Hajdú-Bihari Napló, 2002. március (59. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-01 / 51. szám
HAJDÚ-BIHARI úr-NAPLÓ2002. március L, péntek RÖVIDEN : Vasutasbér, visszamenőleg. A magyar gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, hogy a MÁV-nál eltérjenek a hároméves megállapodásban szabályozott bérfejlesztéstől - jelentette be Fónagy János közlekedési miniszter. Eszerint 2002. január 1-jétől 10,5 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a hároméves megállapodás szerinti 6,875 százalék helyett. A részletekről tárgyalnának. Az idei bértárgyalásokon a Vasutasok Szakszervezete legalább 10,5 százalékos bérfejlesztést követelt a MÁV-tól, de a menedzsment a követeléstől üzleti tervére hivatkozva elzárkózott. A szakszervezet a részletekkel kapcsolatos mielőbbi megállapodás végett a Vasúti Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását kezdeményezte. NÉZŐPONT A város és az élet peremén Erdei Sándor e-mail: erdeisandor@inform.hu A falvak, városok szélén jó ideje egyre-másra alakulnak az ipari parkok, a kereskedelmi-szolgáltató övezetek. E területeken néha még találni szánalmas portákat, roggyant viskókat, amelyekben leginkább roma (kisebbrészt szintén a társadalom perifériájára szorult magyar) családok laknak, így van ez a debreceni Domokos Mártonkertben is, ahol a város célja üzletek, szolgáltatóegységek telepítése - tehát nem egyfajta lakóövezet további „működtetése". Mára a gödörlétből (a libalegelő-széli sorsból) a legtöbb településen sikerült kimozdítani a roma családokat, a lakható otthonok(„szocpolházak") építését nemcsak a kormány, hanem a helyi képviselőtestületek is siettették az empátián túl esztétikai szempontok miatt is. Egy-egy elköltöztetésből-kisajátításból olykor messzire hangzó botrány kerekedik, mondja a magáét mindenki, ember legyen a talpán, aki igazságot tud tenni. Ha minden törvényesen zajlik, akkor nemigen van apelláta, csak hát a törvényről is sokszor az érvényesítés során derül ki, hogy mennyire nem emberbarát. A régi tanácsokat inkább jellemezte a konfliktuskerülés, a mai képviselő-testületek nem térnek ki az ütközések elől, ha üzemet, gyárat fogadhatnak, igyekszenek helyet adni neki, olykor azon az áron is, hogy a fejükre vonják a cigányellenesség vádját. Pedig a legtöbbször alaptalannak bizonyulnak a vádak, a pénz ugyanis nem tesz különbséget magyar és roma között, azt is mondhatnánk, hogy (sajnos) nem ismer se istent, se embert. Jól jön az önkormányzatnak, hogy fejlesztés-fejlődés címen eltűnik a harlemi környezet. Ám az nem megoldás, hogy terelgetjük ide-oda az országban az esélytelen emberek ezreit, tízezreit. Csak akkor remélhetünk pozitív fejleményeket, ha oktatással, munkakultúrára neveléssel, esélyadással, az önsors iránti felelősség felébresztésével hatni tudunk. Abból az ingoványból ki kellene végre lépni, hogy ezek a családok a minél több gyerek életrehozásában lássák érdekeltnek magukat, ami a problémakör bővített újratermelését vonta és vonja maga után. VILLÁMVOKS Csütörtöki kérdésünk: Legyen-e lóversenypálya a Nagyerdőn? A leadott voksok aránya: NBSJSH. Mai kérdésünk: Áttekinthető-e Debrecen város lakás- és ingatlangazdálkodása? Szavazatát leadhatja: if. BUSH url@ SMS-ben is szavazhat: 06-30/30-30-265 Néhány négyzetméter, hatalmas nyomor A romák tagadják, hogy terménylopásból tartanák fenn magukat, s hogy dögöt ennének Kovács Barbara e-mail: kovacs.barbara@inform.hu Debrecen (HBN) - Zuhog az eső, a hideg szél csontig hatol. A kis Barbika szoknyában egy hatalmas férfikabátot a fejére húzva, mezítláb, papucsban szalad elénk a sárban. Mellette egyik oldalon szeméttelep, a másikon lelakott épületek, tákolt putrik. Ez a Domokos Márton-kert, Debrecenben a XXI. század elején. Ezen a - többnyire romák lakta részen - jelenleg 15-20 család húzza meg magát, a legtöbben önkényes lakásfoglalóként. A Cívis Ház Rt. nyilvántartása szerint itt 11 ingatlan van és hatban laknak olyanok, akik rendszeresen fizetik a bérleti díjat. Lopták az áramot A néhány négyzetméteres kis szobákban több generáció, átlagosan 6-8 ember él együtt. A lakások többségében se víz, se villany, az erdőből szedett gallyakkal tüzelnek, teknőben fürdenek. Látogatásunkkor az egyik férfi nem rejti véka alá a dolgokat. Kimondja úgy ahogy van, soha nem volt ezekben a házakban villanyóra, az áramot csak úgy lopták. A közelmúltban azonban valaki „feldobta őket” ezért aztán elvették tőlük az áramot. Talán végérvényesen. Majd reménykedve teszi hozzá: Maguk tán el tudnák intézni, hogy legyen újra villany. A puják visítanak a sötétben, megfürdetni sem lehet őket rendesen. Nem élet ez így. Még be sem fejezzük a diskurzust, amikor néhányan egy irányba kezdenek futni. Zöld postakocsit fognak hamar körbe az asszonyok. Levelet várnak az iskolából, hisz az itteni romák közül többen elhatározták, hogy befejezik az általános iskolát. A képzés, - melyet több szervezet is támogat - márciusban kezdődik, azért várják már annyira az értesítést. Levél azonban most sem jött, így legalább még egy álmatlan éjszaka vár a leendő nebulókra, akik életük teljes megváltozását várják a bizonyítványtól. A szemét közt guberálnak Másoknak egyéb gondok miatt fő a fejük. Vadász Erika arról panaszkodik, hogy sokba kerül a gyerekek iskoláztatása. Azt mondja, mire megveszik a kötelező iskolai felszereléseket alig marad pénzük. Édesanyja nagyon beteg havonta több ezer forintot költ gyógyszerre, állítása szerint csak úgy tudja fenntartani magát, hogy a gyerekei támogatják. Rostás Margiték öten laknak egy kicsiny szobában, de már várják az újabb jövevényt is. A ház berendezése igen szegényes, két rozoga ágy, egy fával fűthető kályha és egy szekrény. A legrosszabb azonban az állandó sötétség, amely éjjel és nappal körülveszi őket. A fájós lábú asszony szomorúan mutatja, hogy gyertyával világítanak, de lassan már azt sem tudják megvenni. A lakásért ők sem fizetnek bérleti díjat, munkanélküli-, illetve a nevelési segélyből, és alkalmi munkából tengetik az életüket. A nő azt állítja, hogy nem éheznek, mindig akad valamit enni. Érdeklődésünkre hevesen tagadja, hogy bárki is lopni járna a telepről. Miután tovább beszélgetünk Margittal egy idő után mégiscsak megoldódik a nyelve. Elmeséli, hogy sokan a szeméttelepre járnak guberálni. Van úgy, hogy ők is bemennek a városba, hogy ott használt ruhákat kéregessenek. Arra azonban nem hajlandóak, hogy vidékre költözzenek Debrecenből. További képek: Eshet és fújhat, a gyerekek már edzettek Fizetnének - állítják ha lenne áram Fotók: Iklódy János Mindenkiről nem gondoskodhatnak Az önkormányzat szociális bizottságának elnöke, Halász D. János szintén nem tud olyan döntésről, miszerint le akarnák bontani a Domokos Márton-kerti komfort nélküli házakat. Ennek ellenére úgy gondolja, ha valamikor mégis ilyen határozat születne mindenképpen foglalkozniuk kellene az itt élők problémájával, bár azt ő is kijelentette: a város nem tud mindenkinek a sorsáról gondoskodni. A képviselő érdeklődésünkre elmondta, hogy ezek az emberek véleménye szerint - csak úgy mint mások - elméletileg pályázhatnának önkormányzati bérlakásra. Ehhez azonban valamennyi önrészre is szükség van, melyet állandó jövedelem hiányában a Domokos Márton-kertiek többsége nem tud előteremteni, még akkor sem ha esetleg megítélnék számukra az úgynevezett szociális lakbérkedvezményt, amely havonta akár 15-16 ezer forint is lehet. Ez a segítség fél évre jár, ezután újra kell igényelni. A szociális bizottság elnökétől azt is megtudtuk, hogy ebben az évben várhatóan 110 önkormányzati bérlakást pályáztatnak meg. Az említett részen élők számára azonban a törvényben meghatározottak hiánya miatt - ez feltehetően nem lesz elérhető. Számukra megoldás lehet a Derék utcán található otthon ház, ahol körülbelül negyven család fér el és csak jelképes összeget kell fizetniük. Itt kilenc hónapig láthatnak, s ez az idő adott esetben meghosszabítható. Azt, hogy ide kik kerülhetnek be, szintén a szociális bizottság bírálja el. AKTUÁLIS / 3 A rendőrök másképp látják Az újkerti rendőrőrs parancsnoka, Nagy Tibor őrnagy érdeklődésünkre elmondta, hogy ismerik a Domokos Márton-kertben élők többségét. Vannak akik terménylopásból tartják fenn a családjukat, mások a dögöt hordják el a környező telephelyekről. Amikor tetten érik őket az egyenruhások visszavitetik velük az eltulajdonított terményt, vagy feljelentik a tolvajokat. A rendőrök arról is tudnak, hogy ezek a részen a romák korábban lopták az áramot, illegálisan csatlakoztak rá a vezetékre. Az utóbbi időben azonban ezen a részen szüneteltetik az áramszolgáltatást, ezért nincs villany a házakban. Félelem és bizalmatlanság a gyilkosság után Sáp (HBN) - A kis falu még nem ocsúdott föl a döbbenetes bűntény okozta sokkból. A rendőrség saját eszközeivel segít, nem hagyja magára a sápiakat, nappal a polgármesteri hivatalban folynak a kihallgatások, éjszaka folyamatosan járőröznek az utcákon. Mint lapunkban is megírtuk, kedden eddig ismeretlen tettes vagy tettesek Sápon halálra vertek egy idős asszonyt, férjét pedig súlyos sérülésekkel kellett kórházba szállítani. A faluban a kihallgatások befejeztéig kívánja fenntartani a rendszeres jelenlétet a rendőrség - tudtuk meg Szabó László rendőr alezredestől, a Püspökladányi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjétől. A súlyos bűncselekményt követően számos embert hallgattak már meg, köztük büntetett előéletűeket, romákat magyarokat egyaránt - mondta az alezredes de a két utóbbi lakosságcsoport között kialakult ellenséges viszonyról egyszer sem hallottak. A Napló által megkérdezett sápiak azonban nem így vélekednek. Nevét egyikőjük sem adta mondandójához, mert mint azt kifejtették, ők ott maradnak a faluban és később megtorolhatják nyíltságukat. A romák úgy érzik, a gyilkosság után alapjaiban változott meg a magyarok viszonyulása hozzájuk. Mintha őket gyanúsítanák a tett elkövetésével. Ezt ugyan nem mondják ki, de nem köszönnek nekik az utcán, kerülik a velük való beszélgetést, mögöttük meg összesúgnak. Aztán az egyik család épületére szerda reggelre két horogkeresztet is rajzolt valaki festékszóróval. A megkérdezett magyarok sem mondják, hogy a gyilkosságot a cigányok követték el, ám az eset felszínre hozta a magukban tartogatott régi sérelmeiket és ezeknek már hangot is adnak. Tyúklopások, gyümölcslopások, verekedések, szitkozódások - sorolják. A problémáról megkérdeztük Balogh Gusztávot, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét, valamint Kaszás Lajos polgármestert, ám ők a nyomozás lezárásáig nem kívántak nyilatkozni. A horogkereszt már csak halványan látszik a falon Fotó: Kovács Zsolt