Hajdú-Bihari Napló, 2013. szeptember (70. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-16 / 216. szám

2013. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ A számok javulást mutatnak Kevesebb a munkanél­küli, a csoportos lét­számleépítés és több a munkaügyi központba bejelentett állás: hajdú-bihar. Megyénk lakos­ságának közel nyolc százalé­ka munkanélküli, a járásokat tekintve pedig ez a helyzet tovább differenciálható. „Ter­mészetesen” a legtöbb állás­kereső a debreceni körzetben van, hiszen itt él a hajdú-bi­hari népesség közel fele. A megyeszékhely után azonban a berettyóújfalui és a püspök­ladányi járások következnek a sorban. A legrosszabb hely­zet azonban nem ezeken a helyeken van. Mező Barna, a megyei kormányhivatal mun­kaügyi központjának igazga­tója erre a munkaképes korú lakosságra jutó nyilvántartott álláskeresők relatív mutatójá­val adott magyarázatot. A né­pesség ugyanis nem egyenlő­en oszlik meg a járások között. A Berettyóújfalui járásban például mintegy 4 ezer mun­kanélkülit tartanak számon, a teljes népesség azonban 44 ezer, míg a - Mező Barna sze­rint legrosszabb helyzetben lévő - Hajdúhadházi járásban „csak” 2842 állástalan van, de az 22 ezres népességre jut, s akkor ez még nem is a mun­kaképes korúak, hanem a tel­jes lakosság aránya... Ritkább a csoportos Hogy jó hírrel is szolgáljunk, ritkábbak idén a csoportos létszámleépítések. Míg tavaly tizenhat esetet jelentettek be a munkaügyi központnak, ahol ennek következtében 542 új álláskeresőt regisztrál­tak, idén júliusig mindössze négy volt, s az 105 embert érintett. Pozitívum továbbá - hogy ha az év végéig is ilyen ma­rad a tendencia - akkor sokkal több álláshelyet is jelentettek a központba. Júliusig több mint 20 ezret, míg tavaly ösz­­szesen 30 ezret. Legalább ez van Akinek pedig nem jut állás, az még mindig „bízhat” a közfog­lalkoztatásban, hiszen ha nem is álomfizetés, de egy teljes munkaidőben dolgozó képesí­tés nélküli munkás 75 ezer fo­rintra számíthat havonta, míg egy szakképzett munkavezető akár 106 ezer forintot is meg­kap.­­ Megyénkben augusztus 31-ig hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban 6582-en vesznek részt, még kistérségi startmunkában 8957-en. Az országos közfoglalkoztatási programokban pedig 1948 ember kapott munkát. Haj­­dú-Biharban tehát összesen 17 ezer 387 közfoglalkoztatott volt augusztus 31-ével bezá­rólag - tájékoztatta a Naplót Mező Barna. Megjegyzendő, ha nem len­ne közfoglalkoztatás, akkor megyénkben 41 százalékkal lenne magasabb a munkanél­küliség... FABÓK ÁGNES agnes.fabok@inform.hu A kistelepüléseken sokszor a közmunka az egyetlen lehetőség illusztráció. Ékin Keveseknek jut Mint Mező Barnától meg­tudtuk, júliusban 18 ezer 606 álláskereső kapott megyénk­ben valamilyen ellátást, a jogszabályban meghatározott összegben. Közülük 2456-an járadék típusú, 694-en segély típusú ellátásban részesül­nek, míg 221-en rendszeres szociális segélyben. „További 15 ezer 235 fő foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülőt tart nyilván a mun­kaügyi központ” - olvashat­tuk az igazgató írásbeli kérdé­seinkre küldött válaszát. 2009 óta a legjobb Hajdú-bihari álláskeresők 2009- ben 4­3 ezer 172 fő 2010- ben 42 ezer­ 540 fő 2011- ben 45 ezer 263 fő 2012- ben 45 ezer 25 fő 2013- ban 42 ezer 142 fő (Az adatok mindig a júliusi zárónapi állapotot mutatják.) Esküt tettek az új orvosok Gazdasági és jogi isme­retekkel is rendelkez­nek a Debreceni Egye­tem friss doktorai. Debrecen. Orvosdoktor-ava­­tó ünnepi tanácsülést tartott szombaton a Debreceni Egye­tem Orvos- és Egészségtudo­mányi Centrumának Általá­nos Orvostudományi Kara szombaton az egyetem dísz­udvarán. A ceremónián dr. Mátyus László dékán beszédében azt mondta: legyenek büszkék a végzősök arra, hogy az ország egyik legnagyobb és legran­gosabb egyetemének orvos- olyan hivatást választottak, tudományi karán szereztek amely célja, hogy a szenvedő­doktori fokozatot. Kiemelte­­kön segítsenek. hbn Frissdiplomás orvosdoktorok az ünnepségen fotó: Katey István napló Aktuális 1 Járásonként Járás Álláskeresők száma Balmazújvárosi járás 2414 Berettyóújfalui járás 4061 Debreceni járás 14059 Derecskei járás 3544 Hajdúböszörményi járás 2632 Hajdúhadházi járás 2842 Hajdúnánási járás 2373 Hajdúszoboszlói járás 2862 Nyíradonyi járás 3563 Püspökladányi járás 3792 A testvérvárosi kapcsolatokról HAJDÚBÖSZÖRMÉNY. Memo­randumot írtak alá Hajdúbö­szörmény és testvérvárosai szombaton annak a konferen­ciának a zárásaként, amely­nek címe „Az aktív részvétel a helyi döntéshozatalban” volt. A találkozót uniós tá­mogatással szervezték meg a hajdúsági településen. Az eseményen a település nyolc testvérvárosa - köztük több külföldi - képviseltette ma­gát. Kiss Attila, Hajdúböször­mény polgármester kiemelte: azért volt hasznos a találkozó, mert megismerhették egymás önkormányzati felépítését, döntési mechanizmusát. HBN Vigyázz rám is! Vigyázzunk a gyerekekre! Nézőpont Kiss László Kis agyforradalom Összesen tizenketten voltunk egy csoportban, és öt éven át gyakorlatilag össze voltunk láncolva: együtt jártunk minden előadásra, gyakorlatra, vizsgára, ebédelni a menzára, aludni a kollégiumba, és hát ha már így volt, kocsmába is. Ugyanazt tanultuk, egyszerre, így minden beadandó munka is közös volt, a tudást vagy szélhámosságot megosztottuk egymás között. Az előadásokon ott kellett ülnünk, ha tetszett ha nem, volt listázás, ellenőrzés, minden. Ismertük jól az okta­tóinkat, és ők is minket. Angliában például a neves egyetemeken azt mondják, az átadott tananyag, tudás csak a fele annak amiért oda törekszenek az emberek, a másik fele az a szocializáció, kapcsolatteremtés, és viselkedési, érvényesülési normael­sajátítás, amit a kollégiumokban kapnak évek során. Ennek a fajta egyetemi életmodellnek azt hiszem a világ túlnyomó részén azonban lőttek. Akkor is, ha ez azért számos vitat­hatatlan előnyt kínált. Az ok az e-learningben rejlik, azaz az internetes távoktatásban. Minden megoldható az internet segítségével gyakorlatilag - és akkor ha keverik a személyes módszereket a netes ele­mekkel, abszolút hatékony oktatási forma alakulhat ki belőle. Egyre jobban, mond­hatni robbanásszerűen nő az intézmények és a résztvevők száma a tengerentúlon. És mennyivel olcsóbb...mondják a szkeptikusok, de valójában azért nem itt, nem ebben rejlik a titok, hanem a diá­kokban. Mennyit hallgattam a saját fiamtól, hogy ezt vagy azt ugyan minek megtanulni, amikor letöltheti egy perc alatt bárhonnan. Minek ott ülni az előadóteremben kora reg­gel, amikor egy videón ugyanúgy megnézhetné mit mond a professzor mint félóra buszozás és tolakodás után beérve az egyetemre. Roppant jókat derültek azon amikor némi „gépe­zés” után kiderítették, hogy a megkapott egyetemi előadási anyag nem is arról az egyetemről, nem is attól az oktatótól ered csak átkopizta mások diáit... Minek ott ülni az elő­adóteremben kora reggel, amikor egy videón ugyanúgy megnézhetné mit mond a professzor? Egyszóval a jövő diákjai már nem azok akik mi voltunk. Másként gondolkodnak, mást értenek és másként - és első­sorban ezzel kellene lépést tartania az egyetemeknek, nem a kormányzati húzások után kapkodni a levegőt. Ma volta­képp a lényeget tekintve ugyanúgy oktatnak mint ötven­­száz éve - a metódus nem változott attól hogy kétlépcsős a diploma és hogy kreditpontos rendszer van. Jó persze, de akkor hova lesz a bevezetőben emlegetett közösségi élmény? Nem tűnik el csak átalakul. Az infor­matika világában ezer új formája alakult ki annak hogyan alkotnak közösségeket az együtt dolgozó, avagy csak azonos téma iránt érdeklődő egyetemisták, vagy már profi szak­emberek. Virtuálisan, de fizikai valójában is találkoznak, új emberi és szakmai kapcsolatok hálója alakul ki. El kell fogadnunk, ahogy minden átalakul, és ez a hagyományos felsőoktatási világ is megváltozik. Ami biztos megmarad, hogy lesz sapkafeldobás, fehér kesztyű, talán ha kell, amikor megérik a diploma. De ami odáig elvezet az más lesz, és ezt nem a minisztériumi tár­gyalókban vagy kormányüléseken fogják kitalálni. Maguk a diákok, az új és új nemzedékek fogják keresztül vinni. Kis forradalomféle ez, de döntő, mert az agyakban zajlik. laszlokiss@inform.hu Észak-alföldi regionális zarándokút készül DEBRECEN. A „Zarándokút a zsidó örökségbe Észak- Alföldön” elnevezésű projekt­nek a debreceni beruházások mellett része a nagykállói zsi­dó temető fejlesztése is. Az összesen 478 millió fo­rint értékű program uniós támogatással valósul meg. A 25 millió forintos önrész biz­tosítását a Mazsihisz vállalta magára. A projektnyitó rendezvé­nyen az országos zsidó szer­vezetek vezetői is képvisel­tették magukat. hbn­szzal Pajna Zoltán (balról) Horovitz Tamással fotó: Batey István

Next