Hajdú-Bihari Napló, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-21 / 94. szám

2 SzélrózsaNAPLÓ Távozik a MÁV Zrt. éléről Szarvas Ferenc BUDAPEST. Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazga­tója közös megegyezéssel 30 napon belül távozik a nemzeti vasúttársaság éléről - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisz­térium (NFM) pénteken az MTI érdeklődésére. A tárca tájékoztatása szerint az utód­lásáról, az új vállalatvezető hi­vatalba lépésének időpontjáról a későbbiekben születik majd döntés. MTI Az előzetes adatok szerint 2012 januárjában és február­jában 14 679 gyermek szü­letett, és ez 3,3 százalékkal (466) több, mint egy évvel ko­rábban. A halálozások száma 22 614 volt, ami 3,1 százalékos csökkenést jelent 2011 első két hónapjához képest. Az adatok szerint a természetes fogyás 7935 fő volt, 1194-gyel kevesebb az egy évvel koráb­binál - tudatta a KSH. MTI 3,3 Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel Szükség van a keleti nyitásra Orbán Viktor szerint egyre nagyobb szelet jut a közbeszerzésekből a kis- és középvállalko­zásoknak. DEBRECEN: A Richter Gedeon gyáravatóján járt Debrecen­ben április 19-én Orbán Vik­tor miniszterelnök, s interjút adott az Inform Média lapcso­port számára. Lendületesen indultak tavaly a kínai gazdasági kapcsola­tok, de úgy tűnik, mintha az együttműködés megtorpant volna. Mi a magyarázat erre? Orbán Viktor: Egy kapcsolat­­rendszert soha nem az minő­sít, hogy az mennyire harsány. A kínai-magyar kapcsolatok korábban meggyengültek, de most újra erősek. Nekik határozott elképzelésük van arról, hogy hol lesz a helye a jövő világgazdaságában Közép-Európának és Magyar­­országnak. Fantáziát látnak a térségben, előre is küldték a zászlóshajóikat: az egyik az informatikában és távközlés­ben erős Huawei, a másik a vegyiparban érdekelt Wanhua. Ezekkel a cégcsoportokkal folyamatosan tartjuk a kap­csolatot, újabb beruházásokról és bővítésekről egyeztetünk. A nyugati szövetségi rend­szerhez tartozunk, EU-tagok, NATO-tagok vagyunk, de szükség van keleti nyitásra. Kína, India, Szaúd-Arábia, Oroszország, Azerbajdzsán kiemelt célpontja a magyar gazdaságpolitikának. Az Észak-Alföld és Észak-Ma­­gyarország az EU leginkább el­maradott régiói közé tartozik. Nem volna Indokolt célzott felzárkóztatási programokat Indítani? Orbán Viktor: Sokfajta gon­dolat és terv létezik arról, hogyan kell az elmaradott térségeket fejleszteni. Deb­recen és Nyíregyháza sikeres város, a következő siker­­történet pedig Miskolc lesz. Sokkal több ott a potenciál és az életerő, mint amit eddig felszínre tudtunk hozni. De vannak kevésbé fejlett , közepes városok és elmara­dott térségek. Éppen ezért a kis- és középvállalkozások tá­mogatásáról szóló döntések során, valamint a startmun­kaprogramok kidolgozásakor már 2011-ben is a népesség arányán felül juttattunk for­rásokat ebbe a régióba, és ez történik 2012-ben is. Nem kell-e attól tartani, hogy a kórházak, iskolák államosí­tását követően számos kis-és középvállalkozás megy tönkre, mivel a központosított közbe­szerzéseken az óriáscégek pá­lyázhatnak nagyobb eséllyel?­­ ORBÁN VIKTOR: Az elmúlt két évben folyamatosan tolódik el a sikeres közbeszerzések aránya a kis- és közepes vállalkozások irányába. A nyertes pályázók 75-80 szá­zaléka közülük kerül ki, így a közbeszerzési összegeknek 45-50 százalékát ők viszik el. Az arány fokozatosan javul, és fontosnak tartom, hogy ez így is maradjon. A nagy intézmények, kórházak, is­kolák esetében pedig főképp olyan területeken kerül sor központosított közbeszer­zésre - áramvásárlás, fűtési­­ rendszerek kiépítése, nagy informatikai rendszerek fej­lesztése - amelyeken a kisebb cégek eleve nem tudnak szerepet vállalni. A jelenlegi építőipari válság idején is változatlanul előfor­dul, hogy a fővállalkozók nem, vagy csak nagy késéssel fizetik ki az alvállalkozókat. Hogyan lehetne ezt megakadályozni? ORBÁN VIKTOR: Már most sem szabadna, hogy így legyen, mert a január 1-jétől ha­tályban lévő közbeszerzési törvény szerint a fővállalko­zó legfeljebb két lépésben adhatja lejjebb a munkát. Meg kell néznünk a tapasz­talatokat, amikor már egy éve hatályban lesz a törvény. Ha szükséges, akkor további döntéseket hozunk az alvál­lalkozók védelme érdekében. Itthon és Európában is egyre jobban cseng a Csokonai Színház neve, ám Debrecen­ben évek óta befejezetlen az új színházi épület. Lesz-e ereje a kormánynak belátható időn belül e cél támogatására? Orbán VIKTOR: Igen izgalmas és érdekes tárgyalássorozat­ban vagyok a polgármesterrel ebben az ügyben. Erős érvük, hogy a 2000-es évek közepén futó színházfejlesztési prog­ramból az előző kormányok kihúzták Debrecent, és ezt a város joggal sérelmezi, ezért keressük a megoldást. Gon­dolom, július környékére, vagy legkésőbb szeptemberre le tudjuk zárni a tárgyaláso­kat. Én mindenesetre bizako­dó vagyok! A kormányváltáskor két hetet kértek a közbiztonság rendbe tételére. Mennyire elégedett most a helyzettel? ORBÁN VIKTOR: Az ember nem lehet elégedett, amíg egyet­len sértett is van. Inkább egy reális mércét tűznék ki. Az első feladat az volt, hogy elegendő rendőr legyen. A hivatalba lépésemkor ugyan­is háromezren hiányoztak ahhoz, hogy elfogadható köz­­biztonságot tudjunk garantál­ni. Most háromezerrel több rendőr szolgál, mint amikor átvettük a kormányzást. Jelenleg a munka logikus megszervezésnek fázisában vagyunk. Nem adom fel azt a törekvésemet, hogy min­den településen kell lenni körzeti megbízottnak, ahol pedig magasabb a bűncse­lekmények száma, például a nagyvárosokban, ott megerő­sített rendőri egységeknek kell működni. Ellátogat-e Debrecenbe az Úszó Európa-Bajnokságra? Orbán VIKTOR: A polgármes­ter meghívott, a szövetség elnöke a lelkemre kötötte, hogy jöjjek. Szívesen meg is teszem, de az ország éppen aktuális állapotától függ, hogy belefér-e az életembe egy nap, amit nem munkával töltök. SZABÓ KATALIN szabo.katalin@inform.hu Orbán Viktor kormányfő FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN Devizaárfolyam (2012.04.20.)­ ­ gazdasag.haon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB PÉNZNEM_____árfolyam változás Euró 296,67 -1,02 USA dollár 225,43 -1,21 Svájci frank 246,80 -0,92 Angol font 362,96 -0,89 Román lej 67,80 -0,20 Ukrán hrivnya 28,08 -0,15 Horvát kuna 39,45 -0,26 Lengyel zloty 70,83 -0,29 Biztosként felel a közlekedés átalakításáért Budapest. A kormány Fónagy Jánost a közösségi közleke­dés átalakításáért felelős kor­mánybiztossá nevezi ki 2012. május 1-jétől egyéves időtar­tamra - adott róla tájékozta­tást a Kormányszóvivői Iroda pénteken. A szóvivői iroda közleménye szerint Fónagy János a továbbiakban is a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium parlamenti államtitkára marad. MTI Fónagy János fotó: kormány.hu Jobbik: „abba lehet hagyni!” A gyöngyöspatai pol­­gárháborúzós hangfel­vétellel foglalkozott a Nemzetbiztonsági bizottság, BUDAPEST. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságá­nak szocialista elnöke szerint nemzetbiztonsági kockázatai is vannak az atv.hu-n csütör­tökön nyilvánosságra került felvételen elhangzottaknak és az ügyben felmerült a bűncse­lekmény gyanúja is. A testület pénteki zárt ülését követően a kormányoldal azt hangsúlyoz­ta, Magyarországot semmiféle veszély nem fenyegeti, míg a Jobbik szerint az MSZP és az LMP „abbahagyhatja a hisztit”. Magyarázatok Az atv.hu azt írta: Juhász Oszkár jobbikos gyöngyöspatai pol­gármester, egy magát a Jobbik kampányfőnökként meghatá­rozó férfi, valamint két, feltehe­tőleg a Magyar Gárda utódszer­vezetéhez tartozó polgárőr egy májusi beszélgetésen „gondolta végig egy előbb-utóbb bekö­vetkező polgárháború kimene­telét”. Juhász Oszkár tegnap kérdésre válaszolva elmondta: a felvételen magánbeszélge­tés részletei hallhatóak. Olyan emberekkel „tárgyalt”, akik „próbáltak olyan törvénytelen tevékenységet folytatni, ami arra irányult, hogy megvédik Gyöngyöspatát” és a vitában „az ő nyelvezetüket, az argót használva” próbálta meggyőz­ni őket, nincs szükség törvény­telen eszközre és nem kell ne­kik megvédeni a települést, mit Vendégjegyzet Tuza Tibor NAT-ot a cigánynak! „A tagozatos (...) forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelyben (...) egy vagy két meghatározott tantárgy ismere­teinek átadása a kerettantervek által meghatározott maga­sabb követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg.” A szegregáció segítheti-e a társadalmi integrációt? A Nemzeti alaptanterv szerint igen. Szerintünk nem. A NAT, társadalmi vitájának lezárása után, vagy még ebben az év­ben, vagy a következő évben hatályba lép. A NAT sajnálatos módon nem kedvező a hátrányos, többségükben halmo­zottan hátrányos helyzetű és a kisebbségi lét terheivel is küzdő cigány gyermekek számára. Tagadhatatlanul vannak a tervezetben dicséretes deklarációk. Mint például a tanuló „megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában”, „megismerje és megértse a természeti, társadal­mi, kulturális jelenségeket, folyamatokat”, „tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését”, vagy a belső motiváció, a cselekvéses tanulás, az előzetes ismeretekre való építés kiemelt módszertani alapelv. Ám azt is olvashatjuk: „differenciálás a feladatok kijelölésében”, vagy a NAT „ajánlja a tagozatos szervezési formát”. A problémahalmazból jellemzésként csupán e két elemre utalunk. Az 1980-as években Lénárd Ferenc irányításával tizenkét Hajdú-Bihar megyei iskolában kezdtünk, majd közel másfél száz magyarországi iskolában folytattunk képességfejlesztő kísérletet. Egyik fő tapasztalatunk, hogy akkor vagyunk de­mokratikusak, ha a tanórákon azonos feladatsorokat adunk a tanulóknak. Amelyek fokozatosan nehezedő feladatokat tartalmaznak, s azokból egyesek kevesebbet és több segít­séggel tudnak megoldani, mások többet és kevesebb segítséggel vagy önállóan. Minden megoldást megbe­szélünk, így minden tanuló mindegyik feladat megol­dásában érdekelt. Tanulság: nem a feladatadással, hanem a feladatmegoldás segítésé­nek módjával és mértékével kell differenciálnunk az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Majd tanórán kí­vül pótoljuk (akkor már külön feladatokkal is) a tapasztalt hiányokat, hogy a következő tanórán legalább elméletileg azonos esélyekkel kezdhes­sen hozzá minden tanuló az új feladatsor megoldásához. A differenciálás a feladatok kijelölésében eleve szegregál. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem értelmi fogyatékos. A két fogalom nem összemosható. A gyermek le tudja dolgozni hátrányait, sőt gyorsuló fejlődésre képes. Szemléltető példával: a nevezett évtizedes képességfej­lesztés-kísérlet idején iskolánkban volt egy cigány kislány, aki első osztályos korában tanórán kívüli fejlesztő foglal­kozást és külön logopédiai kezelést is igényelt, negyedikes korában pedig már megnyerte az évfolyam magyar nyelvi versenyét. Azért tudott ilyen sikeres lenni, mert a normál tantervű osztályban nem hátrányos társaival együtt azonos feladatsorokon dolgozott eleinte pedagógus segítségével, később már segítség nélkül. A differenciált feladatadás gya­korlatilag „hülye gyereknek hülye feladatot, okos gyerek­nek okos feladatot” módszert jelent, ami növeli a hátrányos helyzetűek leszakadását. Ugyanez a helyzet a tagozatos osztályokkal. A tago­zat eleve kizárja az emelt szintű oktatásból a hátrányos helyzetűeket és a később élőket. Ezért helytelen a már hatályos köznevelési törvényben foglalt korai osztályozás is. Nem várható el a téli körtétől, hogy a cseresznyével egy időben legyen érett. A tagozat a „cseresznyét” ápolja, a „téli körtét” pedig elhanyagolja. Az emelt szintű oktatást osztálykereten kívüli pluszórákban lenne kívánatos meg­valósítani, amelybe az évfolyam bármelyik osztályából bármelyik tanuló bármelyik tanév elején bekapcsolódhat­na. Annál is inkább, mert a pszichés fejlődésben általában a 12­ éves kortól tapintható ki a személyiség irányultsága, s kezdhető meg az egész életpályát segítő tehetséggondo­zás. Addig a sokoldalú kompetenciafejlesztés a célraveze­tő. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az első évfolyam tanulói közül mindössze huszonöt százalék mentális kora egyezik meg az életkorral, s a nyolcadik évfolyamon már csak húsz százalék ez az arány, a többi felfelé vagy lefelé eltérő. Emiatt a pedagógus számára évről évre növekvő és időigényes munka az egyéni fejlesztés, amihez a jelenlegi­nél alacsonyabb kötelező óraszámra lenne szüksége. Haza viszonyaink között a magas óraszám vagy idegroncs, vagy nemtörődöm pedagógusokat eredményezhet. Végeze­tül nem hallgathatjuk el: minden gyermek képes egyes tevékenységekben átlagon felül teljesíteni, más tevékeny­ségben viszont alulteljesít. Ezért minden gyermeknek szüksége van tehetséggondozásra is és felzárkóztatásra is. Aminek a megoldása bonyolult és pénzigényes. Netán ezért nem támogatja a NAT az érdemi integrációt? (A szerző romológus, romapedagógus.)­­­­ Nem a feladatadás­­­sal, hanem a fel­adatmegoldás segí­tésének módjával és mértékével kell differenciálnunk. 2012. ÁPRILIS 21., SZOMBAT

Next