Hajdú-Bihari Napló, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-02 / 102. szám

2009. május 2., szombat Hír;1180K­d. • Támadás. Égő benzines palackokkal és kövekkel dobálták meg az Európai Unió rendőreinek autókonvoját Koszovszka Mit­­rovicában. A konvoj őrjáraton volt, amikor csütörtök este támadás érte - közölte az Európai Unió Jogállamiság Missziója Ko­szovóban szóvivője - senki nem sérült meg. • Magyarország Nap. Magyarország Nap­pá nyilvánították május 2-át több amerikai szövetségi államban az 1989-es nyugati határnyitás emlékére. Wyoming, Dél-Dakota és Montana kormányzója hivatalos prokla­­mációban tudatta: május 2-át ezentúl Ma­gyarország Napként ünnepült. A wyomingi kormányzó kiemelte: azáltal, hogy a magyar kormány 1989. május 2-án megkezdte az osztrák határ mentén a 240 kilométer hosz­­szú határzár lebontását, megjelentek a vas­függönyön az első látható repedések. ■ i .Jt-.» .*• ■ i ■ ■ jí > s. ‘ .-. •> '1...A. •< < ■ V jtjsyeet S V V V V V ' v ■» ~ v. V - — v v' w- ®C' "v V v V V V"\SIV Á V V ^ W V C Szaniszló Bálint balint.szaniszlo@inform.hu„ Itt van május elseje. Énekszó és tánc köszöntse..." - énekeltük még úgy negyedszázaddal ezelő­tt, vörös vagy kék nyakkendővel a nyakunkban, függően attól, hogy úttörők, avagy kisdobosok vol­tunk. Az akkori gyerekek közül senki sem tudta, hogy nem egy szocialista ünnep­ről van szó, hiszen május elseje a volt szo­cialista országokon kívül mindig is a mun­kások ünnepe volt, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányo­kat hivatott megünnepelni. Sőt 1956 óta katolikus ünnep is. Munkás Szent József, a munkások védő­szentje tiszteletére szen­telt nap. Gazdasági és szociális vívmányok? A tegnapi ünnep nem éppen erről szólt, hiszen épp a napokban kellett megpróbál­ni lenyelniük a hazai bérből és fizetésből élőknek a Bajnai-kormány békáját, amely­­lyel - az ország működőképességének fenntartása érdekében - jelentősen meg­csorbítják a munkavállalók különböző jut­tatásait, kedvezményeit. Nem tudom, énekelték-e valahol tegnap az „itt van május elsejét", de az bizonyos, hogy a tegnapi sörös-virslis, babgulyásos­­vörösboros, zenés-táncos majálisozás után itt van május másodika . (bár nem munkanap) ma jöhet a kijóza­­ nodás és folytatódhat a „munkahelyféltő" élet, mert „itt van május másodika" és élni azért tovább is kell... A brit parlament a bankárokat okolja London (MTI)­­ A bankárokat okolja a pénzügyi válságért rendkívül éles hangvéte­lű, most elkészült jelentésében a londoni parla­ment alsóházának pénzügyi bizottsága, amely szerint a válság hatásait még a következő nem­zedékek is érezni fogják. A bizottság, amely a bankválság kialaku­lásának okait vizsgálta, jelentésében arra a következtetésre jut, hogy a bankok irányítási rendszere nem volt hatékony, és a bankvezetők maguk sem értették azokat a befektetési műve­leteket, amelyeket az irányításuk alatt működő pénzintézetek végrehajtottak. A kockázatkeze­lést és a tranzakciók előtti gondos vizsgálatot elhanyagolták, és a bankok általánosságban is „elképesztő káoszt teremtettek” a pénzügyi rendszerben, áll a bizottsági jelentésben. A bizottsági jelentés szerint a bankválság hatásait leginkább az egyszerű emberek érzik, és még „sok-sok generáción át érezni fogják”. IM ft Lényegében egyet­értenek...­ ­ Bajnai Gordon miniszterelnök szakszer­vezetekkel is tárgyalt majálisozás közben. Budapest (MTI, FH)­­ Bajnai Gordon szerint a lényeget tekint­ve egyetértés van köztük és a szakszervezetek közt: meg kell védeni Magyarországot a vál­ság hatásaitól. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének elnöke az MTI-nek a találkozóról nyilat­kozva azt emelte ki, hogy mind­két fél a munkahelyek megőr­zését, bővítését tartja a válság­kezelés alapjának. Folytatják a tárgyalást A miniszterelnök azt követő­en, hogy szakszervezeti vezetők­kel találkozott a Városligetben tartott MSZOSZ majálison pén­teken, újságíróknak hangsú­lyozta: a szakszervezeteknek is elmondta, hogy az ajtaja mindig nyitva áll minden olyan érdek­­képviselet előtt, amelyik azt keresi, hogyan lehet Magyar­­országot kivezetni a válságból. „Tárgyalással, jobbító szándék­kal mindig lehet hozzánk jönni” - fogalmazott. Az egyeztetés utá­ni sajtótájékoztatón Bajnai Gor­don azt mondta, hogy további intézkedéseken gondolkodnak, amelyek a rászorultak, a mun­kahelyüket elvesztők és nehéz helyzetbe került devizahitele­sek megsegítését szolgálja. Az utóbbiaknál a terhek enyhíté­se, a fizetés átütemezése és az irreálisan alacsony ingatlan­árak kialakulásának megaka­dályozása a cél. A találkozón részt vett az MSZOSZ elnöke mellett a Szak­­szervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF), az Értel­miségi Szakszervezeti Tömö­rülésnek (ÉSZT) és az Auto­nóm Szakszervezetek Szövet­ségének képviselője is - ismer­tette Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke szerint a találkozó igazi üzenete az, hogy folytatják a tárgyalást. A kor­mányfő jelezte, hogy dolgoznak a kormányprogramban szereplő konkrét törvényjavaslatokon. A szociális juttatásokkal kapcso­latban például új csomag készül, de más területeken is lehetnek változások, így például a köz­szférával kapcsolatban is. Pataky Péter fontosnak nevez­te azt, hogy Bajnai Gordon és a kormány is érti, milyen érde­keket képviselnek a szakszer­vezetek, amelyeket a döntések során figyelembe kell venni. Mint mondta, olyan megoldá­sokat kell találni, amelyek még elviselhetők, másrészt pedig elő­remutatók. A kormány célja Bajnai Gordon beszámolt arról, hogy a szakszervezetek képviselőinek is megerősítette, a kormány célja az, hogy hely­reállítsa a munka becsületét, minél több munkahelyet véd­jen meg a válságban. Hozzátet­te: olyan Magyarországot sze­retnének, amelyben a válságot követően sokkal többen dolgoz­nak majd, sokkal jobban meg­éri dolgozni és megéri munka­helyeket is teremteni. A miniszterelnök kérdésre válaszolva kitért arra, hogy 30 milliárd forinttal növelik meg azt a keretet, amelyből támogat­ják az átmenetileg csökkentett munkaidőt bevezető cégeket. Bajnai Gordon (balra) és Pataky Péter találkozója (Fotó: MTI) Mindenkitől áldozatot vár A miniszterelnök - mina­pi brüsszeli látogatására utal­va - úgy fogalmazott a szo­cialista párt majálisán, hogy kezd helyreállni a külső biza­lom Magyarország iránt, ám a kilábaláshoz a belső biza­lom helyreállítása és a mun­ka társadalmi megbecsülése a legfontosabb. Bajnai Gordon megismé­telte, hogy az ország felemel­kedése érdekében vár áldo­zatot a nyugdíjasoktól, a csa­ládoktól, a közszférában dol­gozóktól és a vagyonosok­tól is, így szerinte, amikor véget ér a válság, akkor egy nagyobb tortából mindenki­nek nagyobb szelet jut majd. A kormányfő hozzátette: a válság lelki folyamat is, az önbizalmat pedig helyre kell állítani. ságok vízágyúkkal igyekeztek feloszlatni a megmozdulást, amelynek résztvevői kövek­kel dobálták meg a rendőröket, közülük 11 megsérült. (Fotó: EPA) Összecsapások. Isztambul központjá­ban több százan csaptak össze a rendőrök­kel, amikor a szakszervezetek tagjai május elseje megünneplésére gyülekeztek. A hajó­ A válságkezelésért demonstráltak ■ A megfelelő válság­­kezelés érdekében demonstrált tegnap dél­ben a Liga fővárosban. Budapest (FH) - A demonst­ráción Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke arról Gaskó István mi válság van. Egy olyan válságkezelést tar­tana megfelelőnek, amely gaz­daságpolitikai fordulatra épül és a legfőbb célja a munkahelyek megőrzése, valamint a foglal­koztatás bővítése. Hangsúlyoz­ta, hogy mindemellett szükség volna a korrupció visszaszorítá­sára, hiszen egyre több hír érke­zik arról, hogy politikusok vagy vezető tisztségviselők ellen indí­tanak a hatóságok eljárást. A demonstráción néhány szá­zan gyűltek össze, a többség a Liga Szakszervezetek logójával ellátott pólót viselte. Képvisel­tette magát a Független Rendőr Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete, a Villamosener­­gia-ipari Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége, a Polgári Védel­mi Dolgozók Érdekvédelmi Szö­vetsége és a Vasúti Dolgozók Szabad Szervezete is. SZÉLRÓZSA / 2 Alkotmánymódosítást kezdeményez Az MSZP alkotmánymódo­sítást kezdeményez, ami lehe­tővé teszi a holokauszttagadás, a gyűlöletbeszéd, a gyilkos indulatokra való szóbeli fel­­bujtás tiltását és büntethető­ségét - jelentette be Lendvai Ildikó pártelnök az MSZP majálisán pénteken. „Ez kell, mert nyugalom­ban és biztonságban akarunk élni, mert tudjuk a történe­lemből, ha a zsidókkal és a cigányokkal kezdik, akkor a baloldaliakkal, a kisemberek­kel folytatják” - fogalmazott a pártelnök a fórumon. Lendvai Ildikó szerint azért van szükség a holokauszt­tagadás büntethetőségéről szóló alkotmánymódosításra, hogy senkit ne lehessen poli­tikai meggyőződése, szárma­zása, hitvallása szerint meg­különböztetni. Hozzátette: e javaslat a kisembereket védi, hogy politikai meggyőződé­se, származása, hitvallása miatt senkit ne küldhesse­­nek el állásából, ne írhassák fel a nevét, mert nem adta oda kopogtatócéduláját. KITEKINTŐ A gazdasági válság miatt Orosz­országban a tízezrek előtt elhang­zott május 1-jei ünnepi beszédek­ben a szokásosnál élesebb han­got ütöttek meg a szónokok. Az ország számos pontján sok embert előállított a rendőrség. Franciaországban pénteken tízez­rek csatlakoztak a május 1-jei fel­vonulásokhoz, hogy tiltakozzanak Nicolas Sarkozy elnök súlyos tár­sadalmi krízissel fenyegető vál­ságkezelő lépései ellen.______ A gazdasági válság következmé­nyeinek enyhítésével kapcsolatos követelések álltak a május else­jei németországi megmozdulások középpontjában._____________ Szlovákiában ugyanakkor az Euró­pai Unióhoz történt csatlakozás 5. évfordulója jegyében zajlottak a május elsejei ünnepségek. Sikertörténet az EU-s tagságunk ■ Öt éve az Unióban­­ több száz milliárd forint fejlesztés való­sult meg EU-s forrással. Budapest (MTI) - Magyar­­ország európai uniós tagsága sikertörténet, sok ezer meg­valósult és kifizetett projekt, több száz milliárd forintnyi fejlesztés, átlag fölötti forrás­lehívási arány, és több mint tízezer nyertes pályázó jelzi mindezt - áll a Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség (NFÜ) által, az ország ötéves uni­ós tagsága kapcsán készített összegzésben. Az NFÜ leszö­gezi: a csatlakozás után meg­indult és 2008 decemberére szinte lezárult I. Nemzeti Fej­lesztési Terv során a különbö­ző kiírásokra 42 459 pályáza­tot adtak be, és több mint 685 milliárd forint összértékű, 19 ezer kifizetés történt. Az elmúlt öt évben a 12 ezer­nél több lezárult projekt és a forrásfelhasználás európai összehasonlításban is magas aránya 94 százalék, míg az uniós átlag 90,6 százalék, ami­vel hazánk az újonnan csat­lakozott országok között az 5. helyen, míg az összes tagállam között az első tízben szerepel - derül ki az összegzésből.

Next