Hajdú-Bihari Napló, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-04 / 180. szám
2 Szélrózsa Jegyzet Kovács Zsolt Kéznél lévő légállapot Gyenge testű, labilis idegzetű, pusztulékony teremtményei lennénk az Istennek vagy a természetnek? Most éppen a hőség szedi „áldozatait”, azért a nagy számokhoz képest szerencsére kevesen nem élik meg a következő lehűlést. Ám ha a meleg okozta kedélyállapot változást, vérnyomás ingadozást vagy a bosszankodást nézzük, bizony számosan vannak a természet eme prédái között. Fél évvel ezelőtt meg a hideg szegte kedvünket, marasztalt bennünket lakunkban vagy éppen a depressziónkat fogtuk a hosszú ideig vendégeskedő mínuszokra. És ha jön a változás, mert azért csak lehűl egyszer a kánikula, és a legnagyobb hideg is pluszra vált valamikor, akkor a front miatt hasogat a fejünk, ugrik ki a szívverésünk. Én azért optimista vagyok. Egyszerűen nem hiszem el, hogy ennyire satnya lenne az emberiség jó része, hiszen mi is a természethez tartozunk, és elődeink is túlélték az említett „csapásokat”. Sokkal inkább gyanakszom arra, hogy a bennünk lévő feszültség egyik, állandóan kéznél lévő kisülési formája az időjárásra panaszkodás. Ennek is van egy jó oldala, gondolják el, ha nem a jégállapotban, akkor még mi mindenben találhatnánk meg a „feloldozást”. zsolt.kovacs@naplo.hu Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2017.08.03.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 303,52 +0,03 USA dollár 256,26 +0,26 Svájci frank 264,49 -0,25 Angol font 339,60 +0,71 Román lej 66,50 -0,07 Ukrán hrivnya 9,91 +0,03 Horvát kuna 40,98 +0,02 Lengyel zloty 71,34 -0,06 Fideszes néma rendkívüli ülésre Budapest. A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja nem vesz részt az MSZP és az LMP által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen - közölte a Fidesz csütörtökön. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtökön jelentette be, az LMP csatlakozott az MSZP kezdeményezéséhez, hogy tartson az Országgyűlés rendkívüli ülést nyáron. A szocialisták annak érdekében kezdeményezték ezt július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután az Európai Bizottság (EB) újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. Az LMP javaslatot tett a napirend kiegészítésére annak érdekében, hogy a devizahitel-károsultak kilakoltatását felfüggesszék. hn NAPLÓ 2017. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Interjú Dr. Latorcai Csabával, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárával Az egyházak tartották életben a nemzetben való gondolkodást Az Apostoli Szentszék köszönetet mondott a magyar kormánynak. Budapest: Európa „elkeresztényetlenedik” - mondta Orbán Viktor Tusványoson. A miniszterelnök hozzátette, az unió által erőltetett kvótarendszerrel Európa évezredes kulturális történelmi örökségét veszélyezteti. Az alkotmányos vallásszabadság megteremtéséhez, a hitélet gyakorlásához jelentős méretű támogatást nyújt itthon a magyar kormány. Dr. Latorcai Csabával, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkárával beszélgettünk a menekültkérdésről, az egyházak és a hitélet helyzetéről. DR. LATORCAI CSABA: Tusnádfürdőn immáron sokadszorra deklarálta Orbán Viktor a magyar kormány álláspontját a keletről és délről jövő migránsok befogadásával és letelepítésével kapcsolatosan. Ezzel a térség összes problémáját is importálnánk. Más kultúrkörbe tartoznak, betelepítésükkel eltávolodnánk az európai értékrendtől és az utánunk következő generációkra való hagyományozást kockáztatnánk. A prognózis elég borúlátó, az ottani konfliktusok, gazdasági válságok tovább folytatódnak. Európa jelenleg a világ legélhetőbb része, nem véletlenül szeretne mindenki idejönni. Ha minden migránst befogadnánk, elveszne a térség keresztény kultúrája. Ennyire érzéketlenek lennénk a menekültekkel szemben? DR. LATORCAI CSABA: Erről Szó sincs. Nekünk konkrét javaslataink vannak a szenvedő menekült embertársaink megsegítésére. Helyben, ahol a problémáik keletkeztek, ott szeretnénk a bajaikat orvosolni. Ott helyben egyszerűbb azok gyökereit megszüntetni és a megszokott élhető mindennapjaikat visszahozni, majd azt megtartani. Kevesen tudják, mert ezzel sajnos nem eléggé büszkélkedünk, hogy milyen sokféle támogatást nyújt a magyar kormány a válság és a háború sújtotta területeken élőknek. Az életveszélybe került kopt keresztényeket például befogadtuk. A helyben maradtaknak iskolákat építettünk Észak-Irakban. Ugyanott megoldottuk az ivóvíz-ellátásukat. Szíriában és Libanonban ugyancsak segítjük az ott élő testvéreink életét. Az uniós országok közül elsők között teremtettük meg támogatásukat szolgáló programjukat. Nem ad hoc módra, hanem tervszerűen, hosszú távon teljesítjük karitatív vállalásunkat. Az Apostoli Szentszék is megköszönte ezt az áldozatos munkát. Miközben az egyházak virágzanak, nő a hívők száma, hiányoznak Isten szolgái. dr. LATORCAI CSABA: Ez a probléma valós, közismert, de ezen a kormány aligha segíthet. Elsősorban a katolikus egyház küzd ezzel a problémával. Nemcsak nálunk, hanem egész Európában, Észak-Amerikában is kevés a pap. Bízom abban, hogy az érintett felekezeteknek sikerül megoldani ezt a nehézséget. A kormány teljesen semlegesen, minden akkreditált teológiai felsőoktatási intézménynek egyforma normatív támogatást nyújt. Gyakran hallani, hogy a kormány jelentős támogatást nyújt a határon túli templomok megújításához. Miért fontosak ezek az adományok? DR. LATORCAI CSABA: Az első és legfontosabb, hogy magyar keresztény kulturális örökségünk nem ér véget a határainknál. Az egyházaknak köszönhetjük, hogy a magyar ajkú testvéreink megőrizhették identitásukat. A Kárpát-medencében élő honfitársainkban hosszú évtizedeken át az egyházak tartották életben a nemzetben való gondolkodást. Ezért a nemzetegyesítésben kiemelt stratégiai pontok a határainkon túl rekedt honfitársaink templomai, Isten házai. Természetesen a hazai templomok felújítása is ugyanolyan fontos, a területileg illetékes püspökök rangsorolják, hogy hol a legégetőbb a gond és a javaslatuk szerint biztosítjuk a felújításhoz szükséges forrást. Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a közeljövőben több mint száz templomot sikerül majd állami segítséggel rendbe hozni, többek között az egri székesegyházat. Hadd hívjam fel a figyelmet arra is, hogy a csaknem százötven éves miskolci Kazinczy utcai zsinagóga rekonstrukciója is megkezdődik a kormány támogatásának köszönhetően. Évről évre egyre többet költünk rekonstrukciókra, mivel ezek a vallási és közösségi terek az egyetemes kulturális, nemzeti örökségünk részei. Miként lehetséges, hogy a kormány csak a zsidó közösségi kerekasztalnál egyeztet az izraelita felekezettel. A többi nagy egyházakkal miért nincsenek ilyen találkozók? dr. latorcai Csaba: Ennek az oka, hogy a magyarországi zsidóságot öt szervezet képviseli. A legnagyobbak, a Mazsihisz, az EMIH és az ortodoxok mellett még van két kisebb szövetségük. Vannak olyanok, amelyek a világi ügyekre, mások a karitatív tevékenységekre és az egyházi létesítmények fenntartására koncentrálnak. A magyar kormány úgy látja helyesnek, ha minden szervezettel egyszerre egyeztet. Természetesen sokkal könnyebb lenne a dolgunk, ha itt is, mint más nagy egyházaknál, csak egy szervezettel kellene megállapodni. Ám a zsidóság autonómiájához tartozik az őket képviselő szervezetek meghatározása, és mi minden esetben tiszteletben kell hogy tartsuk ezt a döntést. Nemrégiben a kormányinfón is bejelentették, az elhagyott zsidó temetők rendbetételére már az idén félmilliárd forintot szavaztak meg. Nem mindenki ismeri ennek a döntésnek a hátterét. DR. LATORCAI CSABA: Ez a fajta gesztus több, mint egyszerű lelkiismereti kérdés. A holokauszt következményeként 1600 gondozatlan sírkert található Magyarországon. Ebből több mint 120 olyan állapotba került, amelyekben a munka már nem tűr halasztást. Az izraelita hitközségek, már ahol még egyáltalán fennmaradtak, képtelenek önerőből megbirkózni ezzel a feladattal. A forrást a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány fogja kapni, nekik kell elszámolniuk az elvégzett munkával. Ennek a programnak van egy másodlagos célja is. Szeretnénk ezeket a sírkerteket beilleszteni az iskolai közösségi szolgálat rendszerébe. Vizsgáljuk a bevonás lehetőségét. Egy-egy rendhagyó történelmi óra keretében szemléletesen, egyben kegyelettel bejárhatnák a fiatalok a közös múltunk részét képező temetőket. Megismerhetnék, hová vezetett az egymás iránti gyűlölet, a gyilkos antiszemitizmus. Itt érdemes kiemelni a miskolci zsidó közösség összefogását, az avasi temető mintaértékű rendbetételét. A kilenchektáros területet közmunkaprogram keretében parkosították. Ehhez nemcsak az állam adott pénzt, hanem a német tulajdonú MTB traktorgyár is gálánsan járult hozzá, praktikus gépeket, traktort és ágdarálót ajándékozott a hitközségnek. Jó hallani, hogy mostanában egyre több olyan vidéki önkormányzat, ahol már nem élnek zsidók, csatlakozott az elhagyatott temetők rendbetételéhez, helyreállításához, takarításához. SZÁNTÓ ISTVÁN szantom eszak.hu Dr. Latorcai Csaba FOTÓ:KERÉNYI LÁSZLÓ Elismerés a biztonságért Több ügyet tárgyaltak a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésén. BUDAPEST. A magyarországi rendezvények biztosításáról, a wifi-ügyről, a letelepedési kötvényekről, az országgyűlési választási rendszer informatikai védelméről is tárgyalt csütörtöki zárt rendkívüli ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Másodszorra, több témával Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke először hétfőre hívta össze a testület rendkívüli ülését, de az a kormánypárti képviselők akkori távolmaradása miatt határozatképtelen volt. A csütörtöki ülés napirendjén az aktuális nemzetbiztonsági kérdések mellett a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter által benyújtott, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítési kérelmek megtárgyalása is szerepelt. Mások mellett Pintér Sándor belügyminiszter, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, a katonai és polgári szolgálatok vezetői és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke is tájékoztatást adott. Kellő felkészültséggel jöjjenek Az ülés után Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke felidézte: az utolsó nemzetbiztonsági bizottsági ülésen konszenzussal abban állapodtak meg, a két parlamenti ülésszak között csak akkor hívnak össze rendkívüli testületi ülést, ha „nagyon alapos és indokolt témák vannak”. Most ilyen volt az országgyűlési választási rendszer informatikai védelmével kapcsolatos döntések meghozása - emelte ki. Szerinte kiderült, a hétfőre összehívott, valójában „Soros György érdekeit szolgáló” rendkívüli ülés témái „hírhamisításon”, „rosszindulatú ellenzéki hazudozáson” alapulnak. A politikus megjegyezte, a képviselőknek most is lehetőségük volt feltenni kérdéseiket. A jobbikos Mirkóczki Ádámnak, és - a szavai szerint - a „Jobbikban mozgolódó” Demeter Mártának valamiért nem volt fontos, hogy eljöjjön - tette hozzá Németh Szilárd. Németh Szilárd felolvasta Molnár Zsolt hétfői nyilatkozatát, miszerint a szocialista elnök Szél Bernadett-tel közösen ősztől a nemzetbiztonsági bizottság ülésein szeretne tényfeltáró vizsgálatot a nemzeti együttműködés rendszerének különböző ügyeiben. Németh Szilárd megengedhetetlennek nevezte, hogy „szórakozásból, botránykeltésből” hívják össze a testületet „hazudozásokon alapuló ügyekben”. Szél Bernadett viszont Németh Szilárdot szólította fel: „ne játsszon”, s kellő létszámmal és felkészültséggel vegyenek részt a testület ülésein. Az LMP-s politikus és Molnár Zsolt felháborodását fejezte ki amiatt is, hogy a Molnár Zsolt által néhány órára egy repülőn hagyott magánlaptájának ügyébe belekeverték a konzuli szolgálatot is, veszélyeztetve ezáltal a magyar állampolgárok bizalmát. Egyetértés, egyet nem értés Molnár Zsolt és Németh Szilárd is elismerését fejezte ki az eddigi magyarországi kiemelt rendezvényeken - köztük a vizes világbajnokságon - a résztvevők biztonságát garantáló szerveknek. Németh Szilárd az elmúlt időszakban nemzetközileg is kiemelt érdeklődésű, sikeresen megrendezett magyarországi rendezvényekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta: Magyarország a legbiztonságosabb ország képét mutatta. A vizes vb úgynevezett orosz-azeri wifi-ügyéről viszont eltérően vélekedtek a testület kormánypárti és ellenzéki tagjai. Németh Szilárd kiemelte: az érintett cég - mellyel végül nem is kötötték meg a szerződést - minden biztonsági ellenőrzésen megfelelt. Ezért erről a nemzetbiztonsági bizottságnak nincs mit tárgyalnia. Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett szerint viszont illetéktelen kezekbe kerülhettek volna a magyar állampolgárok adatai, s az eset szabályozási hiányosságokra világított rá. MTI Molnár Zsolt FOTÓK: MTI/SOÓS LAJOS Németh Szilárd