Református Gimnázium, Hajdúnánás, 1921

Intézetünk múltja. Intézetünk magvát a hajdúk letelepedésével egy időben, te­hát a 17. század első tizedében szervezett latin iskola képezte, melyben a debreczeni kollégiumból hozott rektor oktatta a növen­dékeket. 1700-ból fennmaradt egy dijlevél, mely szerint a négy alsó latin osztály (abecedarii, rudimentistae, etymologistae et syntaxistae) oktatásával kellett foglalkoznia. Tehát a 17. század végén 4 osztályú középiskolának felelt meg. 1778-ban alkalmazták a második tanerőt is: a korrektort. Ettől kezdve már hat osztályú teljes gimnáziumként szerepelt, amint az 1808-tól kezdve megőrzött anyakönyvek is bizonyítják. Az absolutismus korában az Entwurf kibocsátása után el­veszítette a nyilvánossági jogot és 1851 —1860 ig mint négy osztályú magán jellegű latin iskola működött. Ezen körülmény fokozottabb áldozatokra kényszerítette az egyházat: 1856-ban a második, 1857-ben a harmadik tanári állást szervezte, ugyanezen évben a közbirtokosság is 944 kat. hold réti­ földet adományozott ,oskolai, főképen gymnasialis nevelés alapjául.­ 1860-ban 3 tanerővel ismét megnyílt a hat osztályú nyilvá­nos gimnázium 3 tanteremben, egy-egy tanár vezetése alatt két­­két osztállyal, így működött 1885-ig. Azonban az 1883. évi XXX. t. c. által előirt berendezése nem lévén meg, ettől kezdve öt évig ismét csak négy osztállyal műkö­dött. Közben városi segéllyel felállította a 4. és 5-ik tanszéket, 1887-ben szervezte az igazgatótanácsot és az igazgatói állást, melyet az intézet fennmaradása körül halhatatlan érdemeket szer­zett Kruchio Lajossal töltött be első ízben. Az ő buzgólkodá­­sára Soós Gábor ügyvéd két újabb tanszék szervezésére 1888-ban 60000 K alapítványt, a következő évben a VII. Vil­. oszt. alap­jául újabb 40000 K alapítványt tett. 1890-ben az egyház külön

Next