Református Gimnázium, Hajdúnánás, 1906
1. "Kruchio LAJOSI NYUGALMAZOTT TANÁR, TISZTELETBELI IGAZGATÓ 1842—1907. Folyó évi április hó 29-én megkondult szép, sugár tornyunkban a Soós Sára-harang s mélyen búgó hangjához nemsokára hozzázendült a többi harangok gyászzenéje is. Azt hirdették bús szavukkal, ami különben a hajdúnánási reform, egyház és főgimnázium részéről kiadott gyászjelentés révén szélesebb körökben is csakhamar köztudomásra jutott, hogy . . . leesett a mi fejüknek koronája, mert Kruchio Lajos, ki egész élete folyamán az egyház és iskola javára fáradozott, ugyanazon nap reggelén, 7 órakor, alig pár napi szenvedés után jobblétre szenderült . . . Hogy ki volt ő, mi volt ő a hajdúnánási, most már államsegélyes reform, főgimnáziumra nézve, melynek tanári kara 35 évvel ezelőtt, az ő idejövetelekor, még csak 3 tagból állott s melynek 6 osztályba járó, gyérszámú tanuló ifjúsága 3 szegényes tanteremben húzódott meg — idejövetele után még több, mint egy évtizeden keresztül: híven, részletesen leírni s hozzá méltólag elbeszélni én még ma sem tudom. Pedig már hónapok teltek el azóta, hogy síri nyugalmára kikisértük őt. De azt ma is tudom és mint már évek óta több ízben, minden kínálkozó alkalommal, e helyen is fennen hirdetem, hogy a mi megdicsőült kartársunk nemcsak tanára, nemcsak igazgatója, hanem a legválságosabb körülmények között valósággal megmentője s egész halála napjáig a szó legnemesebb értelmében véve szerető édesatyja volt a mi gimnáziumunknak. Igen nyájas Olvasóm! Mert ő volt az, aki . . . midőn az 1883. 1.