Hajdú-Bihari Napló, 2015. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-16 / 217. szám
2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA NAPLÓ „Közpénzt nem tőzsdézünk el...” Az önkormányzatok a megtakarításaikat (ha van nekik) leginkább folyószámlán vagy bankbetétben tartják. hajdú-bihar. „Tudja, mint az okos háziasszony. Eleve kevesebb kiadást tervez, mint amennyi a bevétele, ezért aztán nem érheti meglepetés, ha valamilyen váratlan kiadással szembesül” - vont találó párhuzamot a családi kassza és a falusi büdzsé között Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere. Kegyelmi állapot Nagyhegyes helyzete persze annyiban sajátos, hogy náluk csak az iparűzésiadó-bevétel a teljes évi költségvetés negyedét teszi ki, így aztán van miből spórolni. A helyiek jól tudják, hogy nem volt ez másként a tanácsrendszer idejében sem, tehát a faluban komoly hagyománya van a felelős gazdálkodásnak. A megtakarítást szimpla bankbetétben tartjuk, aminek a kamata ugyan lassan a nullával egyenlő, de legalább biztos helyen tudjuk a pénzt. Egyébként néhány hetes vagy hónapos lekötésekben gondolkodunk, hogy ha kell, hozzáférhessünk, és mindig figyeljük, hogy éppen hol fial többet a pénz - árulta el Bajuszné, hozzátéve, hogy ebből kizárólag fejlesztésekre költenek. Ahol nincs rá gond Berettyóújfaluban nincs olyan probléma, hogy hol tartsák a megtakarított pénzüket, tekintve, hogy a városnak nincs megtakarítása. Muraközi István polgármester arról tájékoztatott, hogy a működéshez szükséges források a folyószámlán rendelkezésre állnak, de a feszes költségvetési gazdálkodás mellett további spórolásra nincs lehetőségük. Hasonló a helyzet a román határhoz közeli Biharkeresztesen, ahol az egyetlen mozgásteret az iparűzésiadó-bevétel jelenti. Barabás Ferenc polgármester szavai szerint azonban ez is egy meglehetősen szűk mezsgye, hiszen helyi adóból nagyságrendileg évi ötven millió forint folyik be a város kasszájába, ami el is megy szociális kiadásokra, illetve a különböző európai uniós pályázatok önerejére. Szűk a mozgástér A költségvetés tervezésekor a testület a várható bevételeket az előző évek teljesítése alapján tudja megállapítani, hiszen valójában a helyiadó-befizetések, és a pályázatokon elnyert támogatások jelentik a város önálló bevételeit. Iparűzési adóból túl sok pénz nem folyik be, mivel sajnos nincsenek nagy adózó gazdasági társaságok a településen. Ugyanakkor január óta a szociális ellátások finanszírozását az önkormányzatnak elsődlegesen az adóbevételeire kell alapoznia, márpedig szociális célú kiadásaink vannak rendesen - utalt az önkormányzati gazdálkodás sajátosságaira Veres Margit balmazújvárosi polgármester, hozzátéve, hogy a pályázatok önerejét is a helyiadó-bevételekből igyekeznek előteremteni. Jellemzően az iparűzési adóból, tekintve, hogy az újonnan bevezetett települési adó kifejezetten útépítési, -fejlesztési és -karbantartási célokat szolgál. Derecskén jelenleg mintegy 30 millió forint az az összeg, amit a helyhatóságnak úgymond sikerült megspórolnia, és amit a települési önkormányzat a számlavezető bankjánál kötött le. Bakó István polgármester elmondta, hogy ez a pénz részben abból adódott, hogy a tervezettnél több iparűzési adó folyt be a város kaszszájába, másrészt pedig abból, hogy kiderült: az épülő sportuszoda-beruházás jóval kevesebb önerőt kíván a településtől, mint amekkora öszszegről eredetileg szó volt. Hajdúszoboszlón sem ismeretlen a spórolás (vagy mondjuk inkább felelős gazdálkodásnak) fogalma. Sóvágó László polgármester szavai szerint náluk mindig alapvetés volt, hogy közpénzt úgymond nem tőzsdéznek el. - Ami megtakarításunk van, azt a legnagyobb magyarországi pénzintézetben tartjuk, mert úgy gondoljuk, hogy ha ez a bank tönkremegy, akkor Magyarország is tönkremegy - avatott be megfontolásaikba a fürdőváros vezetője, hozzátéve, hogy annak idején ők is leköthettek volna tíz százalékos kamatra önkormányzati pénzeket, de akkor megkapták volna, hogy hol van itt a felelős gazdálkodás. PETNEHÁZI ATTILA attila.petnehazi@naplo.hu Hajdúszoboszlón idegenforgalmi adóból is komoly összegek folynak be a város kasszájába FOTÓ:ÉKN Mintegy 30 millió forintunk van lekötve. BAKÓ ISTVÁN Csökkenő támogatás Hajdúböszörménybe a település növekvő adóerő-képessége miatt kevesebb állami támogatás érkezik, mint évekkel korábban, ezért az a pénzügyi mezsgye is keskenyebb lett, ahol a helyhatóságnak még mozgástere van. Az önkormányzat gazdálkodásáért felelő szakember ezzel indokolta azt, hogy Hajdú-Bihar megye második legnagyobb településén ebben az évben „csupán” 100 és 200 millió forint között van az az összeg, amit a város úgymond megtakarításként átmeneti időre leköthet. „A nagyhatalmak kezében a megoldás” „Nem csoda, ha egy menekült márkás cipőben van, akinek nincs megtakarítása, el sem tud indulni.” DEBRECEN: „A gyerekeim megtanulják, hogy nem csak ők vannak a világon, valamint az elesetteken, rosszabb helyzetben lévőkön segíteni kell. Személyesen tapasztalják azt, amit a vallásunk előír” - így érvel Mohammadné Milac Diána és hozzáteszi: nagyon sokat jelent a 18 éves fiának és 14 éves lányának az, hogy a debreceni iszlám közösség húsz-harminc tagjával együtt rendszeresen kijárnak a debreceni vasútállomásra, ahol szendvicset, vizet, gyümölcsöket, ruhát osztanak az arra szoruló menekülteknek. - Mivel beszélik az arab nyelvet, számos megrendítő történetet ismertek meg - folytatja a 39 éves programozó informatikus. - Találkoztunk egy húszas évei elején járó nővel, aki a testvére 4 éves gyerekével indult útnak, miután a kicsi szülei meghaltak. A menekülés során pártfogásába vette egy sorstársa, a férfival egymásba szerettek és Görögországban összeházasodtak, a nászút a 21 napos gyaloglás volt Magyarországig. Nincs célországuk, bárhol szívesen maradnának, ahol dolgozhatnak és békében felnevelhetik a kisgyereket - mesélte a hat Számos megrendítő történettel találkoztunk. MOHAMMADNÉ MILAC DIÁNA gyermeket nevelő édesanya. Úgy véli, hasonlóképp gondolkodik a legtöbb menekült. „A megoldás a nagyhatalmak kezében van, ha meg tudják teremteni a békét, biztosan mindenki haza fog menni, legalábbis azok, akik nem vernek gyökeret addig.” Az erdélyi születésű magyar nő a romániai forradalom után, 1990-ben települt át hazánkba és 1992 óta muszlim. - Erdélyben már kilencedik évfolyamon tanultunk filozófiát, a tanórán hallottam először e legfiatalabb vallásról. Debrecenben összeismerkedtem muszlimokkal, és 16 évesen úgy döntöttem, felveszem a vallást, mert ez a kereszténység folytatása, a legfrissebb kinyilatkoztatás, nem helyez közvetítőt Isten és ember közé, valamint nem ítél el más vallásokat - fogalmazott. Kiemelte: a közösséghez annyi adomány érkezett, hogy egy részét más jótékony célokra tudják fordítani, kedden a Sinay Miklós Utcai Óvoda ÚNOK tagintézményébe és a Debreceni Reménysugár Gyermekotthonba vittek a felajánlásokból, de szeretnének az Idősek Háza lakóinak is gyümölcsöt ajándékozni. HBN-HABE Megkérdeztük Ön szerint megállítja-e a menekültáradatot a szigorú határőrizet? Bélteki György úgy véli, a menekültek eddig is át tudtak jönni a határon, ezután is meg fogják oldani. Aki a háború elől menekül, azt már nem tartja vissza ez a szigorítás sem. Aki elveszítette a családját, otthonát és menekül, ezek az intézkedések már nem tartják vissza. Valamennyire csökken majd a létszám, de ugyanúgy jönni fognak - válaszolta Simon Ágnes. Nagy Kitti szerint nem állítja meg a migránsokat a szigorítás, valamilyen szinten lehet, hogy segít, talán több időbe telik majd nekik, egyszerre nem jönnek ennyire sokan, de továbbra is jönni fognak. - A szigorítás valamennyire visszafogja őket, de úgyis találnak majd más megoldást, hogy elérjék céljukat - mondta Gáspár Dóra. - Helyes, hogy életbe lépett ez a rendelet, sajnos nyár elején a menekültekkel kapcsolatban volt egy incidensem, így úgy gondolom, mindenképpen intézkedni kell. Ettől eltekintve azt gondolom, nem fog beválni, mert találnak majd más módot az átjutásra - mondta Rozgonyi Adél. György Anna szerint nem fog segíteni, hiszen sok ember jön, és a nagy tömeget nehéz megállítani. Ha ezen a határon nem tudnak átjönni, kerülnek más irányba, de biztos, hogy jönni fognak. BÉLTEKI GYÖRGY: Ezután is megoldják, hogy átjöjjenek. SIMON ÁGNES: Ahol menekül, már nem tartja vissza. NAGY KITTI: Talán több időbe telik majd átjönni. GÁSPÁR DÓRA: Valamennyire visszafogja őket. ROZGONYI ADÉL: Jó, hogy életbe lépett a rendelet. GYÖRGY ANNA: Más irányba mennek. Naplókvíz Ma 122 éve született Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós. Milyen állatokon kísérletezte ki, hogy a C-vitamin gyógyítja a skorbutot ? a) patkányokon b) tengerimalacon c) kóbor kutyákon d) borjakon (A helyes válasz a holnapi lapban.) Óvatlan duhajok A halmozottan hátrányos helyzetű határ menti zsáktelepülés polgármesterének igencsak elkerekedett a tekintete, amikor azt találtam kérdezni tőle, hogy az önkormányzati adósság-konszolidáció óta több lehetőségük van-e takarékoskodni, mint annak előtte. Nem mondta ki, de nyilván azt gondolta, hogy „magadnál vagy, ember?!; itt, ha valahol halmozódik a lé, hát az egyedül az uzsorás zsebe...” Tényleg lehet abban valami, hogy egy település büdzséjével a jó háziasszony módjára érdemes bánni, igaz, hogy abból a bizonyosból még a legzseniálisabb háziasszony se képes ugye várat építeni. Nyilván voltak a falvak, városok között olyanok, amelyeknek a vezetői (nem vitatva, hogy nemes szándékkal) hazardíroztak a közös kasszával és nem jött be; számukra tényleg létkérdés az állami mentőöv. Aztán voltak az óvatos duhajok, akiket első körben jól meg is büntetett pártunk és kormányunk azért, mert évtizedeken át betegesen ügyeltek rá, nehogy a kassza mínusszal zárjon. A települések többsége valahol e kettő között helyezkedik el, és arról ismerszik meg, hogy a főtér átépítésére vagy tornaterem kialakítására még csak-csak jutott az uniós pénzből, de ezeknek a fűtése és a világítása már szinte megoldhatatlan kihívás elé állítja a helyhatóságot. attila.petnehazi@naplo.hu © http://jegyzet.haon.hu Vélemény: A Napló szerzőinek további publicisztikai írásai a HAON-on! Nézőpont Petneházi Attila Komolyabb emlékhelyet kaphat Szabó Magda Befejezték Szabó Magda, Kossuth-díjas írónő egykori bútorainak restaurálását. DEBRECEN. A 2007-ben elhunyt Szabó Magda még életében kinyilvánította, hogy hagyatékának egy részét kedves iskolájára, a Kossuth utcai Dóczy-gimnáziumra hagyja. Az írónő örököse, Tasi Géza 2008-ban eleget tett a kívánságnak - ismertette Tankó Istvánné, az intézmény igazgató-helyettese. Hozzátette: akkor ezekből a tárgyakból, például biedermeier bútoraiból, lakásának berendezési tárgyaiból, könyveiből a tanoda második emeletén egy kis szobában emlékhelyet hoztak létre. Idén májusban úgy egyeztek meg Tasi Gézával, hogy szinte a teljes hagyaték a gimnáziumba kerül letétbe. A bútorokat ezután restauráltatták. Az egymillió forintba került munka mostanra fejeződött be. Az új módon jelentősen kibővített, megszépült kiállítási anyagnak a jelek szerint a méltó helyet is sikerült megtalálni. Az épületen belüli kétszobás szolgálati lakásból 2017-re - Szabó Magda születésének 100. évfordulójára - egy, a mainál lényegesen nagyobb, méltóbb emlékhelyet hoznak létre - nyilatkozta Tankó Istvánné. HBN-OCS Vigyázz rám is! Ónodi-Kiss Kamilla Vigyázzunk a gyerekekre!