Hajdú-Bihari Napló, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-04 / 180. szám

2 Szélrózsa Jegyzet Kovács Zsolt Kéznél lévő légállapot Gyenge testű, labilis ideg­zetű, pusztulékony teremt­ményei lennénk az Istennek vagy a természetnek? Most éppen a hőség szedi „áldoza­tait”, azért a nagy számokhoz képest szerencsére kevesen nem élik meg a következő le­hűlést. Ám ha a meleg okozta kedélyállapot változást, vérnyomás ingadozást vagy a bosszankodást nézzük, bizony számosan vannak a természet eme prédái között. Fél évvel ezelőtt meg a hideg szegte kedvünket, marasztalt bennünket lakunkban vagy éppen a depressziónkat fog­tuk a hosszú ideig vendéges­kedő mínuszokra. És ha jön a változás, mert azért csak lehűl egyszer a kánikula, és a legnagyobb hideg is pluszra vált valamikor, akkor a front miatt hasogat a fejünk, ugrik ki a szívverésünk. Én azért optimista vagyok. Egyszerűen nem hiszem el, hogy ennyire satnya lenne az emberiség jó része, hiszen mi is a természethez tartozunk, és elődeink is túlélték az em­lített „csapásokat”. Sokkal in­kább gyanakszom arra, hogy a bennünk lévő feszültség egyik, állandóan kéznél lévő kisülési formája az időjárásra panaszkodás. Ennek is van egy jó oldala, gondolják el, ha nem a jégállapotban, akkor még mi mindenben találhat­nánk meg a „feloldozást”. zsolt.kovacs@naplo.hu Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2017.08.03.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 303,52 +0,03 USA dollár 256,26 +0,26 Svájci frank 264,49 -0,25 Angol font 339,60 +0,71 Román lej 66,50 -0,07 Ukrán hrivnya 9,91 +0,03 Horvát kuna 40,98 +0,02 Lengyel zloty 71,34 -0,06 Fideszes néma rendkívüli ülésre Budapest. A Fidesz-KDNP kép­viselőcsoportja nem vesz részt az MSZP és az LMP által kez­deményezett rendkívüli parla­menti ülésen - közölte a Fidesz csütörtökön. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtökön jelentette be, az LMP csatlako­zott az MSZP kezdeményezé­séhez, hogy tartson az Ország­­gyűlés rendkívüli ülést nyáron. A szocialisták annak érdeké­ben kezdeményezték ezt július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután az Európai Bizottság (EB) újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindí­tott kötelezettségszegési eljá­rást. Az LMP javaslatot tett a napirend kiegészítésére annak érdekében, hogy a devizahi­tel-károsultak kilakoltatását felfüggesszék. hn NAPLÓ 2017. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Interjú Dr. Latorcai Csabával, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárával Az egyházak tartották életben a nemzetben való gondolkodást Az Apostoli Szentszék köszönetet mondott a magyar kormánynak. Budapest: Európa „elkeresz­­tényetlenedik” - mondta Or­bán Viktor Tusványoson. A miniszterelnök hozzátette, az unió által erőltetett kvótarend­szerrel Európa évezredes kul­turális történelmi örökségét veszélyezteti. Az alkotmányos vallásszabadság megteremté­séhez, a hitélet gyakorlásához jelentős méretű támogatást nyújt itthon a magyar kor­mány. Dr. Latorcai Csabával, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális be­ruházásokért felelős helyettes államtitkárával beszélgettünk a menekültkérdésről, az egy­házak és a hitélet helyzetéről. DR. LATORCAI CSABA: Tusnád­­fürdőn immáron sokadszorra deklarálta Orbán Viktor a ma­gyar kormány álláspontját a keletről és délről jövő migrán­­sok befogadásával és letelepí­tésével kapcsolatosan. Ezzel a térség összes problémáját is importálnánk. Más kultúrkör­be tartoznak, betelepítésükkel eltávolodnánk az európai értékrendtől és az utánunk következő generációkra való hagyományozást kockáztat­nánk. A prognózis elég ború­látó, az ottani konfliktusok, gazdasági válságok tovább folytatódnak. Európa jelenleg a világ legélhetőbb része, nem véletlenül szeretne mindenki idejönni. Ha minden migránst befogadnánk, elveszne a tér­ség keresztény kultúrája. Ennyire érzéketlenek lennénk a menekültekkel szemben? DR. LATORCAI CSABA: Erről Szó sincs. Nekünk konkrét javas­lataink vannak a szenvedő menekült embertársaink megsegítésére. Helyben, ahol a problémáik keletkeztek, ott szeretnénk a bajaikat orvo­solni. Ott helyben egyszerűbb azok gyökereit megszüntet­ni és a megszokott élhető mindennapjaikat visszahozni, majd azt megtartani. Kevesen tudják, mert ezzel sajnos nem eléggé büszkélkedünk, hogy milyen sokféle támogatást nyújt a magyar kormány a válság és a háború sújtotta területeken élőknek. Az életveszélybe került kopt keresztényeket például be­fogadtuk. A helyben marad­taknak iskolákat építettünk Észak-Irakban. Ugyanott meg­oldottuk az ivóvíz-ellátásu­kat. Szíriában és Libanonban ugyancsak segítjük az ott élő testvéreink életét. Az uniós országok közül elsők között teremtettük meg támogatá­sukat szolgáló programjukat. Nem ad hoc módra, hanem tervszerűen, hosszú távon tel­jesítjük karitatív vállalásun­kat. Az Apostoli Szentszék is megköszönte ezt az áldozatos munkát. Miközben az egyházak virágza­nak, nő a hívők száma, hiányoz­nak Isten szolgái. dr. LATORCAI CSABA: Ez a problé­ma valós, közismert, de ezen a kormány aligha segíthet. Elsősorban a katolikus egyház küzd ezzel a problémával. Nemcsak nálunk, hanem egész Európában, Észak-Ame­­rikában is kevés a pap. Bízom abban, hogy az érintett fele­kezeteknek sikerül megoldani ezt a nehézséget. A kormány teljesen semlegesen, minden akkreditált teológiai felsőokta­tási intézménynek egyforma normatív támogatást nyújt. Gyakran hallani, hogy a kormány jelentős támogatást nyújt a határon túli templomok meg­újításához. Miért fontosak ezek az adományok? DR. LATORCAI CSABA: Az első és legfontosabb, hogy ma­gyar keresztény kulturális örökségünk nem ér véget a határainknál. Az egyhá­zaknak köszönhetjük, hogy a magyar ajkú testvéreink megőrizhették identitásu­kat. A Kárpát-medencében élő honfitársainkban hosszú évtizedeken át az egyházak tartották életben a nemzetben való gondolkodást. Ezért a nemzetegyesítésben kiemelt stratégiai pontok a határain­kon túl rekedt honfitársaink templomai, Isten házai. Ter­mészetesen a hazai templo­mok felújítása is ugyanolyan fontos, a területileg illetékes püspökök rangsorolják, hogy hol a legégetőbb a gond és a javaslatuk szerint biztosítjuk a felújításhoz szükséges forrást. Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a közeljövőben több mint száz templomot sikerül majd állami segítséggel rendbe hozni, többek között az egri székesegyházat. Hadd hívjam fel a figyelmet arra is, hogy a csaknem százötven éves miskolci Kazinczy utcai zsinagóga rekonstrukciója is megkezdődik a kormány támogatásának köszönhetően. Évről évre egyre többet köl­tünk rekonstrukciókra, mivel ezek a vallási és közösségi terek az egyetemes kulturális, nemzeti örökségünk részei. Miként lehetséges, hogy a kormány csak a zsidó közösségi kerekasztalnál egyeztet az izra­elita felekezettel. A többi nagy egyházakkal miért nincsenek ilyen találkozók? dr. latorcai Csaba: Ennek az oka, hogy a magyarorszá­gi zsidóságot öt szervezet képviseli. A legnagyobbak, a Mazsihisz, az EMIH és az or­todoxok mellett még van két kisebb szövetségük. Vannak olyanok, amelyek a világi ügyekre, mások a karitatív te­vékenységekre és az egyházi létesítmények fenntartására koncentrálnak. A magyar kormány úgy látja helyes­nek, ha minden szervezettel egyszerre egyeztet. Termé­szetesen sokkal könnyebb lenne a dolgunk, ha itt is, mint más nagy egyházaknál, csak egy szervezettel kellene megállapodni. Ám a zsidóság autonómiájához tartozik az őket képviselő szervezetek meghatározása, és mi min­den esetben tiszteletben kell hogy tartsuk ezt a döntést. Nemrégiben a kormány­inf­ón is bejelentették, az elhagyott zsidó temetők rendbetételére már az idén félmilliárd forintot szavaz­tak meg. Nem mindenki ismeri ennek a döntésnek a hátterét. DR. LATORCAI CSABA: Ez a fajta gesztus több, mint egyszerű lelkiismereti kérdés. A holo­kauszt következményeként 1600 gondozatlan sírkert talál­ható Magyarországon. Ebből több mint 120 olyan állapotba került, amelyekben a munka már nem tűr halasztást. Az izraelita hitközségek, már ahol még egyáltalán fennma­radtak, képtelenek önerőből megbirkózni ezzel a feladattal. A forrást a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány fogja kapni, nekik kell elszá­molniuk az elvégzett mun­kával. Ennek a programnak van egy másodlagos célja is. Szeretnénk ezeket a sírker­teket beilleszteni az iskolai közösségi szolgálat rendsze­rébe. Vizsgáljuk a bevonás lehetőségét. Egy-egy rendha­gyó történelmi óra keretében szemléletesen, egyben kegye­lettel bejárhatnák a fiatalok a közös múltunk részét képező temetőket. Megismerhetnék, hová vezetett az egymás iránti gyűlölet, a gyilkos antiszemi­tizmus. Itt érdemes kiemelni a miskolci zsidó közösség összefogását, az avasi temető mintaértékű rendbetételét. A kilenchektáros területet közmunkaprogram keretében parkosították. Ehhez nemcsak az állam adott pénzt, hanem a német tulajdonú MTB traktor­gyár is gálánsan járult hozzá, praktikus gépeket, traktort és ágdarálót ajándékozott a hitközségnek. Jó hallani, hogy mostanában egyre több olyan vidéki önkormányzat, ahol már nem élnek zsidók, csatla­kozott az elhagyatott temetők rendbetételéhez, helyreállítá­sához, takarításához. SZÁNTÓ ISTVÁN szantom eszak.hu Dr. Latorcai Csaba FOTÓ:KERÉNYI LÁSZLÓ Elismerés a biztonságért Több ügyet tárgyaltak a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésén. BUDAPEST. A magyarországi rendezvények biztosításáról, a wifi-ügyről, a letelepedé­si kötvényekről, az ország­­gyűlési választási rendszer informatikai védelméről is tárgyalt csütörtöki zárt rend­kívüli ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Másodszorra, több témával Molnár Zsolt, a testület szoci­alista elnöke először hétfőre hívta össze a testület rendkívü­li ülését, de az a kormánypárti képviselők akkori távolmara­dása miatt határozatképtelen volt. A csütörtöki ülés napi­rendjén az aktuális nemzetbiz­tonsági kérdések mellett a bel­ügyminiszter és a honvédelmi miniszter által benyújtott, a közbeszerzési törvény hatá­lya alóli mentesítési kérelmek megtárgyalása is szerepelt. Mások mellett Pintér Sándor belügyminiszter, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, a katonai és polgári szolgálatok vezetői és Pálffy Ilona, a Nem­zeti Választási Iroda elnöke is tájékoztatást adott. Kellő felkészültséggel jöjjenek Az ülés után Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke felidézte: az utolsó nemzet­­biztonsági bizottsági ülésen konszenzussal abban álla­podtak meg, a két parlamen­ti ülésszak között csak ak­kor hívnak össze rendkívüli testületi ülést, ha „nagyon alapos és indokolt témák vannak”. Most ilyen volt az országgyűlési választási rend­szer informatikai védelmével kapcsolatos döntések megho­zása - emelte ki. Szerinte ki­derült, a hétfőre összehívott, valójában „Soros György ér­dekeit szolgáló” rendkívüli ülés témái „hírhamisításon”, „rosszindulatú ellenzéki ha­­zudozáson” alapulnak. A po­litikus megjegyezte, a képvi­selőknek most is lehetőségük volt feltenni kérdéseiket. A jobbikos Mirkóczki Ádámnak, és - a szavai szerint - a „Job­bikban mozgolódó” Demeter Mártának valamiért nem volt fontos, hogy eljöjjön - tette hozzá Németh Szilárd. Németh Szilárd felolvasta Molnár Zsolt hétfői nyilatko­zatát, miszerint a szocialista elnök Szél Bernadett-tel közö­sen ősztől a nemzetbiztonsá­gi bizottság ülésein szeretne tényfeltáró vizsgálatot a nem­zeti együttműködés rendsze­rének különböző ügyeiben. Németh Szilárd megengedhe­tetlennek nevezte, hogy „szó­rakozásból, botránykeltésből” hívják össze a testületet „ha­­zudozásokon alapuló ügyek­ben”. Szél Bernadett viszont Németh Szilárdot szólította fel: „ne játsszon”, s kellő lét­számmal és felkészültséggel vegyenek részt a testület ülé­sein. Az LMP-s politikus és Molnár Zsolt felháborodását fejezte ki amiatt is, hogy a Molnár Zsolt által néhány órá­ra egy repülőn hagyott ma­gánlaptájának ügyébe beleke­verték a konzuli szolgálatot is, veszélyeztetve ezáltal a ma­gyar állampolgárok bizalmát. Egyetértés, egyet nem értés Molnár Zsolt és Németh Szi­lárd is elismerését fejezte ki az eddigi magyarországi kiemelt rendezvényeken - köztük a vi­zes világbajnokságon - a részt­vevők biztonságát garantáló szerveknek. Németh Szilárd az elmúlt időszakban nem­zetközileg is kiemelt érdeklő­désű, sikeresen megrendezett magyarországi rendezvények­kel kapcsolatban azt hangsú­lyozta: Magyarország a leg­biztonságosabb ország képét mutatta. A vizes vb úgyneve­zett orosz-azeri wifi-ügyéről viszont eltérően vélekedtek a testület kormánypárti és ellenzéki tagjai. Németh Szi­lárd kiemelte: az érintett cég - mellyel végül nem is kötötték meg a szerződést - minden biztonsági ellenőrzésen meg­felelt. Ezért erről a nemzetbiz­tonsági bizottságnak nincs mit tárgyalnia. Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett szerint viszont illetéktelen kezekbe kerülhettek volna a magyar állampolgárok adatai, s az eset szabályozási hiányosságokra világított rá. MTI Molnár Zsolt FOTÓK: MTI/SOÓS LAJOS Németh Szilárd

Next