Hajdú-Bihari Napló, 2015. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-16 / 217. szám

2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA NAPLÓ „Közpénzt nem tőzsdézünk el...” Az önkormányzatok a megtakarításaikat (ha van nekik) leginkább folyószámlán vagy bankbetétben tartják. hajdú-bihar. „Tudja, mint az okos háziasszony. Eleve ke­vesebb kiadást tervez, mint amennyi a bevétele, ezért aztán nem érheti meglepe­tés, ha valamilyen váratlan kiadással szembesül” - vont találó párhuzamot a családi kassza és a falusi büdzsé kö­zött Bajusz Istvánné, Nagyhe­gyes polgármestere. Kegyelmi állapot Nagyhegyes helyzete persze annyiban sajátos, hogy náluk csak az iparűzésiadó-bevé­­tel a teljes évi költségvetés negyedét teszi ki, így aztán van miből spórolni. A helyi­ek jól tudják, hogy nem volt ez másként a tanácsrendszer idejében sem, tehát a faluban komoly hagyománya van a felelős gazdálkodásnak.­­ A megtakarítást szimpla bank­betétben tartjuk, aminek a kamata ugyan lassan a nul­lával egyenlő, de legalább biztos helyen tudjuk a pénzt. Egyébként néhány hetes vagy hónapos lekötésekben gondolkodunk, hogy ha kell, hozzáférhessünk, és mindig figyeljük, hogy éppen hol fial többet a pénz - árulta el Bajuszné, hozzátéve, hogy ebből kizárólag fejlesztésekre költenek. Ahol nincs rá gond Berettyóújfaluban nincs olyan probléma, hogy hol tartsák a megtakarított pén­züket, tekintve, hogy a vá­rosnak nincs megtakarítása. Muraközi István polgármes­ter arról tájékoztatott, hogy a működéshez szükséges források a folyószámlán ren­delkezésre állnak, de a feszes költségvetési gazdálkodás mellett további spórolásra nincs lehetőségük. Hasonló a helyzet a román határhoz közeli Biharkeresztesen, ahol az egyetlen mozgásteret az iparűzésiadó-bevétel jelenti. Barabás Ferenc polgármes­ter szavai szerint azonban ez is egy meglehetősen szűk mezsgye, hiszen helyi adóból nagyságrendileg évi ötven millió forint folyik be a város kasszájába, ami el is megy szociális kiadásokra, illetve a különböző európai uniós pá­lyázatok önerejére. Szűk a mozgástér­­ A költségvetés tervezésekor a testület a várható bevétele­ket az előző évek teljesítése alapján tudja megállapítani, hiszen valójában a helyi­­adó-befizetések, és a pályá­zatokon elnyert támogatá­sok jelentik a város önálló bevételeit. Iparűzési adóból túl sok pénz nem folyik be, mivel sajnos nincsenek nagy adózó gazdasági társaságok a településen. Ugyanakkor január óta a szociális ellátá­sok finanszírozását az önkor­mányzatnak elsődlegesen az adóbevételeire kell alapoz­nia, márpedig szociális célú kiadásaink vannak rendesen - utalt az önkormányzati gaz­dálkodás sajátosságaira Veres Margit balmazújvárosi pol­gármester, hozzátéve, hogy a pályázatok önerejét is a helyi­­adó-bevételekből igyekeznek előteremteni. Jellemzően az iparűzési adóból, tekintve, hogy az újonnan bevezetett települési adó kifejezetten útépítési, -fejlesztési és -kar­bantartási célokat szolgál. Derecskén jelenleg mintegy 30 millió forint az az összeg, amit a helyhatóságnak úgy­mond sikerült megspórol­nia, és amit a települési ön­­kormányzat a számlavezető bankjánál kötött le. Bakó István polgármester elmondta, hogy ez a pénz részben abból adódott, hogy a tervezettnél több iparűzé­si adó folyt be a város kasz­­szájába, másrészt pedig ab­ból, hogy kiderült: az épülő sportuszoda-beruházás jóval kevesebb önerőt kíván a tele­püléstől, mint amekkora ösz­­szegről eredetileg szó volt. Hajdúszoboszlón sem is­meretlen a spórolás (vagy mondjuk inkább felelős gaz­dálkodásnak) fogalma. Só­vágó László polgármester szavai szerint náluk mindig alapvetés volt, hogy közpénzt úgymond nem tőzsdéznek el. - Ami megtakarításunk van, azt a legnagyobb magyaror­szági­ pénzintézetben tartjuk, mert úgy gondoljuk, hogy ha ez a bank tönkremegy, akkor Magyarország is tönkremegy - avatott be megfontolásaikba a fürdőváros vezetője, hozzá­téve, hogy annak idején ők is leköthettek volna tíz százalé­kos kamatra önkormányzati pénzeket, de akkor megkap­ták volna, hogy hol van itt a felelős gazdálkodás. PETNEHÁZI ATTILA attila.petnehazi@naplo.hu Hajdúszoboszlón idegenforgalmi adóból is komoly összegek folynak be a város kasszájába FOTÓ:ÉKN Mintegy 30 millió forin­tunk van lekötve. BAKÓ ISTVÁN Csökkenő támogatás Hajdúböszörménybe a tele­pülés növekvő adóerő-ké­pessége miatt kevesebb álla­mi támogatás érkezik, mint évekkel korábban, ezért az a pénzügyi mezsgye is kes­kenyebb lett, ahol a helyha­tóságnak még mozgástere van. Az önkormányzat gaz­dálkodásáért felelő szakem­ber ezzel indokolta azt, hogy Hajdú-Bihar megye második legnagyobb településén eb­ben az évben „csupán” 100 és 200 millió forint között van az az összeg, amit a város úgymond megtakarításként átmeneti időre leköthet. „A nagyhatalmak kezében a megoldás” „Nem csoda, ha egy menekült márkás cipő­ben van, akinek nincs megtakarítása, el sem tud indulni.” DEBRECEN: „A gyerekeim meg­tanulják, hogy nem csak ők vannak a világon, valamint az elesetteken, rosszabb hely­zetben lévőkön segíteni kell. Személyesen tapasztalják azt, amit a vallásunk előír” - így ér­vel Mohammadné Milac Diána és hozzáteszi: nagyon sokat je­lent a 18 éves fiának és 14 éves lányának az, hogy a debreceni iszlám közösség húsz-harminc tagjával együtt rendszeresen kijárnak a debreceni vasútállo­másra, ahol szendvicset, vizet, gyümölcsöket, ruhát osztanak az arra szoruló menekültek­nek. - Mivel beszélik az arab nyelvet, számos megrendítő történetet ismertek meg - foly­tatja a 39 éves programozó in­formatikus. - Találkoztunk egy húszas évei elején járó nővel, aki a testvére 4 éves gyerekével indult útnak, miután a kicsi szülei meghaltak. A menekü­lés során pártfogásába vette egy sorstársa, a férfival egy­másba szerettek és Görögor­szágban összeházasodtak, a nászút a 21 napos gyaloglás volt Magyarországig. Nincs célországuk, bárhol szívesen maradnának, ahol dolgozhat­nak és békében felnevelhetik a kisgyereket - mesélte a hat Számos meg­rendítő törté­nettel találkoztunk. MOHAMMADNÉ MILAC DIÁNA gyermeket nevelő édesanya. Úgy véli, hasonlóképp gon­dolkodik a legtöbb menekült. „A megoldás a nagyhatalmak kezében van, ha meg tudják teremteni a békét, biztosan mindenki haza fog menni, legalábbis azok, akik nem vernek gyökeret addig.” Az erdélyi születésű ma­gyar nő a romániai forradalom után, 1990-ben települt át ha­zánkba és 1992 óta muszlim. - Erdélyben már kilencedik év­folyamon tanultunk filozófiát, a tanórán hallottam először e legfiatalabb vallásról. Deb­recenben összeismerkedtem muszlimokkal, és 16 évesen úgy döntöttem, felveszem a vallást, mert ez a keresztény­ség folytatása, a legfrissebb kinyilatkoztatás, nem helyez közvetítőt Isten és ember közé, valamint nem ítél el más vallásokat - fogalmazott. Kiemelte: a közösséghez annyi adomány érkezett, hogy egy részét más jótékony cé­lokra tudják fordítani, kedden a Sinay Miklós Utcai Óvoda ÚNOK tagintézményébe és a Debreceni Reménysugár Gyer­mekotthonba vittek a felaján­lásokból, de szeretnének az Idősek Háza lakóinak is gyü­mölcsöt ajándékozni. HBN-HABE Megkérdeztük Ön szerint megállítja-e a menekültáradatot a szigorú határőrizet? Bélteki György úgy véli, a menekültek eddig is át tud­tak jönni a határon, ezután is meg fogják oldani. Aki a háború elől menekül, azt már nem tartja vissza ez a szigo­rítás sem.­­ Aki elveszítette a családját, otthonát és me­nekül, ezek az intézkedések már nem tartják vissza. Va­lamennyire csökken majd a létszám, de ugyanúgy jönni fognak - válaszolta Simon Ágnes. Nagy Kitti szerint nem állítja meg a migránso­­kat a szigorítás, valamilyen szinten lehet, hogy segít, talán több időbe telik majd nekik, egyszerre nem jönnek ennyire sokan, de továbbra is jönni fognak. - A szigorí­tás valamennyire visszafogja őket, de úgyis találnak majd más megoldást, hogy elér­jék céljukat - mondta Gáspár Dóra. - Helyes, hogy életbe lépett ez a rendelet, sajnos nyár elején a menekültekkel kapcsolatban volt egy inci­densem, így úgy gondolom, mindenképpen intézkedni kell. Ettől eltekintve azt gon­dolom, nem fog beválni, mert találnak majd más módot az átjutásra - mondta Rozgonyi Adél. György Anna szerint nem fog segíteni, hiszen sok ember jön, és a nagy tömeget nehéz megállítani. Ha ezen a határon nem tudnak átjönni, kerülnek más irányba, de biz­tos, hogy jönni fognak. BÉLTEKI GYÖRGY: Ezután is megoldják, hogy átjöjjenek. SIMON ÁGNES: Ahol menekül, már nem tartja vissza. NAGY KITTI: Talán több időbe telik majd átjönni. GÁSPÁR DÓRA: Vala­mennyire visszafogja őket. ROZGONYI ADÉL: Jó, hogy életbe lépett a rendelet. GYÖRGY ANNA: Más irányba mennek. Napló­kvíz Ma 122 éve született Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós. Milyen állatokon kísérletezte ki, hogy a C-vitamin gyógyítja a skorbutot ? a) patkányokon b) tengerimalacon c) kóbor kutyákon d) borjakon (A helyes válasz a holnapi lapban.) Óvatlan duhajok A halmozottan hátrányos helyzetű határ menti zsák­­település polgármesterének igencsak elkerekedett a te­kintete, amikor azt találtam kérdezni tőle, hogy az önkor­mányzati adósság-konszoli­dáció óta több lehetőségük van-e takarékoskodni, mint annak előtte. Nem mondta ki, de nyilván azt gondolta, hogy „magadnál vagy, em­ber?!; itt, ha valahol halmo­zódik a lé, hát az egyedül az uzsorás zsebe...” Tényleg lehet abban valami, hogy egy település büdzséjével a jó háziasszony módjára érdemes bánni, igaz, hogy abból a bizonyos­ból még a legzseniálisabb háziasszony se képes ugye várat építeni. Nyilván voltak a falvak, városok között olya­nok, amelyeknek a vezetői (nem vitatva, hogy nemes szándékkal) hazardíroztak a közös kasszával és nem jött be; számukra tényleg létkér­dés az állami mentőöv. Aztán voltak az óvatos duhajok, akiket első körben jól meg is büntetett pártunk és kormá­nyunk azért, mert évtizede­ken át betegesen ügyeltek rá, nehogy a kassza mínusszal zárjon. A települések többsége va­lahol e kettő között helyez­kedik el, és arról ismerszik meg, hogy a főtér átépítésére vagy tornaterem kialakítá­sára még csak-csak jutott az uniós pénzből, de ezek­nek a fűtése és a világítása már szinte megoldhatatlan kihívás elé állítja a helyható­ságot. attila.petnehazi@naplo.hu © http://jegyzet.haon.hu Vélemény: A Napló szerzőinek to­vábbi publicisztikai írásai a HAON-on! Nézőpont Petneházi Attila Komolyabb emlékhelyet kaphat Szabó Magda Befejezték Szabó Mag­da, Kossuth-díjas írónő egykori bútorainak restaurálását. DEBRECEN. A 2007-ben el­hunyt Szabó Magda még éle­tében kinyilvánította, hogy hagyatékának egy részét ked­ves iskolájára, a Kossuth utcai Dóczy-gimnáziumra hagyja. Az írónő örököse, Tasi Géza 2008-ban eleget tett a kíván­ságnak - ismertette Tankó Istvánné, az intézmény igaz­gató-helyettese. Hozzátette: akkor ezekből a tárgyakból, például biedermeier bútora­iból, lakásának berendezési tárgyaiból, könyveiből a ta­noda második emeletén egy kis szobában emlékhelyet hoztak létre. Idén májusban úgy egyez­tek meg Tasi Gézával, hogy szinte a teljes hagyaték a gimnáziumba kerül letétbe. A bútorokat ezután restaurál­­tatták. Az egymillió forintba került munka mostanra feje­ződött be. Az új módon jelen­tősen kibővített, megszépült kiállítási anyagnak a jelek sze­rint a méltó helyet is sikerült megtalálni. Az épületen belüli kétszobás szolgálati lakásból 2017-re - Szabó Magda szü­letésének 100. évfordulójá­ra - egy, a mainál lényegesen nagyobb, méltóbb emlékhe­lyet hoznak létre - nyilatkozta Tankó Istvánné. HBN-OCS Vigyázz rám is! Ónodi-Kiss Kamilla Vigyázzunk a gyerekekre!

Next