Haladás, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-16 / 3. szám

12 A TOJÁSTÁNC nemsokára újra kezdődik, mert a tyúkok rövidesen megkezdik köz­gazdasági tevékenységüket. Tojás lesz újra bőven — ha csak a baromfi­vész ezen a vonalon nem okad, kel­lemetlen meglepetést a produk­ció igen nagyarányúnak ígér­he­­ik, meg kell tehát találni a módot arra, hogy a lebonyolítás megf­elel­jen­ a termelés, a kereske­delem és a fogyasztás érdekeinek Szó van tehát" 1. az árkérdésről, 2. a tárolásról, 3. az exportról. Az export szoros kapcsolatban kell hogy legyen a tárolással. Leg­jobb és legegyszerűbb megoldásnak az látszik, ha kiviteli engedélyt csak annak adnak, aki a kivill mennyi­séggel azonos mennyiséget a fő­város részére tárolásra átenged. Az egész problémát a tavasszal kell megoldani. A termelőt is ki kell elégíteni, a fogyasztó helyzetét sem szabad nehezíteni. Utóirat: a dunántúli tojáskérdés külön kezelendő. Tavaly a dunán­túli tojás csempészúton kiment Ausztriába. A kompenzációs meg­oldást szerencsésebbnek tartjuk. A MAGYAR BAROMFI világmárka volt a múltban és az lesz a jövőben is, bár egyes illeté­kes tényezők felületessége és nem­törődömsége ezt az eredményt ve­szélyezteti. A baromfivész erősen pusztítja a nagyra nőtt állományt és veszélyeztei a kivitelt is, mert a fo­gyasztó államokban a leölt ba­romfitól is félnek, ha olyan terület­ről érkezik, amelyen baromfipestis van. Meg kell állapítanunk, hogy csakugyan kevés történik a ba­romfivész leküzdése érdekében. A dolog nem nehéz, sőt egyszerű: szé­rum kell hozzá. Szérum pedig van és hogy bőven legyen, arról lehet gondoskodni. Lehet? Nemcsak lehet, kell! Mód van rá és ha anyagi eszközökben esetleg hiány mutatkozna, azt hisz­szük, hogy az érdekeltségeknél megvan az áldozatkészség a hiá­nyok pótlására. Valakinek gondoskodni kellene a baromfivész leküzdéséről. A föld­művelési miniszternek? A közellá­tási miniszternek? Ezek az urak nagyon elfoglalt emberek, maguk a minisztériumok pedig el vannak foglalva szavazá­sokkal, reakcióval, miegymással. Olyan lappáliával, mint a ba­rom­fipostis, senki nem ér rá fog­lalkozni. Könnyű padig a megoldás, még csak érteni sem kell hozzá! Ezért él bennünk a reménység, hogy mégis történik valami. ­HALADÁS. KÖZGAZDASÁG-VILÁGGAZDASÁG CN­ESTEN­FIELD AIV© €©. Az a® őszinteség és szókimondás, amellyel a gazdasági és gazdaságpoli­tikai élet jelenségeit kommentáljuk, felszabadítja az olvasó lelkét is. Ez a felszabadul­tság arra készteti az olva­sót, ho­gy megírja nekünk panaszos asztaletait, hallomásait, véleményeit. Postánk napról-napra növe­kszik és egyre inkább tele van vádakkal, sőt gyanúsítások­kal is az olvasó — akar­va vagy akaratlanul — részese lesz a sunttogó propagandának. A dolog a mi szárm­unkbra érdekes. Mindent elolvastunk, min­den jelentke­zőt meghallgatunk, minden aláírt le­vélre válaszolunk, vagy nyomtatásban, vagy levélben. A névtelen levelek­ből kiáradó penetrációt is tudomásul VPSZ-szük, igyekszünk ellenőrizni, akármi­lyen ellenszenves is szám­unkra a tisz­togatási szándéknak ez az alantas for­mája. Az újságírónak ebben a tekintet­ben külön érzéke van: megérzi a rá­galmazási szándékot, viszont meg tudja bocsátani az igazmondónak azt, hogy bátortalan. Most egy csokorba kötve néhány panaszt koaláink ga­zdasági ékítünk egyes jelenségeiről, a­hogyan azo­kat az olvasó sajt­ja: «Egy érdeklődőt aláírással ezt a le­velet kaptuk: «A nyúlbőr Icil Viniegen »z le­játszott a magyar gazdasági életben. Volt egy legendája, amely szerint minden zsidó nagy vagyon nyúlbőrrel kezdő­dött. Ez volt a vidéki házalás legprimitívebb fo­r­mája. A le­gen­da Herczeg Ferencet is r­eg­táveszítette, a­z agg író a zsidó­törvények idején cikket írt a nyúlbőrből született nagy va­gyon­okról. A nyúlbőr ma nagyobb üz­letet jelent, mint valaha is je­lenthetett. Még­pedig azért, mert a nyúlbőr Magyarországon ol­csó, a világpiacon pedig jó ára van és nagy benne a kereslet A nyúl­bőrön tehát sokat lehet keresni és az elterjedt hírek szerint sokat is keresnek. Hogy kik? Ezt nyomo­zza ki a szerkesztő úr, ha érdekli és ha ki tudja nyo­mozn­i!» A nyomozás könnyű volt: a nyúl­bőrü­letet bárki csinálhatja, akinek megfelelő szervezet, kellő tőke és a szükséges külföldi kapcsolat rendelke­zésére áll. A nyúl­bőr p­rattalnyúlag valóban le­gendás üzlet, az áraik a világpiacon tényleg jóval magasabbak, mint Ma­gyarországon. A nyúlbőr a Hangya üzlete, de nem kizárólagos joggal. De a Hangyának megvan hozzá a szervezete, a tőkéje és elsőként ismerte fel a lehetőséget vt. eladja nyezésre, mert megtalálta a kül­földi partnereket is. A Hangya ezen az üzleten sok pénzt fog keresni és ezt megérdemli. Ha ebből a nyereségből fedezi teljes újjá­születési íneik költségeit és nem szólni rá, hogy közpénzt forryasszon, akkor meg éppen megérdemlie­n. «Egy ember, aki őszintén irigy» alá­írá­ssal kaptuk a következő sorokat: • Prágából jött rofl­onom be­széli, hogy a cseh főváros tele van magyar csirkével, amely ott olcsóbb, mint Budapestem vagy legalábbis semmivel nem drá­gább. Szerinte Prágában azt bes­zé­lik, hogy 30 vágón magyar csir­két im­portáltak kompenzációs a­lapon, a csehek táblaü­­veget ad­tak a magyar csirkéért, még­pa­diig egy kiló csirkéért másfél négyzetméter táblaüveget. Az üzlet lebonyolítói a 300.000 kiló csirke ellenében csak 300.000 négyzetméter táblaüvegest vettek át Magyarország részére, a fenn­maradó 150.000 négyzetmétert másutt értékesítették és az­­el­lenértéket nemes valutákban külföldön hagytá­k. Beváltom, hogy kínosan és őszintén irigylem azokat, akik ma ilyen üzleteket tudnak köt­ni ennyit tudnak keresni és ke­resetük nagy részét külföldön tudják hagyni. Azt hiszem, hogy a Haladás­nak elsőrangú feladata, hogy ezek ellen a küz­delmet felvegye és a végsőiig folytassa.* A Haladás harcol minden vissza­élés ellen, ezt cikkei élénken és meg­cáfolhatatlanul igazolják. Megpróbál­tunk érdeklődni a csirke—táblaüveg kompenzációs üzlet részletei és sze­replői iránt és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy valóban volt egy ilyen elképzelés, de nem lett belőle valóság. Gacdesfigi életünk egyik ve­tője, akinél szintén érdeklődtünk az ügy­ben, a következő választ adta:­­ — Ilyen ihletről valóban nem tu­dok, de jó lesz nem írni róla, mert a trolog roppant tetszetős és valaki míg felhasználja az ötleteket és megcsi­nál­ja. Más oldalról a következő érdekes felvilágosítást kaptuk: — A prágai csirkék valószínűleg egy Rima-kompenzációs üzletből erednek. Az egyik nagybank árucserevállalata küldött 23 vágon csirkét Csehország­ba, ahonnan a Kímna elsőrendű szük­ségleteinek fedezésére kapott megfe­lelő mennyiségű árut. Ez az üzlet azonban megmaradt a normális kom­penzációs üzletek normális keretei kö­zött.­­Egy ember, aki őszintén irigy­, re­mélhetőleg meg van elégedve szorgal­mas után járásunkkal és annak ered­ményével. Irigysége csökken és hábor­gó lelkiismerete kissé megnyugszik. .. A zsírkérdés Magyarországon külön­leges probléma, amely körül sok érde­kesség adódik. Erről szól a következő levél, amely aláírás nélkül érkezett: «A Haladás sokszor és sokat foglalkozott a zsírellátás kérdé­sivel, amely most Magyarorszá­­­on a nyugodt és bázisos ellátásig fejlődött. Ha zsírfelesleg­ün­k nincs is, olaj­feleslegünk már mutatkozik és nem lehetetlen, hogy olajat exportálunk. De úgy hírlik, hogy a közellátás legfőbb őrei libazsír-kivitelt is akarnak engedélyezni és az en­gedélyt aminak juttatjá­k, akinek k­ínort és kiellenetlen igazolási eljárása most van folyamattban. Az a csoport, amelynek az iga­zolatlan férfiú egyik vezetője, állítólag már meg is kapta az engedélyt több vágon libazsír kivitelére és az exportra szánt mennyiséget már össze is vásá­rolta. Ezt a tőkéscsoportot a közulátás egy tőkés csoport­ja a legle­lkesebben­ támogatja. Ez a közutatási tőkéscsoport egyéb­ként m­ás tőkéscsoportokat is feltűnően favorizál.* Ebben a­z ügyben annyit sikerült megtudnunk, hogy bár Bárányos Ká­roly mint kiözelllátársi miniszter a leg­határozottabban fdijeil'ente­tette, hogy egyetlen deka zsírt nem enged kivinni az országból, ez az álláspontja nem kiüti utódját, aki hajlandó a libazsír­kivitelt en­gedélyezni. Kétségtelen, hogy a libazsír a leg­nemesebb devázát jelenti és a dollár­szerzés ma mindenekfelett való nemzeti érde­k. A szerencsésen alakult zsírhely­zetre való tekintettel néhány vágón libazsír kivitelét senki nem ellenzi, de igenis joggal tiltakozik mindenki 1. a legnagyobb csendben kiadott kiviteli engedély élén, '.. és f­őleg az ellen, hogy a kivi­teli engedélyt azok kapják, akik a né­meteknek olyan nagy buzgalommal szá­mítolak minden egyebet és főleg libazsírt Azt hisszük, hogy ez­ a derék név­telen levélíró jó munkát végzett, IV. Veaiam m­aoc ... Ven egy kérdés, amely úgy látszik rengeteg embert és igen élénken fog­lalkoztat, mert­ ezen a héten pontosan harmincegy névtelen és aláírt levél szól róla. Ez a Chesterf­ield -kérdés. A kormány ugyanis sok ezer dollárt bocsátott rendel­kezésre, hogy ameri­kai cigarettát importáljunk. Ez ellen mindenki lázad és támad. Joggal. A Dohány-jövedék, amelynek renge­teg dohány feleslege van, már csinált egy szerencsétlen importot, amikor megvette azt a brazil dohányt, amely­ből a világ le­grosszabb szivarját, a Bramlt készítette. De minek kell egy olyan import, amely kimondottan a luxust szolgálja? Amikor a­merikai szeretetcsomagok­ban ezer, sőt tízezerszámra érkezik a pácolt cigaretta, minek azért devizát fogyasztani?­­ A közfelháborodás és köztiltakozisa soha jogosa­bb nem volt, mint ebben ez esetben. Ezt valóban nem lehet és nem aza­bed. A tifk­erozás persze falral hányt borsó, mert az üzletet már megkötötték és le is bonyolították. Egy stázasférfi, a­kit megkérdeztünk, hogyan lehetett Chesterfield-behozatal­ra dollárt kiutalni, egy jellegzetes el­hárító mozdulat kísérd­ésben így felelt: — Mindig van valaki, aki keresni akar... Radnóti József más is pénzbe fog kerülni, de a forra­­d­alom­ emlékének megünneplésével járó és józan keretek között maradó költségek felvitele a jövő évi közületi költségvetésekbe még lehetséges és szükséges is. 1 Ha a kettő között vá­lasztani kell, habolás nélkül a jövő évi kiállításit választjuk. S ezt se­m képzeljük valami hivalkodó jazz-ze­nével garnírozott „vásár­iak", hanem viszonyainkhoz mért szerény beszá­molónak, mely nem méreteivel és mennyiségével, hanem rendezett vol­tával és minőségi munkájával mondja el: mit tud a magyar demokrácia. • Köszönjük a pénzügyminisztérium­nak a gyors intézkedést, amellyel az egytől háromig való trackárusítási tilalmat megszüntette. A tény azt iga­zolja, hogy a bürokráciának van ér­­zéke a realitások iránt és ez a körül­mény módfelett alkalmas arra, hogy bizalmunkat fokozza. Loinianswn most rákzult — három hónapig volt nyitva — a «Mit tud Angiké («Brátain Can Miaike It») című ipari kiállítás. Ez nem volt valami nagyszabású dolog, h­anem­ egyszerű és tartózkodó, akik lát­ják, nem győzik dicsérni. Sikere óriási volt Szó sincs róla, ne másoljuk le, de gondoljunk reá a jövő évi kiállítás elképzelésénél, sokkal inkább, mint a mi régi vására­inkra. Ilyen kommüniké még nem felejti meg Magyarországon, mint amilyent most az Ibusz produkált. A hivatalos közlemény tudtul adja, hogy az igaz­gatóság a válla­lat elnökévé Berényi Sándor közgazdasági újságírót válasz­totta meg, de egyben közli, hogy „ter­mészetesen" a vezetés Rajcsányi Kál­mán alelnök-vezérigazgató kezében marad. A természetes természetesen az lenne, ha az új elnök irányítana, mert ennek ellenkezőjét még abban a világban sem publikálták, amelyben vállalatok elnökévé öreg arisztokratá­kat választottak és nem tehetséges új­ságírókat. Juhász Géza, a németeket legjob­ban kiszolgáló konzervgyáros ügyé­ben az igazoló bizottság­bon igen s­ú­lyos terhelő vallomások hangzottak el Felvonult néhány mentő tanú is, fő­leg olyanok, akik a zsidótörvények előtt a vállalat alkalmazottai voltak és ma újra Juhász szolgálatában áll­nak. A bizottság újabb tanuk meg­hallgatására a tárgyalást elnapolta. A bankok a maguk erejéből kere­ken 180 millió forint hitelt folyósí­tottak, közel negyven százalékát an­nak az összegnek, amelyet a Magyar Nemzeti Bank folyósított Ez roppant erőfeszítés és dicséretreméltó teljesít­mény akkor, amikor a betétállomány nem érte el az 50 milió forintot Egy középintézet rezsije nagyobb, mint amit ezen a folyósításon megkeresni lehet • A bankok a múltban csak saját in­gatlanaikat kezelték, vagy nyugdíj­intézetük házait. A felszabadulás óta igen sok bankingatlan került eladás­ra, mert valamiből csak élni kellett. Most az Elhagyott Javak minden in­gatlanát a bankok kapták meg keze­lésre — 4%-os kezelési költség fejé­ben. Kis üzlet Dr Kengyelné dr Flamm Mária ideg­orvos rendelőjét Szt I­­ván-park 19. sz. alá helyezte. Rendelési órák na-­­­ponta 3—5-ig. ESTI ÉS BÁLIRUHÁK különlegesen kezelt tisztítása KULCSÁR és HUPPERT VI., RÓZSA­ UTCA 105. SZ. TELE­FON: 323—762 ­ KÖZGAZDASÁGI FELJEGYZÉSEK Sok minden szól amellett, hogy az idán újra megrendezzük a Budapesti Árumintavásárt; véleményünk szerint még több és még nyomósabb ok szól ellene. Mellette szól az, hogy újjáépítési eredményeink valóban rendkívüliek­nek mondhatók. A romokat nem kell szégy­elnünk, több az, amit eltakarí­tottunk. Az ipari termelés eredményei meglepőek. Ha vannak még hiányok és van tennivaló bőven,­­ számos, a győztesek sorába tartozó ország sem küzd sokkal kevesebb nehézséggel. A rendezés mellett szólna, ha a kor­mány, a főváros és a régebbi vásáro­kat harmonikus egyetértésben rendező két végrehajtó szerv, a Budapesti Ka­mara és a gyáripar, együttes iparko­dásából létrejövő méltó mintavásár bemutatásával el lehetne kerülni ki­csinyes, a gondolat kompromittálá­sra és a mintavásár-fogalom elködösíté­sére alkalmas próbálkozásokat, ame­lyek megvoltak a közelmúltban és már most is kezdenek jelentkezni. Egyszóval megérthető azok jóhiszemű igyekezete, akik szeretnék megmu­tatni eredményeinket legalább a ma­gyar világnak, s hogy­ mellettük olya­nok is sürgölődnek a vásár érdeké­ben, akik a felelősségben nem osztoz­hatnának, ez alig kerülhető el Elene szól az idei rendezésnek az, hogy a vásárral elválaszthatatlanul össze van kapcsolva az idegenforga­lom s nekünk ennek céljaira sem köz­lekedési eszközünk, sem szállodai szo­­bánk, sem élelmiszer-tartalékunk nincs. Ellene szól a takarékosságnak mindent megelőző parancsa. A vá­­r nagyon sok szellemi és anyagi erőt vson el a»»V»d»hoktól, mint amilyen az újjáépítés, a termelés fokozása, a jóvátétel és más egyéb. Szerencsés gondolátnak látszik ugyan új köz­ponti hely gyanánt a városligeti m­e­szőrgazdasági múzeumnak most hasz­nálaton kívül álló épülete, mely aránylag elég könnyen rendbehozható. De senki nem tudja megmondani, hogy ez az „aránylag" az új hely járulékos költségeivel együtt hány millió forintot jelent. Elismerjük azt is, hogy ennek a költségnek egy ré­sze maradandó befektetést szolgálna. De, aki arról van meggyőződve, hogy az állam és más közületi költségveté­sek kereteinek tiszteletben tartása a stabilizáció szempontjából is elenged­hetetlen, az felléphet-e most bármely közülettel szemben ilyen új igények­kel. Már­pedig nem tehetne mást, mert hizeti a kiállítók éppen elég, ha a vállalatok kellő reprezenttálásából rájuk nehezedő sok ezer-, sőt sok tíz­ezer forintos terheket kiszorítják. A legfontosabb argumentumnak véljük mindezeken felül a vásár idei rende­zése ellen azt, hogy ha éreznünk kell ebben a tekintetben bizonyos erkölcsi kötelezettséget, sokszorosan éreznünk kell ezt a jövő esztendőben, a negy­vennyolcas forradalom centenáriuma alkalmával rendezendő kiállítás iránt. A kettő egymást csaknem kizárja. Az idei vásár elég nehéz körülmények között kezdődtő munkálntúl a jövő évi kiállítás kellő előkészítését — már ettől is szinte e­léstünk — végkép meg­nehezítenik, mert nagyjából ugyan­azon szellemi és gazdasági erők szo­ros összefogásán, együttműködésére és fokozott munkájára lenne ör­ükség az idei vásár és a jövő évi kiállítás érdekében. Természetes­en ez a kiállí­ A Magyar Radikális Párt hetilapja Felelős szerkesztő: Dr Geleji Dezső Szerkesztő: Lukács Gyula Felelős kiadó: Bauer László Szerkesztőség és kiadóhivatalt Budapest V. Zrínyi a I. félemelet­es­ ­Gresham palotai Telefon 18^ 770 ISO 704 Terjeszti­ a Glóbus Hírlap­terjesztő Vállalat B­udapest, VI. Nagy­­mező utca 211 szám Kéziratokat nem adunk vissza és azokért felelősséget nem vállalunk. Hungária N­vomda Rt Budapest, V. Babsy Zsilinszky út 34 Felelőas Dr Bródy László HALADÁS . A Szénben szegény országokban — s m­a még a klasszikus, szenet expor­táló államok, mint Anglia és Amerika is kénytelenek takarékoskodni — n­agy érdeklődést fog kelteni az a hír, hogy a svájci államvasutak forga­lomba helyezték azt a nagy gázturbi­nás lokom­otívot, amelyet a Brovra-Boveri cég még 1911-ben épített. 1945 végén ezt a lokomotívot bérbeadták a francia államvasutaknak, most, a bér­let lejártával, újra gyorsvonatokat vontatnak vele, mert Svájc kénytelen a szénnel, sőt a villamos árammal is a legnagyob mértékben takarékos­kodni. Ez a lokomotív óránkint 110 km gyorsaságot tud elérni s 2500 ló­erős. Erőforrása nem szén, hanem fo­lyékony tüzelőanyag, amely gázturbi­nát hajt s elektromos úton jut a meg­hajtott kerekekhez. Az ilyen modern lokomotív természetesen elsősorban azokat az államokat érdekelheti, ame­lyek nyersolajjal rendelkeznek. Ilyen Magyarország is, csakhogy, sajnos, nem rendelkezik azokkal a hatalmas tőkékkel, amelyek az ilyen új típusú lokomotív építéséhez szükségesek vol­nának. A Mad­ách Színház jubileuma­ 1946 január 24-én nyitotta meg a Hont Fe­renc igazgató vezetése alatt álló Ma­dách Színház kapuit. A sikerekben bővelkedő első év­fordulóját házi ün­nepség keretében ünnepli a Madách Színház. Pécsett minden csendes. A Haladás múltheti szántáiban ilyen címmel ké­sött riportunk alá jegyzésébe sajtóhiba csúszott. A cikk írója: Hollós Korvin Lajos.

Next