Hajdú-Bihari Napló, 2006. március (63. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-01 / 51. szám
2006. március 1., szerda • Bővült. Valódi, az inflációt meghaladó mértékben bővült a könyvpiac tavaly, ugyanakkor az állami támogatás csökkenése miatt drámaian visszaesett a szakkönyvek forgalma - tájékoztatta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója kedden az MTI-t. NÉZŐPONT Dokument teszt? T. Szűcs József tszucs@naplo.haon.hu Miennyit hozna a magyar vendéglátás konyhájára, ha az egyszeri orosz honpolgárok nem csak átutaznának tízezer méter magasan felettünk a spanyol tengerpartra? Ha legalább minden akárhányadik, az egykori diktatúrában, de leginkább a kohóban megrokkant orosz vasmunkás hazánkat, netán az egész megyében világhírű gyógyfürdőinket választaná panaszai enyhítésére. Ha csak azt a számot nézzük, hogy tavaly 24 millió orosz turista utazott külföldre és közülük mindösszesen 160 ezren látogattak Magyarországra, válságstábot igényel az elszomorító helyzet okainak felkutatása. Talán túl sokan az egykori szellemes, de történelmietlen és mellesleg az országnak több ezermilliárd forint kárt okozó „továrisi konyec" plakátot vették annyira szívükre, hogy a büdös életbe nem kívánnak velünk közösködni. (Történelmietlen azért, mert elég furcsa lett volna annak idején, ha a szovjetek a második világháborús erőfeszítéseikért a győztes jogán, mondjuk Francia Guayanát akarták volna befolyási övezetként, nem a határok mellett fekvő államokat. Egyesek elfeledkezni látszanak a geopolitikáról, mint történelmi tényről, amelyről eddig egyetlen nagyhatalom sem mondott le magától. S korántsem mellesleg, a történelemnél maradva: Nagy Imrét sem a „ruszkik" parancsára végezték ki, sőt...). A francia Riviérát felvásárló orosz újaikat persze sosem érdekeltük igazán, de biztosan akad néhány ezer mini Abramovics, aki emlékszik még a szabolcsi alma és hajdúsági búzából készült kenyér ízére, s hajlandó - akárcsak bármelyik más kapitalista a világ bármely részéből - tisztességes feltételekkel üzletelni velünk. Hacsak le nem maffiózzuk őket jó előre, szokás szerint, mielőtt pecsét kerülne a dokumentre. Hátrányos helyzetben Debrecen (HBN) Az uniós tagállamokban a nők átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet, mint férfi kollégáik, ráadásul a szebbik nem képviselőinek aránya továbbra is alacsony a topmenedzserek között - egyebek mellett erre a következtetésre jutott az Európai Bizottság munkaügyi esélyegyenlőségi felmérése. A nemek között a munkahelyeken megmutatkozó szakadék (bár más-más okból) a mediterrán és a skandináv országokban is jelen van, a legnagyobb bérkülönbségek férfiak és nők között a németeknél, az angoloknál, a szlovákoknál és az észteknél mutathatók ki. Magyarországon és a nálunk fejlettebb államokban a nők gondja ugyanarra a közös nevezőre vezethető vissza: sokan képtelenek megtalálni az egyensúlyt a munkahely és a magánélet között. Meglepték-e az MLSZ közgyűlésén történ- Szavazók száma: 160 2006. 02. 28., 20 óra Nem 86% Következő kérdésünk: Lesz-e gazdasági haszna is Putyin magyarországi látogatásának? !|W ei www.haon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. A NAPLÓ Erőből kell politizálni Európában A kishatárforgalmi jogszabály schengeni keretbe helyezheti az Unión kívüli magyarságot. Debrecen (HBN) - Kelet- Magyarország jelentős felzárkóztató támogatásra jogosult, ám az Unióban határozottan kell képviselni az érdekeinket - röviden így összegezhető, amiről Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, a néppárti frakció alelnöke beszélt a Napló szerkesztőségében adott interjújában. A politikus kedden járt Hajdú- Bihar megyében. NAPLÓ: Brüsszelből nézve hogyan ítélhető meg Kelet- Magyarország fejlődése? Az év végére Debrecent és Nyíregyházát is eléri az autópálya, érzékeli-e, hogy ennek következtében már érdeklődnek befektetők? Szájer József: Az autópálya előny, de nem oldja meg a problémákat. Kelet-Magyarország potenciálisan nagyon jelentős uniós felzárkóztató támogatásra jogosult - ha él ezzel a lehetőséggel. De ez nem automatikus, mindenért meg kell küzdeni. A régebbi tagállamok - Spanyolország, Portugália, Görögország - ragaszkodnak a korábban kapott összegekhez, s ennek érdekében összefognak az újabbakkal, vagy kijátszanak minket. Inkább utóbbi a jellemző. NAPLÓ: Hogyan befolyásolja Kelet-Magyarország helyzetét Románia és Bulgária küszöbön álló csatlakozása? Szájer J.: Kevesebb fog jutni nekünk. A decemberi uniós csúcstalálkozón kötött alku nyomán Románia és Bulgária pénze bizonytalan: a jövőre életbe lépő 7 éves költségvetésben nem különítettek el összeget nekik. Rendre felvetjük ezt a kérdést, s mindig azt a választ kapjuk, hogy majd megoldják a problémát - de ez valószínűleg a mi rovásunkra történik. Ezért kőkeményen kell képviselnünk az érdekeinket - hiszen ők is így csinálják s ebben még rengeteg tennivalója van a kormánynak. Konfliktuskerüléssel nem jutunk előre. NAPLÓ: 2006 a magyarok éve az Európai Parlamentben, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján. Hogyan jelenik ez meg, s mit hoz nekünk? Szájer J.: Azon politikusok nemzedéke tevékenykedik most kiemelkedő pozíciókban az Európai Parlamentben, amelynek ifjúkori élményei maradtak abból az időszakból. Vannak, akik az utcán tüntettek akkoriban a magyarok mellett, és az események hatására döntöttek úgy, hogy politikusok lesznek. Ez alkalom arra is, hogy Magyarországról pozitív képet alakítsunk ki. Nem csupán a forradalomra emlékezünk, hanem szerepet kap a gasztronómiánk, lesz kiállítás, filmvetítés, emlékműavatás, konferencia, meghívtuk a köztársasági elnököt, pályázatot hirdettünk. Ez a program segíti a munkánkat, hiszen keveset tudnak rólunk. NAPLÓ Mit jelentene a könnyített határátkelés a régióban? Szájer J.: A schengeni határ szigorú falat von, ami különösen érint minket, magyarokat. A parlament elfogadta a közös kishatárforgalmi keretjogszabályt, amely ezután az Európai Tanács elé kerül, s néhány héten belül jóváhagyhatják. A jogszabály rögzíti, hogyan lehet kétoldalú kishatárforgalmi megállapodást kötni az Európai Unión kívüli, szomszédos országokkal. Sikerült elérnünk, hogy ez nem 20, hanem 50 kilométeres határsávot érintsen. Szájer József szerint 1956 évfordulója az Unió alapértékeihez kapcsolja az utóbbi időben irányt vesztett közösséget (Fotó: Iklódy János) Mill Mikit Nemzeti érdekvédelmet! Debrecen (HBN) Hatékony nemzeti érdekvédelmet sürgetett Szájer József, néppárti európai parlamenti képviselő elsősorban a multinacionális energiaszolgáltató cégek luxusprofitjának letörése, valamint a közbeszerzési pályázatok esetében a hazai cégek előnyben részesítése érdekében. A politikus minderről Debreceni sajtótájékoztatója keretében beszélt. Szájer József úgy véli, a jelenlegi magyar kormány nem védelmezi meg állampolgárait a rájuk nézve káros piaci hatásoktól, s nem támogatja kellő mértékben a kis- és középvállalkozásokat annak érdekében, hogy azok állni tudják a piaci versenyt. A politikus elmondta: Magyarország megítélése külföldön érezhetően romlik, s az államháztartási hiány növekedése miatt az Európai Uniónak jogában áll megvonni bizonyos támogatásokat hazánktól. Ennek elkerülése érdekében gazdasági, politikai fordulatra van szükség. Szájer József, európai parlamenti képviselő Született: 1961-ben, Sopronban. Tanulmányok: az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett summa cum laude doktori diplomát 1986-ban, majd az Oxfordi Egyetemen jogfilozófiát hallgatott. Pályafutás: 1986-tól tanársegéd, majd 1994-től adjunktus az ELTE Római Jogi Tanszékén. 1988-ban a Fidesz alapító tagja, 1994-től 2003-ig alelnöke, 1990-től a magyar országgyűlés képviselője, 1998 és 2002 között frakcióvezető. 2004 óta az Európai Parlament képviselője. Család: nős, egy gimnazista lánya van. NÉVJEGY j j jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj. 200 millió forint bölcsődékre Az uniós pályázaton nyert forrásból új szolgáltatások és új férőhelyek lesznek. Debrecen (HBII) - 200 millió forintot nyert a debreceni önkormányzat egy - az Egyesített Bölcsődei Intézmények munkatársainak közreműködésével előkészített - uniós pályázaton. Az európai kívánalom az lenne, hogy a bölcsődés korú gyermekek 30 százaléka járhasson bölcsődébe, ezzel szemben hazánkban az érintett korosztályba tartozók mindössze 7-8 százaléka veszi igénybe ezt az intézményhálózatot, és még az ő fogadásukra sincsenek meg az optimális feltételek. - Debrecenben a 20 férőhelyes Faraktár utcai bölcsődéből legalább annyi gyermeket kellett átirányítani másik bölcsődébe, mint amennyien fel vannak véve - tájékoztatott Dudás Zelma, az Egyesített Bölcsődei Intézmények igazgató főorvosa. Új játszóhelyek Ezért is döntöttek úgy, hogy a forrás egy részéből újabb 20 férőhelyet alakítanak ki a Faraktár utcán. A bölcsődei szolgáltatások is bővülnek az elnyert összegből. Előreláthatólag 2007 májusától rugalmas nyitva tartással várják a szülőket a Károlyi Mihály, az Áchim András, a Faraktár és a Honvéd utcai ölcsődék. Ezt a szolgáltatást nem csak azok vehetik igénybe, akiknek a gyermeke fel van véve a bölcsődébe, hanem azok is, akik otthon vannak a kicsivel, de napközben akad elintéznivalójuk. Itt vigyáznak majd a csemetére, amíg a szülő például fogorvoshoz vagy bankba megy - tudtuk meg. Szintén a szolgáltatásokat érintő újítás lesz a játszócsoport kialakítása az Áchim András utcai egységben. Ide az anyukával együtt várják majd a babákat. Azok számára lesz hasznos, akik otthon vannak ugyan, de szívesen vinnék közösségbe a gyermeket vagy kérnének tanácsot szakemberektől, ismerkednének más kismamákkal. A pályázattal megvalósuló fejlesztések harmadik pillére a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált foglalkoztatása, amire a Gáborjáni Szabó és a Görgey utcai bölcsődékben nyílik lehetőség - tudtuk meg. Ebéd a bölcsődében. Vigyáznak rájuk (Képünk illusztráció) (Fotó: Archiv) AKTUÁLIS / 3 Már uniós Debrecen (HBN) Noha az uniós átlagnál (40,7%) néhány tizedszázalékkal kisebb volt az adóterhelés 2004-ben Magyarországon, az újonnan csatlakozott tagállamok között a mienk az egyik legmagasabbnak számít. Magasabb Az európai uniós statisztikai hivatala adatai szerint hazánkban 2004- ben a GDP-hez mérten 39,2 százalékot vont el az állam adók és járulékok formájában, és bár az adóterhelésünk tavaly 38,8 százalékra csökkent, ez még mindig magasabb volt, mint a lengyelek 34,3 százalékos, a csehek 36,6 százalékos, vagy a szlovákok 30,6 százalékos elvonási mértéke. Nem is szólva a balti államokról, ahol e tekintetben paradicsomi állapotok uralkodnak: Litvánia csupán a GDP 28,7 megfelelő adóterhet rótt a polgáraira. Az Eurostat kimutatása szerint a legtöbb pénzt Svédország (51,2%) és Dánia (49,9%) veszi ki az adófizetők zsebéből.