Hajdú-Bihari Napló, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-14 / 12. szám

Am. NAPLÓ S­­Mi W$m Colleen Bell és Áder János búcsúja FOTÓ: MTI „Átláthatóságot akarunk!” Megszólalt a kormány­fő civilügyben, szerinte a magyaroknak joguk van tudni, ki manipulál. Budapest. Orbán Viktor minisz­terelnök szerint meg kell terem­teni annak lehetőségét, hogy a magyarok minden közéleti sze­replőről tudhassák, kicsoda ő és honnan kapja a pénzét. A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában - a civil szerve­zetekre vonatkozó kérdésre - kifejtette: olyan világban élünk, ahol a befolyásolási kísérletek gyakoriak minden országban és majdnem min­den ország részéről. A miniszterelnök a legfon­tosabbnak azt tartja, hogy megteremtsék annak lehe­tőségét, hogy minden ma­gyar állampolgár tudhassa minden közéleti szereplőről, kicsoda, honnan - külföldről vagy Magyarországról - kap­ja a pénzét, és ha külföldről, támasztanak-e vele szemben elvárást. „Átláthatóságot aka­runk”- mondta Orbán Viktor. A Demokratikus Koalíció azt javasolja, hogy mindenki tegyen vagyonnyilatkozatot, aki közpénzt kap. Az ellenzék nyilatkoza­taira így reagált a Fidesz: „Gyurcsány Ferenc és a szocialisták miért félnek attól, hogy kiderül, milyen pénzekből működnek a So­ros-féle „álcivilszerveze­tek”? Határozott fellépésre sür­gették zöldpárti európai par­lamenti (EP-) képviselők az Európai Bizottságot „a ma­gyar civil társadalom megfé­lemlítését célzó kormányzati törekvésekkel szemben” - kö­zölte pénteken Jávor Bene­dek, a Párbeszéd EP-képvi­­selője. MTI 9 http://www.haon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2017.01.13) PÉNZNEM______árfolyam változás Euró 307,34 -0,37 USA dollár 288,72 -0,45 Svájci frank 286,40 -0,65 Angol font 352,47 -2,25 Román lej 68,36 -0,15 Ukrán hrivnya 10,44 -0,17 Horvát kuna 40,82 +0,02 Lengyel zloty 70,26 -0,09 A­­ Sziget: befektető érkezett Már nem Gerendai Károly, hanem a Pro­vidence a többségi tulajdonos, BUDAPEST. Egy amerikai be­fektetőcég, a Providence Equity Partners lett a Sziget Kulturális Szervezőiroda többségi tulajdonosa - közöl­te a Sziget Kft. pénteken az MTI-vel. „A befektető bár többségi tulajdont szerez, az eddigi tulajdonosok jelentős tő­kehányadot és a menedzs­mentjogokat is megtartják, illetve a jelenlegi csapat látja el továbbra is a portfolióban található fesztiválok, a Sziget fesztivál, a Balaton Sound, a Telekom VOLT Fesztivál, a Gourmet Fesztivál és a Gye­rek Sziget operatív vezetését” - áll a közleményben. Gerendai Károly, a Sziget alapítója kiemelte: a Sziget a továbbiakban a Providence partnereként egy következő növekedési és fejlesztési fá­zisba léphet. „Az elmúlt években sok megkeresést kaptunk mind pénzügyi, mind szakmai be­fektetőktől, de a legszimpati­kusabb a Providence ajánlata volt” - fogalmazott. MTI A Szigeten fotó: afp Elköszönt az államfőtől a nagykövet Budapest. Megbízatása végez­tével, január 20-án távozik posztjáról Colleen Bell bu­dapesti amerikai nagykövet. Áder János köztársasági el­nök búcsúlátogatásán fogadta tegnap a Sándor-palotában. A The New York Times koráb­ban azt írta, hogy több ame­rikai nagyköveti poszt megü­resedik rövid időn belül, még Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-ai beiktatása előtt. MTI Pártvélemények Az LMP szerint a jogállam szempont­jából fontos és jó döntést hozott az Alkotmánybíróság (Ab). Csarnó Ákos, közigazgatási szakszóvi­vő sajtótájékoztatóján elmondta, az LMP is úgy látja, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége a sarkalatos rendelkezéseket megkerülve, a két­harmados többség biztosítása nélkül alakított volna a bírósági törvényen. Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek és az egész Fidesznek meg kellene végre értenie, hogy „miután a választók elvették tőlük a kétharmadot, nem lesz fide­­szes pártbíróság. Sem így, sem úgy”. Bárándy Gergely, az Országgyűlés tör­vényalkotási bizottságának szocialista alelnöke így reagált a döntésére. Terrorizmus miatt körözött nőket fogtak szeged­ Két Európa-szerte körözött külföldi nőt fogott el a rendőrség Röszkénél - tájékoztatta a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken az MTI-t. A rendőrök megállapították, hogy mindkettőjük ellen terrorizmussal­­ kapcsolatos tevékenység miatt adtak ki európai elfogatóparancsot. A két külföldi nőt a rendőrség őrizetbe vette - tudatta a fő­hadnagy. MTI Nem lesznek különbíróságok? Ab: alkotmányellenes a közigazgatási perrend­tartásról szóló törvény. BUDAPEST. Alkotmányelle­nesek a közigazgatási per­­rendtartásról szóló törvény közigazgatási felső bíróságra vonatkozó rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybí­róság (Ab) pénteki nyilvános határozathirdetésén, össz­hangban Áder János köztár­sasági elnök indítványával. Az Ab az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállami­ság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfo­gadnia az Országgyűlésnek. Nem írta alá A parlamentben 2016. de­cember 6-án megszavazott közigazgatási perrendtartás­ról szóló törvényt az államfő nem írta alá és nem hirdette ki, hanem előzetes alkotmá­nyossági kontrollt, alaptör­­vény-ellenesség és közjogi ér­vénytelenség megállapítását kérve az Ab-hez fordult. A közigazgatási bíráskodás a büntető és polgári bírásko­dás mellett az igazságszol­gáltatás harmadik nagy ága. A közigazgatási perekben az állampolgárok a különféle ál­lamigazgatási - például adó­hatósági vagy önkormányzati - határozatok törvényességi felülvizsgálatát kérhetik a bí­róságtól. Az ilyen eljárások rendjét jelenleg a polgári per­­rendtartás egyik fejezete sza­bályozza. Az Ab határozatában rögzí­tette: a jogalkotó célja az első magyar közigazgatási per­rendtartási kódex megalko­tása volt, mely áttekinthető rendben egy önálló törvény­be foglalja a közigazgatási perekre vonatkozó szabályo­kat, az európai jogi kultúrá­nak megfelelően elválasztva azokat a polgári eljárásoktól. Az Ab-határozat indoklása felidézi: a köztársasági elnök indítványában többek között kitért arra, hogy a kifogásolt törvény formailag ugyan nem módosítja a bíróságok szer­vezetéről szóló sarkalatos -csak kétharmados többséggel módosítható - törvénynek (Bszi) a bíróságokat felsoroló részét, valójában tartalmilag azonban kiegészíti azt egy új bírósággal, amikor arról ren­delkezik, hogy közigazgatási felső bíróságként a Fővárosi Törvényszék jár el. Ilyen sza­bályozás pedig az Ab szerint is csak minősített többséggel fogadható el. Újratárgyalnák Az Országgyűlés által megsza­vazott, de az államfő által ki nem hirdetett törvényt, az Ab döntése nyomán a törvényho­zásnak az alaptörvény-ellenes­­ség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia. Az Igazságügyi Miniszté­rium kezdeményezni fogja, hogy a perrendtartási törvényt újratárgyalja és arról még idén februárban újra szavazhasson az Országgyűlés. MTI Az Alkotmánybíróság tagjai fotó: mti Külföldi lapban a civilügy BRÜSSZEL: Németh Szilárd Fidesz-alelnök kijelentése, miszerint „el kell takarítani” az „álcivil szervezeteket” az országból, tovább súlyosbí­totta a magyarországi civil társadalom korlátozásával kapcsolatos nyugati aggodal­makat - írta pénteki cikkében a Financial Times című brit gazdasági napilap. Az írásban felidézték, hogy „Orbán Vik­tor Soros-ösztöndíjjal tanult az oxfordi egyetemen, később pedig a magyar származású amerikai üzletember vásárolt nyomtatókat a Fidesznek, hogy terjeszthessék a röplap­­­­jaikat”. MTI V Vendégjegyzet Dr. Hajnal Béla Rendhagyó forradalom Lavoisier francia kémikus két és fél évszázada azt írta, hogy minden tudomány annyit ér, amennyi benne a matematika. E sorok írójának okleveles matematikatanárként ez az állí­tás nem hangzik rosszul, mégis kiegészíthető ma már azzal, hogy az elmúlt két évszázadban a statisztika (elsősorban a mintavételes eljárások megalkotása miatt), majd az utóbbi évtizedekben az informatika fejlődése olyan pályát futott be, ami soha nem látott mértékben segítette elő a tudomá­nyos eredmények létrehozását, ezzel együtt a valóság sok­oldalú megismerését. Ahhoz, hogy valaki a XX. században jó statisztikus lehessen, jó matematikusnak kellett lennie, ahhoz viszont, hogy a XXI. században valaki jó statisztikus legyen, alaposan jártasnak kell lennie az informatikában is. Az adatforradalom spontán, a statiszti­kusoktól függetlenül létrejövő folyamat,­ mivel az informáci­ótömeg a napi élet során keletkezik. Az elmúlt néhány évben az információs és kommuni­kációs technológiák követ­hetetlen ütemű fejlődésének köszönhetően új fogalmakkal és jelenségekkel ismerkedik a világ, amit adatforradalom­nak vagy Big Data-nak (óriási adatállományoknak) neve­zünk. Lényegük az, hogy a hatalmas és rendezetlen adathalmazokban hatékony számítógépes eljárások segít­ségével eddig fel nem ismert összefüggéseket, alakzatokat találjanak, azonosítsanak és értelmezzenek. Az adatforra­dalom spontán, a statisztikusoktól függetlenül létrejövő folyamat, mivel az információtömeg a napi élet során keletkezik. Azzal, hogy az emberek és a vállalkozások élik a mindennapi életüket, digitális információkat generálnak. A Föld 7,5 milliárd főre tehető népességéből 5 milliárd lehet, aki internethasználattal, különböző kommunikációs eszközök, mobiltelefonok, bankkártyák használatával, térfigyelő kamerák látóterébe kerülve digitális informáci­ókat keletkeztetnek. A digitális világ mérete kétévente a kétszeresére nő, mely információknak egy kutatás szerint mindössze fél százalékát hasznosítják elemzések formájá­ban. A Big Data tipikusan nem statisztikai céllal jön létre, és ez rányomja bélyegét az alkalmazhatóságára is. Hollan­diában pl. 12 ezer sebességmérő üzemel, amelyek naponta 100 millió adatot gyűjtenek össze (egy gépjárműről akár 20-at is). A sebességmérők egy része még a jármű súlyának mérésére is alkalmas, ami lehetővé teszi, hogy a szállí­tott árú súlyáról is adatokat kapjanak. A közösségi média (pl. Facebook) az a felület, ahol az emberek önkéntesen adnak meg nagy mennyiségű adatot magukról. A hollan­diai vizsgálatok szerint az üzenetek 50 százaléka tartalom nélküli „jópofaság”, 10 százaléka a szabadidő eltöltésével foglalkozik, 7 a munkával, 5 a médiával és 3 a politikával. A fennmaradó információkból mégis előre tudják jelezni pl. a hét első napjának üzeneteiből az adott hétre vonatkozó gazdasági hangulatváltozást. A mobiltelefonok informáci­óiból következtetni lehet az emberek napközbeni mozgá­sára is, ami a belföldi turizmus és a közlekedés szervezői számára nyújtanak jól hasznosítható adatokat. A Big Data jellemzői (mennyiség, gyorsaság, változékony­ság) közül az utóbbi az, ami komoly akadálya lehet annak, hogy a hivatalos statisztika forrásává váljék. Adatvédelmi, költségvetési és módszertani okok lassítják a Big Data hasznosítását és leginkább az, hogy nincsenek elegendő számban ilyen szakismerettel rendelkező munkatársak. A jövő egyik legkeresettebb foglalkozását máris megjósolhat­juk: adattudós (matematikai, statisztikai és informatikai ismeretekkel felvértezett személy). Az adatforradalom egyik nagy előnye, hogy részletesebb területi adatokat is képes produkálni. Ezzel olyan népességcsoportokat is láthatóvá tesz, amelyeket nem, vagy csak nehezen tudtak számba venni. A statisztika a demokrácia fontos eszköze, ezért az adatforradalomnak az előbbivel nem versenyezve, hanem egymást kiegészítve kell a gazdaság és a társadalom feltá­rása érdekében együtt munkálkodnia. A Big Data kétségte­len előnye a széles körű elérhetőség és az olcsóság. Mivel jellemzően komplex és rendezetlen adatokról van szó, így elsősorban tendenciák meghatározására alkalmasak. Még az is elképzelhető, hogy a Big Data technológia fejlődésé­vel, megfelelő szűrők alkalmazásával akár helyettesíteni lehet a mintavételen alapuló felméréseket. Az Európai Unió Európa 2020 stratégiája az innováción (új eljáráso­kon) alapuló, környezetbarát, hatékony és fenntartható növekedést preferálja, és célja a társadalmi és területi ko­hézió növelése. Ehhez a digitális jártasság elmélyítésére, a digitális integráció előmozdítására, az internetes biztonság erősítésére, illetve az egységes digitális piac megterem­tésére van szükség. Sokan úgy fogalmaznak: amit a XX. században az írás-olvasás jelentett, azt a XXI. században a digitális tudás és eszközhasználat képviseli. A SZERZŐ A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM ÉS A DEBRECENI EGYETEM PROFESSZORA kelet@kelet.hu 2017. JANUÁR 14., SZOMBAT

Next