Hajdú-Bihari Napló, 2001. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

2001. november 3., szombat RÖVIDEN ........................................................................ 0 Településfejlesztés. Folytatódott a belvízelvezető-csatorna hálózatának építése ebben az évben Mezősason. A területfejlesztési tanács múlt évi 15 mil­lió forintos támogatását az idén használ­ta fel a bihari falu. Ezenkívül 9,6 millió forintos költséggel elkészült 620 méternyi járda és millenniumi év zárásaként felavatták államalapító Szent István királyunk mellszobrát.­­ Készül az egészségház. Új orvosi ren­delő, csecsemő-tanácsadó és fiókgyógy­szertár épül Újtikoson. A több ütemben megvalósuló beruházás várhatóan 2002- ben fejeződik be. A 15 millió forintba kerülő építkezést a területfejlesztési tanács a múlt évben is és az idén is 4-4 millió forinttal támogatta. Több lámpa lesz Nagyhegyes (HBN - Cs. E.)­­ A falu­ban 4 millió 375 ezer forintot költött az önkormányzat a villanyhálózat korszerűsí­tésére, bővítésére. A legnagyobb volumenű fejlesztést - a település keleti oldalán futó kerépárút kivilágítását - saját erőből oldot­ták meg. A helyi vállalkozók munkagépei­nek tárolására szolgáló terület megvilágí­tására 3 milliót áldoztak, s a szükséges tra­fót a Titász biztosította. A Kölcsey utcától a csirketelepig 600 méter hosszan húzódó vezeték kiépítése 260 ezer forintba kerül, itt november végéig befejeződik a lámpák felszerelése. A Keleti-főcsatorna Nagyhe­gyest érintő szakaszán eddig nem volt köz­­vitágítás, a parti lámpák felszerelésére 700 ezer forintot biztosít az önkormányzat. Irány Újiráz! Újiráz (HBN - B. K. A.) - Ismét emberek sokaságával telt meg Újiráz központja október 14-én, vasárnap, mint minden évben, a búcsú napján. A jelentős múltra visszatekintő vásárnak most az időjárás is kedvezett. A ragyogó nyár végi napsütésben vidá­man nézelődtek, vásároltak az idelátoga­tók. A hosszan kígyózó sátorsorok között megtalálható volt a mézeskalácsos éppúgy, mint a ruházati cikkeket, vagy játékokat kínáló kereskedő. Egész nap működött a forgó és a céllövölde is, ami szintén hoz­zátartozik a vásári hangulathoz. Ám míg nagyanyáink korában a környező falvak la­kói itt szerezték be a téli holmit, addig ma már inkább a nézelődési és a szórakozási lehetőség vonzza ide az embereket. Az Új­­h­ázról elszármazottak pedig kihasználva az alkalmat, ilyenkor hazalátogatnak szü­lőfalujukba. Annál is inkább, mivel néhány év óta a búcsú előtti szombatot falunapnak nevezte ki a község vezetősége. A kikap­csolódás tehát már akkor elkezdődik a kü­lönböző kulturális programok keretében. Tiszta udvar, rendes ház Újtikos (HBN)­­ A korábban megszo­kottnál szebb, rendezettebb, virágosabb volt ebben az évben Újtikos. A képviselő­­testület még az év elején hirdette meg a „Tiszta udvar, rendes ház” megtisztelő cí­mért folyó településszépítési versenyt. Az akcióhoz nem sok - alig húsz - család csatlakozott, ám a jó példa ragadós volt. Sokan versenyen kívül is szépítették, par­kosították lakókörnyezetüket. A vetélke­désbe nevezett családok portáját rendsze­resen szemlézte az arra kijelölt bizottság, mely döntését később hozza meg. A tele­pülésszépítő akciót 2002-ben is meghirde­ti az önkormányzat. Akkor várhatóan már jóval többen neveznek a „Tiszta udvar, rendes ház” megtisztelő címet hirdető táb­lák elnyeréséért. Megszépült a falu Fotó: Kovács Zsolt HAJÓÚ­tiHARliga Ml Plft Se pénz, se hely, se pedagógus... A Lenin térre tervezett millenniumi emlékpark avatását egy évvel halasztotta el a falu vezetése Folyás (HBN - K. Zs.) - A Tisza menti kis faluban úgy múlt el a millenniumi év, hogy azt az ott lakók szinte észre sem vehették. Se egy emléktábla-avatás, se az ezeréves államiságunkról szóló megemlékezés - de még a millenniumi emlékzászló átadása is elmaradt. - A képviselő-testület döntött úgy, hogy nem rendezünk milenniumizászló-átadó ünnep­séget - válaszolta kérdésünkre Mályi Lászlóné polgármester. Ebben persze semmi kivetni va­ló nincs, hiszen az ünnepi aktus a kormány által felkínált lehető­sége volt a településeknek. Le­hetőség, amihez pénz is kell. És ennek hiánya volt a legfőbb oka annak, hogy megyénkben egye­düliként Folyás nem kérte az emlékzászlós programot. A pol­gármester indoklásából kiderült, hogy forráshiánnyal küzd a fa­lu és olyan vállakozók sincse­nek, akik finanszírozni tudták volna az ezredéves államisá­gunknak emléket állító községi rendezvényt. De volt itt más probléma is. - Egyetlen olyan helyisége sincs az önkormányzatnak, aho­vá tíz embernél több beférne - fűzi tovább az akadályok sorát. - Gondoltuk, kértünk egy sátrat. De a temető melletti szabad te­rületen kívül nincs egyetlen olyan hely sem, ahová azt felál­líthattuk volna. A sírkert szom­szédságában pedig mégsem illen­dő egy ilyen magasztos ünnepsé­get megtartani! Meg aztán nem volt olyan pedagógus, aki meg­szervezte volna a rendezvényt. Ha akadt volna közülük akár egy is, a polgármesteri hivatal biztosan támogatja. Mindezek után még mindig volt egy nyomós érv a polgár­­mester tarsolyában. - Az itt élők nem igénylik az efféle rendezvé­nyeket. Talán azért nem­­ ma­gyarázta a falu első embere mert hosszú ideig Polgárhoz tar­tozott a falu és minden program ott volt. Akit érdekelt, az elme­hetett oda. Az önkormányzat egyébként megkérte a Minisz­terelnöki Hivataltól a millenniu­mi emlékzászlót, de ez idáig még nem hozta a postás. Ezredéves államiságunk meg­ünneplése egy millenniumi em­lékpark létesítésével szerepelt az önkormányzat szándékai között. Ebből sem lett semmi, mert a Le­nin téren tervezett emlékpark korábban telepített fáinak pót­lására éppen úgy nem volt pénz, mint a területet díszítő kövek vásárlására. A polgármester el­mondta, hogy terveik szerint egy év múlva adják át a parkot, ám eredetileg tervezett nevét nem változtatják meg. Itt lesz a millenniumi emlékpark­­ várhatóan egy esztendő múlva Fotó: Kovács Zsolt Az első lesz a megyében Újszentmargita (HBN)­­ A Hortobágy peremi község lesz az első olyan település Hajdú- Biharban, amelyiknek 2002 októberének végére teljes egé­szében elkészül a szennyvízel­vezető és szennyvíztisztító rendszere. A beruházás nettó költsége 486 millió forint, amelyre a fedezetet döntő részben pályázatokon nyert az önkormányzat. Az állami cél­­támogatás elnyerésére beadott pá­lyázaton 243 millió forintot kapott Újszentmargita. Ebből elkészült a szennyvíztisztító és a csatornahá­lózat. A környezetvédelmi alap­hoz beadott pályázaton 100 milliót nyert az önkormányzat. Ám a me­gyei területfejlesztési tanács an­nak ellenére sem támogatta az új­­szentmargitaiak törekvését, hogy az országos pályázatokon rendre sikeresen szerepeltek. A kieső megyei pénzt hitelfelvétellel vál­totta ki a falu. A lakosságra jutó anyagi ter­hek csökkentésére víziközmű-tár­­sulást alakítottak az újszentmar­­gitaiak. Abban az 530 családból 467 vesz részt. A kivitelezővel kö­tött előnyös szerződés alapján a beruházás ellenértékének lakos­sági hányadát a családok 51 hó­napig, havi 300 forintos részletek­ben fizetik ki. A beruházás 2002. október 31-re készül el úgy, hogy a belterületi lakott részeken a szennyvízcsatorna-hálózat kiépí­tettsége százszázalékos lesz. Az előzetes felmérések alapján a családok 94 százaléka veszi majd igénybe a környezetvédelmi szol­gáltatást. Mint azt Képes László polgár­­mestertől megtudtuk, a település vízbázisa veszélyezetetett, és a falu közel fekszik a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz. Emiatt kü­lönleges előírások vonatkoznak Újszentmargita szennyvízkezelé­sére. Rhédey-emlékek a kastély múzeumszobájában Fotó: Kovács Zsolt Ajándékokat kapott a kastély Zsáka (HBN)­­ Újabb családi ereklyékkel gazdagodott nemré­giben a zsákai Rhédey-kastély. Bethlen Ferenc, a grófi család le­származottja - aki egyébként az ENSZ élelmezésügyi szaktanács­­adója - még 1998-ban, a kastély felújítása után megígérte, hogy az egyik szobát Rhédey-Wesselé­­nyi-Bethlen múzeumnak rende­zi be. Egy évvel ezelőtt érkeztek meg azok a tárlók, amelyekbe a család néhány levéltári anyagát és a hölgyek XVII-XIX. század­beli kézimunkáit helyezték el a zsákaiak. Néhány hónappal ezelőtt megérkezett az 1850-es években készült íróasztal és szék. Legutóbbi látogatásán pe­dig három képet hozott magával Bethlen Ferenc. Az egyik fest­mény gróf Rhédey Claudiát, II. Erzsébet angol királynő korán elhunyt ükanyját ábrázolja. A másik két alkotás gróf Rhédey János, illetve gróf Rhédey Gábor arcmása. A festmények értékét növeli, hogy azok alkotója Csáki- Moronyák József Kossuth-díjas festőművész. A képeken kívül az íróasztalra egy korabeli lámpát, valamint egy Rhédey Claudia ál­tal viselt melltűt és réz mente­gombokat is adományozott a gyermekkora nyaralóhelyeként számon tartott zsákai kastélynak a tudós gróf. TÁJ­KÉP / 7 Sápi Imre, az egyesület vezetője készíti a Monostori Krónika című új­ságot Fotó: Kovács Zsolt Nemzedékek összetartásáért Monostorpályi (HBN)­­ A fia­talabb és idősebb generációk tar­talmas programok keretében va­ló közeledését tűzte ki célul az egy évvel ezelőtt alakult Balassi Ferenc Kulturális és Közösségte­remtő Egyesület Monostorpályi­­ban. Sok falubeli azért is szük­ségét érezte az egyesületnek, mert nem működik a falu kul­­túrháza. A közel száz fős tagság tartal­mas egyesületi életet élt az el­múlt egy évben. Közösen ülték meg az egyházi ünnepeket, eze­ken felelevenítették a korabeli szokásokat. Ebben aktív szerepet vállalt az egyesület keretein be­lül működő Rozmaring gyermek­­népi tánccsoport. A civil szerve­zet ünnepi istentisztelet kereté­ben március 15-én kapta meg a Monostorpályiban az 1930-as és 1940-es években működött Sza­­bolcska Dalkör zászlaját. Az ereklye akkor a magyar kultúra megtartásának és továbbadásá­nak volt a jelképe. Az egyesület megemlékezett a hősök napjáról és gyermeknapot is tartott. Mindemellett Monostori Króni­ka címmel saját újságot is kiad­nak. Ennek költségeit pályázato­kon nyert pénzből és támogatók adományaiból fedezi a közösség­teremtő csoport. Új lakókat vár a település Nagyhegyes (HBN - Cs. E.)­­ A 2700 lakosú településre éven­te 4-5 család költözik ki Debre­cenből és Hajdúszoboszlóról, va­lamint a természetes népesség­­gyarapodás miatt is növekszik a lakosság létszáma. Ezért az ön­­kormányzat két új utcát alakít ki. A falu nyugati felén kitűzött utcára már bevezették az ivóvi­zet, a másikra a villanyáramot is. Jelenleg lanyhulóban van az építkezési kedv, de az önkor­mányzat bízik az otthonteremtés fellendülésében, ezért fektetett be az új területek lakhatóvá té­telébe - tudtuk meg Bajusz Ist­vánné polgármestertől. Beépítik az iskola tetőterét Bocskaikert (HBN - Cs. E.)­­ Ma már közel 2500-an élnek Bocs­­kaikertben és egyre többen köl­töznek ki ide Debrecenből vala-, mint a környező városokból. A természetes népességnövekedés és a beköltözők miatt növekszik a ta­nulói létszám. Míg 1997-ben 120 gyermek járt iskolába, az idén 200 fölötti a diákok száma. Az általá­nos iskolások egykor Hajdúhad­­házra jártak tanulni, majd a te­lepülés önállóvá válásakor a bocs­­kaikerti kastélyban berendezett oktatási intézménybe. 1997-ben 8 tantermes, tornatermes iskolát építettek, de a gyermekek számá­nak növekedését figyelembe vé­ve az új intézmény csak öt évre oldja meg a gondokat. Már az idén bővítik az oktatási intéz­ményt. Beépítik a tetőteret, ahol három új tantermet, egy főző­konyhát és három könyvtárhelyi­séget építenek, amelyek - úgy tű­nik - újabb 5 évre oldják meg az iskola helyiségproblémáit. A terü­letfejlesztési alaptól nyert pénzen és saját forrásukból készül a 86 millió forint értékű beruházás.

Next