Hajdú-Bihari Napló, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-21 / 94. szám
2 SzélrózsaNAPLÓ Távozik a MÁV Zrt. éléről Szarvas Ferenc BUDAPEST. Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója közös megegyezéssel 30 napon belül távozik a nemzeti vasúttársaság éléről - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteken az MTI érdeklődésére. A tárca tájékoztatása szerint az utódlásáról, az új vállalatvezető hivatalba lépésének időpontjáról a későbbiekben születik majd döntés. MTI Az előzetes adatok szerint 2012 januárjában és februárjában 14 679 gyermek született, és ez 3,3 százalékkal (466) több, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 22 614 volt, ami 3,1 százalékos csökkenést jelent 2011 első két hónapjához képest. Az adatok szerint a természetes fogyás 7935 fő volt, 1194-gyel kevesebb az egy évvel korábbinál - tudatta a KSH. MTI 3,3 Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel Szükség van a keleti nyitásra Orbán Viktor szerint egyre nagyobb szelet jut a közbeszerzésekből a kis- és középvállalkozásoknak. DEBRECEN: A Richter Gedeon gyáravatóján járt Debrecenben április 19-én Orbán Viktor miniszterelnök, s interjút adott az Inform Média lapcsoport számára. Lendületesen indultak tavaly a kínai gazdasági kapcsolatok, de úgy tűnik, mintha az együttműködés megtorpant volna. Mi a magyarázat erre? Orbán Viktor: Egy kapcsolatrendszert soha nem az minősít, hogy az mennyire harsány. A kínai-magyar kapcsolatok korábban meggyengültek, de most újra erősek. Nekik határozott elképzelésük van arról, hogy hol lesz a helye a jövő világgazdaságában Közép-Európának és Magyarországnak. Fantáziát látnak a térségben, előre is küldték a zászlóshajóikat: az egyik az informatikában és távközlésben erős Huawei, a másik a vegyiparban érdekelt Wanhua. Ezekkel a cégcsoportokkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, újabb beruházásokról és bővítésekről egyeztetünk. A nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk, EU-tagok, NATO-tagok vagyunk, de szükség van keleti nyitásra. Kína, India, Szaúd-Arábia, Oroszország, Azerbajdzsán kiemelt célpontja a magyar gazdaságpolitikának. Az Észak-Alföld és Észak-Magyarország az EU leginkább elmaradott régiói közé tartozik. Nem volna Indokolt célzott felzárkóztatási programokat Indítani? Orbán Viktor: Sokfajta gondolat és terv létezik arról, hogyan kell az elmaradott térségeket fejleszteni. Debrecen és Nyíregyháza sikeres város, a következő sikertörténet pedig Miskolc lesz. Sokkal több ott a potenciál és az életerő, mint amit eddig felszínre tudtunk hozni. De vannak kevésbé fejlett , közepes városok és elmaradott térségek. Éppen ezért a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló döntések során, valamint a startmunkaprogramok kidolgozásakor már 2011-ben is a népesség arányán felül juttattunk forrásokat ebbe a régióba, és ez történik 2012-ben is. Nem kell-e attól tartani, hogy a kórházak, iskolák államosítását követően számos kis-és középvállalkozás megy tönkre, mivel a központosított közbeszerzéseken az óriáscégek pályázhatnak nagyobb eséllyel? ORBÁN VIKTOR: Az elmúlt két évben folyamatosan tolódik el a sikeres közbeszerzések aránya a kis- és közepes vállalkozások irányába. A nyertes pályázók 75-80 százaléka közülük kerül ki, így a közbeszerzési összegeknek 45-50 százalékát ők viszik el. Az arány fokozatosan javul, és fontosnak tartom, hogy ez így is maradjon. A nagy intézmények, kórházak, iskolák esetében pedig főképp olyan területeken kerül sor központosított közbeszerzésre - áramvásárlás, fűtési rendszerek kiépítése, nagy informatikai rendszerek fejlesztése - amelyeken a kisebb cégek eleve nem tudnak szerepet vállalni. A jelenlegi építőipari válság idején is változatlanul előfordul, hogy a fővállalkozók nem, vagy csak nagy késéssel fizetik ki az alvállalkozókat. Hogyan lehetne ezt megakadályozni? ORBÁN VIKTOR: Már most sem szabadna, hogy így legyen, mert a január 1-jétől hatályban lévő közbeszerzési törvény szerint a fővállalkozó legfeljebb két lépésben adhatja lejjebb a munkát. Meg kell néznünk a tapasztalatokat, amikor már egy éve hatályban lesz a törvény. Ha szükséges, akkor további döntéseket hozunk az alvállalkozók védelme érdekében. Itthon és Európában is egyre jobban cseng a Csokonai Színház neve, ám Debrecenben évek óta befejezetlen az új színházi épület. Lesz-e ereje a kormánynak belátható időn belül e cél támogatására? Orbán VIKTOR: Igen izgalmas és érdekes tárgyalássorozatban vagyok a polgármesterrel ebben az ügyben. Erős érvük, hogy a 2000-es évek közepén futó színházfejlesztési programból az előző kormányok kihúzták Debrecent, és ezt a város joggal sérelmezi, ezért keressük a megoldást. Gondolom, július környékére, vagy legkésőbb szeptemberre le tudjuk zárni a tárgyalásokat. Én mindenesetre bizakodó vagyok! A kormányváltáskor két hetet kértek a közbiztonság rendbe tételére. Mennyire elégedett most a helyzettel? ORBÁN VIKTOR: Az ember nem lehet elégedett, amíg egyetlen sértett is van. Inkább egy reális mércét tűznék ki. Az első feladat az volt, hogy elegendő rendőr legyen. A hivatalba lépésemkor ugyanis háromezren hiányoztak ahhoz, hogy elfogadható közbiztonságot tudjunk garantálni. Most háromezerrel több rendőr szolgál, mint amikor átvettük a kormányzást. Jelenleg a munka logikus megszervezésnek fázisában vagyunk. Nem adom fel azt a törekvésemet, hogy minden településen kell lenni körzeti megbízottnak, ahol pedig magasabb a bűncselekmények száma, például a nagyvárosokban, ott megerősített rendőri egységeknek kell működni. Ellátogat-e Debrecenbe az Úszó Európa-Bajnokságra? Orbán VIKTOR: A polgármester meghívott, a szövetség elnöke a lelkemre kötötte, hogy jöjjek. Szívesen meg is teszem, de az ország éppen aktuális állapotától függ, hogy belefér-e az életembe egy nap, amit nem munkával töltök. SZABÓ KATALIN szabo.katalin@inform.hu Orbán Viktor kormányfő FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN Devizaárfolyam (2012.04.20.) gazdasag.haon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB PÉNZNEM_____árfolyam változás Euró 296,67 -1,02 USA dollár 225,43 -1,21 Svájci frank 246,80 -0,92 Angol font 362,96 -0,89 Román lej 67,80 -0,20 Ukrán hrivnya 28,08 -0,15 Horvát kuna 39,45 -0,26 Lengyel zloty 70,83 -0,29 Biztosként felel a közlekedés átalakításáért Budapest. A kormány Fónagy Jánost a közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztossá nevezi ki 2012. május 1-jétől egyéves időtartamra - adott róla tájékoztatást a Kormányszóvivői Iroda pénteken. A szóvivői iroda közleménye szerint Fónagy János a továbbiakban is a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára marad. MTI Fónagy János fotó: kormány.hu Jobbik: „abba lehet hagyni!” A gyöngyöspatai polgárháborúzós hangfelvétellel foglalkozott a Nemzetbiztonsági bizottság, BUDAPEST. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szerint nemzetbiztonsági kockázatai is vannak az atv.hu-n csütörtökön nyilvánosságra került felvételen elhangzottaknak és az ügyben felmerült a bűncselekmény gyanúja is. A testület pénteki zárt ülését követően a kormányoldal azt hangsúlyozta, Magyarországot semmiféle veszély nem fenyegeti, míg a Jobbik szerint az MSZP és az LMP „abbahagyhatja a hisztit”. Magyarázatok Az atv.hu azt írta: Juhász Oszkár jobbikos gyöngyöspatai polgármester, egy magát a Jobbik kampányfőnökként meghatározó férfi, valamint két, feltehetőleg a Magyar Gárda utódszervezetéhez tartozó polgárőr egy májusi beszélgetésen „gondolta végig egy előbb-utóbb bekövetkező polgárháború kimenetelét”. Juhász Oszkár tegnap kérdésre válaszolva elmondta: a felvételen magánbeszélgetés részletei hallhatóak. Olyan emberekkel „tárgyalt”, akik „próbáltak olyan törvénytelen tevékenységet folytatni, ami arra irányult, hogy megvédik Gyöngyöspatát” és a vitában „az ő nyelvezetüket, az argót használva” próbálta meggyőzni őket, nincs szükség törvénytelen eszközre és nem kell nekik megvédeni a települést, mit Vendégjegyzet Tuza Tibor NAT-ot a cigánynak! „A tagozatos (...) forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelyben (...) egy vagy két meghatározott tantárgy ismereteinek átadása a kerettantervek által meghatározott magasabb követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg.” A szegregáció segítheti-e a társadalmi integrációt? A Nemzeti alaptanterv szerint igen. Szerintünk nem. A NAT, társadalmi vitájának lezárása után, vagy még ebben az évben, vagy a következő évben hatályba lép. A NAT sajnálatos módon nem kedvező a hátrányos, többségükben halmozottan hátrányos helyzetű és a kisebbségi lét terheivel is küzdő cigány gyermekek számára. Tagadhatatlanul vannak a tervezetben dicséretes deklarációk. Mint például a tanuló „megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában”, „megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat”, „tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését”, vagy a belső motiváció, a cselekvéses tanulás, az előzetes ismeretekre való építés kiemelt módszertani alapelv. Ám azt is olvashatjuk: „differenciálás a feladatok kijelölésében”, vagy a NAT „ajánlja a tagozatos szervezési formát”. A problémahalmazból jellemzésként csupán e két elemre utalunk. Az 1980-as években Lénárd Ferenc irányításával tizenkét Hajdú-Bihar megyei iskolában kezdtünk, majd közel másfél száz magyarországi iskolában folytattunk képességfejlesztő kísérletet. Egyik fő tapasztalatunk, hogy akkor vagyunk demokratikusak, ha a tanórákon azonos feladatsorokat adunk a tanulóknak. Amelyek fokozatosan nehezedő feladatokat tartalmaznak, s azokból egyesek kevesebbet és több segítséggel tudnak megoldani, mások többet és kevesebb segítséggel vagy önállóan. Minden megoldást megbeszélünk, így minden tanuló mindegyik feladat megoldásában érdekelt. Tanulság: nem a feladatadással, hanem a feladatmegoldás segítésének módjával és mértékével kell differenciálnunk az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Majd tanórán kívül pótoljuk (akkor már külön feladatokkal is) a tapasztalt hiányokat, hogy a következő tanórán legalább elméletileg azonos esélyekkel kezdhessen hozzá minden tanuló az új feladatsor megoldásához. A differenciálás a feladatok kijelölésében eleve szegregál. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem értelmi fogyatékos. A két fogalom nem összemosható. A gyermek le tudja dolgozni hátrányait, sőt gyorsuló fejlődésre képes. Szemléltető példával: a nevezett évtizedes képességfejlesztés-kísérlet idején iskolánkban volt egy cigány kislány, aki első osztályos korában tanórán kívüli fejlesztő foglalkozást és külön logopédiai kezelést is igényelt, negyedikes korában pedig már megnyerte az évfolyam magyar nyelvi versenyét. Azért tudott ilyen sikeres lenni, mert a normál tantervű osztályban nem hátrányos társaival együtt azonos feladatsorokon dolgozott eleinte pedagógus segítségével, később már segítség nélkül. A differenciált feladatadás gyakorlatilag „hülye gyereknek hülye feladatot, okos gyereknek okos feladatot” módszert jelent, ami növeli a hátrányos helyzetűek leszakadását. Ugyanez a helyzet a tagozatos osztályokkal. A tagozat eleve kizárja az emelt szintű oktatásból a hátrányos helyzetűeket és a később élőket. Ezért helytelen a már hatályos köznevelési törvényben foglalt korai osztályozás is. Nem várható el a téli körtétől, hogy a cseresznyével egy időben legyen érett. A tagozat a „cseresznyét” ápolja, a „téli körtét” pedig elhanyagolja. Az emelt szintű oktatást osztálykereten kívüli pluszórákban lenne kívánatos megvalósítani, amelybe az évfolyam bármelyik osztályából bármelyik tanuló bármelyik tanév elején bekapcsolódhatna. Annál is inkább, mert a pszichés fejlődésben általában a 12 éves kortól tapintható ki a személyiség irányultsága, s kezdhető meg az egész életpályát segítő tehetséggondozás. Addig a sokoldalú kompetenciafejlesztés a célravezető. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az első évfolyam tanulói közül mindössze huszonöt százalék mentális kora egyezik meg az életkorral, s a nyolcadik évfolyamon már csak húsz százalék ez az arány, a többi felfelé vagy lefelé eltérő. Emiatt a pedagógus számára évről évre növekvő és időigényes munka az egyéni fejlesztés, amihez a jelenleginél alacsonyabb kötelező óraszámra lenne szüksége. Haza viszonyaink között a magas óraszám vagy idegroncs, vagy nemtörődöm pedagógusokat eredményezhet. Végezetül nem hallgathatjuk el: minden gyermek képes egyes tevékenységekben átlagon felül teljesíteni, más tevékenységben viszont alulteljesít. Ezért minden gyermeknek szüksége van tehetséggondozásra is és felzárkóztatásra is. Aminek a megoldása bonyolult és pénzigényes. Netán ezért nem támogatja a NAT az érdemi integrációt? (A szerző romológus, romapedagógus.) Nem a feladatadással, hanem a feladatmegoldás segítésének módjával és mértékével kell differenciálnunk. 2012. ÁPRILIS 21., SZOMBAT