Hajdú-Bihari Napló, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-19 / 16. szám
Az étteremből lopott pénzen autót vásárolt Debrecen. Több millió forintot loptak el hétfőre virradóan egy debreceni étteremből. A bűncselekményt ketten követték el, az étteremben azonban csak egyikük, a gyanú szerint H. Zsolt járt. Társa, egy nyíradonyi férfi (41 éves) a sofőr volt. Neki a helyszínre kellett szállítania H.-t, majd elhoznia onnan. A pénzt a sofőr lakásán osztották szét. H. Zsoltot (50 éves) a biztonsági kamera felvételei alapján azonosították, másnap éjjel tápiószentmártoni otthonában ütöttek rakta a rendőrök. Itt találták meg a pénz egy részét, illetve egy autót is, amit a lopott pénzből vett. A férfi helyszíni kihallgatásán megmutatta a menekülési útvonalát, valamint a 4-es számú főút mellett azt a helyet, ahol a pénzt tartalmazó páncélkazettát feltörte, és eldobta. Miután H. nyíradonyi társa, J. Tamás megtudta, hogy társát elfogták, feladta magát. A nyomozók a két férfit őrizetbe vették, kezdeményezik előzetes letartóztatásukat. Lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nyomoznak ellenük. Kun H. Zsolt beszélt a betörés körülményeiről fotók, rendőrség Lelkisegélyt nyújtókat keresnek, képeznek Debrecen. Ingyenes tanfolyamot indít a Debrecenben az éjjel-nappal működő Lelkisegély Telefonszolgálat. A „Segítőbeszélgetés telefonon” elnevezésű tanfolyamot elvégzők közül választják ki azokat, akik munkaviszonynak nem számító, karitatív jellegű telefonos segítőmunkát végezhetnek a szolgálatnál. 21 évet betöltött, de 65 évnél nem idősebb, érettségizett, segítőszándékú emberek jelentkezését várják levélben, kézzel írott, hagyományos önéletrajz formájában, az érettségi bizonyítvány fénymásolatának mellékelésével. A borítékra írják rá: „önkéntes munka”. Dénes László, Kenézy Kórház és Rendelőintézet. Cím: 4024 Debrecen, Varga u. 1. Határidő: január 20. hun NAPLÓ 2017. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Komoly felújítást terveznek Még több százmillió forintra lenne szükség az épület teljes megújulásához. DEBRECEN: Bejárást tartott a szombat esti Város Bálja előtt a túlnyomórészt rossz műszaki állapotban lévő Árpád téri református templomban szerdán dr. Barcsa Lajos alpolgármester. Ennek során emlékeztetett: 2015. végén az Árpád téri templom főbejáratát, a főtornyot és a két kisebb óratornyot már sikerült renoválni, de még bőven maradt tennivaló kívül és belül egyaránt. A szombat esti zenés, táncos rendezvényen a remények szerint összegyűlő sok millió forintot a külső felújítás segítésére fordítanák. - A város saját forrásból is igyekszik segíteni abban, hogy a templomban tapasztalható áldatlan állapotok megszűnjenek. Például abban, hogy a hívek télen ne 5, 10 fokban fagyoskodjanak - fogalmazott Barcsa Lajos. Beázásokkal küzdenek A templomhajó vasbeton födéme több helyen évtizedek óta beázik. Emiatt mind a négy lépcsőház életveszélyes, bármikor nagyobb darabok szakadhatnak le a mennyezetről. Ráadásul a 4-es főút hatalmas forgalma mindössze néhány méterre dübörög, ami repedéseket okoz a falakon - panaszkodott lapunknak Veres János, a Debrecen-Árpád téri református templom lelkésze. Arról is beszélt, hogy a tornyok és a főbejárat felújítására 43 milliót fordítottak. A most következő lépés az orgona és környékének rendbetétele lenne, melyre nyolcmilliót szánnak. A palával fedett tető korszerűsítésére további csaknem 100 milliót, a belső munkákra 60-70 milliót kellene költeni. A kiadások fedezésére a közelmúltban pályázatot nyújtottak be az Emberi Erőforrások Minisztériumához 35 millió forintra. Amennyiben nyernek, akkor egyebek mellett kicserélnék az elavult elektromos hálózatot, pótolnák a hiányzó vakolat darabokat, illetve újakkal váltanák fel a tizenkét rossz földszinti ablakot. Veres János hangsúlyozta, hogy a gyülekezet férfi tagjai, amit tudtak, már maguk megcsináltak, és a büntetés végrehajtási intézet néhány fogvatartottja is segített pár napnyi munkával. Kanocs A négy lépcsőház életveszélyes: Barcsa Lajos Veres János lelkésszel járta be az istenházát fotók: molnár Péter Kocsma állt, majd templom épült A templom helyén - a valamikori Szarvas téren - a XX. század elején egy hírhedt kocsma a Csicsogó állt. Az ivó környékén „emberpiac” működött, ahol alkalmi munkát, napszámot keresők közül lehetett válogatni. A közelben, a Benedek téren egy másik kocsma, a talyigások hasonló létesítménye működött. A két kocsma látogatói között gyakran törtek ki verekedések, melyek néha késelésig fajultak. A város vezetői sokat törték a fejüket azon, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát. Úgy határoztak, bezárják a Csicsogót. Erre Vecsei Imre építész bejelentette, hogy feleségével, Brukner Karolinával közösen a kocsma helyére egy templomot szeretnének emelni. A cél megvalósítására felajánlották vagyonuk jelentős részét. Sok ingatlanjukat értékesítették, egy malmot pedig a városnak adtak. Haláluk után a helyhatóság cserébe egymillió téglát biztosított a templom 1911-1912-es építéséhez. A felszentelésre egy évvel később például a padozat, a három harang és az orgona beszerzése után kerülhetett sor. A II. világháború során két harangot elvittek. Ma is egy haranggal rendelkeznek, az ország 30. legnagyobb ilyen tárgyát Egry Ferenc öntötte. Növekvő gyülekezet Az Árpád téri istenháza csaknem 500 négyzetméteres, a belmagasság eléri a 18 métert. A középső torony tetején a szélkakas 50 méter magasan található. A gyülekezet folyamatosan növekszik, jelenleg csaknem 700 fős. A vasárnapi istentiszteletekre 100-an, 120-an járnak. Fejezetek Debrecen történetéből6. rész: A Petőfi tér kialakulása és változásai A régi Nagyállomás lebombázva is őrizte méltóságát Az egykori indóház előtt alakították ki a város első közparkját, a Népkertet. DEBRECEN: Debrecenben a Várad felé vezető országút kapuja közelében egy ifjú vándorszínész fagyoskodott 1843-44 telén a színházi jegyszedőnő városszéli házában. Azt a nyomorúságos környéket látva talán még ez a rátarti fiatalember sem sejthette, hogy fél évszázad múlva éppen őrá emlékezve fogják az időközben parkosított helyet Petőfi térnek elnevezni. Népkert a vasúti indóháznál A jelenlegi óriási Petőfi tér változásai a városfejlődés meghatározó szakaszaihoz köthetők. Létrejötte a település közlekedési viszonyait gyökeresen átalakító vasútépítés következménye. A Debrecent Szolnok felől 1857- ben elérő sínpár az árokkal körülvett várost a déli oldalon, a Várad utcai kapunál közelítette meg. Addig nyílegyenes vonala az ott kiépült megállóhelyet elhagyva nagy ívben fordul ma is északi irányba, Nyíregyháza felé, fokozatosan távolodva a korabeli település szélétől. Az első Petőfi teret az állomásépület (akkori nevén indóház), a város szélső utcasora és a Várad felé vezető országút jelölte ki a rendezetlen külsőségben. A város szépítésére 1861- ben megalakult Emlékkert Társulat civil kezdeményezői egyebek között éppen az ilyen kietlen területek rendezését tekintették fő feladatuknak. Kezdeményezésükre és részben a Gőzmalom Egyesület anyagi támogatásából 1862-ben kerítették be a vasút előtti térségből az ispotályba vezető útig tartó részt, létrehozva a Népkertet, Debrecen első közparkját. A park kerítésén északra a város felé, és nyugaton a vasútállomáshoz nyitottak kaput. Ettől kezdve az indóház épületéből kilépve jobb felől szépen gondozott parkon át sétálhattak a vasúton érkezők a volt városkapuhoz, a Nagy Várad (később Deák Ferenc) utcára. A zegzugos sétányokkal kialakított díszkert egyetlen épülete a „Népkerti csarnok” volt, amely az utazók és a helyi lakosok kedvelt pihenőterévé vált. Évtized múlva, 1873-1876 között mintegy kétszeresére bővítették az indóház előtti teret, egészen a Kis Várad (későbbi Hunyadi) utca és a Késes utca találkozásáig kitolva a tér határát. A volt városkapuig futó két szélső utca néhány házát kisajátították, helyükön egyenes út nyílt a Piac utca felé az indóház főbejáratától. Ez, a későbbi Hunyadi utca lett a tér új határa. Ezen indulhatott a városközpont és a Nagyerdő felé első útjára 1884-ben a közúti vasút szerelvénye. Az első Nagyállomás tere A városfejlődés és vele a vasút növekvő forgalma miatt a századfordulóra kicsinek bizonyult a félévszázados indóház. Helyén, Nyíregyháza felé másfélszeresen meghoszszabbított területen épült fel az első Nagyállomás. 1902-ben, a pompázatos új épület avatása alkalmával szabályozták újra a Petőfi tér rendjét. Rögzítették, hogy „gyalog közlekedésre közvetlenül a Népkert mellett lévő széles járda tartozik fent, egészen a pályaház érkezési oldalán való bejáratig”, továbbá „a Petőfi-térre minden személykocsi közlekedés a Hunyady-utczán, minden teherkocsi vagy szekér hajtása a Deák Ferencz-utczán történhetik”. A rendőr-főkapitány napjainkból is ismerős további intézkedése szerint „a pályaudvar előtt a szabadtéren áthaladó teherközlekedés nem engedtetik meg”, és „az állomási épület előtt közvetlenül sem kiérkező, sem utast váró járművek a föl és leszállás idején túl tovább nem állhatnak meg”. A jelenlegi tér kialakulása A mai, többszörösére nőtt Petőfi tér a második világháború következménye. A debreceni nagy forgalmú vasúti csomópont katonai stratégiai helyzete miatt, először 1944. június 2-án elpusztítandó célponttá vált. Az állomást és a vasút egyéb létesítményeit támadó amerikai repülőkötelékek bombaszőnyege, egyebek között a pályaudvarra vezető Hunyadi és Deák Ferenc utcákat és a közéjük eső lakónegyedet is elpusztította. A romeltakarítást követően előbb országos tervpályázatot hirdettek a térség rendezésére, újjáépítésére. Végül eldőlt, hogy a lerombolt háztömbök területén javasolt intenzív beépítés helyett hatalmas parkot hoznak létre, sőt lebontják a régi Petőfi teret északról lezáró Erzsébet és Késes utcák még álló házait is. (Ma ezek helyén szeli át a teret a 4-es számú főút.) A város irányába (is) kibővített pályaudvar 1961-ben átadott főépületét már az új köztér középvonalához igazítva, nagyrészt a Népkert parkjának helyén, a bombasérülten is impozáns régi Nagyállomás elé építették fel. Az új Petőfi teret övező lerombolt vagy lebontott házak helyén a mai arculat kialakítása 1950-ben kezdődött el. Az építkezések a város legmagasabb, 22 emeletes lakóházának átadásával a hetvenes évek elején fejeződtek be. Az emlékpark A legkorábbi Petőfi tér keleti oldalán állt Petőfi Sándor hajdani szállása. A lakóház Népkertre néző homlokzati faláról azt az emléktáblát, amelyet Jókai Mór avatott fel, 1961-ben helyezték át mai helyére, a házacska telkét elfoglaló Nagyállomás keleti szárnyépületére. Akkorra az óriásira nőtt Petőfi tér parkosításával is elkészültek. Viszont 1948. augusztus 20- án, a forradalom és szabadságharc centenáriumán még az üres térségben avatták fel a városközpont felőli részen Petőfi Sándor magas posztamensre állított bronzszobrát, Medgyessy Ferenc alkotását. A park középre a szovjet repülősök hősi emlékműve, déli felébe szökőkút került. A rendezett Petőfi térben évtizedekig Debrecen talán legszebben virágosított, fásított közparkja fogadta a vasúton érkezőket. A Nagyállomás előtti Népkert 1910 táján A FELVÉTELEK FORRÁSA: PAPP JÓZSEF GYŰJTEMÉNYE PAPP JÓZSEF Petőfi szobra 1948-ban, háttérben az 1962-ben lebontott zsinagóga