Hajdú-Bihari Napló, 2003. július (60. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

2003. július 1., kedd RÖVIDEN Mától dolgoznak. Ma, kedden kezdik meg munkájukat a táblabíróságok, ame­lyek a többi fórumtól eltérően nem tarta­nak nyári ítélkezési szünetet. A főváros­ban, Pécsett és Szegeden működő testü­letek fellebbezési ügyekkel foglalkoznak.­­ Tüntettek: Budapesten az Alkotmány­­bíróság épülete előtt tüntettek a Civilek a Békéért mozgalom képviselői. A tucat­nyi résztvevő azért tiltakozott, mert a tes­tület elzárkózott korábbi kérésük teljesí­tésétől és nem vizsgálta az Országgyűlés iraki háborúval kapcsolatos határozatát. NÉZŐPONT Ki keres sokat? Szabó Katalin e-mail: szabo.katalin@inform.hu A megye egyik nagyobb városa kol­légiumi igazgatójának ősztől (a vezetői pótlékkal együtt) 207 ezer forint lesz a bruttó fizetése. Debrecen egyik középiskolájának igazgatója augusztustól bruttó 263 ezer forint fizetést kap. Ha kisebb települések kisebb intézményeivel példálóznánk, az összegek egyre csökken­nének. Viszonyítási alapként folyamodtunk az előzőkhöz: lássuk, hogyan keresnek ehhez képest a polgármesterek. Nos, egy 3200 lakosú megyei település polgármesterének körülbelül azonos a havi illetménye a debreceni középiskola igaz­gatójával. A polgármesterek azonban a tisztséggel együtt járó kiadásokat (ruházkodás, ételfogyasztás) is elszámol­hatják. Hat hónapon át kell gyűjteniük a számlákat, s ha kérik, ezt követően költ­ségátalányt kapnak. Összege nem lehet magasabb, mint az illetmény harminc százaléka. Kisebb településen kevesebbet, a nagy­városban az első embernek érthetően lényegesen többet kell ilyen célra fordítania. Debrecen polgármestere például tavaly október 21. és idén április 21. között 842 ezer forintot számolt el ruházat és ételfogyasztás címén. Mivel a továbbiakban nem kíván számlákat gyűjtögetni, ezentúl havonta 140 ezer 400 forint költségátalányt kap. Ennyit kell hozzáadni a 468 ezer forint polgármesteri illetményéhez. Nem kevés - állapíthatjuk meg egyfelől. De nem is sok - tehetjük hozzá, ha tudjuk, hogy egy jól menő cég menedzser vezetőjének havi fixe ennek a dupláját is elérheti. Még Kelet-Magyar­­országon is. NÉVJEGY Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Született: 1955-ben, Vasváron. Diploma: GATE. Műszaki fejlesztő szakmérnök. Doktori cím a dízelmotorok diagnosztikájáról írt értekezésével. Életút: 1979-től a MÉM Műszaki Intézetének fejlesztőmér­­nöke, 1986-tól az MSZMP Pest Megyei Bizottságának­­ munkatársa, 1995-től a Pest Megyei Agrárkamara ügyves­z Közélet, az 1998. és a 2002. évi országgyűlési választá­sokon az MSZP országos listáján jutott a parlamentbe. 1998-tól az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagja. 2001 januárja óta az MSZP Agrárium- és Vidék­­fejlesztési Kabinetjének vezetője. Család: nős, egy gyermekük van. mm AZ INFORM MEDIA VENDÉGE „Piacképesebb agrárgazdaságot akarunk” Németh Imre: megkezdődik 3,2 milliárd forintnyi szövetkezeti üzletrész kifizetése Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu Nyíregyháza (Inform Média) - A kormány 3,2 milliárd fo­rintot különített el a szövet­kezeti üzletrészek kifizetésé­re, az érintettek heteken be­lül pénzhez juthatnak. Többek között erről is beszélt az Inform Média lapcsoportnak adott interjúban Németh Imre földművelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter. INFORM MÉDIA: Rendkívül ne­hézkesen halad a túlsúlyos sertések felvásárlása. Mit tesz a tárca ennek felgyorsítására? Németh Imre: Egész Európá­ban dömping van sertésből, ez ne­hézzé teszi a probléma kezelését. Annak érdekében, hogy a túlsú­lyos sertések ne terheljék a pia­cot, napirenden van a felvásár­lás második ütemének meghirde­tése. Az első ütemben több mint 30 ezer túlsúlyos sertéstől szaba­dultak meg a gazdák, de látni kell: a feldolgozóknak csak egy ré­sze tudja felhasználni ezt az alap­anyagot. Örömmel hallom, hogy a régióban is megkezdi a Gyulai Húskombinát a felvásárlást. INFORM MÉDIA: Mikor kezdődik - ha úgy tetszik: folytatódik - a szövetkezeti üzletrészek kifi­zetése? Németh I.: A kormány 3,2 mil­liárd forint értékű üzletrész kifi­zetésére, illetve a járulékos költ­ségek fedezésére teremtette meg a fedezetet. Akik eddig jogosan beadták eladási szándéknyilatko­zatukat és megkapták az erre vo­natkozó okiratokat, azoktól az üz­letrészeket heteken belül megvá­sárolják. Ezzel párhuzamosan még a nyáron meghirdetjük a fel­vásárolt üzletrészek értékesítését, hisz az állam furcsa, szavazati jog nélküli tulajdonos ezekben a szö­vetkezetekben. INFORM MÉDIA: A gazdák egyre súlyosabb aszálykárral szem­besülnek, és támogatásra tart­va igényt késlekedéssel vádol­ják a kormányt. Németh I.: Tényleges kárról csak a betakarítást követően le­het beszélni, hiszen akkor reali­zálódik a jövedelem, és akkor le­het tudni, mekkora a pontos be­vételkiesés. A kormány tehát nem késlekedik e téren, s a jövő heti ülésén döntést hoz, hogy mi­lyen formában tud a termelők se­gítségére sietni. Folyamatos ter­mésbecslést kér, és igyekszik naprakész képet nyerni az aszály­kár mértékéről. Sajnos a gabo­naféléknél már látni: csaknem egymillió tonnával lesz kevesebb a termés, amely az ország ke­nyérgabona- és takarmányszük­ségleteit fedezi, de exportra nem sok marad. A mennyiségi kiesést részben kompenzálhatja, hogy az árak kedvezően változnak a tőzs­dén. INFORM MÉDIA: A gazdakörök országszerte több megmozdu­lást szerveztek. Tárgyal-e a Magosz elnökével, hogy elejét vegye egy országos demonstrá­ciónak? Németh I.: Nekem folyamatos a kapcsolatom az érdekképvise­leti szervezetek vezetőivel, ben­ne a Magosz elnökével is. A szakmai párbeszédben el kell vá­lasztani a politikai szerencselo­vagokat azoktól, akik a gazdál­kodók érdekeiben akarnak tenni valamit az érdekképviselet esz­közeivel. Ha valaki a nehéz kö­rülmények (szélsőséges időjárás, a forint árfolyam-ingadozása) okozta feszültséget a saját politi­kai rehabilitációjára akarja ki­használni, azt tulajdonképpen ér­tem, de partnerként nem tudom elfogadni. INFORM MÉDIA: Az EIJ közös agrárpolitikájának reformja mit ígér a magyar gazdák­nak? Németh I.: Jelentős irányvál­tás következett be az EU agrárpo­litikájában a múlt héten Luxem­burgban. A támogatási verseny végére kerül lassan pont, amikor a mezőgazdaság piacosabbá téte­lét követelik meg, s kimondják: a támogatásokat a termelés he­lyett a termelőkre kell koncent­rálni. Ebben az értelemben nincs különbség a régiók között, de le­hetőség van a garancialap kísérő intézkedéseiben a kedvezőtlen ter­mőhelyi feltételek között gazdál­kodók kiegészítő támogatására. Élni kívánunk ezzel, másrészt nö­vekszik a környezetkímélő gazdál­kodás támogatottsága, ezt illetően az északkelet-magyarországi tér­ség élen jár. ‹ ‹ ‹ ‹ ‹ ›­­­­ Az Inform Média lapcsoport kérdéseire Németh Imre miniszter (közé­pen) válaszolt Fotó: Elek Emil Többet kap a jegyző, s kaphat a képviselő Érdekük magas illetményt megállapítani a polgármester számára Debrecen (HBN)­­ Bár a törvénymódosítást a parla­ment elfogadta, a kihirdetésé­re várni kell. A jegyzők ezért egyelőre nem tudhatják pon­tosan, hogy milyen mérték­ben emelkednek, illetve emel­kedhetnek a tiszteletdíjak. Módosítani azonban a legtöbb helyen indokolt lesz, mert a tör­vény várhatóan előírja, hogy a polgármester illetményének legalább 10 százalékkal meg kell haladnia a jegyző bérét. Márpe­dig július elsejétől emelkedik a jegyzők fizetése. A polgármeste­rek illetménye szorzószámokon alapul: a törvény a falvak, váro­sok lélekszámához viszonyítva határozza meg, hogy az illetmény­­alapnak (ami jelenleg 33 ezer fo­rint) legfeljebb hányszorosát kap­ja a polgármester. Egyében pél­dául 8-szoros, Berettyóújfaluban 10-szeres, Debrecenben 13-szoros lehetett az adható legmagasabb összeg. E szorzószámok emelésé­ről határozott június végén az Or­szággyűlés. (Az illetményalap egyébként a korábbi testületi döntések alapján néhol több mint 33 ezer forint, ám valószínű, hogy mostantól a szá­mítás alapja csak ez az összeg le­het.) A képviselő-testületnek termé­szetesen érdekében áll minél ma­gasabb összeget megállapítani a polgármester számára, mivel az fölfelé húzza a képviselői alapdí­jat is: a törvény szerint a képvi­selő alapdíja nem lehet több, de elérheti a polgármesteri illetmény 25 százalékát. Az önkormányza­tok a nyári szünet után minden bizonnyal napirendre tűzik a tisz­teletdíjak megállapításának ügyét. Később fog kiderülni, hogyan dön­tenek Hajdúböszörményben MEGKÉRDEZTÜK: ÖN ALLERGIÁS-E VALAMIRE? É­n tudtommal sem­mire sem vagyok allergiás, ellenben ott­hon a családomban elő­fordul ez a kellemetlen betegség. A négyéves unokám háromféle nö­vényanyagra is aller­­gén, ételre nem. A me­nyemnél az allergén­­anyagok száma évről évre növekszik. Rácz Józsefné NYUGDÍJAS C­sináltattam már bőrtesztet, és külön­böző fákra és virá­gokra, sok mindenre allergiát mutatott: álla­ti szőrre, a fákra, virá­gokra, bokrokra. Régen szedtem rá gyógyszert, de nem használt. Most orrcseppekkel védeke­zem, de csak 1-2 órára segítenek. Abeczki Márta KÉZMŰIPARI DOLGOZÓ G­yerekkoromban az ágyunk búzaszal­mával volt megtömve, amit a bolhák nagyon szeretnek. Ellenük vad­kenderrel védekeztünk, ráterítettük a szalmára. Én már akkor sem rea­gáltam ezekre a növé­nyekre. Szerencsére most sem vagyok aller­giás. Kovács András NYUGDÍJAS K­omoly mértékben semmire sem va­gyok allergiás, és a családomban sem jel­lemzőek az effajta tüne­tek. Sem ételekre, sem virágporra vagy más anyagokra. Növények miatt szoktam egyet­­kettőt tüsszenteni. Fel­tételezem, hogy főleg a parlagfű miatt. Bagi Zsolt KÖZÉPISKOLÁS TANULÓ G­yerekkoromban job­ban hozzászoktam a természethez, mint a mai fiatalok. Romlott a környezet, s az ő im­munrendszerük védekezőereje más le­het, hiszen manapság gyakrabban fordulnak elő ezek a betegségek náluk, mint az öregeb­beknél. Nagy Károly nyugdíjas AKTUÁLIS / 3

Next