Hajdú-Bihari Napló, 2007. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-01 / 27. szám

2007. február 1., csütörtök RÖVIDEN • Új tiszti főorvos, Falus Ferenc lesz február 1-jétől az országos tiszti főorvos. A Nyírő Gyula Kórház volt főigazgatója pályázat útján nyerte el a posztot. Bujdo­só László korábbi tiszti főorvos családi okokra hivatkozva maga kérte felmentését tiszti főorvos posztjáról tavaly év végén. w *jwS/ww Ötpárti egyeztetés kezdődik Budapest (MTI)­­ A versenyképesség téma­körével kezdődik egyez­tetéssorozat az öt parla­menti párt között csü­törtökön. Az SZDSZ ál­tal tavaly év végén kez­deményezett sorozat két­hetenkénti megbeszélé­sein összesen hat téma­körről egyeztetnek a pártok, minden témának más párt lesz a házigaz­dája. A versenyképesség (SZDSZ) után a második téma a közélet tisztasá­gának megteremtése (MDF), ezt követően a­­ demográfia (KDNP), a nemzetpolitika (Fidesz), a társadalmi igazságos­ság (MSZP), valamint az állam szerepe, a szolgál­ható állam (SZDSZ) ke­rül napirendre. Az egyeztetéseken a hely­zetelemzést követően a lehetséges megoldási ja­vaslatokról tárgyalnak, végül pedig a konkrét javaslatokról esik szó. Vízum: jön a javaslat Washington (MTI)­­ Az amerikai kormány két héten belül a wa­shingtoni kongresszus elé terjeszti a vízumügy megoldását célzó ja­vaslatát, amelyből ked­vező esetben már ta­vasszal törvény válhat - tájékoztatta Szili Ka­talint, az Országgyűlés elnökét kedden Paul Rosenzweig, az ameri­kai belbiztonsági mi­nisztérium államtitkára. A megbeszélésen - amelyről Szili Katalin tájékoztatta az MTI-t - a házelnök és az ál­lamtitkár egyetértett abban, hogy a két or­szág legfontosabb megoldandó kérdése a vízumügy. Szili Katalin A Kossuth téri kordonok eltávolítását követelik Budapest (MTI)­­ Navracsics Tibor, a Fi­desz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben arra szólította fel Petrétei József igazságügyi mi­nisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdeké­ben - erről Navracsics Tibor számolt be sajtótátjékoztatóján. Mint mondta, a Kossuth teret éppen 100 napja zárták le, ez azonban csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, méltatlan egy demokráciához, és jól mutatja, hogy a kormány az ellenvéleményeket nem képes megtűrni. Navracsics Tibor szerint a tér lezárását indokló Gergényi-féle rendelet formailag és tartalmilag sem helytálló. Panasz a lezárás miatt Budapest (MTI)­­ Panasszal fordult a Ma­gyar Helsinki Bizottság (MHB) az országos rendőr-főkapitányhoz a Kossuth tér lezárása miatt, mivel a szervezet társelnökét nem en­gedték át az „ideiglenesen elzárt műveleti ré­szén”. Kádár András Kristóf azt is kifogásolja: míg a terület lezárása október 23-án jogszerű lehetett, a kordonok „ideiglenes”, máig tartó fenntartása egyértelműen törvénysértő. Gusztos Péter: „abszurd, hogy nem lehet tüntetni" Budapest (MTI)­­ Gusztos Péter szerint to­vább nem tartható, abszurd állapot, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárai nem tün­tethetnek a Kossuth téren. Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának liberális tagja azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy szer­dán a Magyar Helsinki Bizottság panasszal fordult (MHB) az országos rendőrfőkapitány­hoz a Kossuth tér lezárása miatt, mivel a szervezet társelnökét nem engedték át az „ideiglenesen elzárt műveleti részén”. Visszavonatnák a „Molnár-törvényt" Budapest (MTI)­­ Vissza akarja vonatni a „Molnár-törvényt” a Szociális Egészségügyi Kerekasztal, és meg akarja akadályozni, hogy Magyarországon bevezessék a több-biztosítós társadalombiztosítást. A szervezet azt a tájé­koztatást adta: nem szabad véghezvinni a kor­mánytervet anélkül, hogy ne értene vele egyet a lakosság, a szakmai kollégiumok, a kama­rák, a civil- és érdekvédő szervezetek, a szak­­szervezetek, a betegjogi képviselők, a tulajdo­nos állami és önkormányzati szervek. Ki lehet az új jegybankelnök? ■ Járai Zsigmondot ag­gasztja és szórakoztatja az elnöki széke körüli helyezkedés. Budapest (ÉKN­­­SzP) - Ha­marosan meg kell neveznie a miniszterelnöknek az új jegy­bankelnök személyét, mivel február végén lejár Járai Zsig­­mond mandátuma. Gyurcsány Ferenc az SZDSZ-elnökjelölt Fodor Gábor javaslatára ötpár­ti egyeztetést kezdeményezett, amit a KDNP és a Fidesz eluta­sított. A politikai alapon tör­ténő jelölést a szabad demok­rata politikus szerint minden­képpen el kell kerülni. A je­lek szerint azonban erre egy­re kevesebb az esély - ha a je­löltség körüli pártpolitikai vi­tákat nézzük. Kik az esélyesek? A sajtó már hónapok óta ta­lálgatja, hogy kit jelöl majd a miniszterelnök Járai Zsig­­mond utódjául. A nevek kö­zött van Simor András, a Deloit elnök-vezérigazgatója, Várhegyi Éva a Pénzügykuta­tó munkatársa, Surányi György korábbi MNB-elnök, és Bodnár Zoltán, az Exim Bank vezérigazgatója. „Meglátásunk szerint való­színűtlen, hogy komolyan szó­ba jöhet elnökjelöltként” - ír­ja a portfolio.hu Várhegyi Évával kapcsolatban. Esélyes­ Magyar Nemzeti Bank cége tudatában Várhegyi biz­tosan nem írt volna szemé­lyeskedő hangvételű, a mone­táris politikával foglalkozó fe­lületes cikket az ÉS legutób­bi számában, amiben támad­ja a jegybank szakmai veze­tését - teszi hozzá az online gazdasági újság. Bodnár neve régebb óta fo­rog, ő elsősorban a szocialisták favoritja. 1989-ben az MSZMP KB mellett volt szakértő, majd 2002-től állami szervezeteknél töltött be vezető pozíciókat. Jo­gi végzettségű, alapvetően a pénzügyi jog a szakterülete. Egykor Dobrev Klárával, Gyurcsány Ferenc feleségével is egy tanszéken dolgozott az ELTE-n. Simor Andrást, a Deloitte első emberét a mi­niszterelnök favoritjának tart­ják. Esélyeit csökkentheti, hogy támadások érik más lob­bikörök részéről, az SZDSZ- nek sem éppen kedvence. Kuncze Gábor leköszönő párt­Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: MNB elnök azt mondta, négy-öt esé­lyes jelölt lehet, ám közülük csak a már korábban a posz­tot betöltő Surányi György nevét említette. Az ő esélyeit elsősorban az csökkenti, hogy sem a kormányfő közelében, sem az MSZP-ben nem foglal­koznak újrázásának lehetősé­gével. Sámyi J hbnf/ppefc.haon.hu •MNB. A Magyar Nemzeti Bank története, a hatá­lyos jegybanki törvény (PDF, 117, 144 kB) Fő célok Az ársta­bilitás el­érése és fenntar­tása. Támogat­ni a kor­mány gaz­daságpo­litikáját. Magyar állam­in­p Felügyelő bizottság Tevé­kenység ellen­őrzése A mindenkori jegybanki alapkamat mértékéről Döntés Tulaj­donos (részvényes) MAGYAR NEMZETI BANK RT. Fő dön­téshozó szerv Monetáris Tanács Számot ad a működé­séről : Ország­gyűlés Tagok •­ Javasolja a személyét Miniszterelnök MNB Az elnök elnöke javasolja Tagok I Alelnök(ök)­­ Tagok További tanácstagok 6 évre kinevezi az elnököt Köztársasági elnök 6 évre kinevezi a tagokat Fő feladatok A monetáris politika meg­valósítása A törvényes fi­zetőeszközök kibocsátása Az ország de­viza- és arany­­tartalékának kezelése A pénzforga­lom zavartalan lebonyolítása A pénzügyi rendszer sta­bilitásának felügyelete Statisztikai adatok gyűj­tése és szol­gáltatása az EU felé Bírálják, és elismerik... Főleg politikai körökből sok bírálat érte Járai Zsig­­mond tevékenységét. Hazai szakértők szerint nem a szakmai problémákon van a hangsúly, inkább az volt a gond, hogy Járai fél évti­zedes elnöksége alatt képte­len volt tekintélyt szerezni ennek az igen fontos pozí­ciónak. E vélekedésnek né­mileg ellentmond, hogy a The Banker magazin őt vá­lasztotta a tavalyi év euró­pai jegybankárának. Az in­doklás kiemeli Járai elkö­telezettségét az infláció le­szorítására és a jegybank függetlenségének megőrzé­sére. AZ ELEMZŐ SZERINT Gyulai Attila politológus, a Political Capital Institute kuta­tási igazgatója:__________________________ Gyurcsány Ferencnek fontosabb az, hogy ismét ő váljon párbeszédet kereső politikussá egy ügyben, mint az, hogy éppen Fodor Gábor eredeti javaslatát vette át. Szó lehet persze annak felmutatásáról is, hogy van működőképes kapcsolat a miniszterelnök és egy esetlegesen Fodor­vezette SZDSZ között. A találkozó azonban Gyurcsány szempontjából egé­szen másról szól, különösen, miután a Fidesz elutasította. Az eltérő jelöltek között a kompromisszumot az jelentheti, hogy a miniszterelnöknek el kell döntenie: a pártszempontoknak megfelelő MNB-elnököt jelöli, vagy olyat, akire a piac is pozitívan reagál. Valószínűleg a jelölés elhúzódásának éppen az az oka, hogy Gyurcsány Ferenc ezzel az üggyel aligha szeretné megboly­gatni a kormánypártok belső viszonyait. A kormányfő számára hosszabb tá­von fontosabb szempont lehet, hogy az MNB következő elnöke a szakmai, a piac és a gazdasági elemzők számára elfogadható legyen. Új felvétel Fidel Castróról Havanna (MTI)­­ Három hónapja először videofelvételt sugárzott a kubai televízió kedden Fidel Castróról, s a nyár óta betegeskedő kubai vezető közölte, hogy még küzd a felépülésért. A képsorok Castro és Hugo Chávez vene­zuelai államfő - előre be nem jelentett - találkozóját örökí­tették meg. Castro és Chavez (Fotó: epa) VILLÁMINTERJÚ: JÁRAI ZSIGMONDDAL :„..esetleg felpuhítja..." ÉSZAK-KELETI NAPLÓ (ÉKN): Mit gondol az utódlásával kap­csolatos politikai vitáról, illetve a tervezett egyeztetés­ről? Járai Zsigmond: Befolyásolni nem tudom, beleszólni meg nem akarok, nem is tisztem. Bizonyos aggodalommal ve­gyes szórakozással figyelem a helyezkedést és a vitákat. ÉKN: Mi aggasztja? Járai Zsigmond: Egyetlen ko­molyabb félelmem van, mely az esélyesek nyilatkozatai alap­ján alakult ki bennem. Neve­zetesen az, hogy az új vezetés esetleg majd felpuhítja az ed­digi árstabilitást és alacsony inflációt megtartó jegybanki politikát. Ez veszélyes helyze­tet eredményezne, vélemé­nyem szerint ezen az úton Ma­gyarország gazdasági értelem­ben könnyen kiírhatja magát Európából. EKN: Ki lenne a garancia, hogy ne így legyen? Járai Zsigmond: Neveket nem mondok. A lényeg, hogy tény­leg szakmai döntés szülessen. ÉKN: Február végén lejár a mandátuma. Mi van hátra? Járai Zsigmond: Már csak egy komolyabb feladata lesz a Mo­netáris Tanácsnak, egy kamat­döntés. Másra már nincs gon­dom, csak arra, hogy az itt ma­radó kollégáim a független és Rajtaütés. Az utóbbi hónapok legnagyobb terrorel­lenes rajtaütését hajtotta végre a rendőrség a belső elhárítással együttműködve az észak-angliai Birmin­ghamben, ahol szerda reggel őrizetbe vettek nyolc olyan személyt, akik egy brit katona elrablását és meg­gyilkolását tervezték. Az őrizetbe vetteket terrorcselek­mények előkészítésével, illetve terrorcselekményekre való felbujtással gyanúsítják. (Fotó: epa) SZÉLRÓZSA /2 ­ Iraki menekültek Az ENSZ legfrissebb jelentése sze­rint az iraki menekültek száma nap­jainkra elérte a 3,4 millió főt, ami havi 40 000 embert jelent. Leg­utóbb ilyen méretű, a szülőhelyét nagy számban, hosszabb időre el­hagyó menekültáradat az 1948-as, palesztin-izraeli háború alatt for­dult elő a közelkeleten. Iraki menekültek SZAÚD­ARÁBIA IRÁN­T Legalább 54 000 . GRAPHIC NEWS LIBANON 40 000 EGYIPTOM­ Up to JORDÁNIA 80 000 500 000 . SZAÚD-ARÁBIA Legalább 5500

Next