Hajdú-Bihari Napló, 2018. május (75. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-12 / 109. szám

2018. MÁJUS 12-SZOMBAT Akik már jó ideje „kiléptek a fénybe” Debrecenben helyet cserélt a két leggazda­gabb család, Debrecen. A Napi.hu 100 leg­gazdagabb magyar embert felvonultató kiadványában tavaly Szabó Miklós és csa­ládja volt az első debreceni, idén viszont a Bárány család végzett az élen, vagyis a lista 27. helyén. Szabó Miklósék a második leggazdagabb deb­receni család, egy év alatt 4 és fél milliárd forinttal, 38 és fél milliárdra növelték va­gyonukat, ezzel az országos lista 30. helyét szerezték meg (tavaly a 26. helyen szerepelt Szabó Miklós). A víziszár­­nyas-tenyésztéssel és -keres­kedelemmel foglalkozó Tran­­zit-Ker Zrt. és a Tranzit-Food Kft. tulajdonosai a Napló TOP 100 gazdasági díját is kiérde­melték 2017-ben. Tudatos építkezés Továbbra is Debrecen harma­dik leggazdagabbja Herdon István, aki 2015-ben előzte meg Boros Józsefet. A Xanga cégcsoport vezetője (gazda­ságfejlesztéssel és repülő­tér-üzemeltetéssel foglalko­zik) egy év alatt hétmilliárd forinttal, 28 milliárdra növel­te a vagyonát. Boros József, a lista 42. helyén a negyedik a debre­ceniek között 27,2 milliárdos vagyonával, ami 7,2 milliárd forinttal haladja meg a tava­lyit. Az üzletember neve a vendéglátással, a gyógyturiz­­mussal és az irodapark-üze­­meltetéssel forrt össze. A Napló eredményre vonat­kozó kérdésére Bárány László úgy mondta, büszkék, hiszen évek, évtizedek kitartó mun­kájával érték el. Talán egykor még kellemetlen lehetett ez a kiemelés, de hozzászoktak, hogy az eredményekhez mé­rőszámok kapcsolódnak, és feláll egy lista.­­ Büszkének kell rá lenni, hogy 100 százalékban csa­ládi vállalkozásként a ma­gyar gazdaság gerincét adjuk a mögöttünk álló 2200 fős munkavállalói csapattal, és felelős családként hosszú távon tudunk tovább épít­kezni - fogalmazott a Master Good-csoport vezetője. Hoz­zátette, 10-12 éve még más­ként vélekedett, persze akkor sem volt mit szégyellni, de időbe tellett elfogadni, hogy a top 100-ba való bejutás egy­fajta láthatósági mellény vi­selésével egyenlő, az ember „kilép a fénybe”. Bárány László arra is büsz­ke, hogy azt, amit ő kapott és továbbvitt, a fiai is megbe­csülik, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy sikeres generációváltást tudtak vég­rehajtani.­­ Felelős családi vállalko­zásként tudatosan, hosszú távon építkezünk. László fiam 40 éves, Péter 38, már ők végzik az operatív mun­kát a cégen belül. Az ezáltal felszabadult időmből jut arra, hogy figyelemmel kísérjem, „méregessem” a harmadik generációt, vagyis az unoká­kat. Egyelőre három kislány és egy kisfiú unokám van. Az a módszer, amivel 8-10 éves koruktól én is igyekeztem bevonni a fiaimat a cég éle­tébe, az ő esetükben is kezd beélesedni. A korai bevonás stratégiájának nevezzük ezt, ami azt jelenti, hogy játékos formában ismerkednek a te­vékenységünkkel. Gyakran hordjuk őket a csirkefarmra, saját köpenyük is van már, amit a csirkefeldolgozóban viselnek, így az értékrend, a tevékenység, a gondolkodás alakítása tudatosan, türelme­sen történik. Ettől kerek a mi családunk! - fogalmazott Bá­rány László. BARAK BEÁTA FOTÓ:KOVÁCS PÉTER Bárány László a Napló TOP 100 Klubjának egyik összejövetelén Nem ezrek, hanem milliók DEBRECEN. A Hajdú-bihari Napló május 11-ei lapszámá­ban tévesen jelent meg a tar­tozások összege a Most még nem lehet tudni, mennyit takarítottunk meg című cikk­ben. Az írásban hibásan 485 ezer forintos és 510 ezer fo­rintos összegek jelentek meg, a lakossági tartozások valójá­ban 485 millió és 510 millió forintra tehetőek. A pontat­lanságért olvasóink elnézését kérjük. hbn A legkorszerűbb tudást adnák DEBRECEN. Az iparfejlesztés támogatására Mérnöki és Üz­letfejlesztési Innovációs Inté­zetet hozott létre a Debreceni Egyetem - jelentette be Bács Zoltán kancellár a GE beszál­lítói fórumán pénteken. Az intézetben az ipari-üzleti élet területén több éves, évtize­des vezetői gyakorlattal és nagy szakmai tapasztalattal rendelkező mesteroktatók gondoskodnak majd arról, hogy a hallgatók a legkorsze­rűbb gyakorlati tudással fel­vértezve lépjenek ki a mun­kaerőpiacra. HBN NAPLÓ Aktuális 3 Maguk közül Bárány Lászlóék meggyőző­dése, hogy a családi gyökerek meghatározzák az embert, és különös gondot fordítanak az utódok kinevelésére, fejlesz­tésére. Náluk nincs kiírva a vezérigazgató neve, de nem emiatt nem cserélődnek a nevek az ajtón... A családta­gok, míg egészségük lehetővé teszi, együtt végzik a vezetői feladatokat. Ez az alapvető különbség a családi tulajdonú vállalkozások és a multik kö­zött, ahol csupán 4-5 évet kap egy termelésirányító vezető. Kifaggattuk a cívisváros fáinak gondozóit Várostűrő, nem szeme­telő, árnyat adó, jókedv­re derítő, levegőtisztító, a madaraknak koncert­termet teremtő... Debrecen. Hányszor lépdel­hetett el a Múzeum utca sar­kán található líciumfa előtt a gyermek Kölcsey Ferenc? Talán csúszott meg elhullaj­­tott levelén a Debreceni Re­formátus Kollégium egykori diákja, s akár szidhatta is az egyháztörténeti jelentőségű, fává nőtt ördögcérnabokrot a Himnusz szerzője. Az Egyetem téri védett ko­csányos tölgyfa tövében szü­lethettek az első gondolatok Arany János fejében Toldi alakjáról, s ugyanez a fa akár örök őre maradhat Petőfi Sán­dor és Prielle Kornélia csók­váltásának, a csaknem há­zasságig hevülő szalmaláng szerelem fellobbanásának. De szívták e levelek­be ágyú füst­jét, bombarombolás fullasztó ködét, puskaport. A város vélhetően legidő­sebb fái az említettek. Az egyetemhez közeli, valamint egy másik - a Békás-tó körüli parkból a 4-es kapu felé ha­ladva jobb kéz felől, a mászó­ka mellett lévő - kocsányos tölgyfa a 18. század végéről, a 19. század elejéről származ­hat, míg a líciumfát a 18. szá­zad közepe táján ültethették - tudtuk meg a debreceni pol­gármesteri hivataltól. Kemény fából faragták ezeket Idén a belvárosi utcák egy­­irányúsítása kapcsán 78 fát telepítettek. Az ősz folyamán, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, további száz ül­tetése várható - felelte kérdé­sünkre az önkormányzat. Nehéz éves átlagot meg­határozni a növénytelepíté­sekről, mert az függ a városi beruházások mennyiségétől, méretétől és elhelyezkedésé­től. Idén tervezik egy, a teljes Debrecent lefedő digitális, naprakész térinformatikai rendszer elkészítését. A fa­kataszter a jövőbeli nagyobb volumenű fatelepítésekhez is jelentős segítséget nyújtana. Csak a rossz fát „teszik tűzre” Mint megtudtuk, nagy fába vágja a fejszéjét az, akinek dönteni kell róla, végül mi­lyen növény verjen gyökeret egy bizonyos közterületen. Az ültetendő fa fajának és fajtájának kiválasztásakor fi­gyelembe veszik az utca szé­lességét, a közúti űrszelvény közelségét, a gyökérneve­lésre adott hely milyenségét (közművekkel való ellátottsá­got), az ellenálló képességet (betegségekkel, kártevőkkel szemben), a várostűrő képes­séget (a szárazság, a vissza­­sugárzott hő, a sózás tűrése) valamint azt, hogy az adott növény mennyire „szemetes” virágával, termésével, levelé­vel (például gömbkőris, éger, szil, oszlopos juhar). Szó esett már az árnyadók „születéséről”, s a famatu­zsálemekről, nem hagyható ki a fűrészfogtól elveszők tör­ténete sem. Bár a Faápolók Országos Szövetsége kété­venként ajánlja, a cívisvárosi polgármesteri hivatal min­den zöldterületi ügyintézője évente ellenőrzi a területén lévő fasorokat. Amennyiben szükséges, a nem látható ré­szek pontos vizsgálathoz a 2016-ban beszerzett, Fakopp ultrahangos készülékkel a törzs belső rejtett hibáit is fel­mérik. Azokat a fákat vágják ki, amelyek veszélyeztetik az élet- és vagyonbiztonságot (elhelyezkedésük, állapotuk, koruk miatt), és nincs mód a megtartásukra. Az élő fa ki­vágása­­ a helyi rendeletben leírt - pótlási kötelezettséget von maga után. Egyedi mind - Egy fa nemcsak attól lehet különleges, mert kis egyed­­számú az országban, hanem attól is, hogy habitusa, mé­rete, kora „ritkaságszám­ba” megy, így az Egyetem sugárúton lévő oszlopos tölgy­fasor, az Egyetem téri gyertyánsövény, valamint a védetté nyilvánított fák, mind-mind egyediek valami­ért - vallja Kulin András. Deb­recen főkertésze nem tudott rámutatni „egy” fára, amit kedvencének nevezhetne. Szereti a Bem téri tölgyeket, az Egyetem sugárúti oszlopos tölgy fasort, a Petőfi téri nagy platánfát, a Békás-tó mellet­ti mocsárciprusokat, mert mindegyik habitusában, ará­nyában szép és egyedi. MEGYESI-HORVÁTH BORBÁLA A nevezetes lícium FOTÓ: MOLNÁR PÉTER Megkérdeztük: Elégedett-e Debrecen közlekedési kultúrájával? Gulyás Renáta tanuló Debrecenben tanulok, de nem itt élek, viszont szerin­tem nincs probléma a helyi közlekedéssel. Leginkább gyalog közelítek meg min­dent, ezért néha zavaró a sok kerékpáros a városban. Azt vettem észre a városban, hogy több helyen gond van a járdák minőségével, rossz az állapotuk, babakocsival nehézkes a közlekedés. A kerékpárosok jobban betart­hatnák a szabályokat. Nagyon sok helyen nem figyelnek arra, hogy vannak babakocsival közlekedő anyu­kák. Gyakran találom magam olyan helyzetben, hogy nem elég az idő a lámpáknál, nem érek át a túloldalra. Elégedett vagyok a város közlekedési kultúrájával, szerintem a sétálóutcák na­gyon hangulatosak, szívesen kapcsolódnak ki az emberek a főtéren. A kerékpárosok néha túl gyorsan haladnak. Ábri Zsolt villamosvezető Ábri Tamara újdonsült anyuka Lakatos Imre zenész Bájos „motoros banda” csibészkedett a főtéren Debrecen. Futóbiciklik, tricik­lik, sőt még rollerek is felvo­nultak az első játék motoros találkozón pénteken délután. A Nagytemplom előtt csak­nem száz kisgyermek vára­kozott szüleivel, hogy elin­duljon a menet a Piac utcán, ahonnan a kereszteződésig sétáltak, majd visszatértek a Kossuth térre. - Fontosnak tartjuk, hogy a családoknak minél több kikapcsolódást szervezhes­sünk, hiszen benne vagyunk a napi mókuskerékben, és úgy gondoljuk, egy ilyen kis program ki tudja mozdítani az embereket - számolt be a célokról Kaszás-Szilvási Re­náta édesanya, az egyik szer­vező. - Látjuk, hogy elég nagy lett az érdeklődés, majdnem százan biztos eljöttek, és úgy tűnik, a debreceni családok igénylik az ilyen jellegű prog­ramokat - tette hozzá. ND

Next