Haladás, 1947 (3. évfolyam)

1947-01-16 / 3. szám

12 -HALADÁS. KÖZGAZDASÁG-VILÁGGAZDASÁG A TOJÁSTÁNC nemsokára újra kezdődik, mert a tyúkok rövidesen megkezdik köz­gazdasági tevékenységüket. Tojás lesz újra bőven — ha csak a baromfi­vész tzen a vonalon nem oka', kel­lemetlen meglepetést a produk­ció igen nagyarányúnak ígér ke- i<, meg kell tohát találni a módot arra, hogy a lebonyolítás mcgf elei­jei! a termelés, a kereskő lelem és a íegvasztás érdekeinek Szó van tehát" 1. az árkérdésről, 2. a tárolásról, 3. az exportról. Az export szoros kapcsolatban kell hogy legyen a tárolással. Leg­jobb és legegyszerűbb megoldásnak az látszik, ha kiviteli engedélyt csak annak adnak, aki a kivill mennyi­séggel azonos mennyiséget a fő­város részére tárolásra átenged. Az egész problémát a tavasszal kell megoldani. A termelőt is kj kell elégíteni, a fogyasztó helyzetét sem szabad nehezíteni. Utóirat: a dunántúli tojáskérdés külön kezelendő. Tavaly a dunán­túli tojás csempészúton kiment Ausztriába. A kompenzációs meg­oldást szerencsésebbnek tartjuk. A MAGYAK BAROMFI világmárka volt a múltban és az lesz a jövőben is, bár egyes illeté­kes tényezők felületessége és nem­törődömsége ezt az eredményt ve­szélyezteti. A baromfivész erősen pusztítja a nagyranőtt állományt és veszélyeztei a kivitelt is, mert a fo­gyasztó államokban a leölt ba­romfitól is félnek, ha olyan terület­ről érkezik, amelyen baromfipestis van. Meg kell állapítanunk, hogy csakugyan kevés történik a ba­romfivész leküzdése érdekében. A dolog nem nehéz, sőt egyszerű: szé­rum kell hozzál Szérum pedig van és hogy bőven legyen, arról lehet gondoskodni. Lehet? Nemcsak lehet, kell! Mód van rá és ha anyagi eszközökben esetleg hiány mutatkozna, azt hisz­szük, hogy az érdekeltségeknél megvan az áldozatkészség a hiá­nyok pótlására. Valakinek gondoskodni kellene a baromfivész leküzdéséről. A föld­művelési miniszternek? A közellá­tási miniszternek? Ezek az urak nagyon elfoglalt emberek, maguk a minisztériumok pedig el vannak foglalva szavazá­sokkal, reakcióval, miegymással. Olyan lappáliával, mint a ba­ronifipostis, senki nem ér rá fog­lalkozni. Könnyű padig a megoldás, még csak érteni sem kell hozzá! Ezért él bennünk a reménység, hogy mégis történik valami. A Szénben szegény országokban — s jna még a klasjzikus, szenet expor­táló államok, mint Anglia és Amerika is kénytelenek takarékoskodni — r.agy érdeklődést fog kelteni az a hír, hogy a svájci államvasutak forga­lomba helyezték azt a nagy gázturbi­nás lokoniotívot, amelyet a Brovra­Boveri cég még 1911-ben épített. 1945 végén ezt a lokomotívot bérbeadták a francia államvasutaknak, most, a béx-let lejártával, újra gyorsvonatokat vontatnak vele, mert Svájc kénytelen a szénnel, sőt a villamos árammal is a legnagyob mértékben takarékos­kodni. Ez a lokomotív óránkint 110 km gyorsaságot tud elérni s 2500 ló­erős. Erőforrása nem szén, hanem fo­lyékony tüzelőanyag, amely gázturbi­nát hajt s elektromos úton jut a meg­hajtott kerekekhez. Az ilyen modern lokomotív természetesen elsősorban azokat az államokat érdekelheti, ame­lyek nyersolajjal rendelkeznek. Ilyen Magyarország is, csakhogy, sajnos, nem rendelkezik azokkal a hatalmas tőkékkel, amelyek az ilyen újtípusú lokomotív építéséhez szükségesek vol­nának. A Ma:1ách Színház jubileuma. 1946 január 24-én nyitotta meg a Hont Fe­renc igazgató vezetése alatt álló Ma­dách Színház kapuit. A sikerekben bővelkedő első év fordulóját házi ün­nepség keretében ünnepli a Madách Színház. Péesett minden csendes. A Haladás multheti szántáiban ilyen címmel kő­sóit riportunk alá jegyzésébe sajtóhiba csúszott. A cikk írója: Hollós Korvin Lajos. CIIESTEIIFSELD AIV© €©. Az a® őszinteség és szókimondás, amellyel a gazdasági és gazdaságpoli­tikai étet jelenségeit kommentáljuk, felszabadítja az olvasó lelkét is. Ez a felszabadul Lság arra készteti az olva­sót, ho,gy megírja nekünk panaszos észtaletait, hallomásait, véleményeit. Postánk napról-napra növeikszik és egyre inkább tele van vádakkal, sőt gyanúsíbásokikal is az olvasó — akar­va vagy akaratlanul — részese lesz a suiiíogó propagandának. A dolog a mi saárunnikira érdekes. Mindent elolvastunk, miniden jelentke­zőt meghallgatunk, minden aláirt le­vélre válaszolunk, vagy nyomtatásban, vagy levélben. A névtelen levelekiböl kiáradó penetrációt is tudomásul VPSZ­sz&k, igyekszünk ellenőrizni, skármi­lyen ellenszenves is számiunkra a tisz­togatási szándéknak ez az alantas for­mája. Az újságírónak ebben a tekintet­ben külön érzéke van: megérzi a rá­galmazást szándékot, viszont meg tudja bocsátani az igazmondónak azt, hogy bátortalan. Most egy csokorba kötve néhány panaszt koaláink ga idasági ékítünk egyes jelenségeiről, aihogyan ozoíkat az olvasó Iáit ja: «Egy érdeklődőt aláírással ezt a le­velet kaptuk: «A nyúíbőr IcflViniegea »zwe­játszott a magyar gazdasági életben. Volt egy legendája, amely szerint minden zsidó nagy vagyon nyúlbőrrel kezdő­dött. Ez volt a vidéki házalás legprimitívebb fo rimája. A le­geaida Herczeg Ferencet is roeg­távcszitette, aiz agg író a zsidó­törvények idején cikket írt a nyúlbőrből született nagy va­gyon okról. A nyúlbőr ma nagyobb üz­letet jelent, mint valaha is je­lenthetett. Móg pedig azért, mert a nyúlbőr Magyarországon ol­csó, a világpiacon pedig jó ára van és nagy benne a kereslet A nyúl'bőrön tehát sokat lehet keresni és as elterjedt hírek szerint sokat rs koresnek. Hogy kik? Ezt nyomo-zza ki a szerkesztő úr, ha érdekli és ha ki tudja nyoimozn,i!» A nyomozás könnyű volt: a nyúl­bőrünlelet bárki csinálhatja, akinek megfelelő szervezet, kellő tőke és a szükséges külföldi kapcsolat rendelke­zésére áll. A nyúl bőr pSíaitaínyüSag valóban le­gendás üzlet, az áraik a világpiacon tényleg jóval magasabbak, mint Ma­gyarországon, A nyúlbőr a Hangra üzlete, de nem kizárólagos joggal. De a Hangyának megvan hozzá a szervezete, a tőkéje és elsőként ismerte fel a lehetőséget vt, eiühjaTyezésne, mert megtalálta a kül­földi partnereket is. A Hangya ezen az üzleten sok pénzt fog keresni és ezt megérdemli. Ha ebből a nyereségből fedezi teljes űjiő­szüietésiíneik költségeit és nem szórni rá. hogy közpénzt farryasszon, akkor meg éppen megérdemli. n. «Egy ember, aki őszintén irigy» oíá­íxáissai kaptuk a következő sorokai: • Prágából jött rofl;onom be­széli, hogy a cseh főváros tele van magyar csirkével, amely ott olcsóbb, mint Budapestem vagy legalábbis semmivel uum drá­gább. Szerinte Prágában azt besizé­llk, hogy 30 vágón magyar csir­két iniportál+ak kompenzációs ailapon, a csehek táblaói veget ad­tak a magyar csirkéért, még pa­diig egy kiló csirkéért másfél négyzetméter táblaüveget. Az üzlet lebonyolítói a 300.000 kiló csirke ellenében csak 300.000 négyzetméter táblaüvegeit vettek át Magyarország részére, a fenn­maradó 150.000 négyzetmétert másutt értékesítették és az .el­lenértéke* nemes valutákban külföldön hagytálk. Beváltom, hogy kínosan és őszintén irigylem azokat, akik ma ilyen üzleteket tudnak köt­ni ennyit tudnak keresni és ke­resetük nagy részét külföldön tudják hasyni. Azt hiszem, hogy a Ha/adái-nak elsőrangú feladata, hogy ezek ellen a küz­delmet felvegye és a végsőiig folytassa.* A Haladás harcol minden vissza élés ellen, ezt cKkkei élénken és meg­cáfolhatatlanul igazolják. Megpróbál­tunk érdeklődni a csirke—táblaüveg kompenzációs üzlet részletei és sze­replői iránt és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy valóban volt egy ilyen elképzelés, de nem lett belőle valóság. Gacdesfigi életünk egvík vewtője, akinél szintén érdeklődtünk tu ügy­ben, ^ köveHkező választ adta: j — Ilyen iUletr/3 valóban nem tu­dok, de jó lesz nem írni róla, mert a tíclog roppant tetszetős és valaki míg felhasználja az ötleteket és megcsi­nál jn. Más oldalról a következő érdekes felvilágosítást kaptuk: — A prágai csirkék valószínűleg egy Rima-kompenzációs üzletből erednek. Az egyik nagybank árucserevállalaia küldött 23 vágón csirkét Csehország­ba, ahonnan a Rínia elsőrendű szük­ségleteinek fedezésére kapott megje­lelő mennyiségű árut. Ez az üzlet azonban megmaradt a normális kom­penzációs üzletek normális keretei kö­zött. <Egy ember, aki őszintén irigy*, re­mélhetőleg meg van elégedve szorgal­mas után járásunkkal és annak ered­ményével. Irigysége csökken és hábor­gó lelkiismerete kissé megnyugszik. m. A zsirkérdés Magyarországon külön­leges probléma, am/üy körül sok érde­kesség adódik. Erről szól a következő levél, amely aláírás nélkül érkezeti: «A Haladás sokszor és sokat foglalkozott a zsírelLátás kérdé­sivel, ameJv most Magyarorszá­íion a nyugodt és bdzilos ellátásig fejlődött. Ha zstrfelesiegiui.k nincs is, oJaj-feleslegünk már mutatkozik és nem lehetetlen, hogy olajat exportálunk. De úgy hírlik, hogy a közellátás legfőbb őrei libazsír-kivitelt is akarnak engedélyezni és ae en­gedélyt aminak juttatjáik, akinek k ínort és kielfanetlen igazolási eljárása most van folyamalíban. Az a csoport, amelynek az iga­zolatlan férfiú egyik vezetője, állítólag már meg is kapta az engedélyt több vágón libazsír kivitelére és az exportra szánt mennyiséget már össze is vásá­rolta. Ezt a tőkéscsoportot a kőzeUátás egy tőkés csoport ja a legleJikesebbeji támogatja. Ez a közuUátási tőkéscsoport egyéb­ként miás tőkéscsoportokat ia feltűnően favorizál.* Ebben aiz ügyben annyit sikerült megtudnunk, hogy báT Bárányos Ká­roly mint kiözeiliátáisd miniszter a leg­határozottabban ioijeil'&nte'titte, hogy egyetlen deka zsírt nem enged kivinni az országból, ez az álláspontja aem kiüti utódját, aki hajlandó a libazsír­kivitelt eaigedélyezni. Kétségtelen, hogy a libazsír a leg­nemesebb dovázát jelenti és a dollár­szerzés ma mindenekfelet| való nemzeti érdcik. A szerencsésen alakult zstrheiy­zebre való tekintettel néhány vágón libazsír kivitelét senki nem ellenzi, de igenis joggal tiltakozik mindenki 1. a legnagyobb csendben kiadott kiviteli engedély elén, '£. és i'őieg az ellen, hogv a kivi­teli engedélyt azok kapják, akik a né­meteknek olyan nagy buzgalommal szá IitolUk minden egyebet és főleg libazsírt Azt hisszük, hogy er. a derék név­telen levélíró jó munkát véglett, IV. Veaiam nraoc ... Ven egy kérdés, amely úgy tátszík rengeieg embert és igen élénken fog­lalkoztat, mert. ezen a héten pontosan harmincegy névtelen és aláírt levél szól róla. Ez a Ckesterf leld -kérdés. A kormány ugyanis so&eaer dollárt bocsátott rendelikozósre, hogy amerí kai cigarettát importáljunk. Ez ellen mindenki lázad és támad. Joggal. A Dohány-jövedék, amelynek renge­teg dohány feleslege van, már csinált egy szerencsétlen Importot, amikor megvette azt a brazil dohányt, amely­ből a világ lí-grossmahb szivarját, a Rramlt készítette. Dc minek kell egy olyan import, amely kimondottan a luxust szolgáljai Amikor a merikai szeretetcsomagok­ban ezer, sőt tízezerszámra érkezik a pácolt cigaretta, minek azért devizát fogyasztani? t A közfelháborodás és kőztrlta&oziSa soha jogosaibb nem volt, mint ebben ez esetben. Ezt valóban nem lehet és nem aza­bed. A tfflte&orás persze falralhányt borsó, mert az üzletel már megkötötték és le is bonyolították. Egy státasférfi, afkit megkérdeztünk, hogyan lőhetett Chesferfjeld-behozatal­ra dollárt kiutalni, egy jellegzetes el­hárító mozdulat kfíérctél>en fgy felelt: — Mindig van valaki, akt keresni akar... Radnóti József ESTI ÉS BÁLIRUHÁK különlegesen kezelt tisztítása KULCSÁR és HUPPERT VI., RÓZSA-UTCA 105. SZ. TELfiFON: 323—762 KÖZGAZDASÁGI FELJEGYZÉSEK Sok minden szól amellett, hogy az idán újra megrendezzük a Budapesti Arumintavá6árt; véleményünk szerint még több és még nyomósabb ok szól ellene. Mellette szól az, hogy újjáépítési eredményeink valóban rendkívüliek­nek mondhatók. A romokat nem kell szégy élnünk; több az, amit eltakarí­tottunk. Az ipiri termelés eredményei meglepőek. Ha vannak meg hiányok és van tennivaló bőven: — számos, a győztesek sorába tartozó ország sem küzd sokkal kevesebb nehézséggel. A rendezés mellett szólna, ha a kor­mány, a főváros és a régebbi vásáro­kat harmonikus egyetértésben rendező két végrehajtó szerv, a Budapesti Ka­mara és a gyáripar, együttes iparko­dásábol létrejövő méltó mintavásár bemutatásával el lehetne kerülni ki­csinyes, a gondolat kompromittálá ára és a mintavásár-fogalom elködösfté­sére alkalmas próbálkozásokat, ame­lyek megvoltak a közelmúltban és már most is kezdenek jelentkezni. Egyszóval megérthető azok jóhiszemű igyekezete, akik szeretnék megmu­tatni eredményeinket legalább a ma­gyar világnak: s hogy. mellettük olya­nok is sürgölődnek a vásár érdeké­ben. akik a felelősségben nem osztoz­hatnának: ez alig kerülhető eL EUene szól az idei rendezésnek sz, hogy a vásárral elválaszthatatlanul össze van kapcsolva az idegenforga­lom s nekünk ennek céljaira sem köz­lekedési eszközünk, sem szállodai szo. bánk, sem élelmiszer-tartalékunk nincs. Ellene szól a takarékosságnak mindent megelőző parancsa. A vá ár nagyon sok szellemi és anyagi erőt rf>n el f»»V»d»h>któl, mint amilyen az újjáépítés, a termelés fokozása, a jóvátétel ós más egyéb. Szerencsés gondoláinak látszik ugyan új köz­ponti hely gyanánt a városligeti nie­izőigazdasági múzeumnak most hasz­nálaton kívül álló épülete, mely aránylag elég könnyen randbehozható. De senki nem tudja megmondani, hogy ez az „aránylag" az új hely járulékos költségeivel együtt hány millió forintot jelent. Elismerjük azt is, hogy ennek a költségnek egy ré­sze maradandó befektetést szolgálna. De, aki arról van meggyőződve, hogy az állam és más közületi költségveté­sek kereteinek tiszteletben tartása a stabilizáció szempontjából is elenged­hetetlen, az felléphet-e most bármely közülettel szemben ilyen új igények­kel. Már pedig nem tehetne mást, mert hizeti a kiállítók éppen elcg, ha a vállalatuk kellő roprezerttálasáhól rájuk nehezedő sok ezei-, sőt sok tíz­ezerforintos terheket kiszorítják. A legfontosabb argumentumnak véljük mindezeken felül a vásár idei rende­zése ellen azt, hogy ha éreznünk kell ebben a tekintetben bizonvos erkölcsi kötelezettséget, sokszorosan éreznünk kell ezt a jövő esztendőben, a negy­vennyolcas forradalom centenáriuma alkalmával rendezendő kiállítás iránt. A kettő egymást csaknem kizárja. Az idei vásár elég nehéz körülmények kőzött kezdőrtő mnnká'ntai a jövő évi kiállítás kellő előkészítését — már ettől is szinte e késtünk — végkép meg­nehezlteník, mert nagvjából ugyan­azon szellemi és gazdasági erők szo­ros összefogásán, együttműködésére és fokozott munkájára lenne 6Z">kség az idei vásár £s a jövő évi kiállítás érdekében. Természetpi-en ez a kiállí­tás is pénzbe fog kerülni, de a forra­(dialoin emlékének megünneplésével járó és józan keretek között maradó költségek felvitele n jövő évi közülfii költségvetésekbe még lehetséges és szükséges is. 11a a kettő között vá­lasztani kell, haboías nélkül a jövő évi kiállítáiit választjuk. S ezt seim képzeljük valami hivalkodó jazz-ze­nével garnírozott „vásár.iak', banem viszonyainkhoz mért szerény beszá­molónak, mely nem méreteivel és mennyiségével, hanem rendezett vol­tával és minőségi munkájával mondja el: mif tud a magyar demokrácia1 • Köszönjük a pénzügyminisztérium­nak a gyors intézkedést, amellyel aa egytől háromig való traökárusítást tilalmat megszüntette. A tény azt Iga­zolja, hogy a bürokráciának van ér- 4 zéke a realitások Iránt és ez a körül­mény módfelett alkalmas arra, hogy kizalmunkat fokozza. Loiwíanlwn most ráirult — három hónapig volt nyitva — a «Mit tud Angiké (<Brátain Can Miaike tt») című ipari kiállítás. Ez uem volt valami nagyszabású dolog, lianeia egyszerű és tartózkodó, akik lát iák, nem győzik dicsérni. Sikere óriási volt Szó sincs róla: ne másoljuk le, de gondoljunk reá a jövő évi kiállítás elképzelésénél, sokkal inkább, mint a mi régi vására inkra. Ilyen kommüniké még nem felejti meg Magyarországon, mint amilyent most az Ibusz produkált. A lúvatalos közlemény tudtul adja, hogy az igaz­gatóság a válltilat elnökévé Berényi Sándor közgazdasági újságírót válasz­totta meg, de egyben közli, hogy „ter­mészetesen" a vezetés Rajcsányi Kál­mán alelnök-vezérigazgató kezében marad. A természetes természetesen az lenne, ha az új clnpk irányítana, mert ennek ellenkezőjét még abban q világban sem publikálták, amelyben vállalatok elnökévé öreg arisztokratá­kat választottak és nem tehetséges új­ságírókat. Juhász Gézt, a németeket legjob­ban kiszolgáló konzervgyáros ügyé­ben ar igazoló bizottság UÖU igen sft­lyos terhelő vallomások hangzottak eL Felvonult néhány mentő tanú is, fő­leg olyanok, akik a zsidótörvények előtt a vállalat alkalmazottai voltak és ma újra Juhász szolgálatában áll­nak. A bizottság újabb tanuk meg­hallgatására a tárgyalást elnapolta. A bankok a mngnk erejéből kere­ken 180 millió forint hitelt folyósí­tottak, közel negjven százalékát an­nak az ősszegnek, amelyet a Magyar Nemzeti Bank folyósított Ez roppant erőfeszítés és dicséretreméltó teljesít­mény akkor, amikor a betétállomány nem érte el az 50 mDlió forintot Egy középintézet rezsije nagyobb, mint amit ezen a folyósításon megkeresni lehet • A bankok a múltban csak saját in­gatlanaikat kezelték, vagy nyugdíj­intézetük házait. A felszabadulás óta igen sok bankingatlan került eladás­ra, mert valamiből csak élni kellett. Most az Elhagyott Javak minden in­gatlanát a bankok kapták meg keze­lésre — 4%-os kezelési költség fejé­ben. Kis üzlet Dr Kengyelné dr Flamm Mária ideg­orvos rendelőjét Szt I tván-park 19. sz. alá helyezte. Rendelési órák na- \ ponta 3—5-ig. HALADÁS A Magyar Radikális Pár! hetilapja Felelős szerkesztő: Dr Gelejl Dezső Szerkesztő: Lukács Gyula Felelős kiadó: Bauer László Szerkesztősig és kiadóhivatalt Budapest V. Zrínyi n I. félemelet ts (Gresham palotai Telefon 18^ 770 ISO 704 Terjeszti- a Glóbus Hlrl»o terjesztő Vállalat Rtulapest. VI. Nagy. mező uloa 2fi szám Kéziratokat nem adunk vissza és azokéit felelősséget nem vállalunk. Hungária N'vomda Rt Budanesf, V, Babsv Zsilinszkv úl 34 Felelőaj Dr Rródv László r

Next