Hajdú-Bihari Napló, 2004. december (61. évfolyam, 280-304. szám)

2004-12-01 / 280. szám

2004. december 1., szerda NAPLÓ-INTERJÚ: Vélemények a népszavazásról Ideje van-e népszavazást tartani a kettős állampolgárságról - e kérdésfeltevés alapján? Felelőtlenek az elindítói! Ha adunk kettős állam­­polgárságot, akkor adjuk az összes következmé­nyével együtt, ne sunyiskodjunk, hogy „jó-jó, sza­vazzunk igennel, aztán majd kapnak egy külhoni állampolgárságot vagy útlevelet”. A választók nem tudhatják, mire mondanak igent, ezért a li­berálisok nemmel szavaznak. Ám ez a kérdés kö­zel sem olyan lényeges, ami indokolná az erről most zajló belpolitikai hisztériát. Igen. Ha több mint kétszázezer magyar választópolgár ezt kezdeményezte, akkor idő­szerű, így szól a népszavazásról szóló törvé­nyünk. A kérdés pedig kifejezetten jó, hiszen arról döntünk, hogy a parlament alkosson törvényt a kettős állampolgárságról. Olyan lesz ez a törvény, amilyenre a parlamenti pártok megalkotják. Kétharmados többséggel kell elfo­gadni, egyik oldal sem tudja akaratát a másikra rákényszeríteni. RÖVIDEN A Kinti szavazók. Közel kétezren jelez­ték szavazási szándékukat - 62 külkép­viseleten - a december 5-ei népszava­záson; Nagy-Britanniában több mint 200- an szavaznak, míg például Indonéziá­ban, Kenyában és Peruban egy-egy vá­lasztó adja le voksát - közölte az Orszá­gos Választási Iroda (OVI) vezetője ked­den.­­ Nem kettős. A magyarországi nem­zetiségiek többségének nincs kettős ál­lampolgársága, így a hazai német, ro­mán, szerb, szlovák, szlovén, örmény, ukrán kisebbség tagjainak nincs kettős állampolgársága, a bolgár, a görög, a horvát és a lengyel kisebbség tagjai kö­zött azonban többen vannak, akik két ország állampolgárai. A parlamenti pártok közül egyedül az MDF ren­delkezik egységes és megvalósítható koncepció­val. Javaslata - függetlenül a népszavazás ered­ményétől - a probléma megoldását a rendes ke­rékvágásba zökkentheti vissza. Elfogadásával a kérdés már december 5-e előtt, egyetlen gomb­nyomással rendezhető. A népszavazás kérdése ugyanis arra vonatkozik: alkosson-e törvényt a parlament ez ügyben? Ez a törvénymódosítás ké­szen van. Kérdés, a parlamenti pártok hajlan­dók-e támogatni. Foglalja össze az Ön által javasolt (igen vagy nem) szavazat mellett szóló érveket! Aki a szülőföldjén kíván boldogulni, azt abban kell segíteni, aki pedig itt akar dolgozni és adót fizetni, azt támogassuk abban. A kettős állampol­gárság igazságtalan. A határon túli magyarok adófizetés nélkül részesülnek számos szolgáltatás­ban. Ez hátrányos megkülönböztetés a Magyaror­szágon élő magyarok számára. A határon túli magyarok nem Magyarországnak fizetnek adót, így indokolatlan a juttatásokból részesülni. Mindenkit, aki magyarnak születik, megillet a magyar állampolgárság, függetlenül attól, hogy hol született, vagy hogy hol lakik. Ez fejezi ki a magyarság egységét. Romániától Izraelig számta­lan országban hasonló a kettős állampolgárság intézménye. Nekünk Debrecenben tudnunk kell, a román határ eredetileg a Tiszáig húzódott vol­na. S akkor most mi kérnénk magyar testvérein­ket, hogy adják vissza nekünk a magyar állam­­polgárságot. Az MDF által benyújtott állampolgársági törvény módosításával kiküszöbölnénk mindazokat a maj­dani súlyos hátrányokat, amelyeket hazánk uniós csatlakozásából adódóan a schengeni követelmé­nyek teljesítésével járnak, ezért a magyar-ma­gyar kapcsolatok fenntartásában okoznának be­láthatatlan nehézségeket, ha nem történne meg a jogintézmény megalkotása, ugyanis a határon túl élő magyarok számára a szabad mozgás és a kap­csolattartás a legfontosabb. Olyan jogszabályt kell alkotni, amely garantálja a szülőföldön való maradást és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Kedvezményes honosítás esetében ugyanis kimaradnának a tör­vényből azok a követelmények, hogy legalább egy éve rendelkezzen magyarországi lakhellyel, aki állampolgárságért folyamodik, valamint legyen fe­dezete a magyarországi megélhetésének. Csak olyan törvény születhet meg, amelyet mindegyik parlamenti párt megszavaz. Semmiképpen sem. A kérdést ugyanis rosszul és rosszkor tették fel. Beláthatatlan következményei lennének az „igen” válasz győzelmének. Ma azok érvelnek mellette, akik pár éve még őrültségnek, jogilag kivitelezhetetlennek tartották azt. Most el­lenzékben hirtelen megváltoztatták véleményü­ket. Ebből is látszik, hogy a népszavazás mögött valójában a Fidesz szavazatszerző szándéka van. A hatalomért semmi sem drága. Akik felelősen gondolkodnak a nemzet jövőjéről, azok nemmel szavaznak. Felmérések bizonyít­ják, hogy a kettős állampolgárság megadásával a határon túl élők százezrei települnének át. Kiürülne Erdély és a Vajdaság. Magyarországon megnőne a munkanélküliség, óriási teher nehe­zedne az egészségügyre. Már most évente húsz­milliárdot költünk a határon túliak nyugdíjára. Aki több tízezer nyugdíjast akar áttelepíteni Magyarországra, az az itt élők nyugdíját is ve­szélyezteti. VILLÁMVOKS Többségünk támogatja Szavazóink nagyobb része szerint többségünk támogatni fogja a kettős állampolgárság ügyét. A leadott voksok száma: 933 igen: 63% , nem: 27% Mai kérdésünk: Támogatni fogja-e a többség az egészségügyi privati­záció leállítását? Szavazatát leadhatja: NAPLÓ________ AKTUÁLIS / 3 Mit tartalmazna az a határon túli magyarokat érintő törvény, amit mindenképpen meg kellene alkotni? A magyar államnak biztosítania kell a döntés szabadságát. Segítenünk kell az otthon maradó­kat abban, hogy magyarként biztonságban és jól éljenek szülőföldjükön, és segíteni kell az áttele­pülni szándékozókat, hogy ne kelljen megalázó tortúrát elszenvedniük. De aki szülőföldjén akar­ja magyar identitását megőrizni, azt nem állam­­polgársággal kell segíteni, hanem a magyar nyel­vű oktatás, kultúra és a közös vállalkozások tá­mogatásával. A határon túli magyaroknak állampolgárságot kell adni, magyar útlevelet, amely biztonságot je­lent, kifejezi a magyar nemzethez tartozásukat. Az állampolgársággal nem kell, hogy automatiku­san járjon szociális ellátás, nyugdíj, egészségügyi ellátás. Ezt ma más feltételekhez kötjük, például, járulékfizetéshez. Ebben a törvényben minden olyan veszélyt el kell hárítani, amivel ma a szo­cialisták riogatják a nemzetet. Szavazzunk ezért igennel. A kormány már kidolgozta a Szülőföld Progra­mot. Ez egyrészt újabb egyéni kedvezményeket, ösztöndíj-lehetőségeket és könnyített beutazást kí­nál a határon túli magyaroknak, másrészt egy olyan gazdaságélénkítő csomagot, ami hazai és uniós forrásokra építve felgyorsítja a magyarlak­ta területek fejlődését. A Magyar Alap felállítása szintén része a Szülőföld Programnak. Ez is mil­­liárdokat jelent, amit a határon túli magyarok tá­mogatására fordítunk. Három uniós nyugdíjas a csatlakozás óta Időarányos teherviselés vagy területi elv alapján folyósítanak nyugdíjat a jogosultaknak Debrecen (HBN) - Mind­össze három az Európai Gazdasági Térség országai­ból érkező nyugdíjas telepe­dett le Hajdú-Bihar megyé­ben 2004. május 1-je óta - tájékoztatott az OEP sajtó­iroda. Arról viszont nem szolgálhat­tak adatokkal az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, hogy több ez vagy kevesebb a csatlakozást megelőző év hason­ló időszakához képest, és arról sem, hányan telepedtek le ná­lunk az Unión kívüli térségből. Ennél talán többet mond, hogy Bocskaikertben jelenleg közel 30 Kárpátaljáról, Oroszország­ból valamint Erdélyből áttele­pült magyar személynek folyó­sítanak rendszeresen nyugdíjat, továbbá két, szintén magyar anyanyelvű személy nyugdíja érkezik Svájcból, illetve Kana­dából. Erről a település polgár­­mestere, Gyarmati Kálmán tá­jékoztatott. Időarányos teherviselés Az uniós tagállamból hoz­zánk érkezőkre vonatkozó sza­bályokról az országos nyugdíj­­folyósító nyugdíjelemzési és sta­tisztikai főosztályának vezető­helyettese, Tokaji Károlyné az alábbiak szerint tájékoztatott.­­ Az EU-ban nincs egységes szociális biztonsági rendszer, így a nyugdíjbiztosítás orszá­gonként eltérő. Ha az igénylő egy tagország vonatkozásában teljesíti a jogosultság feltételeit, akkor két módon is kiszámít­hatják az ellátás összegét. Egy­felől annak a nemzetnek a tör­vényeit alkalmazva, ahol az il­lető a nyugdíjjárulékot fizette, másfelől az összes biztosítási idő és a befogadó tagállamban szerzett biztosítási idő aránya alapján. Ilyenkor a kétféleképp kiszámított adatok közül a ked­vezőbbet folyósítják. Ha az igénylő adott tagállam­ban szerzett biztosítási ideje nem elég az ellátás megállapítá­sához, akkor az időarányos szá­mítást alkalmazzák - tudtuk meg. Kétoldalú egyezmények Hasonló, az időarányos teher­viselés elvén alapuló egyez­mény érvényesülhet nem uniós országok vonatkozásában is, így van ez például a magyar-bolgár kapcsolatban. Folyósítani ebben az esetben azt az összeget fog­ják, amely a Magyarországon szerzett, és a mindkét ország te­rületén szerzett összes szolgála­ti idő arányának megfelel. Összeadódik az idő A területi elven alapuló Ro­mániával és az egykori Szov­jetunió utódállamaival érvény­ben lévő egyezményekkel más a helyzet, ezek szerint ugyanis a nyugellátást annak a szerződő országnak az illetékes nyug­díjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja, amelynek a területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtásakor a lakó­helye van. A nyugdíjak terhét ebben az esetben a befogadó or­szág viseli, a két szerződő állam területén szerzett szolgálati idő­ket össze kell számítani.­­ Magyar részről akkor álla­pítható meg a nyugdíj, ha a sza­bályaink szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek (például öregségi nyugdíjkorhatár betöl­tése, szolgálati idő hossza, rok­kantság fennállása) - jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes.

Next