Hajdú-Bihari Napló, 2009. március (66. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-02 / 51. szám
2009. március 2., hétfő • Van elég uránjuk? Az amerikai katonai vezetés szerint Irán már elegendő hasadóanyagot halmozott fel egy atombombához. Erről Mike Mullent, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökét kérdezték a CNN hírtelevízió vasárnapi adásában. Az admirális azt válaszolta, hogy „őszintén szólva így gondolják". • Megtorlással fenyegetett. Az izraeli miniszterelnök „fájdalmas, kíméletlen és rendíthetetlen megtorlással" fenyegette meg vasárnap a gázai szélsőségeseket, ha folytatják támadásaikat Izrael területe ellen. Ehud Dimert összehívta a kabinetet, hogy megvitassák, miként reagáljanak, s miután bebizonyosodott, hogy a Gázai övezet ellen végrehajtott offenzíva nem érte el azt a célját... ----------------------------------------------------------- Pakkok Szalóczi Katalin szaloczi@eszak.boon.hu Kétféle csomag is készült, amely választ, válaszokat ad arra, miként lehetne kilábolnia az országnak a válságból: a Reformszövetségé és a Gyurcsánykormányé. Nemcsak a gazdasági szakértők egyeznek meg abban, hogy lényegében azonos elemek találhatók a kétféle csomagban, de az összeállítóik is. Fellélegezhetnénk: végre sikerült a nehézségek közepette közös nevezőre jutni (állítólag a baj, a súlyos élethelyzetek, hovatovább a katasztrófa közelebb viszi egymáshoz az embereket - persze, szélsőséges esetben olykor akár egymást is képesek elfogyasztani). De még mielőtt legalább örülhetnénk az egyezéseknek, máris kiderül: egymás csomagjainak megkukkantása után inkább a különbségeket hangsúlyozzák a készítők. Ha a közgazdászok és adószakemberek véleménye sem egyezik, ugyan hogyan formálhatna véleményt a közember?! Aki mindebből leginkább azt „veszi le", hogy akár az egyik pakk, akár a másik, az ő terhei bizonnyal növekedni fognak, holott így is egyre többen vannak köztünk, akik tovább már nem terhelhetők. Az ő terheiket is a többieknek kell cipelniük, s e láncfolyamatnak nem látható a vége. Hasonlatosan ahhoz, amikor sivatagban igyekszik egy kis csapat az áhított víz felé. Az irányt sejtik, de a távolságról fogalmuk sincs. Születhetnek közben jó és még jobb döntések. Csakhogy közben még annyi minden történhet... I - IM B IU PPS . V V V W k V V „ w V V v Távozik a tárca éléről Budapest (FH) A Magyar Szocialista Párt európai parlamenti választási listáját Göncz Kinga vezetheti az Országos Választmány szombati, egyöntetű döntése alapján. A külügyminiszter május 1-jétől lemond tisztségéről. A választmány az elnökség javaslatát fogadta el, az első három helyen nők állnak a listán: Göncz Kinga után Herczog Edit és Gurmai Zita. A jelöltekről a márciusi kongreszszus dönt véglegesen. „A Magyar Szocialista Párt határozott, erős nemzeti képviseletért megy Brüsszelbe, ami nem a lobbizás színtere, hanem új Európa megfogalmazásának helye - mondta Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök az elnökség és az Országos Választmány együttes ülése után.” A kormányfő továbbá arról is beszélt, hogy az európai parlamenti munka nem az itthoni belpolitika meghosszabbítása, folytatása. Később dönt Budapest (MTI) Bokros Lajos (képünkön) - akit az MDF elnöksége kedden javasolt a párt EP-listavezetőjének - szombaton az Antall József Alapítvány rendezvényére Dávid Ibolya pártelnökkel érkezett és azt mondta, jövő vasárnap jelenti be, hogy elfogadja-e a párt felkérését a lista vezetéséről. Bokros Lajos megtisztelőnek tartja az MDF felkérését. Az MDF megyei elnökeivel ismertette Dávid Ibolya az EP-listát. A pártelnök Habsburg Györgyöt javasolta az EP-lista második helyére. ■ Politológusok véleményét kérdeztük arról, hogy véleményük szerint milyen sors vár a reformszövetségi javaslatokra. Szalóczi Katalin katalin.szaloczi@inform.hu Reformszövetség-akcióterv és/vagy Gyurcsány-csomag Alkuban formálódik a jövő? ÉKN: Milyen jövő vár a Szomszéd Orsolya. A Reformszövetség nyilván Kiszelly Zoltán. Félő, hogy a Reformszövetség Reformszövetség javaslata nem nyújthatja be javaslatait az Országgyűkés ellenzéki pártok által párhuzamosan beterknlésnek, tehát először is arra van szükség, hogy vesztett javaslatai a parlamenti presztízsvita valamelyik párt, vagy pártok, illetve parlam áldozataivá válnak. Arra azonban nagyon is menti képviselők beterjesszék azokat. A két alkalmasak, hogy generálják a nagy társakis párt már be is jelentette, hogy határozati halmi ellátórendszerek átalakításáról zajló javaslatban nyújtja be a Reformszövetség prog vitát, és kitolják a társadalom „tűrésküszöbét”, romját külön-külön az Országgyűlésnek. Ezek Tabudöntögető és a kiadáscsökkentés felső után ugyanaz az eljárás módja mint más térhatárát feljebb srófoló hatást várok. A kisebbvényjavaslatok esetében, tehát többséget kell régi kormány törvényjavaslatait a parlament hozzájuk teremteni a parlamentben. Jelenleg nem elfogadja, hanem „átengedi”. A kormányegy alkufolyamat zajlik, a kormánypárt támára készülő Fidesznek is érdeke, hogy a meggatása nélkül pedig semmilyen javaslat nem szorítások „piszkos munkáját” még a mostani fog átmenni, így az elképzelhető, hogy bizo- kormány végezze el.nyos elképzeléseket átemel a kormány saját programjába. ÉKN: Összefésülhető-e a Szomszéd Orsolya: Elvi különbségek nincse- Kiszelly Zoltán: A Reformszövetség javaslakomány és a reformszövetnek, de mértékbeli eltérések vannak a két csata gazdasági szempontokból, és a teherviselég javaslata a mag között, mivel más szempontokra tekintet-le középosztály feltételezett érdekéből indult él születtek meg. A politikai érdek egyértelmű. A kormány ezzel szemben politikai szemműen akadályozza, hogy ebbe a radikálisabb pontokból indul ki, és a szocialista párt törzsirányba mozduljon el a kormány, vagyis nem szavazóinak érdekeit igyekszik védeni. E ketvalószínű, hogy a Reformszövetség tervet nyejtő közös halmaza számíthat parlamenti tumomán nagymértékben átalakulna a Gyurcsány- gazottságra. féle intézkedéscsomag. A miniszterelnök épp abban bízik, hogy az ő javaslatai elfogadhatóbbak a társadalom számára, mivel kevésbé fájdalmas megoldást tartalmaznak, mint amit a Reformszövetség ajánl. ÉKN: Az Ön személyes vére- Szomszéd Orsolya: A Reformszövetség szerint az Kiszelly Zoltán: Az ország messze a viszonyai ménye szerint mennyi idő várható, hogy valamikor 2013 táján lesz már felett él. Pénz csak a korábbi adósságok viszvan a konkrét változásokra? Jobb a helyzet, vagyis a válság pontos mérté- szafizetésére van, a folyó kiadások fedezete a két, hatásait igen nehéz felmérni, előre látni. A mai szinten már nem biztosított. Minden tárminiszterelnök is egyelőre arról beszél, hogysadalmi ellátórendszert felül kell vizsgálni. A még csak az első szakaszon vagyunk túl, és változások társadalmi elfogadtatásához két ennél jóval nehezebb periódus jöhet. A válasz dolog kell. Az egyik: stabilitási paktum a két tók azonban már nagyon sokat hallották, hogy nagy párt között a nyugdíjrendszer, az egész„majd jobb lesz”, az emberek azonnali megoldáségügy, az önkormányzatok finanszírozása és sokat várnak, vagy legalábbis azt, hogy a kor az államadósság kezeléséről. A másik: őszinte mány mérsékelje a helyzetet amennyire lehet, beszéd a pártoktól, az alternatívák, az áldozathozatal értelme, és a kilábalás várható idejéről. » A * « & • » 4 fi A » 1 M napig A kormányfő szerint sikeres volt a csúcs ■ Gyurcsány Ferenc értékelése: „Többel megyünk haza, mint amit vártunk". Brüssszel, Budapest (FH, MTI) „Többel megyünk haza, mint amit vártunk” - mondta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök vasárnap Brüszszelben az Európai Tanács (ET) informális ülését követően újságíróknak. A kormányfő sikernek értékelte, hogy magyar kezdeményezésre belekerült az ET-ülést követő szokásos közös közleménybe, hogy „csak úgy lehet állami segítséget adni bármely szektor bármely szereplőjének, hogy ez a támogatás nem zárhat ki más európai tagországokban lévő leányvállalatokat a támogatásból” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint ez Magyarországot elsősorban a bankszektorban érintheti pozitívan, mert így nagyobb biztonságban lehet a családok és a vállalkozások pénze. „Nem istenkáromlás...” A kormányfő azt is fontos előrelépésnek nevezte, hogy „nem tűnik istenkáromlásnak felvetni az ET előtt az eurózónához való csatlakozás gyorsítását. Gyurcsány Ferenc megerősítette: Európa érdeke, hogy a lehető legtöbb tagállam csatlakozzon minél hamarabb az eurózónához, ezért mindent meg kell tenni ennek a folyamatnak a gyorsítására. A kormányfő megismételte, hogy nem a feltételek enyhítésére gondol, hanem az euró előszobájának nevezett ERM-II-es rendszerben kötelezően eltöltendő idő csökkentésére. A miniszterelnök kiemelte: az ET-ülés elején több állam és kormányfő is megerősítette, hogy a szolidaritás még mindig az egyik legfontosabb elve kell legyen az Uniónak, és sokan üdvözölték a Magyarország által kezdeményezett lépéseket is a válság kezelésére. Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is a leánybankok támogatásával kapcsolatban hasonló felvetést fogalmazott meg a héten Gyurcsány Ferenc úgy reagált: örül annak, ha más is hasonlóan gondolkodik akár Magyarországon, akár Európában. Közös sajátosságok Az esetleges kelet-európai közös válságkezeléssel kapcsolatban Gyurcsány elmondta: szó nincs arról, hogy Magyarország „konfekcióra szabott öltönyt szeretne ráadni a régió összes országára”, de vannak közös sajátosságok, amelyeket lehet együttesen kezelni. Gyurcsány Ferenc Csoportkép az EU-csúcson Brüsszelben (Fotó: MTI) SZÉLRÓZSA /2 A csúcson mondták Angela Merkel, német kanc Scellár: „A helyzet nagyon különböző Magyarországon és más országokban. Helytelen lenne a térség országait egy kalap alá venni, és e térségre egységes támogatási csomagot szabni. Amiképp az EU segített Magyarországnak, azonképp ezentúl is segíteni fog a rászoruló országoknak európai eszközökkel és a nemzetközi szervezeteken keresztül." Jean-Claude Juncker luxem-burgi miniszterelnök: „Nem lehetséges „egyik napról a másikra" megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás feltételeit." * Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő. „A nyugati országoknak be kell vonniuk a válságkezelésbe bankjaik kelet-európai fiókjait is. Ezzel a nyugati EU-tagok megmutatnák, hogy a keleti új tagállamokat nem hagyják lehetőségek nélkül, és hozzájárulnak ahhoz, hogy cégeik versenyképesen, új munkahelyeket teremtve illeszkedjenek vissza a gazdaságba." Mirek Topolánek cseh miniszterelnök: "Európát nem szabad felosztani régire és újra, délire és északira, vagy keletire és nyugatira." Andrus Ansip észt kormányfő: „Nagyon ellenzem", hogy ilyen alapon egymástól elkülönülő országcsoportokat hozzanak létre az EU-n belül. Nem hiszem, hogy különtámogatásra lenne szükség a közép- vagy a kelet-európai államok számára, ezek ugyanis egymástól is nagyban különböznek Nicolas Sarkozy francia állam„Közös európai intézkedések kellenek a helyi ipar veszteségének megelőzésére arra az esetre, ha az amerikai kormány egyoldalúan támogatná a fő amerikai vállalatokat."