Hajdú-Bihari Napló, 2014. november (71. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-08 / 260. szám

2 Szélrózsa Egyeztetések után döntenek Még nem dőlt el, zárva lesznek-e vasárnapon­ként a nagyobb üzletek. Budapest. A vasárnapi nyitva tartás témájában zajlanak a konzultációk, az érintettek véleményének meghallgatá­sa után kerülhet sor a dönté­sek meghozatalára, illetőleg jogszabályok megalkotására - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár pénteken az MTI érdeklődé­sére. Az MTI azzal kapcsolatban fordult tájékoztatásért Hava­si Bertalanhoz, hogy Harrach Péter, a Kereszténydemok­rata Néppárt frakcióvezetője csütörtökön azt nyilatkozta: Orbán Viktor kormányfő tá­mogatja a szabad vasárnapról szóló kezdeményezést, és ez számára „elegendő”. Ezt megelőzően a kor­mánypárti politikus sajtótá­jékoztatón jelentette be, hogy a kormány megtárgyalta és támogatja a KDNP javasla­tát, amely a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozza. A Nemzetgazdasági Minisz­térium erre úgy reagált: a kor­mány tárgyalt a javaslatról, de döntést még nem hozott, ez azt követően születhet meg, miután meghallgatták a szakszervezeteket és a bol­tokat működtető vállalatokat. Népszavazás Az MSZP szerint a kormány­zati korrupciót szolgálná az üzletek vasárnapi zárva tartá­sa, az ellenzéki párt inkább a munka törvénykönyvén vál­toztatna. Gőgös Zoltán, az MSZP el­nökhelyettese és Tóth Ber­talan parlamenti frakcióve­zető-helyettes pénteki, az MTI-hez eljuttatott közlemé­nyükben azt írták a vasárnapi nyitva tartás korlátozásával „a KDNP a kormányzati kor­rupció rendszerét akarja bő­víteni”. A szocialisták szerint ugyanis nyilvánvaló a cél: a trafikmutyihoz hasonlóan a jövőben csak a kormányhoz közel álló kereskedők tarthas­sanak nyitva. Az ellenzéki képviselők kö­zölték: az MSZP a vasárnapi boltbezárások helyett a mun­ka törvénykönyvének módo­sítását követeli úgy, hogy a hétvégén dolgozók munkáját ne a munkanapok csúsztatá­sával, hanem a pótlékok kifi­zetésével ismerjék el. Amennyiben a parlament elfogadja a boltok vasárna­pi nyitva tartását korlátozó indítványt, akkor a Demok­ratikus Koalíció azt javasolja a civil szervezeteknek, hogy egy népszavazással kénysze­rítsék ki a törvény megvál­toztatását - mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztató­ján Varjú László. Az ellenzéki párt elnökségi tagja közölte: a referendum jogi alapjait a DK megteremti, de az aláírás­­gyűjtés során számítanak a civil szervezetekre is. A LIGA szakszervezeti szö­vetség nem támogatja a bol­tok vasárnapi kötelező be­zárását, ehelyett a vasárnapi­­ nyitva tartás költségeinek emelését és szabályainak szi­gorítását javasolja a kormány­nak - közölte a munkavállalói érdekképviselet pénteken az MTI-vel. A LIGA Szakszervezetek szerint az intézkedéssel a boltok bevétele aránytalanul lecsökkenne. A szövetség szerint a rendelet bevezetése emellett sok elbocsátással, a munkájukat megőrzők szá­mára pedig komoly jövede­lemkieséssel járna. MTI Még lehet vasárnaponként is vásárolni (illusztráció) fotó: ékn Devizaárfolyam :­ http://www.haon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB (2014.11.07.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,97 -1,18 USA dollár 249,29 +1,39 Svájci frank 256,60 -0,88 Angol font 394,20 -1,55 Román lej 69,67 -0,42 Ukrán hrivnya 17,80 +0,05 Horvátkuna 40,33 -0,14 Lengyel zloty 73,14 -0,26 A nyugdíjat a posta fogja kézbesíteni BUDAPEST. Miután a Magyar Nemzeti Bank a héten visz­­szavonta a Széchenyi István Hitelszövetkezet működési engedélyét, a pénzintézet ügyfeleinek nyugdíját a pos­ta kézbesíti, az adóhatóság méltányos lesz az adójukat a történtek miatt fizetni nem tudókkal szemben - mondta Németh Lászlóné, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős állam­titkár. MTI Németh Lászlóné fotó: mti NAPLÓ Román hatóság: diszkriminatív a kormány székelyföldi szállodaadománya Kolozsvár. Diszkriminatívnak nyilvánította a romániai Or­szágos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a bukaresti kabinet a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökségnek juttatta a Kovászna városban álló Fenyő (Bradul) szállót - közölte pénteken a ma­­szol.ro portál. A CNCD döntése értelmében a kormány vallási alapon diszkri­minált. A sürgősségi kormányrendelet ugyanis hátrányos hely­zetbe hozta a többi felekezetet az ortodox egyházzal szemben, ez pedig ellentmond a vallási törvénynek és az alkotmánynak. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke a portálnak elmondta, a testület csupán egy álláspontot fogalmazott meg, amely jogi szempont­ból nem kötelező érvényű. „Mi nem semmisíthetünk meg tör­vényt vagy kormányrendeletet - mondta Asztalos Csaba. MTI 78 katonai jármű érkezett Kijev: újabb harckocsi­kat „dobott át” Orosz­ország Kelet-Ukrajnába. KIJEV: Oroszországból újabb harci járművek érkeztek az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területekre - közölte Andrij Liszenko, az ukrán Nemzet­­biztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője pénteki ki­jevi sajtótájékoztatóján. A tisztségviselő közlése szerint előző nap 32 harckocsi és 16 ágyú és 30, katonákat és lőszereket, valamint három, rádiólokációs eszközöket szállító Kamaz teherautó lép­te át az ukrán határt Oroszor­szág felől. A szóvivő értesülései alap­ján a rádiólokációs eszközö­ket szállító teherautók a Lu­­hanszktól nem messze lévő Izvarine településnél léptek be Ukrajna területére egy konvoj részeként. A harcko­csikat, a tarackokat és a ka­tonákat szállító járműveket pedig a Luhanszktól délre található Krasznij Lucs város irányába haladva észlelték. A térségben szolgálatot teljesítő ukrán fegyveres erők megfe­lelő válaszlépéseket tesznek - tette hozzá a szóvivő. Liszen­ko elmondta továbbá, hogy a szeparatisták erőiket alapve­tően három irányba vonják össze: a Luhanszktól északra fekvő Scsasztya és Sztanicja Luhanszka, a két megyeszék­hely között elhelyezkedő Debalceve, és a dél-donyec­­ki Mariupol felé. Ez utóbbi városnál újabb szeparatista támadást vertek vissza pén­tekre virradóan a stratégiai fontosságú települést védő ukrán erők. mti A Kismama és a Kiscipő program Családbarát címet nyert a napokban a Telekom, Budapest. Rangos díjjal jutal­mazták a Magyar Telekom Csoportot, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett Családbarát Mun­kahely konferencián vehetett át. A „Családbarát Vállalat 2014” pályázaton a Magyar Telekom Csoport különdíjat nyert. A díjat olyan vállalatok számára adományozzák, akik családbarát, munka-magán­élet egyensúlyát támogató működésükkel hozzájárul­nak a társadalom családbarát szemléletének erősítéséhez, a gyermekvállalás támogatá­sához. A nagyvállalati kategó­riában a pályázaton a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Systems Magyarország kü­löndíjat nyert, amit a zsűri in­doklása szerint azzal a széles palettával érdemelt ki, amely­­lyel a különböző élethelyzet­ben támogatják a családos munkavállalókat. Programok Somorjai Éva, a vállalat hu­mán erőforrás vezérigazga­­tó-helyettese a cím elnyerése kapcsán elmondta: „Igyek­szünk a munka-magánélet egyensúlyát, ahol tudjuk, tá­mogatni, ezért indítottuk el közel 8 éve a Telekomban a nagy sikerű Kismama, a T-Sy­­stemsnél pedig két éve a Kis­cipő programot, és vezettük be a távmunka lehetőségét minden hónap utolsó pén­tekén. Továbbra is mindent elkövetünk azért, hogy a Ma­gyar Telekom és a T-Systems Magyarország is szerethető és élhető munkahely legyen, és megőrizze előkelő pozícióját az ország legvonzóbb munka­helyei közt.” A Magyar Telekom fele­lős munkáltatói törekvé­seit már korábban is több elismeréssel jutalmazták: elnyerte a Családbarát Mun­kahely 2013. (Nagyvállalati kategória) díjat, a Fogyaté­kosság-barát Munkahely dí­jat, illetve többször is meg­kapta a „Sokszínű szervezet TOPlo” címet, a T-Systems Magyarország pedig elnyerte a Mentor Oscart. A Családbarát Vállalat pá­lyázatot a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom hirdette meg immáron ötödik éve. élin Vendégjegyzet Hajnal Béla ZU 14. NOVEMBER 8., SZOMBAT Kockázatos halogatás Minden egyes gyermek születésével újra teremtődik a világ, mert minden egyes kisgyermeknek teljesen új a mi világunk (Jostein Gaarder norvég író). Az utóbbi időben a döntéshozók egyre nagyobb számban ismerik fel hazánk egyik legsúlyosabb problémájának sürgető megoldási szükségességét, a kedvezőtlen demográfiai jelenségek megállítását és kedvező irányba való fordítását. Legnagyobb gondnak a népességcsökkenést, az évi 30-35 ezer fős természetes fogyást tekintik, pedig ennél sok­kal nagyobb aggodalomra ad okot a lakosság kor szerinti összetételének folyamatos romlása. A születéskor vár­ható élettartam emelkedése (75 év) alapjában véve pozitív folyamat, de az ezzel járó jelenség, a társadalom örege­dése, a születések jelentős el­maradása miatt egyértelmű­en negatívnak minősíthető, különösen annak jövőbeni hatásaival számolva. Az alacsony születésszám okai között a házasságkö­tések visszaesését az elsők között kell megemlíteni. A fiatalok egyre később ala­kítanak ki stabil párkapcsolatot, legyen az házasság vagy élettársi kapcsolat, ami erősen hátráltatja a gyermekválla­lást. Ebben szerepe van annak is, hogy konfliktuskezelé­sük szinte a szakításra korlátozódik. Az 1970-es évek első felében a 18 éves nők 15 százaléka már házas volt, 20 éves korukra 40 százalékuk, 25 éves korukra pedig 80 százalé­kuk már férjhez ment. 2012-ben a 30 éves nők 61 százaléka viszont még csak reménykedett, hogy talán egyszer az ő fejükre is kerül fátyol. A termékenység és a családi állapot szoros kapcsolatot mutat, legtermékenyebbek a házas nők, majd az élettársi kapcsolatban élők és legkevesebbszer a hajadon, az elvált és az özvegy nők szülnek. A rohamosan terjedő látogató partnerkapcsolatoknak (amikor a felek már össze sem költöznek) nem célja a gyermekáldás. A születések visszaesésének másik oka a nőket is érintő nagymértékű felsőoktatási expanzió. A diploma megszer­zése után szinte mindenki munkahelykeresésbe kezd, ahol biztonságra és jó jövedelemre szeretnének szert tenni. A diplomás nők jelentős túlsúlyba kerültek a férfiakkal szem­ben, ezért bármennyire is szeretnék, nem jut minden ilyen végzettségű nőnek diplomás férj(jelölt). A 30 éves nők felének még nincs gyereke, ők azok, akiknek később már nagy valószínűséggel csak egy, vagy egy gyereke sem lesz. A ténylegesen gyermeket vállalók aránya a 30 éves nők kö­rében 10 százalék körüli, de száz 40 éves nő közül már csak egy vállal gyermeket, 40 év felett pedig még kevesebb. A 30 éves nők csoportjában a „sikerességi arány” még 50 százalékos, a 37 évesek körében már csak 25 százalék. A gyermekvállalás halasztása részben tudatosan terve­zett, másrészt a körülmények állandó változására visz­­szavezethető folyamatos halogatás következménye. Az 1974-1976-os nagy létszámú női generációk 16-18 százaléka gyermektelen maradhat, ami az őket követő évjáratok szá­mára akár mintaként is szolgálhat, hozzájárulva ezzel a tu­datos gyermektelenség elterjesztéséhez. Aki a harmincas éveinek közepére vagy még későbbre tervezi gyermekének világrahozatalát, annak számolnia kell azzal, hogy vágyai megvalósítására hosszabb időt kell szánnia. Az egészségi problémák egy részének megoldására sokszor már nincs elég idő. Az anyai életkor további növekedésével a gyer­mekek világrahozatala előbb-utóbb biológiai korlátokba ütközik. Elfogadott álláspont, hogy az anya 43 éves kora után gyermeket szülni már nagyon kockázatos. Ha a nők újra 20-as éveikben szülnék meg legalább első gyermekü­ket, akkor ez önmagába is jelentősen növekvő élveszüle­­tést generálna. Az egykék megkaphatnák a legnagyobb ajándékot, a testvért. Hazánkban legnagyobb mértékben a második gyermekek születésének száma esett vissza. Az 1970-es évek közepén született nagy létszámú Rat­­kó-unokák generációi most kezdenek kifutni a termékeny korból. Utánuk jóval kevesebb potenciális szülőanyával számolhatunk. Változatlan élveszületés-számhoz is egyre lelkesebb anyukákra lenne szükség. Arra, hogy a következő években gyermekvállalási boom következik be Magyarországon - nem számíthatunk. A most gyer­mek- és fiatalkorú generációk létszáma évtizedekre előre meghatározza a jövőt. A demográfiai hatás kezelhetőségét a legoptimistábbak sem teszik 15 évnél távolabbra. Az anyagi erőforrások átcsoportosítására, társadalmi össze­fogásra, a házasság és a család értékeinek erősítésére, a média bevonására, az oktatási-nevelési lehetőségek jobb kihasználására, gyermekintézmény-fejlesztésekre és még sok minden másra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük az unokák nélküli ország rémképét. A szerző a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora Arra, hogy a követ­kező években gyer­mekvállalási boom következik be Ma­gyarországon, nem számíthatunk.

Next