Hajdú-Bihari Napló, 2018. szeptember (75. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-29 / 227. szám

2018. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT NAPLÓ Interjú ifj. Vasas Györggyel, a Siketek és Nagyothallók Hajdú Bihar Megyei Egyesületének elnökével Sajátos kommunikációs problémával élnek Vasárnap lesz a siketek világnapja, melynek célja, hogy felhívják a figyelmet a hallássérül­tek problémáira. Debrecen. A Siketek Nemzet­közi Szövetségének határoza­ta alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnap­ján tartják a Hallássérültek (Siketek) Világnapját. A Si­ketek és Nagyothallók Hajdú Bihar Megyei Egyesületének elnökét, ifj. Vasas Györgyöt a siketek jelenlegi helyzeté­ről és a szervezet munkájáról kérdeztük. Miért fontos megemlékezni a világnapról? A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján, 1958 óta minden év szeptember utolsó vasár­napján tartják a Hallássé­rültek (Siketek) Világnapját. A fő cél, hogy felhívják a figyelmet a hallássérültek sajátos kommunikációs problémáira, s az ennek következtében fellépő életminőségbeli hátrányok megoldására mozgósítsák a társadalmat és a döntéshozó szerveket. Magyarországon majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláská­rosodással. A „hallássérült” kifejezés, a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magába foglaló gyűjtőfoga­lom. A rendezvények során bemutatjuk az ép embe­reknek, hogy milyen is ez a fogyatékkal élő réteg min­dennapi élete így a rendez­vények során többek között érzékenyítő bemutatókat is tartunk természetesen jelnyelvi kommunikációval, jelnyelvi tolmácsok, segí­tők bevonásával. A Magyar Köztársaság 2009. december 3-án fogadta el a törvényt a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatá­ról. A törvény elismeri, hogy a hallássérült, valamint a siketvak emberek a társada­lom egyenrangú és egyen­jogú tagjai, egyben elismeri ezzel a jelnyelv kulturális, közösségformáló erejét, a hallássérült és siketvak személyek nyelvi jogait és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának érdekében fogadták el, a fogyatékos­sággal élő személyek joga­iról szóló egyezmény rendelkezéseivel összhangban. Hány siket és nagyot­halló és Hajdú-Bihar megyében? Egyesületünknek jelenleg kb. 700 fő regisztrált tagja van, ebből 200 fő siket, és 500 fő na­gyothalló. Magyarorszá­gon majdnem egymillió­­ ember él va­­l­­amilyen fokú­­ halláskárosodás­sal. Világszerte 250 millió ember szenved hallássé­rüléstől, közülük 70 millió csaknem teljesen siket. Mi az egyesület fő célja? Miben támogatja a Siketek és Nagyot­hallók Országos Szövetsége az önök munkáját? Siket és nagyothalló tagjaink elzárkóznak a halló társada­lomtól, sajátos kultúrájuk van, ezért rendezvényeinkkel, programjainkkal képzése­inkkel próbáljuk felhívni a figyelmet a másság elfogadá­sára, és hallássérült tagjainkat is arra biztatjuk, nyíljanak meg a halló társadalom felé. A szabadidős programok szervezésekor a társadalom felé nyit programokat, így a jelnyelv iránt érdeklődők is kedvet kapnak a hallássérült kultúra felé nyitni, a kom­munikációjukat elsajátítani. Célunk az, hogy nem csak az őket körülvevő speciális csoport legyen érintett a szabadidős tevékeny­ségekben, hanem a halló emberek is közösen működjenek együtt a programok, feladatok alkalmá­val. Heti egy alkalommal, csü­törtökönként este 17 és 21 óra között klubként működünk és tagjainknak különböző előadásokat tartunk. Rendsze­resen tartunk Esélynapot deb­receni és vidéki iskolákban, ahol bemutató előadásokkal és kommunikációs játéko­kon keresztül mutatjuk be a hallássérült emberek világát. A Siketek és Nagyothallók Hajdú Bihar Megyei Egyesülete 2005 óta önálló jogi szervezetként működik. A SINOSZ az orszá­gos érdekvédelmi és érdek­­képviseleti feladatokat látja el, melyet a támogatással megyei szinten egyesületünk képvisel. Nagyon jó az együttműködés, melynek köszönhetően az állami támogatásból pályázat útján kapunk működési vala­mint kulturális programokra anyagi támogatást, valamint közösen lobbizunk a siket és nagyothalló sorstársaink érdekében. Hol tanulhatunk jelnyelvet? Hazánkban minden megyei szinten működő szervezetnél lehet jelentkezni a jelnyelv elsajátítására. Megyénkben egyesületünk székhelyén, a Varga u. 8. szám alatt, vagy a sinahbme@gmail.com email címen lehet érdeklődni a jelnyelvi tanfolyamokkal kapcsolatosan. Két fő jelnyel­vi oktatóval folyamatosan szervezünk és bonyolítunk le kommunikációs tanfolyami képzéseket, szakál Adrienn Programjaikkal és képzéseikkel próbálják felhívni a figyelmet a másság elfogadására, hallássérült tagjaikat is arra biztatják, nyíljanak meg a halló társadalom felé fotó: kiss dóra Hogyan kommunikáljunk siketekkel? Adódhatnak olyan helyzetek, amikor hallássérülttel kom­munikálunk, de nem ismerjük a jelnyelvet. Debrecen. A siketség ténye vi­szonylag sok ember életében valóság. Bár a hallásveszteség különböző foka az életveze­tés szempontjából meghatá­rozó lehet, ha ezektől a kü­lönbözőségtől eltekintünk, akkor Magyarországon min­den tizedik ember valamilyen hallási problémával él együtt. A siketen születettek száma ennél jóval kevesebb, de el­mondhatjuk, a siket emberek halló társaikhoz hasonlóan sikeres életpályát futnak be, családot alapítanak, televízi­ót néznek, sportolnak, kirán­dulnak, világot járnak. Kulturális tevékenység A legtöbb hallássérült nem úgy tekinti a siketségét, mint fogyatékosságot, vagy mint megszüntetendő problémát. Sokuk számára inkább egy állapot, mely része egy olyan kulturális tapasztalatnak, amelyet barátaikkal - sike­tekkel és hallókkal - közösen tapasztalnak meg, élnek át. A siket kultúra egyfajta közös­ség megtapasztalása, illetve megélése siket emberek kö­zött. Ez a kulturális tevékeny­ség magába foglalja a Magyar Jelnyelvet, melyen a kom­munikáció zajlik: információ közlését olyan forrásokról, amelyek gazdagíthatják a siket emberek életét, színi események eljátszását és lá­togatását, amelyeken nem hangzik el hangos szó. Ma­gába foglalja a siket emberek számára fontos példaképek­ről és eseményekről alkotott vélekedést, de a siket életta­pasztalattal kapcsolatos vic­celődést is. A siket emberek kommuni­kációja több tényezőtől függ: az életkor, amikor a siketség kezdődött, a siketség típusa, a nyelvi készség, a hallásma­radvány mértéke, a szájról ol­vasási készség, a beszédkész­ség, a személyiség, a családi környezet, az iskolázottság foka, intelligencia és a szemé­lyes preferencia. Néhány hallássérült sze­mély csak a beszédet, vagy csak a jelnyelvet használja, ill. a jelnyelv, az ujj ABC, a beszéd, az írás illetve a test­beszéd és az arckifejezés egy­fajta kombinációját. A siket emberekkel tehát több mó­don is kommunikálhatunk. A kulcs annak a felismerése, hogy a technikák mely kom­binációja a célravezető az adott siket személyekkel - ta­nácsolja a szakértő a szövet­ség honlapján. Ki siket és ki nagyothalló? A „hallássérült” kifejezés a siketeket és a nagyothalló­kat egyaránt magába fogla­ló gyűjtőfogalom. Siketnek kell tekinteni azt a személyt, akinek a hallásküszöbérté­ke mindkét fülön 80 decibel felett van, nagyothalló az, akinél ez az érték 60-80 deci­bel közé esik. Világszerte 250 millió ember szenved hallás­sérüléstől, közülük 70 millió csaknem teljesen süket. Szak­értői vélemények szerint a szegény országok lakosai tíz­szer akkora valószínűséggel süketülnek meg, mint az ipa­rilag fejlett országokban élők. A szegény országokban gya­koribb a fiatalkori hallássérü­lés, főként a hiányos orvosi ellátás következményeként. Ezt előidézheti nem kezelt középfülgyulladás, agyhár­tyagyulladás, vagy az anya terhesség alatti megbetege­dése. Mindenütt jellemző az időskori halláskárosodás, újabban azonban egyre több hallásromlás nem az életkor, hanem a környezeti zajárta­lom számlájára írható - olvas­ható a SINOSZ honlapján. SZA Simon Istvánná Katalin, a Hajdú Bihar Megye Jelnyelvi Tolmácsszolgálat elnöke, és ifj. Vasas György a „szeret­lek" kifejezést jelöli fotók: Kiss dóra Simon Istvánná Katalintól éppen a köszönöm szépen kifejezést láthatjuk

Next