Hajdú-Bihari Napló, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-01 / 126. szám
2004. június 1., kedd RÖVIDEN 0 Magyar Bálint oktatási miniszter a közoktatási reformok közül kiemelte a használható tudást, a gyermekközpontúságot és az élethosszig tartó tanulást. Nyugat-Európában egy élet során négy-hat alkalommal váltanak pályát az emberek, és hazánkban is ez lesz az érvényesülés lehetősége. NÉZŐPONT Valamit valamiért Pál Csaba e-mail: pal.csaba@naplo.haon.hu Legalább 700 ezer ember - a foglalkoztatottak 13 százaléka - nem adózik a munkából származó jövedelme után - áll egy friss elemzésben, mely szerint, ha a munkaadók minimálbéren foglalkoztatnák a vélhetően több százezernyi feketemunkást, körülbelül 300 milliárd forinttal folyna be több bevétel az államkasszába. Ezek az adatok igen jól vagy rosszul - nézőpont kérdése - hangzanak, csakhogy valóban jó lenne-e az, ha több pénz kerülne a közös kalapba? Legálisan mindenképpen igen. Számos közgazdász szerint jelenleg pazarló az állam, a túl sok elvonás - adók, járulékterhek - pedig fékezik a gazdaság fejlődését. Más közgazdászok szerint viszont így is túl nagy a jövedelemkiáramlás, ami pedig a versenyképességet rontja. Akár így, akár úgy legyen is, az újraelosztás hatékonyságával alapvető problémák vannak, a szociális rendszereket újra kellene szervezni, takarékosabb, „olcsóbb" államapparátusra lenne szükség. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kellene az adók, a járulékok mértékét, viszont a mostaninál is jobban megszigorítani az adóellenőrzést. A tapasztalatok - egyelőre még nem nálunk - azt mutatják, hogy ha az állampolgárok zsebében több marad megszerzett jövedelmükből, akkor nagyobb a hajlandóságuk adókötelezettségeik teljesítésére is. Hiszen viszonylag kis pluszhaszon reményében nem érdemes kockáztatni. Igaz, ekkor saját zsebükbe kell nyúlniuk olyan szolgáltatások igénybevételekor, melyek eddig részben vagy teljesen „ingyenesek" voltak számukra. De legalább nagyobb mértékben határozhatják meg saját maguk, mire és mennyit költenek, s nem „állambácsi" pazarol helyettük. VILLÁMVOKS Nem félnek megszorításoktól Szavazó olvasóink többsége szerint nem lesz újabb „ Draskovics-csomag”. A leadott voksok száma: 904 igen: 34% nem: 66% Mai kérdésünk: Sor kerül-e a NATO szerepvállalására Irakban? Szavazatát leadhatja:NAPIG AKTUÁLIS / 3 Sok kínait „kényszerítettek megállásra” Hajdú-bihari alkotók képei és képviselői a messzi országban, Kelet és Nyugat érzéseivel Debrecen (HBN) A magyar képzőművész számára igen érdekes volt tapasztalni, hogy Kínában óriási állami támogatással olyan lehetőségeket kapnak az alkotók, hogy jóformán csak a produkcióra van gondjuk. Mint arról beszámoltunk, május 16. és 23. között öttagú magyar küldöttség vett részt Hajdú- Biharból a Négy Nemzet kiállítássorozat ez évi eseményén Kínában. A 2002-ben Debrecenben is bemutatkozott dél-koreai-japán-kínai-magyar vándortárlat mostani kiállításán harminc, megyénkbeli alkotó szerepel egyegy alkotásával. Őket Madarászné Kathy Margit, Madarász Gyula és Gonda Zoltán képviselte személyesen. Népünnepély Gonda Zoltán debreceni képzőművész a Naplónak beszámolva említette: valóságos népünnepély volt a kiállítás megnyitója a több mint hétmillió lakost számláló Szenjangban. Ám ennél is meglepőbb volt talán, amit az egyik „kisvárosban”, Panjanban tapasztaltak: az úgymond „kulturális ipari park”. Itt, csupán az egyik emeleten húsz-harminc galéria működött, amelyeket bérmentve ad az alkotóknak egy-két évre az állam. Érdeklődésünkre Gonda Zoltán akképp fogalmazott: - Az egymás melletti sok galéria igazi versenyhelyzetet teremthet az alkotók között, ám az még szimpatikusabb, hogy óriási állami támogatással olyan lehetőségeket kapnak az alkotók, amelyek révén csak a produkcióra van gondjuk. Kínáról lévén szó, sokan megütközhetnénk az imént említett „versenyhelyzetről”, de Gonda Zoltán eligazított: Elmaradott ázsiai országnak gondolná az ember Kínát, ám ott járván „szuperkapitalista szocializmussal” találkoztunk - fogalmazott. - A külső szemlélőnek nyugatias érzése támad, ugyanakkor az emberek mentalitása szocialista: rettegnek a vezetőktől, valamitől, ami számunkra megfoghatatlan... Nyugati szín, kínaiul A magyar alkotó észlelése szerint Kínában a képzőművészetből sem hiányoznak a „nyugatias színek”. Nagyon erős a hagyományos művészet, a tusfestés, a tájkép, a kalligráfia szerepe, ám igen sok modern törekvést is felfedezhetünk, amelyek a nyugat-európai irányzatokkal igyekeznek szinkront teremteni, de minden esetben „kínaiul”, a nemzeti kultúra jegyeit olykor csak finoman is, de alkalmazva - sorolta Gonda Zoltán. Mint hallhattuk, a negyvenmilliós lélekszámú tartományban - ahol háromezer hivatásos képzőművész él - mindenütt elismerően nyilatkoztak a magyar kollégák munkáiról. - Lehet, hogy ennek egy része udvariasság volt, az viszont biztos, hogy számos kínai tárlatlátogató sok művünk előtt megállt, elidőzött, vagy eszmecserét folytatott a képekről. Gonda Zoltán a hazaérkezést követő egy hét után még nem tudja, hogy az ő művészete miképpen táplálkozik majd az újabb távol-keleti élményekből. Később érik a hatás - Bő két évtizede jártam Észak- Koreában, s akkor is csak egy év múlva kezdtem „koreai hangulatban” festeni. Kína belső élményeket adott elsősorban; a táj arrafelé nem volt kifejezetten inspiratív, inkább az építészet, a császári paloták, nyughelyek, a skanzen, a gyönyörű kőmunkák, szobrok. ScÖBBBE adB...forum.haon.hu Szóljon hozzá! Bényi Árpád festményét tanulmányozzák (Fotó: Gonda Zoltán) Hivatalos kapcsolatokat remélve A Négy Nemzet kiállítássorozatot magyar részről gondozó Kölcsey közművelődési intézet igazgatója, Lukovics András - a most Kínában járt képzőművészeti küldöttség vezetője - arról tájékoztatott: remélhető, hogy 2005- ben hivatalos kínai delegáció látogat hozzánk, s ígéret szerint egy igen jeles kínai művész egyéni kiállítása is érkezhet. Tervezik abban az évben a hajdú-bihari hivatásos művésztelepeken való részvételüket, valamint kínai tánccsoportok itteni szerepeltetését is. Értékmegőrzésben példát mutat Több mint száz pusztai ember, legalább 4 ezer érdeklődő és egy Guinness-rekord, mégpedig karikás ostorral egyszerre csergetés kategóriájában - ez a gyorsmérlege a Hortobágyon hét végén megtartott 8. országos gulyásverseny és pásztortalálkozónak. A hagyományosan pünkösdkor zajló eseményen ismét bebizonyosodott, hogy Hortobágy milyen jelentős a puszta értékeinek megőrzése terén. Soprontól Mátészalkáig érkeztek a pásztorok versenyére. A legügyesebb állatkifogók a Kiskunsági Nemzeti Park területéről jöttek, ám a páros gulyásversenyben a hortobágyi Kóta István és Tóth József már harmadik éve nem talált legyőzőre. Az ugyancsak hortobágyi Hegedűs János főzte ezúttal is a legízletesebb ételeket. (Fotó: Kovács Zsolt) Nem lehet dicsekedni a tavalyi esztendővel Sok termelő számára az integráció fontossága most vált világossá Hajdúszoboszló (HBN) - Megyénkben a vetésterület tavaly 15 százalékkal csökkent, a termésátlagok pedig (a napraforgót és a burgonyát kivéve) 5-55 százalékkal estek vissza. Nincs tehát ok a dicsekvésre. A Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége közgyűlésére készített előterjesztésből kiderül, hogy az elmúlt évben nem voltak jobb helyzetben az állattenyésztők sem. A szarvasmarhánál 5, a sertésnél pedig 38 (!) százalékos létszámcsökkenés következett be 2002- höz viszonyítva, így nem csoda, hogy az elmúlt évet mindkét ágazat komoly veszteséggel zárta. Számszerűsítve ez úgy néz ki (fogalmaznak a dokumentum összeállítói), hogy a tejnél 78-80 forint/liter, a sertésnél pedig 295-305 forint/kg önköltséggel szemben a felvásárlási átlagár tejnél 70-72, a sertésnél pedig 235-240 forint volt. Mindeközben az ágazatban foglalkoztatottak száma 9500 főről 9097-re csökkent, és a bruttó átlagkereset 87 ezer 577 forint volt. Alkalmazkodni kell Idén a Teszövnél arra számítanak, hogy a kiszámítható szabályozás eredményeként a növénytermesztés (megfelelő időjárás esetén) sikeres lehet, az állattenyésztési ágazatok versenypozícióját pedig a technikai felkészülés szintje, a tőkeellátottság határozza meg. A tejtermelőkre nehéz esztendő vár, az alkalmazkodni képtelen gazdák a tejtermelés felhagyására kényszerülhetnek. A társas gazdaságok előtt nincs más út, mint a hatékonyság növelése, az önköltség csökkentése, végső soron a minőség javítása. A sertéságazatban súlyos gond a szervezetlen, elaprózott üzemi struktúra, a háztáji állomány esetenkénti gyenge minősége, valamint a tőkehiány. Márpedig a termelők pénz nélkül aligha lesznek képesek az állatjóléti és környezetvédelmi beruházásoknak megfelelni. A baromfiágazatban a csatlakozással a közvetlen nemzeti támogatások megszűnnek, ami máris érezteti kedvezőtlen hatását ebben a szektorban. Most vált világossá Az anyag készítői megállapítják, hogy a termelők körében az integráció felismerése igazából csak most vált világossá, amikor a piaci viszonyok kiéleződtek, és amikor az uniós támogatások elnyerésének lehetősége megcsillant előttük. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben valóságos kampány indult meg a termelői érdekeket hordozó beszerző, szolgáltató és értékesítő társulások létrehozására, amit az állam is támogat. Míg mások csak beszélnek! politikai iUS ÚJ** 13-án MSZP ! Ha MSZP dolgozik! • 50%-os béremelés a pedagógusoknak, ápolónőknek, szociális munkásoknak, orvosoknak ! Adómentes minimálbér 53. és 54. heti nyugdíj • 30%-os családi pótlék emelés • 3,2 millió lakástámogatás a háromgyermekeseknek • 220 milliárd Ft hitel a gazdák uniós felkészülésére • 2006-ig 420 kilométer új autópálya • A SIKERES EURÓPAI MAGYARORSZÁGÉRT !z MSZP