Hajdú-Bihari Napló, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-19 / 16. szám

Az étteremből lopott pénzen autót vásárolt Debrecen. Több millió forin­tot loptak el hétfőre virradó­an egy debreceni étteremből. A bűncselekményt ketten követték el, az étteremben azonban csak egyikük, a gya­nú szerint H. Zsolt járt. Társa, egy nyíradonyi férfi (41 éves) a sofőr volt. Neki a helyszínre kellett szállítania H.-t, majd elhoznia onnan. A pénzt a sofőr lakásán osztották szét. H. Zsoltot (50 éves) a biz­tonsági kamera felvételei alapján azonosították, más­nap éjjel tápiószentmártoni otthonában ütöttek rakta a rendőrök. Itt találták meg a pénz egy részét, illetve egy autót is, amit a lopott pénzből vett. A férfi helyszíni kihall­gatásán megmutatta a mene­külési útvonalát, valamint a 4-es számú főút mellett azt a helyet, ahol a pénzt tartalma­zó páncélkazettát feltörte, és eldobta. Miután H. nyíradonyi társa, J. Tamás megtudta, hogy tár­sát elfogták, feladta magát. A nyomozók a két férfit őri­zetbe vették, kezdeményezik előzetes letartóztatásukat. Lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nyomoznak ellenük. Kun H. Zsolt beszélt a betörés körülményeiről fotók, rendőrség Lelkisegélyt nyújtókat keresnek, képeznek Debrecen. Ingyenes tanfolya­mot indít a Debrecenben az éjjel-nappal működő Lelkise­gély Telefonszolgálat. A „Segí­tőbeszélgetés telefonon” elne­vezésű tanfolyamot elvégzők közül választják ki azokat, akik munkaviszonynak nem számító, karitatív jellegű te­lefonos segítőmunkát végez­hetnek a szolgálatnál. 21 évet betöltött, de 65 évnél nem idősebb, érettségizett, segí­tőszándékú emberek jelentke­zését várják levélben, kézzel írott, hagyományos önéletrajz formájában, az érettségi bi­zonyítvány fénymásolatának mellékelésével. A borítékra írják rá: „önkéntes munka”. Dénes László, Kenézy Kórház és Rendelőintézet. Cím: 4024 Debrecen, Varga u. 1. Határ­idő: január 20. hun NAPLÓ 2017. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Komoly felújítást terveznek Még több százmillió forintra lenne szükség az épület teljes meg­újulásához. DEBRECEN: Bejárást tartott a szombat esti Város Bálja előtt a túlnyomórészt rossz mű­szaki állapotban lévő Árpád téri református templomban szerdán dr. Barcsa Lajos al­polgármester. Ennek során emlékeztetett: 2015. végén az Árpád téri templom főbejára­tát, a főtornyot és a két kisebb óratornyot már sikerült reno­válni, de még bőven maradt tennivaló kívül és belül egy­aránt. A szombat esti zenés­, táncos rendezvényen a remé­nyek szerint összegyűlő sok millió forintot a külső felújí­tás segítésére fordítanák. - A város saját forrásból is igyekszik segíteni abban, hogy a templomban tapasz­talható áldatlan állapotok megszűnjenek. Például ab­ban, hogy a hívek télen ne 5, 10 fokban fagyoskodjanak - fogalmazott Barcsa Lajos. Beázásokkal küzdenek­­ A templomhajó vasbeton födéme több helyen évtize­dek óta beázik. Emiatt mind a négy lépcsőház életve­szélyes, bármikor nagyobb darabok szakadhatnak le a mennyezetről. Ráadásul a 4-es főút hatalmas forgalma mindössze néhány méterre dübörög, ami repedéseket okoz a falakon - panaszko­dott lapunknak Veres János, a Debrecen-Árpád téri reformá­tus templom lelkésze. Arról is beszélt, hogy a tornyok és a főbejárat fel­újítására 43 milliót fordítot­tak. A most következő lépés az orgona és környékének rendbetétele lenne, melyre nyolcmilliót szánnak. A pa­lával fedett tető korszerűsí­tésére további csaknem 100 milliót, a belső munkákra 60-70 milliót kellene költe­ni. A kiadások fedezésére a közelmúltban pályázatot nyújtottak be az Emberi Erő­források Minisztériumához 35 millió forintra. Amennyi­ben nyernek, akkor egyebek mellett kicserélnék az el­avult elektromos hálózatot, pótolnák a hiányzó vakolat darabokat, illetve újakkal váltanák fel a tizenkét rossz földszinti ablakot. Veres János hangsúlyozta, hogy a gyülekezet férfi tag­jai, amit tudtak, már maguk megcsináltak, és a büntetés végrehajtási intézet néhány fogvatartottja is segített pár napnyi munkával. Kan­ocs A négy lépcsőház életveszélyes: Barcsa Lajos Veres János lelkésszel járta be az istenházát fotók: molnár Péter Kocsma állt, majd templom épült A templom helyén - a valami­kori Szarvas téren - a XX. szá­zad elején egy hírhedt kocsma a Csicsogó állt. Az ivó környé­kén „emberpiac” működött, ahol alkalmi munkát, napszá­mot keresők közül lehetett vá­logatni. A közelben, a Benedek téren egy másik kocsma, a ta­­lyigások hasonló létesítménye működött. A két kocsma láto­gatói között gyakran törtek ki verekedések, melyek néha ké­selésig fajultak. A város vezetői sokat tör­ték a fejüket azon, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát. Úgy határoztak, bezárják a Csicsogót. Erre Ve­­csei Imre építész bejelentet­te, hogy feleségével, Brukner Karolinával közösen a kocs­ma helyére egy templomot szeretnének emelni. A cél megvalósítására felajánlot­ták vagyonuk jelentős részét. Sok ingatlanjukat értékesítet­ték, egy malmot pedig a vá­rosnak adtak. Haláluk után a helyhatóság cserébe egymil­lió téglát biztosított a temp­lom 1911-1912-es építéséhez. A felszentelésre egy évvel később­­ például a padozat, a három harang és az orgona­­ beszerzése után kerülhetett sor. A II. világháború során két harangot elvittek. Ma is egy haranggal rendelkeznek, az ország 30. legnagyobb ilyen tárgyát Egry Ferenc öntötte. Növekvő gyülekezet Az Árpád téri istenháza csaknem 500 négyzetméteres, a belmagasság eléri a 18 métert. A középső torony tetején a szélkakas 50 méter magasan található. A gyülekezet folyamatosan növekszik, jelenleg csaknem 700 fős. A vasárnapi istentiszteletekre 100-an, 120-an járnak. Fejezetek Debrecen történetéből6. rész: A Petőfi tér kialakulása és változásai A régi Nagyállomás lebombázva is őrizte méltóságát Az egykori indóház előtt alakították ki a város első közparkját, a Népkertet. DEBRECEN: Debrecenben a Várad felé vezető országút kapuja közelében egy ifjú vándorszínész fagyoskodott 1843-44 telén a színházi jegy­szedőnő városszéli házában. Azt a nyomorúságos környé­ket látva talán még ez a rátarti fiatalember sem sejthette, hogy fél évszázad múlva ép­pen őrá emlékezve fogják az időközben parkosított helyet Petőfi térnek elnevezni. Népkert a vasúti indóháznál A jelenlegi óriási Petőfi tér változásai a városfejlődés meghatározó szakaszaihoz köthetők. Létrejötte a tele­pülés közlekedési viszonyait gyökeresen átalakító vas­útépítés következménye. A Debrecent Szolnok felől 1857- ben elérő sínpár az árokkal körülvett várost a déli olda­lon, a Várad utcai kapunál közelítette meg. Addig nyíle­gyenes vonala az ott kiépült megállóhelyet elhagyva nagy ívben fordul ma is északi irányba, Nyíregyháza felé, fokozatosan távolodva a ko­rabeli település szélétől. Az első Petőfi teret az állomás­­épület (akkori nevén indó­ház), a város szélső utcasora és a Várad felé vezető ország­út jelölte ki a rendezetlen külsőségben. A város szépítésére 1861- ben megalakult Emlékkert Társulat civil kezdeménye­zői egyebek között éppen az ilyen kietlen területek ren­dezését tekintették fő felada­tuknak. Kezdeményezésükre és részben a Gőzmalom Egye­sület anyagi támogatásából 1862-ben kerítették be a vasút előtti térségből az ispotályba vezető útig tartó részt, létre­hozva a Népkertet, Debrecen első közparkját. A park kerí­tésén északra a város felé, és nyugaton a vasútállomáshoz nyitottak kaput. Ettől kezdve az indóház épületéből kilép­ve jobb felől szépen gondo­zott parkon át sétálhattak a vasúton érkezők a volt város­kapuhoz, a Nagy Várad (ké­sőbb Deák Ferenc) utcára. A zegzugos sétányokkal kialakí­tott díszkert egyetlen épülete a „Népkerti csarnok” volt, amely az utazók és a helyi la­kosok kedvelt pihenőterévé vált. Évtized múlva, 1873-1876 között mintegy kétszeresére bővítették az indóház előt­ti teret, egészen a Kis Várad (későbbi Hunyadi) utca és a Késes utca találkozásáig kitolva a tér határát. A volt városkapuig futó két szélső utca néhány házát kisajátí­tották, helyükön egyenes út nyílt a Piac utca felé az indó­ház főbejáratától. Ez, a ké­sőbbi Hunyadi utca lett a tér új határa. Ezen indulhatott a városközpont és a Nagyerdő felé első útjára 1884-ben a közúti vasút szerelvénye. Az első Nagyállomás tere A városfejlődés és vele a vas­út növekvő forgalma miatt a századfordulóra kicsinek bizonyult a félévszázados in­dóház. Helyén, Nyíregyháza felé másfélszeresen meghosz­­szabbított területen épült fel az első Nagyállomás. 1902-ben, a pompázatos új épület avatása alkalmával szabályozták újra a Petőfi tér rendjét. Rögzítették, hogy „gyalog közlekedésre közvetlenül a Népkert mellett lévő széles járda tartozik fent, egészen a pályaház érkezési oldalán való bejáratig”, továb­bá „a Petőfi-térre minden sze­mélykocsi közlekedés a Hunya­­dy-utczán, minden teherkocsi vagy szekér hajtása a Deák Fe­­rencz-utczán történhetik”. A rendőr-főkapitány napjainkból is ismerős további intézkedé­se szerint „a pályaudvar előtt a szabadtéren áthaladó teher­­közlekedés nem engedtetik meg”, és „az állomási épület előtt közvetlenül sem kiérke­ző, sem utast váró járművek a föl és leszállás idején túl tovább nem állhatnak meg”. A jelenlegi tér kialakulása A mai, többszörösére nőtt Petőfi tér a második világhá­ború következménye. A deb­receni nagy forgalmú vasúti csomópont katonai stratégiai helyzete miatt, először 1944. június 2-án elpusztítandó cél­ponttá vált. Az állomást és a vasút egyéb létesítményeit támadó amerikai repülőköte­lékek bombaszőnyege, egye­bek között a pályaudvarra vezető Hunyadi és Deák Fe­renc utcákat és a közéjük eső lakónegyedet is elpusztította. A romeltakarítást követően előbb országos tervpályázatot hirdettek a térség rendezésé­re, újjáépítésére. Végül eldőlt, hogy a lerombolt háztömbök területén javasolt intenzív be­építés helyett hatalmas par­kot hoznak létre, sőt lebont­ják a régi Petőfi teret északról lezáró Erzsébet és Késes utcák még álló házait is. (Ma ezek helyén szeli át a teret a 4-es számú főút.) A város irányá­ba (is) kibővített pályaudvar 1961-ben átadott főépületét már az új köztér középvona­lához igazítva, nagyrészt a Népkert parkjának helyén, a bombasérülten is impozáns régi Nagyállomás elé építet­ték fel. Az új Petőfi teret övező lerombolt vagy lebontott há­zak helyén a mai arculat kiala­kítása 1950-ben kezdődött el. Az építkezések a város legma­gasabb, 22 emeletes lakóhá­zának átadásával a hetvenes évek elején fejeződtek be. Az emlékpark A legkorábbi Petőfi tér kele­ti oldalán állt Petőfi Sándor hajdani szállása. A lakóház Népkertre néző homlokza­ti faláról azt az emléktáblát, amelyet Jókai Mór avatott fel, 1961-ben helyezték át mai helyére, a házacska telkét el­foglaló Nagyállomás keleti szárnyépületére. Akkorra az óriásira nőtt Petőfi tér par­kosításával is elkészültek. Viszont 1948. augusztus 20- án, a forradalom és szabad­ságharc centenáriumán még az üres térségben avatták fel a városközpont felőli részen Petőfi Sándor magas poszta­­mensre állított bronzszobrát, Medgyessy Ferenc alkotását. A park középre a szovjet re­pülősök hősi emlékműve, déli felébe szökőkút került. A rendezett Petőfi térben év­tizedekig Debrecen talán leg­szebben virágosított, fásított közparkja fogadta a vasúton érkezőket. A Nagyállomás előtti Népkert 1910 táján A FELVÉTELEK FORRÁSA: PAPP JÓZSEF GYŰJTEMÉNYE PAPP JÓZSEF Petőfi szobra 1948-ban, háttérben az 1962-ben lebontott zsinagóga

Next