Hajdú-Bihari Napló, 2018. május (75. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-12 / 109. szám
2018. MÁJUS 12-SZOMBAT Akik már jó ideje „kiléptek a fénybe” Debrecenben helyet cserélt a két leggazdagabb család, Debrecen. A Napi.hu 100 leggazdagabb magyar embert felvonultató kiadványában tavaly Szabó Miklós és családja volt az első debreceni, idén viszont a Bárány család végzett az élen, vagyis a lista 27. helyén. Szabó Miklósék a második leggazdagabb debreceni család, egy év alatt 4 és fél milliárd forinttal, 38 és fél milliárdra növelték vagyonukat, ezzel az országos lista 30. helyét szerezték meg (tavaly a 26. helyen szerepelt Szabó Miklós). A víziszárnyas-tenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkozó Tranzit-Ker Zrt. és a Tranzit-Food Kft. tulajdonosai a Napló TOP 100 gazdasági díját is kiérdemelték 2017-ben. Tudatos építkezés Továbbra is Debrecen harmadik leggazdagabbja Herdon István, aki 2015-ben előzte meg Boros Józsefet. A Xanga cégcsoport vezetője (gazdaságfejlesztéssel és repülőtér-üzemeltetéssel foglalkozik) egy év alatt hétmilliárd forinttal, 28 milliárdra növelte a vagyonát. Boros József, a lista 42. helyén a negyedik a debreceniek között 27,2 milliárdos vagyonával, ami 7,2 milliárd forinttal haladja meg a tavalyit. Az üzletember neve a vendéglátással, a gyógyturizmussal és az irodapark-üzemeltetéssel forrt össze. A Napló eredményre vonatkozó kérdésére Bárány László úgy mondta, büszkék, hiszen évek, évtizedek kitartó munkájával érték el. Talán egykor még kellemetlen lehetett ez a kiemelés, de hozzászoktak, hogy az eredményekhez mérőszámok kapcsolódnak, és feláll egy lista. Büszkének kell rá lenni, hogy 100 százalékban családi vállalkozásként a magyar gazdaság gerincét adjuk a mögöttünk álló 2200 fős munkavállalói csapattal, és felelős családként hosszú távon tudunk tovább építkezni - fogalmazott a Master Good-csoport vezetője. Hozzátette, 10-12 éve még másként vélekedett, persze akkor sem volt mit szégyellni, de időbe tellett elfogadni, hogy a top 100-ba való bejutás egyfajta láthatósági mellény viselésével egyenlő, az ember „kilép a fénybe”. Bárány László arra is büszke, hogy azt, amit ő kapott és továbbvitt, a fiai is megbecsülik, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy sikeres generációváltást tudtak végrehajtani. Felelős családi vállalkozásként tudatosan, hosszú távon építkezünk. László fiam 40 éves, Péter 38, már ők végzik az operatív munkát a cégen belül. Az ezáltal felszabadult időmből jut arra, hogy figyelemmel kísérjem, „méregessem” a harmadik generációt, vagyis az unokákat. Egyelőre három kislány és egy kisfiú unokám van. Az a módszer, amivel 8-10 éves koruktól én is igyekeztem bevonni a fiaimat a cég életébe, az ő esetükben is kezd beélesedni. A korai bevonás stratégiájának nevezzük ezt, ami azt jelenti, hogy játékos formában ismerkednek a tevékenységünkkel. Gyakran hordjuk őket a csirkefarmra, saját köpenyük is van már, amit a csirkefeldolgozóban viselnek, így az értékrend, a tevékenység, a gondolkodás alakítása tudatosan, türelmesen történik. Ettől kerek a mi családunk! - fogalmazott Bárány László. BARAK BEÁTA FOTÓ:KOVÁCS PÉTER Bárány László a Napló TOP 100 Klubjának egyik összejövetelén Nem ezrek, hanem milliók DEBRECEN. A Hajdú-bihari Napló május 11-ei lapszámában tévesen jelent meg a tartozások összege a Most még nem lehet tudni, mennyit takarítottunk meg című cikkben. Az írásban hibásan 485 ezer forintos és 510 ezer forintos összegek jelentek meg, a lakossági tartozások valójában 485 millió és 510 millió forintra tehetőek. A pontatlanságért olvasóink elnézését kérjük. hbn A legkorszerűbb tudást adnák DEBRECEN. Az iparfejlesztés támogatására Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézetet hozott létre a Debreceni Egyetem - jelentette be Bács Zoltán kancellár a GE beszállítói fórumán pénteken. Az intézetben az ipari-üzleti élet területén több éves, évtizedes vezetői gyakorlattal és nagy szakmai tapasztalattal rendelkező mesteroktatók gondoskodnak majd arról, hogy a hallgatók a legkorszerűbb gyakorlati tudással felvértezve lépjenek ki a munkaerőpiacra. HBN NAPLÓ Aktuális 3 Maguk közül Bárány Lászlóék meggyőződése, hogy a családi gyökerek meghatározzák az embert, és különös gondot fordítanak az utódok kinevelésére, fejlesztésére. Náluk nincs kiírva a vezérigazgató neve, de nem emiatt nem cserélődnek a nevek az ajtón... A családtagok, míg egészségük lehetővé teszi, együtt végzik a vezetői feladatokat. Ez az alapvető különbség a családi tulajdonú vállalkozások és a multik között, ahol csupán 4-5 évet kap egy termelésirányító vezető. Kifaggattuk a cívisváros fáinak gondozóit Várostűrő, nem szemetelő, árnyat adó, jókedvre derítő, levegőtisztító, a madaraknak koncerttermet teremtő... Debrecen. Hányszor lépdelhetett el a Múzeum utca sarkán található líciumfa előtt a gyermek Kölcsey Ferenc? Talán csúszott meg elhullajtott levelén a Debreceni Református Kollégium egykori diákja, s akár szidhatta is az egyháztörténeti jelentőségű, fává nőtt ördögcérnabokrot a Himnusz szerzője. Az Egyetem téri védett kocsányos tölgyfa tövében születhettek az első gondolatok Arany János fejében Toldi alakjáról, s ugyanez a fa akár örök őre maradhat Petőfi Sándor és Prielle Kornélia csókváltásának, a csaknem házasságig hevülő szalmaláng szerelem fellobbanásának. De szívták e levelekbe ágyú füstjét, bombarombolás fullasztó ködét, puskaport. A város vélhetően legidősebb fái az említettek. Az egyetemhez közeli, valamint egy másik - a Békás-tó körüli parkból a 4-es kapu felé haladva jobb kéz felől, a mászóka mellett lévő - kocsányos tölgyfa a 18. század végéről, a 19. század elejéről származhat, míg a líciumfát a 18. század közepe táján ültethették - tudtuk meg a debreceni polgármesteri hivataltól. Kemény fából faragták ezeket Idén a belvárosi utcák egyirányúsítása kapcsán 78 fát telepítettek. Az ősz folyamán, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, további száz ültetése várható - felelte kérdésünkre az önkormányzat. Nehéz éves átlagot meghatározni a növénytelepítésekről, mert az függ a városi beruházások mennyiségétől, méretétől és elhelyezkedésétől. Idén tervezik egy, a teljes Debrecent lefedő digitális, naprakész térinformatikai rendszer elkészítését. A fakataszter a jövőbeli nagyobb volumenű fatelepítésekhez is jelentős segítséget nyújtana. Csak a rossz fát „teszik tűzre” Mint megtudtuk, nagy fába vágja a fejszéjét az, akinek dönteni kell róla, végül milyen növény verjen gyökeret egy bizonyos közterületen. Az ültetendő fa fajának és fajtájának kiválasztásakor figyelembe veszik az utca szélességét, a közúti űrszelvény közelségét, a gyökérnevelésre adott hely milyenségét (közművekkel való ellátottságot), az ellenálló képességet (betegségekkel, kártevőkkel szemben), a várostűrő képességet (a szárazság, a visszasugárzott hő, a sózás tűrése) valamint azt, hogy az adott növény mennyire „szemetes” virágával, termésével, levelével (például gömbkőris, éger, szil, oszlopos juhar). Szó esett már az árnyadók „születéséről”, s a famatuzsálemekről, nem hagyható ki a fűrészfogtól elveszők története sem. Bár a Faápolók Országos Szövetsége kétévenként ajánlja, a cívisvárosi polgármesteri hivatal minden zöldterületi ügyintézője évente ellenőrzi a területén lévő fasorokat. Amennyiben szükséges, a nem látható részek pontos vizsgálathoz a 2016-ban beszerzett, Fakopp ultrahangos készülékkel a törzs belső rejtett hibáit is felmérik. Azokat a fákat vágják ki, amelyek veszélyeztetik az élet- és vagyonbiztonságot (elhelyezkedésük, állapotuk, koruk miatt), és nincs mód a megtartásukra. Az élő fa kivágása a helyi rendeletben leírt - pótlási kötelezettséget von maga után. Egyedi mind - Egy fa nemcsak attól lehet különleges, mert kis egyedszámú az országban, hanem attól is, hogy habitusa, mérete, kora „ritkaságszámba” megy, így az Egyetem sugárúton lévő oszlopos tölgyfasor, az Egyetem téri gyertyánsövény, valamint a védetté nyilvánított fák, mind-mind egyediek valamiért - vallja Kulin András. Debrecen főkertésze nem tudott rámutatni „egy” fára, amit kedvencének nevezhetne. Szereti a Bem téri tölgyeket, az Egyetem sugárúti oszlopos tölgy fasort, a Petőfi téri nagy platánfát, a Békás-tó melletti mocsárciprusokat, mert mindegyik habitusában, arányában szép és egyedi. MEGYESI-HORVÁTH BORBÁLA A nevezetes lícium FOTÓ: MOLNÁR PÉTER Megkérdeztük: Elégedett-e Debrecen közlekedési kultúrájával? Gulyás Renáta tanuló Debrecenben tanulok, de nem itt élek, viszont szerintem nincs probléma a helyi közlekedéssel. Leginkább gyalog közelítek meg mindent, ezért néha zavaró a sok kerékpáros a városban. Azt vettem észre a városban, hogy több helyen gond van a járdák minőségével, rossz az állapotuk, babakocsival nehézkes a közlekedés. A kerékpárosok jobban betarthatnák a szabályokat. Nagyon sok helyen nem figyelnek arra, hogy vannak babakocsival közlekedő anyukák. Gyakran találom magam olyan helyzetben, hogy nem elég az idő a lámpáknál, nem érek át a túloldalra. Elégedett vagyok a város közlekedési kultúrájával, szerintem a sétálóutcák nagyon hangulatosak, szívesen kapcsolódnak ki az emberek a főtéren. A kerékpárosok néha túl gyorsan haladnak. Ábri Zsolt villamosvezető Ábri Tamara újdonsült anyuka Lakatos Imre zenész Bájos „motoros banda” csibészkedett a főtéren Debrecen. Futóbiciklik, triciklik, sőt még rollerek is felvonultak az első játék motoros találkozón pénteken délután. A Nagytemplom előtt csaknem száz kisgyermek várakozott szüleivel, hogy elinduljon a menet a Piac utcán, ahonnan a kereszteződésig sétáltak, majd visszatértek a Kossuth térre. - Fontosnak tartjuk, hogy a családoknak minél több kikapcsolódást szervezhessünk, hiszen benne vagyunk a napi mókuskerékben, és úgy gondoljuk, egy ilyen kis program ki tudja mozdítani az embereket - számolt be a célokról Kaszás-Szilvási Renáta édesanya, az egyik szervező. - Látjuk, hogy elég nagy lett az érdeklődés, majdnem százan biztos eljöttek, és úgy tűnik, a debreceni családok igénylik az ilyen jellegű programokat - tette hozzá. ND