Hajdú-Bihari Napló, 2001. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-02 / 255. szám

2001. november 2., péntek RÖVIDEN 0 Kész a program. Lehet pályázni a gaz­dahitelekre és az agrárlogisztikai beruhá­zásokra, miután az FVM közzétette rende­letét a gazdahitel beruházások 2001-es és 2002-es állami támogatásáról. 0 Téli menetrend. A Malév a téli menet­rendjében felfüggesztette november 1- jétől a Budapest-München-Budapest, november 3-ától a Budapest-Szaraje­­vó-Budapest, november 13-ától a Buda­­pest-Madrid-Budapest járatokat.­­ Árindexjelzés: Jövő márciusban a fo­gyasztói árak mintegy 7,1 százalékkal lesznek magasabb az egy évvel korábbinál. NÉZŐPONT Vitatott rászorultság Nagy Gábor Miklós e-mail: nagygm@inform.hu Már megint és még mindig és sokad­szor, úgy tűnik, mintha packáznának a rá­szorulókkal az illetékesek, mintha csúfot űz­nének a cifra nyomorúságból. Már megint és még mindig torz tréfává látszik alacso­­nyodni a rászorultsági elv, pedig a szegény­ség nem tréfa. Már megint és még mindig nem azok kapják a rászorultakon segíteni hivatott támogatást, akik valóban rászorul­tak. Már megint és még mindig abszurdnak és igazságtalannak tűnik a rendszer. Bárhogyan is változik a létminimum, emelkednek az árak és a bérek, maradtak az abszurd határok a gyermekintézmé­nyekben a rászorultsági alapú térítésidíj­kedvezmény megállapításánál. Ahhoz pél­dául, hogy egy kisiskolás - rászorultsági alapon - ingyen kapja a menzát, fejenként az egy főre jutó, nettó jövedelem nem ér­heti el a 11 ezer forintot sem, egy egy­­vagy kétgyermekes család esetében. Ahhoz pedig, hogy legalább a menzadíj felét kifi­zessék az illetékes szervek a kisgyerek csa­ládja helyett, legfeljebb 14 648 forin­tos egy főre jutó jövedelemmel rendelkez­het a család. Mindeközben a KSH által megállapított létminimum - ami a definí­ció szerint, ugyebár olyan értékösszeg, amely a folyamatos életvitellel kapcsolatos, igen szerény szükségletek kielégítését teszi csak lehetővé - tavaly a két dolgozó fel­nőttből és egy gyerekből álló családoknál több, mint 26 ezer, két gyermeknél pedig majdnem 24 ezer forint volt havonta. Vagyis még az a szerencsétlen és igazán rászoruló család, aki a létminimum felén él, sem jogosult a teljes menzatámogatás­ra. Arról már nem is beszélve, hogy az a háromtagú család, amely jogosult lenne a támogatásra, vagyis havonta kevesebb, mint 33 ezer forintból él, az objektíven nézve a dolgokat: vagy nem eszik, vagy a havi rezsit nem fizeti, hogy enni tudjon... És mégis: nem egyszer mobiltelefonnal járnak iskolába azok a gyerekek, akik - a számok tükrében felfoghatatlan módon - jo­gosultak a menzatámogatásra, a mai világ­ban ugyanis az sem elképzelhetetlen, hogy - vállalkozóként - akár csak néhány ezer forintos nettó családi jövedelmet igazoljon egy-egy igénylő. Az igazán rászoruló bérből és fizetésből élők pedig megint és még min­dig csak lenyelnek egy cifra káromkodást. Villámvoks Szerdai kérdésünk: Ártatlan-e a Fidesz-közeli cégeket eladó Schlecht Csaba? A leadott voksok aránya: Mai kérdésünk: Javul-e a közlekedés Debrecenben? szavazatát leadhatja: jj hajd O'Uihan­ i jr NAPLÓ AKTUÁLIS / 3 Több szempontból is első az országban A kombinált ciklusú erőmű kapcsoltan harmincezer lakást fűt majd Debrecenben Debrecen (HBN - N. G. M.)­­ A Titász villamosenergia­szükségletének 15 százalékát fedezi, valamint mintegy harmincezer debreceni lakás és több intézmény távfűtését képes ellátni a német E.ON csoport kombinált ciklusú erőműve, amelyet szerdán adtak át Debrecenben A hő- és villamosenergiát egy­szerre termelő, gáz- és gőzturbi­nát alkalmazó, kombinált ciklu­sú erőművi technológia ma az egyik leghatékonyabb és legin­kább környezetkímélő módja az energiatermelésnek. Ezzel a tech­nológiával ugyanis több, mint 80 százalékos hatásfok érhető el, a hagyományos erőművel 35 száza­lék körüli hatásfokával szemben. A mintegy 17 milliárd forintos beruházással, másfél év alatt megvalósult debreceni erőmű azonban nem csak emiatt számít úttörőnek a magyarországi ener­giapiacon. A tulajdonos E.ON Hungária Rt. igazgatóságának el­nöke, Konrad Kreuzer kiemelte: ez az első erőmű az országban, amelyik a megtermelt villamos­energiát nem hosszú távú szer­ződéssel értékesíti a Magyar Vil­lamos Művek Rt.-nek, hanem sa­ját kockázatára, közvetlenül a Titász Rt. - amely ugyancsak a német E.ON csoport tagja - vá­sárolja meg. „Meglátjuk, hogyan működik majd a játék a kereslet és a kí­nálat között a magyar energia­piac liberalizációját követően” - válaszolta a Napló kérdésére Konrad Kreuzer. Emlékeztetett rá: 2003. január elsejétől a ma­gyar villamosenergia-piacnak mintegy 30 százaléka szabadul fel, így elsősorban a nagyfo­gyasztók eldönthetik, kitől vesz­nek villamosenergiát. Az E.ON csoport számára nem csupán az erőműaratás adott okot szerdán az ünneplés­re, fennállásának félévszázados jubileumát ünnepelte a Tiszán­túli Áramszolgáltató Rt., amely­nek legnagyobb részvényese mára ugyancsak a német ener­giaszolgáltató csoport lett. Mint az az ünnepi megemlékezésen elhangzott: az ország egyötödét árammal ellátó, 1951-ben ala­kult Titásznak 400 településen ma összesen 738 ezer fogyasz­tója van. A legmodernebb erőmű Magyar­­országon Fotó: Iklődy János Életelvük, hogy a haláltól nem kell félni Fiesta a temetőkben: emlékezés koponyával, tequilával, muzsikaszó, dínom-dánom Márián Dorina Debrecen (HBN) - Mexikó­ban már október elején meg­jelennek az utcákon a csoko­ládékoponyákkal, marcipán­ból készült csontvázakkal és cukorkakoporsókkal megra­kott árusok bódéi. A felkészületlen turisták döb­benten válogatnak a kissé mor­­bidra sikerült édességek között, a mexikóiak azonban több száz éve így készülnek a halottak napjára. A már jó előre megvá­sárolt csokikoponyára ráíratják annak a nevét, akit halottak nap­ján meg szeretnének ajándékoz­ni vele. Ezt egyáltalán nem sér­tésnek szánják, sőt, aki nem kap, az szomorodik igazán el. Október 31-én az angolszász kultúrából átvett Halloween ünnepet elevenítik fel a kö­zép-amerikai gyerekek. A kis „boszorkányok” és „Freddy Krugerek” kivájt tökökkel ke­zükben lófrálnak az utcákon es­te. „Cukrot és pénzt adj a ko­ponyámnak!” felkiáltással kére­getnek a „megrémült” járóke­lőktől, akik a gyermekek túlvi­­lági életére adakoznak. November 1-jén az egész or­szágban a halott kisangyalokra emlékeznek. Ők az elhunyt kis­gyermekek lelkei, akik ezen a napon térnek vissza szeretteik­hez. Idejük éjfélkor „telik le”, ugyanis ekkor érkeznek a halott felnőttek szellemei. E világi otthonukban szeret­teik feldíszített oltárral várják őket, a halottak kedvenc ételei­vel és italaival. Sőt, az elhunyt édesapa, férj és nagyapa ked­venc üveg tequilája, söre vagy cigarettája, az édesanya régi parfümje, vagy a nagymama hímzőkészlete is megtalálható a tárgyak között. A visszajáró lelkeknek van néhány kötelező kellék is, ami a gazdagok és a szegények oltárán egyaránt várja a vissza­járó lelkeket. Ilyen a tortilla, a mexikói kukoricalepény, amit mindenki szeret, legyen akár élő, vagy holt. A rokonok gondosan hímzett kendőbe burkolják, hogy ne hűljön ki, amíg a halott a túl­világra ér vele. A másik alapve­tő étel a halotti kenyér, amit az eltávozottak tiszteletére sütnek. A kandírozott szilvával, na­ranccsal, tamarinddal, mangó­­val, almával és dióval töltött fi­nom cipó tetejére tésztából ke­resztet formáznak, és már hetek­kel az ünnepek előtt árulják a pékségekben. Természetesen az az igazi, amit otthon készítenek a nagymama receptje alapján. Szintén nélkülözhetetlen az üveg víz, amit a visszatérő szellemek a látogatás befejezésével maguk­kal visznek, azért, hogy a más­világra vezető hosszú úton szom­­jukat oltsák vele. Mivel balszerencsét hoz, ha ünnepek után a halottak az élők között maradnak, a család gon­doskodik arról, hogy könnyedén megtalálják a visszavezető utat. Ezért az oltáron mindig ott van egy doboz gyufa is, amivel a sö­tétben világíthatnak, nehogy el­tévedjenek. 1-jén és 2-án éjszaka a mexi­kói temetőkből muzsikaszó hal­latszik. Az eltévedt turista meg­­hökkenve látja, hogy a kripták közt dalra fakadnak és táncolnak a rokonok. Elemózsiás kosaru­kat a sírok közé helyezik, amely­ből nemcsak a halottaiknak, de saját maguknak is jut. A gazda­gabb családok egy egész mari­­achi-zenekarral húzattatják el kedves halottuk rég nem hallott nótáit. Évente egyszer Aki nem ismeri az ottani szo­kásokat, értetlenül állhat az ut­cabálhoz hasonlító temetői vi­gadalom láttán. Talán csak a kriptákat sejtelmes fénybe bur­koló millió gyertya lángja érez­teti, hogy itt is halottak napja van. A mexikóiak ennyire pozitív szemlélete a halálról a világon egyedülálló. Szerintük a haláltól nem félni kell, hanem ki kell ne­vetni. Mivel szeretteikkel egy év­ben csak egyszer találkozhatnak, azt a huszonnégy órát érdeme­sebb sírás helyett nevetéssel, szomorkodás helyett vigadalom­mal tölteni - vallják és teszik meggyőződéssel. Csontváz figura sombreróval a fe­jén őrzi a boltot Fotó: Márián Dorina MEGKÉRDEZTÜK: ELÉGEDETT-E A TEMETŐ RENDJÉVEL? ./ V­­­rfw J jZ J JJJJJ TtFj j j j j j j j j j j J j j j j j j, J* J ZJJj J. A temető forgalmas részen, ahol a fér­jem, a testvérei és a szülei vannak eltemet­ve, nem tapasztaltam viráglopást, de hátrébb, az édesapám sírjáról sokszor elvitték már a frisset. Kiválogatják a szépet, és a koszorút is hozzáfogják. Itt a teme­tőben 30 forinttal is drágább a virág szála, mint a piacon, de mire idáig hoznám a troli­val, összetörne. Változó a rend. Van, amikor rendben találom a kör­nyéket, máskor én ge­reblyézem össze a le­hullott faleveleket. Kertész Attiláné ROKKANTNYUGDÍJAS N­éha gyalog, néha kocsival jövünk, de nem hajtunk be, megál­lunk a parkolóban. Ko­rábban elég szemetes volt a terület, és korán lezárták a vizet, de már nincsenek ilyen problé­mák. Még a biztonságon kellene javítani, mert az az igazság, hogy amikor kevés a látogató, félek egyedül kijönni. Ha szerszám is kell, hozám­­viszem, nem hagyom kint. Most a hozzátarto­zónk sírjának közelében temetnek, ezért rendbe hozták a környékét, de máskor enyém ez a munka. Katona Józsefné NYUGDÍJAS TITKÁRNŐ N­em tartom soknak azt a 150 forintot, amit elkérnek a behaj­tásért, legalább nem kell a bejárattól idáig hurcolni a szerszámo­kat és a virágokat. Megfelelőnek gondo­lom a temető nyitva tartását, bár én csak olyankor jövök ki, amikor nagyobb mun­ka, évforduló, vagy ün­nep van. Nem gondo­lom, hogy félteni kelle­ne az idős emberek biztonságát, elvégre nem azért jönnek ki az emberek a temető­be, hogy kárt okozza­nak egymásnak. Nagy Sándor RÁDIÓ-TV MŰSZERÉSZ T­úl sok a személy­­gépkocsi a temető­ben, régebben nem volt ekkora forgalom. Korlá­tozni kellene a behaj­tást, csak azoknak megengedni, hogy autó­val jöjjenek, akinek egészségi állapota indo­kolja azt. Régebben édesapám cége őrizte a temetőt, tőle tudom, hogy nagyon sok volt a viráglopás. Én is hoz­tam mécseseket, nem tudom hány marad hol­napra belőlük. Egyéb­ként kellően sok sze­méttárolót és vízvételi helyet biztosítottak, és megfelelő a rend is. Trásiné Farkas Viktória ADMINISZTRÁTOR T­öbbször ellopták már a virágokat hozzátartozóink sírjáról. Általában halottak napjára rendbe hozzák a temetőt, de máskor vannak hiányosságok. Mindenesetre a régi állapotokhoz képest nagyobb a rend, koráb­ban ritkábban hordták el a szemetet, mint most. Azzal nem értek egyet, hogy igen sok gépkocsit beengednek, túl nagy itt a forgalom. Ez már üzlet a javából. A temetések rendben zajlanak, szépek a szer­tartások, és elég a parkolóhely is. Kokó László MŰSZAKVEZETŐ

Next