Hajdú-Bihari Napló, 2004. december (61. évfolyam, 280-304. szám)
2004-12-01 / 280. szám
2004. december 1., szerda NAPLÓ-INTERJÚ: Vélemények a népszavazásról Ideje van-e népszavazást tartani a kettős állampolgárságról - e kérdésfeltevés alapján? Felelőtlenek az elindítói! Ha adunk kettős állampolgárságot, akkor adjuk az összes következményével együtt, ne sunyiskodjunk, hogy „jó-jó, szavazzunk igennel, aztán majd kapnak egy külhoni állampolgárságot vagy útlevelet”. A választók nem tudhatják, mire mondanak igent, ezért a liberálisok nemmel szavaznak. Ám ez a kérdés közel sem olyan lényeges, ami indokolná az erről most zajló belpolitikai hisztériát. Igen. Ha több mint kétszázezer magyar választópolgár ezt kezdeményezte, akkor időszerű, így szól a népszavazásról szóló törvényünk. A kérdés pedig kifejezetten jó, hiszen arról döntünk, hogy a parlament alkosson törvényt a kettős állampolgárságról. Olyan lesz ez a törvény, amilyenre a parlamenti pártok megalkotják. Kétharmados többséggel kell elfogadni, egyik oldal sem tudja akaratát a másikra rákényszeríteni. RÖVIDEN A Kinti szavazók. Közel kétezren jelezték szavazási szándékukat - 62 külképviseleten - a december 5-ei népszavazáson; Nagy-Britanniában több mint 200- an szavaznak, míg például Indonéziában, Kenyában és Peruban egy-egy választó adja le voksát - közölte az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője kedden. Nem kettős. A magyarországi nemzetiségiek többségének nincs kettős állampolgársága, így a hazai német, román, szerb, szlovák, szlovén, örmény, ukrán kisebbség tagjainak nincs kettős állampolgársága, a bolgár, a görög, a horvát és a lengyel kisebbség tagjai között azonban többen vannak, akik két ország állampolgárai. A parlamenti pártok közül egyedül az MDF rendelkezik egységes és megvalósítható koncepcióval. Javaslata - függetlenül a népszavazás eredményétől - a probléma megoldását a rendes kerékvágásba zökkentheti vissza. Elfogadásával a kérdés már december 5-e előtt, egyetlen gombnyomással rendezhető. A népszavazás kérdése ugyanis arra vonatkozik: alkosson-e törvényt a parlament ez ügyben? Ez a törvénymódosítás készen van. Kérdés, a parlamenti pártok hajlandók-e támogatni. Foglalja össze az Ön által javasolt (igen vagy nem) szavazat mellett szóló érveket! Aki a szülőföldjén kíván boldogulni, azt abban kell segíteni, aki pedig itt akar dolgozni és adót fizetni, azt támogassuk abban. A kettős állampolgárság igazságtalan. A határon túli magyarok adófizetés nélkül részesülnek számos szolgáltatásban. Ez hátrányos megkülönböztetés a Magyarországon élő magyarok számára. A határon túli magyarok nem Magyarországnak fizetnek adót, így indokolatlan a juttatásokból részesülni. Mindenkit, aki magyarnak születik, megillet a magyar állampolgárság, függetlenül attól, hogy hol született, vagy hogy hol lakik. Ez fejezi ki a magyarság egységét. Romániától Izraelig számtalan országban hasonló a kettős állampolgárság intézménye. Nekünk Debrecenben tudnunk kell, a román határ eredetileg a Tiszáig húzódott volna. S akkor most mi kérnénk magyar testvéreinket, hogy adják vissza nekünk a magyar állampolgárságot. Az MDF által benyújtott állampolgársági törvény módosításával kiküszöbölnénk mindazokat a majdani súlyos hátrányokat, amelyeket hazánk uniós csatlakozásából adódóan a schengeni követelmények teljesítésével járnak, ezért a magyar-magyar kapcsolatok fenntartásában okoznának beláthatatlan nehézségeket, ha nem történne meg a jogintézmény megalkotása, ugyanis a határon túl élő magyarok számára a szabad mozgás és a kapcsolattartás a legfontosabb. Olyan jogszabályt kell alkotni, amely garantálja a szülőföldön való maradást és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Kedvezményes honosítás esetében ugyanis kimaradnának a törvényből azok a követelmények, hogy legalább egy éve rendelkezzen magyarországi lakhellyel, aki állampolgárságért folyamodik, valamint legyen fedezete a magyarországi megélhetésének. Csak olyan törvény születhet meg, amelyet mindegyik parlamenti párt megszavaz. Semmiképpen sem. A kérdést ugyanis rosszul és rosszkor tették fel. Beláthatatlan következményei lennének az „igen” válasz győzelmének. Ma azok érvelnek mellette, akik pár éve még őrültségnek, jogilag kivitelezhetetlennek tartották azt. Most ellenzékben hirtelen megváltoztatták véleményüket. Ebből is látszik, hogy a népszavazás mögött valójában a Fidesz szavazatszerző szándéka van. A hatalomért semmi sem drága. Akik felelősen gondolkodnak a nemzet jövőjéről, azok nemmel szavaznak. Felmérések bizonyítják, hogy a kettős állampolgárság megadásával a határon túl élők százezrei települnének át. Kiürülne Erdély és a Vajdaság. Magyarországon megnőne a munkanélküliség, óriási teher nehezedne az egészségügyre. Már most évente húszmilliárdot költünk a határon túliak nyugdíjára. Aki több tízezer nyugdíjast akar áttelepíteni Magyarországra, az az itt élők nyugdíját is veszélyezteti. VILLÁMVOKS Többségünk támogatja Szavazóink nagyobb része szerint többségünk támogatni fogja a kettős állampolgárság ügyét. A leadott voksok száma: 933 igen: 63% , nem: 27% Mai kérdésünk: Támogatni fogja-e a többség az egészségügyi privatizáció leállítását? Szavazatát leadhatja: NAPLÓ________ AKTUÁLIS / 3 Mit tartalmazna az a határon túli magyarokat érintő törvény, amit mindenképpen meg kellene alkotni? A magyar államnak biztosítania kell a döntés szabadságát. Segítenünk kell az otthon maradókat abban, hogy magyarként biztonságban és jól éljenek szülőföldjükön, és segíteni kell az áttelepülni szándékozókat, hogy ne kelljen megalázó tortúrát elszenvedniük. De aki szülőföldjén akarja magyar identitását megőrizni, azt nem állampolgársággal kell segíteni, hanem a magyar nyelvű oktatás, kultúra és a közös vállalkozások támogatásával. A határon túli magyaroknak állampolgárságot kell adni, magyar útlevelet, amely biztonságot jelent, kifejezi a magyar nemzethez tartozásukat. Az állampolgársággal nem kell, hogy automatikusan járjon szociális ellátás, nyugdíj, egészségügyi ellátás. Ezt ma más feltételekhez kötjük, például, járulékfizetéshez. Ebben a törvényben minden olyan veszélyt el kell hárítani, amivel ma a szocialisták riogatják a nemzetet. Szavazzunk ezért igennel. A kormány már kidolgozta a Szülőföld Programot. Ez egyrészt újabb egyéni kedvezményeket, ösztöndíj-lehetőségeket és könnyített beutazást kínál a határon túli magyaroknak, másrészt egy olyan gazdaságélénkítő csomagot, ami hazai és uniós forrásokra építve felgyorsítja a magyarlakta területek fejlődését. A Magyar Alap felállítása szintén része a Szülőföld Programnak. Ez is milliárdokat jelent, amit a határon túli magyarok támogatására fordítunk. Három uniós nyugdíjas a csatlakozás óta Időarányos teherviselés vagy területi elv alapján folyósítanak nyugdíjat a jogosultaknak Debrecen (HBN) - Mindössze három az Európai Gazdasági Térség országaiból érkező nyugdíjas telepedett le Hajdú-Bihar megyében 2004. május 1-je óta - tájékoztatott az OEP sajtóiroda. Arról viszont nem szolgálhattak adatokkal az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, hogy több ez vagy kevesebb a csatlakozást megelőző év hasonló időszakához képest, és arról sem, hányan telepedtek le nálunk az Unión kívüli térségből. Ennél talán többet mond, hogy Bocskaikertben jelenleg közel 30 Kárpátaljáról, Oroszországból valamint Erdélyből áttelepült magyar személynek folyósítanak rendszeresen nyugdíjat, továbbá két, szintén magyar anyanyelvű személy nyugdíja érkezik Svájcból, illetve Kanadából. Erről a település polgármestere, Gyarmati Kálmán tájékoztatott. Időarányos teherviselés Az uniós tagállamból hozzánk érkezőkre vonatkozó szabályokról az országos nyugdíjfolyósító nyugdíjelemzési és statisztikai főosztályának vezetőhelyettese, Tokaji Károlyné az alábbiak szerint tájékoztatott. Az EU-ban nincs egységes szociális biztonsági rendszer, így a nyugdíjbiztosítás országonként eltérő. Ha az igénylő egy tagország vonatkozásában teljesíti a jogosultság feltételeit, akkor két módon is kiszámíthatják az ellátás összegét. Egyfelől annak a nemzetnek a törvényeit alkalmazva, ahol az illető a nyugdíjjárulékot fizette, másfelől az összes biztosítási idő és a befogadó tagállamban szerzett biztosítási idő aránya alapján. Ilyenkor a kétféleképp kiszámított adatok közül a kedvezőbbet folyósítják. Ha az igénylő adott tagállamban szerzett biztosítási ideje nem elég az ellátás megállapításához, akkor az időarányos számítást alkalmazzák - tudtuk meg. Kétoldalú egyezmények Hasonló, az időarányos teherviselés elvén alapuló egyezmény érvényesülhet nem uniós országok vonatkozásában is, így van ez például a magyar-bolgár kapcsolatban. Folyósítani ebben az esetben azt az összeget fogják, amely a Magyarországon szerzett, és a mindkét ország területén szerzett összes szolgálati idő arányának megfelel. Összeadódik az idő A területi elven alapuló Romániával és az egykori Szovjetunió utódállamaival érvényben lévő egyezményekkel más a helyzet, ezek szerint ugyanis a nyugellátást annak a szerződő országnak az illetékes nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja, amelynek a területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtásakor a lakóhelye van. A nyugdíjak terhét ebben az esetben a befogadó ország viseli, a két szerződő állam területén szerzett szolgálati időket össze kell számítani. Magyar részről akkor állapítható meg a nyugdíj, ha a szabályaink szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek (például öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, szolgálati idő hossza, rokkantság fennállása) - jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes.