolnia kellett. Ezt az akkor még messze állomásozó seregével nem tehette meg, így inkább látványos show-elemekkel próbálta kifejezni haragját. A romokra kitűzött csillagsávos lobogó, a naponta százszor elénekelt himnusz mellett a már említett dalbetiltások is ezt a célt szolgálták, az amerikai ellenállás szimbólumaivá váltak. De, míg a zászló és a himnusz már elcsépelt jelképek, és egy egyszerű baseballmeccsen is illik őket előszedni, addig Frank Sinatrá, John Lennont, vagy Louis Armstrongot most tették először tiltólistára. Természetesen egyik rádió sem tartotta be ezt a parancsot túl sokáig, amit a teljes szólásszabadsághoz szokott országban akár előre meg lehetett volna jósolni. Az ötlet kitalálói mindenesetre elérték céljukat, és az eddig semleges Imagine vagy New York, New York nemzeti dalokká váltak, amit elénekelni - pláne a tiltás ellenére - óriási dicsőségnek számít. Az első otthoni tragédiáját átélő Amerika lakói, végül is azzal, hogy egyszer az életben nem engedtek meg nekik valamit, megérezhették a hazafiság és a szolidaritás közti különbséget. Mert az embereknek nem elég csak arra büszkének lenniük, hogy odatartoznak valamilyen országhoz, de sokkal fontosabb dolog, hogy érezzék: össze is tartoznak. Visszakapta rangját Komádi (HBN - M. Zs.) Többek között a térségben betöltött központi szerepe miatt nyilvánította várossá Komádit Mádl Ferenc köztársasági elnök - Pintér Sándor belügyminiszter ajánlására - ez év júniusában. A település az 1605-ben, Bocskai István által adományozott, ám háromszáz éve elvett városi rangját kapta vissza a péntek délután megtartott avatóünnepségen. Az eseményt megnyitó szüreti felvonulás után, a Hősök terén felállított színpadon adta át Pintér Sándor a várossá nyilvánító oklevelet és a jelképes kulcsot Szabó György polgármesternek, aki immár húsz éve tölti be a város első emberének szerepét. Köszöntőt mondott Láyer József, a megyei közgyűlés elnöke, Nagy Barna, magyarhomorogi polgármester, és a Komádiból elszármazottak nevében Barsi Tamaj újságíró, majd a megyében tizenkilencedikként várossá lett települést Makay Lehel György református lelkész megáldotta. lki^T^ Villámvoks Mai kérdésünk: Szeretné, ha idén is lenne Dáridó a Kossuth téren? Tegnapi kérdésünk: Zavarja-e Önt az afgán menekültek jelenléte Debrecenben? A leadott voksok aránya: Igen: 69% Nem: 31% Szavazatát leadhatja: ________istpré_____ AKTUÁLIS / 3 Televíziós „választási együttműködés”? A megkövetelt színvonalú műsorokhoz több mint 200 milliós beruházásra van szükség Debrecen (HBN - P. Cs.) Az MTV terve 1999 júniusának elején még az volt, hogy a tiszaújvárosi legyen az északkelet-magyarországi körzeti stúdió, s ezzel a debreceni szerkesztőség is megszűnt volna. Az elképzelés rövid idő alatt gyökeresen megváltozott, így a debreceni stúdió önálló maradt. Az MTV 1999 augusztusában váratlanul, indoklás nélkül, december eleji hatállyal felmondta a tiszaújvárosiakkal kötött szerződést. Ekkor is több tízmillió forintra rúgó tartozását a vállalt decemberi határidőre ugyan nem, de 2000 februárjára rendezte. Az MTV-s szerződés miatt magát jelentős költségbe verő Tisza Média helyett ugyan a tiszaújvárosi önkormányzat kifizette a hiteltartozást, de a sikertelen privatizációs próbálkozás után továbbra is városi tulajdonban lévő cégnek így az önkormányzat felé kell még ma is törlesztenie. A Tisza Média 1999. december 3-án készített utoljára regionális műsort, s az MTV aznap írta alá az új műsorszolgáltatási szerződést a Vektor Rendszerház Kft.-vel, amelynek miskolci stúdiója vitte tovább az adást. A miskolci székhelyű, alapvetően video- és audiorendszerek tervezésével, valamint a berendezések forgalmazásával foglalkozó Vektor Rendszerház Kft. a többségi tulajdonosa az MTV számára regionális műsorokat készítő Pannon-Sopron Regionális Televízió Műsorgyártó és Szolgáltató Kft.nek is. E cég másik fő tulajdonosa Sopron (fideszes) önkormányzata. A Vektor a közszolgálati televízió több regionális stúdiójának szállított már berendezéseket, s partnerei között tudhatja a Debrecen Városi Televízió Kft. is. Az utóbbi az egyébként is tervezett technikai korszerűsítés jegyében korábban meghirdetett nyílt pályázata nyomán több szállítóval is egyeztetett az utóbbi időben, köztük a Vektorral is. A televízió ügyvezető igazgatója azonban az önkormányzati cégeket tömörítő Debreceni Vagyonkezelő Rt.-től végül arra kapott felhatalmazást, hogy a budapesti Studiotech Kft.-vel folytasson tárgyalásokat. Az MTV-nek a Debrecen Városi Televízió (DTV) Kft.-vel tervezett együttműködése, s a hajdani tiszaújvárosi megállapodás több ponton mutat hasonlóságokat. Az MTV ma is rossz gazdasági helyzetben van, mint ahogyan 1998- ban is volt. A DTV-nek az MTV által megkövetelt színvonalú műsorok gyártásához korszerűsítésre, összesen több mint 200 millió forintos beruházásra van szükség, melynek nagy részét a DTV hitelből biztosítaná. A kölcsön visszafizetésének fedezetét az MTV majdani megrendelései adnák. (Tiszaújvárosban is kísértetiesen hasonló volt a helyzet.) Ehhez optimális esetben 5-6 éven át évi 150 millió forint értékű megrendelés szükséges. A Napló meg nem erősített információi szerint azonban az MTV és a DTV tervezett szerződése csupán 2 évre szólna, azzal, hogy automatikusan meghosszabbodik, ha időközben valamelyik fél fel nem mondja. Meglátjuk, mit hoz a tervezett médiaházasság Fotó: Czeglédi Zsolt Hitelesen A Debrecen Városi Televízió (DTV) fejlesztési perspektíváiról tartott sajtótájékoztatót pénteken a városházán Mazsu János (Fidesz), a közgyűlés kulturális bizottságának elnöke és Bodnár Anikó (Fidesz) a bizottság tagja. Mazsu János elmondta: a bizottság nagy örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt három esztendőben a városi televízió korábbi gazdálkodási problémái megszűntek, helyzete stabitizálódott, szakmailag fejlődött, szakmai rangot vívott ki magának, s hiteles tájékoztatója a város közvéleményének. Ezért mind az önkormányzat, mind a vagyonkezelő rt. támogatja a DTV fejlesztési elképzeléseit. Az MTV-vel való együttműködés hozzájárulhat ahhoz, hogy a DTV az egész országrész meghatározó hírszolgáltatója legyen - mondta Mazsu János, aki hozzátette: a szerződés létrejötte esetén a város vezetése arra fog törekedni, hogy a DTV által az MTV számára készített regionális adások műsorszórási feltételei javuljanak az országrészben. Bodnár Anikó mindehhez azt tette hozzá, hogy az önkormányzat reméli: ha a DTV által készített adások nézettsége nő, akkor a régió reklámpiacából is nagyobb szeletet hasíthat majd ki a televízió. levették a napirendről Debrecen ügyét Debrecen (HBN) Levette pénteki ülésének napirendjéről a közbeszerzési törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék érvényesülését vizsgáló országgyűlési bizottság a debreceni önkormányzat közbeszerzési eljárásairól szóló beszámolót, miután Kósa Lajos polgármester nem ért rá részt venni az ülésen. A tizenegy tagú testület nem ellenőrizni akarta Debrecen közbeszerzési eljárásait, csupán a közbeszerzési törvény tervezett módosításához szeretett volna tapasztalatokat gyűjteni, többek között a cívisváros polgármesterétől is. Kósa Lajos érdeklődésünkre elmondta: a hét közepén kapta meg a bizottság meghívóját, így már nem tudta módosítani a pénteki programját, ezért nem tudott részt venni az ülésen. Beszámolóját ugyanakkor eljuttatta a bizottság tagjainak. A polgármester - mint mondta - kérte Kiszely Katalin bizottsági elnököt, hogy egy másik időpontban, de lehetőleg mielőbb tűzze napirendjére a bizottság ismét a debreceni beszámolót, jó lenne ugyanis, ha a városban szerzett tapasztalatokra is építve, már a pénzügyitörvény-módosító csomaggal együtt tárgyalhatná az Országgyűlés a közbeszerzési törvény módosítását. Kósa Lajos szerint a törvény módosításakor különösen fontos lenne, hogy a jogalkotók kiküszöböljék a közbeszerzési eljárásokban pályázók „árkartellekbe” való tömörülésének a lehetőségét, erre utaló jeleket ugyanis Debrecenben is tapasztaltak korábban, többek között az új városháza átépítésekor. Kiszely Katalin a Naplónak elmondta: ez volt a második alkalom, hogy Kósa Lajos nem tudott megjelenni a bizottság előtt, de ez mással is előfordult már. A bizottsági elnök szerint a testület legközelebb várhatóan csak november végén tűzheti napirendjére a debreceni polgármester beszámolóját. MEGKÉRDEZTÜK: Levenné-e az erőszakot sugalló filmeket a műsorról?WjTJ j j j j j J J 'j'fj J J j Nem venném le, mert az élet jó és rossz oldalát is meg kell ismerni. A fájdalmas dolgokból meg kell tanulni, hogy miért nem szabad ezt tenni. Realistán kell a világban élni, látni a negatív oldalakat is. Elítélem az erőszakot, de sajnos ez „lételemünk”, életünk egy része. Ha nem vetítenének ilyen filmeket, akkor egyértelmű, hogy ilyen könyveket, újságcikkeket sem lehetne írni. POCSAJI JÁNOS ELLENŐR Az erőszakot mindenkinek önmagában kell helyrerakni, nem pedig azonosulni vele. Le kell vonni a tanulságokat belőle, megtanulni, hogy így nem szabad élni. Ha leveszik a tévé műsoráról az akció- és háborús filmeket, akkor a közönség kikölcsönzi a videotékákból vagy elmegy a focimeccsre és kitombolja magát. Az emberek azért erőszakosak, mert nyomasztó, pénzhajhász világot élünk. Pataki Attila VÁLLALKOZÓ Az agressziót sugalló filmeknek személyiségromboló hatása van a gyerekekre, példát mutatnak a serdülőknek és a befolyásolható egyéneknek. A gyerekeknek rossz példát ad például a Tom és Jerry és a Pokémon. A felnőttekkel kapcsolatos kutatások szerint a médiában látható erőszak és az erőszakos tettek között nincs egyenes összefüggés. Mindezek ellenére én nem engedném az iyen filmek vetítését. Gáspár Tímea PSZICHOLÓGUS Nem engedném sugározni az akció- és a háborús filmeket, mert nincs jó hatásuk a fiatalokra. Saját tapasztalatomból tudom, hogy fiatalkoromban tetszettek ezek a művek, de később meglett a hatása, én is erőszakosabb lettem. Ha minden fórum az erőszakot sugározza, nehéz az embernek megtartóztatni magát. Ha nem vetítenek ilyen filmeket, hosszú távon - 10-20 év múlva - kevesebb lesz az agresszió. Debreceni Ferenc JÖVENDŐMONDÓ Levenném a műsorról. Kisgyermekünk van, ne nézze és mi sem nézzük. Tudom, hogy sokaknak tetszik, ezért esetleg lehetne ezeknek a filmeknek egy külön csatornája. Biztosan csökkenne az agresszió, ha kevesebb erőszakos filmet sugároznának. A felnőtteket nem sarkallja agresszióra, de egy formálódó jellemű gyermeknek sokat árt. A fiatalok ezt látják a tévében, nekik ez lesz a követendő minta. Bürger Krisztina jogász