Hajdú-Bihari Napló, 2005. szeptember (62. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-01 / 204. szám
2005. szeptember 1., csütörtök Névadás névsor szerint Az Atlanti-óceánon, így a Karib-tenger térségében is 1950 után a szavak betűzésekor használatos neveket (Able, Baker, Charlie stb.) adták a ciklonoknak, majd 1953-tól az Amerikai Meteorológiai Szolgálat hivatalosan is női neveket kezdett használni. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) kérésére 1979-től férfiak is szerepelnek a névadók között. Ma egy hat évre előre meghatározott névsort használnak. Innen tudható, hogy a Floyd után a Gert, majd a Harvey és... a Katrina következik. Külön névsort használnak Ausztráliában, az Indiaióceánon és a Csendes-óceánon. így Kezaonon. Először egyre erősödő szél jelezte, hogy ami ezután következik, az elől érdemes elhúzódni. (Fotó: epa) Előre jelez Egy tornádó keletkezése legföljebb percekkel korábban sejthető, csak a tornádóveszélyes időszakok jelezhetők napokkal hamarabb. A hurrikán születését viszont több nappal megelőzi a nyomási depresszió az óceán keleti felében, így az előrejelzés is könynyebb, bár a vonulási út megadása nagyon sok bizonytalanságot rejt magában. Egyszerre több Augusztustól októberig nem ritka, hogy egyszerre több trópusi ciklon is megfigyelhető az óceán fölött. A legtöbb, egyszerre öt, 1995. augusztus 23-án volt észlelhető az Atlanti-óceán fölött, egyesek születés közben, mások teljes fejlettségükben, vagy éppen leépülésük során. Szélörvények Budapest (HBN) - Mivel mindkét esetben szélörvényről van szó, sokan összetévesztik a hurrikánt a tornádóval. Főleg azok, akik az érintett térségtől távol figyelik a természeti csapásokról szóló híreket. Igaz, hogy örvény mind a kettő, de egészen más jellegűek. Tornádó csak szárazföld fölött képződik, egyetlen hatalmas gomolyfelhő tartozik hozzá, mérete legfeljebb 1-2 kilométer, élettartama csak ritkán hosszabb fél óránál, és a csapadéktevékenység is sokkal ritkább és kevésbé intenzív, mint a hurrikánban. Egyvalamiben viszont nagyon hasonlítanak: a tomboló, őrjöngő szél erejében. Tépi a fákat (Fotó: EPA) A Saffir-Simpson hurrikánskála Grafika: Napló Kategória Központi légnyomás Szélsebesség Tengerszintemelkedés Pusztulás mértéke 1 980 mb felett 118-152 km/h 1,5 m Károkat szenvednek a fák, bokrok és a nem rögzített lakókocsik 2 965-979 mb 153-176 km/h 2,0-2,5 m Komoly károk a lakókocsikban, házak tetőszerkezetében 3 945-964 mb 177-208 km/h 2,5-4,0 m A nagy fák kidőlnek, kisebb épületek és lakókocsik jelentős károkat szenvednek 4 920-944 mb 209-249 km/h 4,0-5,5 m Lakókocsik teljes puszttulása, a part menti építmények az emelkedő tenger miatt károsodnak 5 920 mb alatt 250 km/h felett 5,5 m felett A házak és ipari üzemek jelentős része károsodik NAPLÓ Csónakkal mentették az embereket, de sokan egyszerűen nem voltak hajlandók elhagyni az otthonukat. A híradások szerint ne is sejthető eddig, mennyien veszítették életüket a katasztrófa során. (Fotó: EPA) Pörögve közelít Budapest (HBN) Az Atlanti-óceán északi medencéjében megfigyelhető hurrikánok egytől egyig az afrikai partok felől érkeznek a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségébe. Az autóversenyről ismert szenegáli kikötőváros, Dakar partjaitól néhány száz kilométerre találjuk a Zöld-fokiszigeteket. A forró trópusi napsütés hatására felmelegedő tengerfelszín fölött sokfelé keletkeznek hatalmas tornyos gomolyfelhők, és napi program a kiadós felhőszakadás - áll Gyúró György (ELTE, Meteorológiai Tanszék) ismeretterjesztő cikkében, amelyből a továbbiakat is idézzük. Augusztus közepe és október közepe között különleges helyzet áll elő. Az északi és a déli félteke légtömegét elválasztó trópusi összeáramlási zóna, vagyis az északkeleti és a délkeleti passzátszél közötti választófelület az északi szélesség 10. és 20. foka között húzódik. Thor Bergeron svéd meteorológus már 1949-ben leírta, hogy a választófelület mentén keletkező tornyos gomolyfelhők a passzátszelektől perdületet kapnak, és felhőkarokba, majd felhőörvényekbe rendeződnek. Gyorsul a forgás kedvező (számunkra persze kedvezőtlen) esetben a felhőrendszerbe újabb és újabb nagy mennyiségű, meleg, nedves légtömeg áramlik be. Eric Palmen finn meteorológus 1948-ban kimutatta, hogy erre akkor van a legnagyobb esély, amikor a tengerfelszín hőmérséklete nagyobb 27 Celsius-foknál. A felhőképződéskor, vagyis amikor a vízpára kicsapódik, felszabadul a vízgőzben elraktározott párolgáshő, az úgynevezett latens hő, ami tovább növeli a rendszer energiakészletét, s tovább gyorsul a forgás. Ezzel egy időben a középpontban egyre intenzívebbé váló feláramlás miatt megindul a légnyomás csökkenése. Gyors csökkenés esetén trópusi nyomási depresszió jön létre, amelyben a forgás sebessége megközelíti a 60 kilométer/órás értéket. Ha továbbra is van nedvességutánpótlás, akkor az örvénylés tovább gyorsul, 60 kilométer/órásnál nagyobb forgási sebesség esetén trópusi viharról beszélünk. A felhőörvény közben a keleties passzátszelekkel távolodik Afrikától, és - félelmetes búgócsigaként pörögve - napról napra jobban megközelíti Amerika partjait. Műholdfelvétel a Katrináról (Fotó: EPA) AKTUÁLIS / 3 Felhőörvény vagy trópusi ciklon A hurrikán szó az indián „Arrikán”, azaz „Nagy Szél” szóból származik. Olyan ciklonálisan, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban forgó, több száz kilométer átmérőjű felhőörvényt jelez, amely a trópuson, azaz a Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, egészen pontosan a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. E zónára utalva trópusi ciklonnak is szokták nevezni, de - az örvénylés irányát nem számítva - semmiben sem hasonlít a nálunk is előforduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A Csendesóceán térségében tájfun, Ausztráliában willy-willy a neve - olvasható Gyúró György cikkében (ELTE, Meteorológiai Tanszék). Tanulmányából ezen az oldalon olvashatnak. New Orleans: kétségbeesett gyermek a mentő karjaiban (Fotó: EPA) MEGKÉRDEZTÜK: Katasztrófahelyzet esetén elhagyná-e otthonát? Biztosan elhagynám, a családommal együtt. Főleg akkor, ha olyan jól megszervezett menekülési útvonalak lennének, mint a mostani hurrikán esetén, így nagyon sok emberéletet megmentettek. Sokat jártam már a világban, nem okozna gondot feltalálni magam. Makai Rita tanár Az élet sokkal fontosabb számomra, mint az anyagiak, biztosan a menekülést választanám. Ami nagyon értékes számomra, vinném magammal. A házat viszont sajnálnám otthagyni. Ilyen szempontból szerencsés hely Debrecen, kisebb az esély egy természeti katasztrófára. Simonné Varga Mária VIZSGABIZTOS Ha természeti katasztrófa fenyegetne, nem hagynám el az otthonomat. Olyan helyre mennék, ahol biztonságban vagyok. A hétvégi házam egy domboldalon van, ott nem esne bajom. Teljes védelmet adna a pincehelyiség. De a biztonságom nagyon fontos. Balajti Kálmán JOGTANÁCSOS Természetesen ha ilyen veszély fenyegetne, elmenekülnék. Vinném magammal a családomat is. Az otthonomat sajnálnám, de fontosabb a biztonság. Főleg akkor lenne könnyű a dolgunk, ha olyan jól szervezett lenne a menekülés, mint az USA- ban volt. Vadászné Balogh Julianna HUMÁNPOLTIKUS Csak a legfontosabb dolgokat venném magamhoz, de úgy gondolom, minden pótolható, az emberéleten kívül. Aki ilyen környezetben él, fel van készülve arra, hogy jöhet katasztrófa. Az ember tud hatni a természetre, de nem tudja irányítani azt. Debrecenben nem fenyeget ilyen veszély. Szimirakisz Szabolcs asztalos